Az iskolakezdés a szülők számára egy pénzügyileg megterhelő időszak

Általános iskolás- vagy középiskolás korú gyermek esetében a szükséges tankönyveket és iskolaszereket kell megvásárolni. Amikor egyetemről vagy főiskoláról beszélünk, akkor ahogy a tanulmányok, úgy a költségek is felsőbb szintre lépnek. A tandíj kifizetése és a megélhetés biztosítása mellett a lakhatásra is gondolni kell, hiszen sokan nem a lakóhelyükhöz legközelebb eső felsőoktatási intézményben tanulnak tovább.

A budapesti albérletárak elmúlt években tapasztalt, robbanásszerű emelkedése ismét ráirányította a figyelmet a továbbtanulás anyagi terheire.

A költségek fedezéséből ma már nem csak a szülők, de maguk a diákok is kiveszik részüket. Legtöbben diákmunkát vállalva biztosítják a tanulás – és a szülői segítség – melletti megélhetésüket.

113 és 282 ezer forint között mozognak az átlagos albérletárak

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült kutatás összehasonlította Budapest és a környező országok fővárosainak albérletárait, és kiszámolta, hogy a legtipikusabb diákmunkával, a gyorséttermi munkával, hány órát kell dolgoznia egy egyetemistának ahhoz, hogy fedezni tudja albérleti díját.

A kutatásban legalább 25 négyzetméteres, egyszobás, 1-4. emeleti, bútorozott garzonlakások bérleti díjait hasonlították össze Bécsben (282 ezer Ft), Prágában (236 ezer Ft), Budapesten (170 ezer Ft), Varsóban (157 500 Ft), Pozsonyben (153 ezer Ft), és végül Bukarestben (113 ezer Ft).

Fontos azonban kiemelni, hogy a legnagyobb szórás a havi albérletárak között Bécsben, Prágában, és immáron Budapesten figyelhető meg. A magyar fővárosban például jellemzően 80 ezer és 320 ezer forint között mozognak az árak. Mindhárom fővárosra jellemző a turisták és a hosszútávú külföldi bérlők (főleg külföldi egyetemi hallgatók) magas száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy nagyobb és fizetőképesebb a kereslet, ami megemeli az átlagárakat.

Albérlet hamburgersütésből

A kutatásban a helyi gyorséttermi munkabért vették alapul. A különböző országokban ezek a munkabérek, mint az albérletárak is, eltérők, a helyi gazdasági tényezők befolyásolják, így jó viszonyítási alapot adnak az összehasonlításhoz – csakúgy, mint a már közismert Big Mac Index.

A kutatás abból indult ki, hogy vajon mennyit kell dolgoznia gyorsétteremben egy egyetemistának, ha egyedül szeretne egy bútorozott garzont bérelni az adott városban.

• A felmérésből kiderült, az átlagban legdrágábban albérletet kínáló Bécsben a gyorséttermi fizetés is magas, így az osztrák fővárosban kell a legkevesebbet, havi 97 órát dolgoznia egy hallgatónak ahhoz, hogy megkeresse a garzonra valót.
• A legtöbbet ellenben Budapesten kell dolgoznia egy egyetemistának, 179 munkaórát.
• Ezt követi a sorban Varsó, ahol 175 órányi, illetve Prága, ahol 163 órányi üdítőtöltés és krumplisózás biztosítja a lakbérre valót.

Fontos lenne idejekorán elkezdeni a megtakarítást

Habár sok esetben az egyetemisták a költségek csökkentése miatt többen bérelnek többszobás lakásokat, és így nekik kevesebbet is kell dolgozniuk a lakbérért, a fenti adatok jó összehasonlítási alapot adnak. Egy budapesti egyetemistának több mint kétszer annyit kell dolgoznia az albérletért, mint egy bécsi egyetemi hallgatónak.

