Jobbára családi gazdaságokban nevelik a kocákat

Hazánkban mintegy 250 mangalica-tenyészet van, a regisztrált tenyészkocák száma pedig eléri a tízezret, A tenyésztők zöme családi gazdaság, átlagosan 40 kocát tartanak, de van mintegy 150 tenyésztő, aki 10-20 közötti kocaállománnyal kiegészítő tevékenységként foglalkozik az állattartással – ismertette Tóth Péter.

Mintegy ötvenre tehető a közepes, integrátori szerepet is betöltő farmergazdaságok száma, s 4-5 olyan nagyüzemi gazdaság van, ahol 300-600 közötti kocaszámmal főként exportra termelnek.

Még a húsz éve kihalt fekete mangalica fajtát is visszahozzák

Tóth Péter elmondta azt is, hogy a hajdúnánási önkormányzat szerepvállalásával, a MOE és a Földművelésügyi Minisztérium segítségével, a Debreceni Egyetem mezőgazdasági és élelmiszeripari karának tudásbázisán elkezdődött a fekete mangalica fajta-rehabilitációs génmegőrzési program, aminek eredményeként a már húsz éve kihaltnak nyilvánított állatfajtát sikerült újraalkotni.

Ez egy hosszú távú fejlesztési program, de az első fekete mangalicákat – a szőke, a vörös és a fecskehasúak mellett – már megtekinthetik az érdeklődők a debreceni mangalica fesztivál élőállat-bemutatóján – fűzte hozzá a szakember.

A mangalica street food mellett klasszikus ételeket is lehet fogysztani

A három napos fesztivál látogatói helyben sült egész malac és frissen sütött tepertő mellett frissen készült mangalica ételek közül is válogathatnak. A klasszikus – hurka, kolbász, tarja, hagymásvér – ételek mellett mangalica street food azaz könnyen, gyorsan, akár kézből is fogyasztható mangalica menü is készül Debrecenben.

Napközben a fesztivál hangulatához illeszkedő zenei programok, vásári komédia, gasztro bemutatók, kora délutántól könnyűzenei koncertek várják a látogatókat péntektől vasárnapig a kilencedik debreceni mangalica fesztiválon.