A nemzetközi hitelminősítő közölte: ennek alapján a világgazdasági szintű államadósi kör kilátását az eddigi romlóról semlegesre javította.

A ház a lépés indokai között kiemelte az európai energiahordozó-árak markáns csökkenését és a kínálati oldalról jelentkező hiányok kockázatának enyhülését.

A Fitch londoni elemzői szerint ezek a tényezők azt jelentik, hogy a legtöbb európai gazdaság elkerüli a recessziót, és az infláció lassulásnak indul.

Nyitókép: Unsplash

A folyó fizetési mérleg kiigazítás nélküli értéke 2022 első három hónapjában 2142 millió euró hiányt mutatott, az egyenleg 1368 millió euróval javult 12 hónap alatt.

Az áruforgalmi egyenlegben a hiány a bázisidőszaki 2769 millió euróról 835 millió euróra mérséklődött az első negyedévben, miközben a szolgáltatások külkereskedelméből származó exporttöbblet 456 millió euróval, 2079 millió euróra nőtt.

Az áruk és szolgáltatások együttes egyenlege a 2022 első negyedévi 1146 millió euró deficittel szemben 1244 millió euró aktívumba fordult.

2023 első negyedévében a tőkemérleg egyenlege szezonálisan igazítva 407 millió euró, igazítás nélkül 425 millió euró.

A nemzetgazdasági nettó adósságállomány – a közvetlentőke-befektetésen belül elszámolt adósság nélkül – 2023. március végén 26 973 millió euró volt (az utolsó négy negyedév összesített GDP-jének arányában 15,7 százalék). A nettó adósságállomány 6140 millió euróval nőtt az előző negyedévhez képest.

2023. március végén a nemzetközi tartalékok értéke 39 762 millió euró volt. Az első negyedévben a tartalékok nagysága 1054 millió euróval nőtt az előző negyedévi szinthez képest.

Az államadósság GDP-arányos szintjét 73,3 százalékra javította a kormány tavaly az egy évvel korábbi 76,6 százalékról – erősítette meg a friss adatokat Varga Mihály Facebook-oldalán kedden.

Hozzátette, míg a magyar adósságszint 73 százalék közelébe csökkent, az uniós átlag 86 százalékon áll.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A jelentés kedden közölt főbb számai szerint az MNB 2024-ben 3,0-5,0 százalékos sávba várja az inflációt, míg tavaly decemberben még 2,3-4,5 százalékot prognosztizált.

A jelentés 2025-re 2,5-3,5 százalékos inflációval számol, akárcsak korábban.

A gazdasági növekedés a jegybank legújabb számítása szerint 2023-ban 0-1,5 százalék között lehet a korábban várt 0,5-1,5 százalék helyett, 2024-ben és 2025-ben pedig változatlanul 3,5-4,5 százalék, illetve 3,0-4,0 százalék.

Nyitókép: MTI.

A közleményben jelezték, hogy Magyarországon a megkérdezettek több mint fele, 56 százalék szerint 0,5 százaléknál kisebb lesz a gazdaság növekedése.

Szektorokat vizsgálva a legpesszimistábbak az üzleti és szakmai szolgáltatások cégei (mínusz 86 százalék), valamint a technológia, média és telekommunikációs iparág (mínusz 73 százalék), de minden területen visszaesés volt tapasztalható tavalyhoz képest – emelték ki.

A felmérésből kiderült, hogy a pénzügyi vezetők a legfontosabb kockázatoknak a csökkenő belső keresletet, a geopolitikai feszültségeket és a képzett munkaerő hiányát látják. Ez utóbbi évek óta komoly sérülékenységi pontja a régiónak, és a jelek szerint a munkanélküliség várható emelkedése sem biztos, hogy megoldja a munkaerőhiány problémáját – fűzték hozzá.

A pénzügyi vezetők saját vállalatuk kilátásait illetően is jóval pesszimistábbak lettek: a működési eredmények várakozásai a 2022-es 4 százalékról mínusz 17 százalékra zuhantak, ami a legrosszabb adat az első ilyen felmérés elkészítése óta, azaz tíz éve.

A felmérés szerint a munkanélküliség emelkedésére a pénzügyi vezetők kétharmada számít jelenleg, ez az arány Magyarországon régiós összevetésben kiemelkedő, 85 százalék. A megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy a foglalkoztatás mértéke cégüknél változatlan marad, sok cégnél a kialakult nehéz környezetben sem vetnék el a bővülést.