„Szeptember az a hónap, amikor sokan szembesülünk azzal, hogy a felsőoktatási tanulmányok megkezdése bizony jelentősen megterheli a családi kasszát. A felmerülő költségekre fel lehet készülni, például a megtakarítási jellegű életbiztosításokkal. Ha időben elkezdünk megtakarítani és rendszeresen teszünk félre, akkor az anyagi teher is jóval könnyebben elviselhető a család számára, és a diákok is több időt fordíthatnak tanulásra munka helyett az egyetemi évek alatt”

– tette hozzá Mándoki Ádám, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termékfejlesztési vezetője.

A CIG Pannónia reprezentatív kutatásban vizsgálta, hogy a nem nyugdíjaskorú magyarok mit várnak, milyenek lesznek a nyugdíjas éveik?

Hiába az álmok, hogy majd nyugdíjaskorban jön a megérdemelt pihenés, a magyar lakosság azon része, amely még messzebb van a nyugdíjtól, meglehetősen pesszimista:

• Általában feleannyi nyugdíjra számítanak az emberek, mint amennyiből kényelmesen meg tudnának élni.
• A jelenlegi megtakarításait is figyelembe véve hobbira, szórakozásra vagy belföldi utazásra mindössze a megkérdezettek egyharmada gondolja, hogy lesz elegendő pénze.
• A nem nyugdíjas lakosság kétharmada gyermekei, unokái támogatására és orvosi költségekre fordítja majd nyugdíja legnagyobb részét. 

Hagyaték létrehozásával a válaszadók nagyjából negyede, rendszeres sportolással vagy külföldi utazással pedig még ennél is kevesebben, csupán minden ötödik megkérdezett tervez.

Ezek a szabadidővel kapcsolatos, életminőséget javító kiadások leginkább azok körében jelennek meg a tervek szintjén, akik 150 ezer forint fölötti nyugdíjra számítanak.

Az álom és a valóság

2017-ben az öregségi nyugdíj átlagos havi nettó összege 124 ezer forint volt. Mikor a kutatók arra kérték, hogy becsüljék meg a havi nyugdíjat, a válaszadók közel fele nagyjából eltalálta a valós összeget, vagyis viszonylag sokan pontosan tudják, mennyiből kell megélnie egy mai nyugdíjasnak.

• Meglepő módon a kevésbé tájékozottak közül sokan ennél kevesebbnek, több mint harmaduk 100 ezer forint alattinak gondolja a jelenlegi nyugdíjat és a megkérdezettek 6 százaléka e fölé, 151-200 ezer forint közé tippelte az összeget. Úgy tűnik, a problémamentes nyugdíjas évekhez álmodott szükséges anyagi fedezet igencsak távol áll a várható tényleges nyugdíjtól.
• A megkérdezettek nyolctizede 150 ezer forint feletti összeget tartana elegendőnek ahhoz, hogy későbbi nyugdíjasként majd ne legyenek anyagi gondjai, közel ötödük pedig ennél magasabb összeget, minimum 200-250 ezer forintot gondol erre a célra.

• Mindezek ellenére a nem nyugdíjasok megközelítőleg harmada ennek nagyjából a felére, nettó havi 100 ezer forint alatti nyugdíjjövedelemre számít a jelenlegi megtakarításai alapján.
• A válaszadók közel negyede pedig 100-150 ezer forint közé becsüli ezt az összeget.

Mennyi az ideális?

A várakozások szerint azonban a nyugdíjak közel sem fognak ilyen mértékben emelkedni:

• A válaszadók mindössze ötöde számít arra, hogy ha majd eljön az ideje, nyugdíja meghaladja a 150 ezer forintos határt.
• A megkérdezettek 90 százaléka szerint a mai nyugdíj alacsonyabb, mint amennyi ideális lenne.
• Nem sokkal kevesebben vannak azok – a válaszadók 85 százaléka –, akik arra számítanak, hogy a várható nyugdíj alacsonyabb lesz az ideálisnál.

„Ma már a nem nyugdíjaskorú lakosság nagy része tisztában van azzal, hogy az állami nyugdíj önmagában nem lesz elegendő a gondtalan nyugdíjasévekre. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatás érzékeltette a hatását. Ennek, továbbá az adókedvezményeknek köszönhetően egyre többen választják a különböző nyugdíjtakarékossági eszközöket, például a nyugdíjbiztosításokat”

– mondta Mándoki Ádám, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termékfejlesztési vezetője.

