A zászlót Benkő Tibor honvédelmi miniszter engedélyével vonta fel a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége.

A Kossuth Lajos téren néhány érdeklődő követte figyelemmel az idei nemzeti ünnep egyetlen központi programját. A rendezvény valamennyi résztvevője és nézője maszkot viselt, többségükön kokárda is volt.

A zászlófelvonás után Áder János köztársasági elnök mond ünnepi beszédet, amelyet a közmédia közvetít.

A koronavírus-járvány miatt idén is elmarad a többi hagyományos március 15-ei helyszíni ünnepség. A Kossuth- és Széchenyi-díjak átadását is későbbre halasztják, de a díjazottak névsorát az ünnep napján nyilvánosságra hozzák.

Március 15-e a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Munkaszüneti nap 1989-ben volt először, és 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.

Nyitókép: MTI.

Még gróf Széchenyi Istvánnak sem sikerült 10 ezer forintnyi „birtokfejlesztési hitelt” kapnia egy bécsi bankháztól. A visszautasítás oka, hogy az ősiség – később eltörölt – törvénye miatt a hitel fedezetéül kínált nemesi birtokot nem lehetett eladni és elidegeníteni, ezért jelzálogot sem tudtak ráterhelni a bankok.

Széchenyi azonban nem búslakodott sokat, hanem tollat ragadott és megírta a magyar gazdasági szakirodalom alapművét, a Hitelt.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a maihoz képest egész másképp festett Pest-Buda látképe:

• Ekkor indult csak be ugyanis a mostani városképet meghatározó soklakásos bérházak felhúzása az akkor még szinte üres pesti telkeken. Ilyen nagy beruházást csak a legvagyonosabb iparosok, kereskedők és arisztokraták engedhettek meg maguknak.
• A bérlakás-kiadás azonban kiszámítható, stabil, évi 5-10 százalékos hozammal kecsegtető vállalkozás volt.
• A korabeli adatok szerint a legnagyobb és legdrágább pesti bérházakból befolyó évi 20-30 ezer forintos jövedelem túltett akár 500 hektárosnál is nagyobb birtokból származó hasznon is.
• Habár most sokkal elterjedtebb a lakások tulajdonlása, akkoriban az átlagemberek többsége még bérelte az otthonukat.

Árak és fizetések – akkor és most

Hasonlóság viszont, hogy már a reformkorban is a lakbér volt a legnagyobb tétel a családi költségvetésben szinte az összes társadalmi réteg számára. Korabeli adatok szerint

a legfényűzőbb, nyolc-tíz szobás lakásokért ekkor évi 1200-2500 forintot fizettek a vagyonos bérlők,

míg a polgári igényekhez mért, biedermeier stílusú lakás 300 forint körül kezdődött.

Az udvari fekvésű és a külvárosi lakások természetesen olcsóbbak voltak: 1845-ben egy szerény szobáért, közös konyhával, évi 40-60 forintot kértek. Viszonyításul:

• A József Ipartanodába – amely a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje – évi 1000, míg egy szimpla városi iskolába 300 forintért kerestek tanítót.
• Egy kőműves vagy ácsmester valamennyivel kevesebbet vihetett haza, napi bérük 1 forint volt, ami egy évre számolva nagyjából 250 forint lehetett, míg a mészároslegények tapasztalattól függően évi 80-240 forintot kaptak.

Érdekes a korabeli díjak összevetése az aktuális budapesti ingatlanbérlet-árakkal

Az átlagos bérleti díj most az ingatlan.com adatai szerint havi 150 ezer forintért, így ma még egy magasabb, 300 ezres nettó fizetésnek is legalább a felét a lakásbérletre kell fordítani.

Hasonló eredményre jutunk, ha azt nézzük, hogy 170 évvel ezelőtt egy maival leginkább összehasonlítható – három szobából, egy konyhából és egy „kabinetből”, azaz kis szobából, fülkéből – álló lakás bérlése évi 180 forintba került. Ez több mint a fent említett iskolai tanító fizetésének a fele, egy ipartanodai oktató viszont már könnyedén megengedhette magának ezt a kényelmes méretű otthont, hiszen a jövedelmének 15-20 százalékát kellett lakbérre fordítania.

Szombaton az Andrássy út Opera és Dózsa György út közötti szakasza, a Dózsa György út Podmaniczky utca és Városligeti fasor közötti szakasza, és az Olof Palme sétány Állatkerti körút és Hősök tere közötti szakasza lesz lezárva 12-től 15 óráig.

• A lezárások miatt pénteken egész nap nem közlekedik a 47-es és 49-es villamos, a Városház tér és a Móricz Zsigmond körtér között a meghosszabbított útvonalú 61-es villamossal, Kelenföld vasútállomás és a körtér között pedig a meghosszabbított útvonalú 56A villamossal lehet utazni. A Móricz Zsigmond körtértől Pest felé a 4-es metrót érdemes igénybe venni.
• A 100E reptéri busz a Kálvin térig jár
• A 16-os, a 16A és a 916-os busz egész nap két szakaszon közlekedik, a Széll Kálmán tér felől a Kapisztrán tér, a Deák Ferenc tér felől pedig a Dísz tér megállóhelyig szállít utasokat. A 2-es villamos délelőtt a közvágóhídtól a Kossuth térig jár, a 9-es busz a Bajcsy-Zsilinszky út helyett egész nap a Nagykörúton közlekedik.
• Az 5-ös, a 7-es, a 8E, a 110-es, a 112-es és a 133E busz várhatóan 13.30 és 18.30 között két szakaszra osztva közlekedik: a pesti végállomástól a Blaha Lujza térig, a budai végállomástól pedig Duna hidakig járnak.
• A 15-ös és a 115-ös busz egész nap az észak-pesti végállomástól a Kossuth Lajos tér megállóhelyig szállít utasokat.

Szombaton az Andrássy út és a Dózsa György út lezárása miatt:

• Kora délután az érintett járatok (a 20E, a 30-as, a 30A és a 230-as busz, valamint a 70-es, 75-ös és 76-os troli) terelve közlekedik, a 73-as troli 12 és 13 óra között nem jár.
• A 105-ös busz várhatóan 9.50 és 13.40 között az Andrássy út helyett a Podmaniczky utcán közlekedik, ezért a Hősök tere és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti megállóit nem érinti.