A Deloitte felmérésében 15 közép-európai ország több mint 600 vállalatának pénzügyi vezetőjét kérdezte meg tavaly október-decemberben.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Hozzátette: ezzel a legjobban teljesítő harmadba tartozik az ország az EU-ban, a volt szocialista országok között pedig a lengyelek és szlovénok után a legjobb teljesítményt érte el.

A magyar növekedés két és félszeresét érte el Németország, Lettország, Finnország és Szlovákia növekedési ütemének, és közel kétszeresét a svéd, cseh, litván, és francia gazdasági bővülésnek.

A kimagasló eredmény hátterében a nemzetközi bizalom, a magas beruházási szint, a teljes foglalkoztatottság, az alacsony munkanélküliség, a bérnövekedés és a célzott kormányzati intézkedések álltak.

Nagy Márton kiemelte, hogy 2022-ben az ipar Európa egyik legerősebb növekedését produkálta, közel 6 százalékkal bővült. Erre a húzóágazatra továbbra is számítani lehet, amelyet újabb iparstratégiával, a beruházások növelésével tovább kell erősíteni – mondta.

A kormány minden igyekezete ellenére 2022 második felében a háborús szankciók és így a gyenge külső kereslet miatt már a lassulás jelei látszanak. Ezért is fontosnak nevezte a gazdasági védvonalat. A háború és a szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében a kormány kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, elindította a Gyármentő programot, illetve 700 milliárd forintos kerettel elindult a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram – sorolta.

Nagy Márton hozzátette: a kormány szándéka továbbra is világos, úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy elkerüljük a recessziót. „Ehhez az kell, hogy év végére egyszámjegyűre szorítsuk le az inflációt, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal növekedjen a gazdaság” – fogalmazott. Így 2024-ben újra kilőhet a gazdasági növekedés – mondta.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Nagy Márton kifejtette: az áremelkedés elleni kormányzati küzdelem már jó ideje megkezdődött, de ennek eredményei most fognak megmutatkozni.

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók „lökték az egekbe” az inflációt, a kormány a jegybankkal együttműködve harcol annak érdekében, hogy letörje – fogalmazott.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az infláció az év első hónapjában 25 százalék fölé került, ugyanakkor a kormány várakozásai szerint itt tetőzik. A januári adatot még fűtötte az üzemanyag-árstop kivezetése, biztató azonban, hogy az élelmiszerek áránál fordulat történt, az csökkenő pályára állt – jelezte a miniszter.

Hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikai lépései be fognak érni, a globális kínálati sokk enyhül, így a következő hónapokban meg fog indulni az infláció mértékének csökkenése.

A gazdaságfejlesztési miniszter kitért arra is, hogy minél gyorsabban sikerül az inflációt leszorítani, annál nagyobb lehet idén a reálbér-emelkedés.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Nagy Márton hangsúlyozta: a kormány elkerüli a recessziót, beindítja a növekedést, az infláció letörésében pedig együtt dolgozik a Magyar Nemzeti Bankkal.
A miniszter kiemelte, hogy a magas energiaárak már csökkentek, bár a koronavírus-válság előtti szinthez képest még magasak, de konszolidálódtak.

A kamatok továbbra is magas szinten vannak, de ha az infláció csökken, akkor a jegybank is fordulatot vehet, elkezdheti óvatosan csökkenteni a kamatokat – mutatott rá.
Kifejtette: az infláció januárban valószínűleg még „benéz” 25 százalék fölé, de februárban már mérséklődés várható, és ezután gyors csökkenés következhet be, év végére pedig egyszámjegyűvé válhat a drágulás.

A magyar államadósság végig csökkent, idén 73,5 százalékos GDP-arányos államadósságot tervez a kormány, jövőre pedig 69,7 százalékost – ismertette a részleteket Nagy Márton. Jelezte, hogy nagy emelkedés a koronavírus-válság miatt történt, amikor jelentős gazdaságösztönző csomagot vezettek be.

Elmondta, hogy a költségvetési hiány idén 3,9 százalékos lehet GDP-arányosan, jövőre pedig 2,5 százalékos.

Nagy Márton a Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő új besorolására reagálva kijelentette: hamarosan felminősítésre számíthat Magyarország.

Felidézte, hogy a hitelminősítő szerint a magas energiaárak, a magas kamatok, a bizonytalan gazdasági kilátások, valamint a magas államadósság megnehezítik a magyar kormány törekvéseit a gazdaság konszolidálására, stabilizálására.