Nyitókép: Freepik

Korral nemesedik: a biztosítás jelentőségét csak az életkor előrehaladtával kezdjük felismerni

A magyar lakosság 60 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által készített reprezentatív kutatás szerint. A biztosítás jelentőségét az életkor előrehaladtával egyre többen ismerik fel:

• Míg a fiatalok között alig 40 százalék a biztosítottak aránya, addig az 50 év felettiek körében ez az arány közel 80 százalék.
• Emellett a diplomások, a magasabb jövedelműek és a Budapesten élők kötnek inkább jellemzően biztosítást.

A felkészületlen ügyintézők, a sorbanállási idő és a telefonos menürendszer okoz leginkább fejfájást az ügyfeleknek

• A CIG Pannónia felmérése szerint a biztosítással rendelkezők szempontjából kiegyenlített a nemek aránya; csak kicsivel nagyobb hányaduk (52 százalék) férfi, mint nő (48 százalék).
• Többségüket zavarják a személyes ügyintézéssel együtt járó kellemetlenségek, különösen a türelmetlen vagy felkészületlen ügyintézők, a hosszú várakozási- és sorbanállási idő vagy a menüpontok kivárása telefonos ügyintézés során.
• Habár a többség (60 százalék) még mindig elsősorban inkább a személyes ügyintézést preferálja, már 39 százalék azoknak az aránya, akik online is intézik biztosítási ügyeiket.

Gyorsabb, könnyebb, kényelmesebb, de a chatbotoktól egyelőre ódzkodnak az ügyfelek

• A kutatás eredményei szerint, ha biztosítási ügyekről van szó, a magyarok ódzkodnak a chatbotoktól; a megkérdezettek mindössze 8 százaléka intézi szívesen ügyeit a biztosító online ügyfélportáljának chatjén keresztül.
• A személyes ügyintézés előnyben részesítése ellenére a biztosítással rendelkezők 80 százaléka próbálta már biztosítási ügyeit online intézni, közel ötödük pedig havi rendszerességgel teszi mindezt.
• Ehhez elsősorban asztali számítógépet (48 százalék) vagy laptopot (47 százalék) használnak, míg az okostelefonnak inkább kiegészítő szerepe van: négyből egy esetben – a fiatalok között azonban az esetek közel felében – kerül elő, ha biztosítási ügyintézésre van szükség.

A biztosítással rendelkezők számos pozitívumot társítanak az online ügyintézéshez

A megkérdezettek több mint fele szerint legfőbb előnye annak lehetősége, hogy az ügyfél időt szánjon az alapos információgyűjtésre, a szerződések és ajánlatok részletes áttanulmányozására. Előnyként jelölték meg továbbá, hogy otthonról kényelmesen, saját időbeosztás szerint köthetik meg biztosításaikat, valamint, hogy így gyorsabb az ügyintézés.  A megkérdezettek közel fele azért szereti jobban az online ügyintézést, mert így kizárólag a tényekre alapozva hozhatja meg döntését és közben nem befolyásolja az ügyintéző. A válaszadók több mint nyolctizede gondolja úgy, hogy az online biztosítási ügyintézés kényelmes, gyors és könnyen elérhető.

„A kutatás eredményei szerint a biztosítással rendelkezők 42 százaléka nyitott az online biztosítás kötésére. Mindemellett látjuk azt is, hogy a válaszadók nagyjából ugyanekkora aránya szokta biztosítási ügyeit online is intézni. Akik ma még nem intézik biztosítással kapcsolatos ügyeiket online, 14 százaléka nyitott erre. A biztosítással rendelkezők leginkább annak örülnének, ha az online ügyfélportálon keresztül hozzáférhetnének a biztosításaikkal kapcsolatos személyes információkhoz, valamint, ha a szerződést és minden információt elektronikus formában is megkapnának”

– mondta Mándoki Ádám, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. termékfejlesztési vezetője.