A miniszter úgy látja, hogy a Standard&Poor’s új besorolása nincs jelentős hatással az ország finanszírozási képességére. Ugyanakkor hangsúlyozta: küzdeni kell, hogy a felminősítések megtörténjenek.

Nagy Márton fontos „védvonalnak” nevezte például a Széchenyi Kártya Programot és a közelmúltban meghirdetett Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot.

Jó irány minden olyan gazdaságpolitikai beavatkozás, ami a beruházásokat segíti – hangsúlyozta a Kossuth rádióban a gazdaságfejlesztési miniszter.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Az átfogó inflációs mutató az augusztusi éves indexhez képest 4,5 százalékponttal emelkedett, az éves maginfláció 20,7 százalékos volt, ami 1,7 százalékponttal magasabb az előző havinál.

Az infláció 4,5 százalékpontos szeptemberi emelkedésének mintegy 85 százalékát két termékkör adja: a szabályozott árak 2,8 százalékponttal, az élelmiszerek 1,0 százalékponttal járultak hozzá a fogyasztóiár-index gyorsulásához.

A szabályozott árú termékek és szolgáltatások árai augusztushoz képest 22,4 százalékkal emelkedtek, így a termékkör éves árváltozása 24,2 százalék. A jelentős emelkedés döntő része a lakossági rezsiárak módosításához kapcsolódik (gáz és áram árak), ugyanakkor a tankönyvek, az iskolai, az óvodai, bölcsődei étkezés, illetve a parkolási díjak is drágultak.

Az élelmiszerek inflációja 38,6 százalékra emelkedett, augusztushoz képest az élelmiszerek árai 3,8 százalékkal nőttek. A feldolgozatlan élelmiszerek esetében az áremelkedés széles körben jellemző volt, amit részben az Európát sújtó aszály magyarázhatott. A feldolgozott élelmiszerek körében az árak növekedése elsősorban a tej, a tejtermékek és a kenyér árváltozásához kapcsolódott – állapította meg az MNB.

A maginfláció előző hónaphoz képest mutatott 1,7 százalékpontnyi növekedéséhez legnagyobb mértékben – 0,9 százalékponttal – a feldolgozott élelmiszerek járultak hozzá – emelte ki az elemzés.

Az üzemanyagok és a szabályozott árak nélkül számított kosár havi árváltozása 1,7 százalék volt, azaz mérséklődött augusztus óta, de továbbra is jelentősen meghaladja az elmúlt évek átlagát.

A piaci folyamatokat jobban tükröző, a feldolgozott élelmiszerek nélkül számított maginfláció havi emelkedése 1,1 százalékra mérséklődött az augusztusi 1,7 százalékos átárazást követően, vagyis ennél a termékcsoportnál az inflációs folyamatok mérséklődése tapasztalható – hívta fel a figyelmet elemzésében a jegybank.

Tovább folytatódik a monetáris szigorítás

A megjelent közleményben a döntéshozók kiemelték, hogy az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus határozott folytatását teszik szükségessé. A szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. Ismét leszögezték, hogy a kamatemelési ciklus addig folytatódik, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak.

Töretlenül emelkedik az infláció

Júliusban 13,7 százalékra emelkedett az éves infláció, míg a maginfláció 16,7 százalékra. A következő hónapokban további emelkedés várható, a rezsicsökkentés módosításának hatása augusztusban jelentkezik, majd az üzemanyagár-sapka esetleges változása, vagy eltörlése, újabb felfelé mutató hatású lesz. Várakozásunk szerint az őszi-téli hónapokban az éves infláció át fogja lépni a 20 százalékos szintet. A következő, augusztusi adatsor szeptember 8-án érkezik.

Háttérbeszélgetés

Folytatódhat a lendületes kamatemelés az Egyesült Államokban

Pénteken Jerome Powell meglehetősen erőteljes üzeneteket küldött a Jackson Hole szimpóziumon. Az amerikai jegybank folytatja az infláció elleni küzdelmet, mely rendkívül időigényes folyamat, a jegybanktól erőteljes eszközöket igényel, a háztartásoknak és a vállalatoknak fájdalmas lesz. A szeptember 21-i kamatemelés mértéke a beérkező adatok függvénye, de kellően nagy lesz. A határidős árazások a 75 bázispontos kamatemelés felé billennek, melyet az idei évben további 50-75 bázispontos kamatemelés követhet, ezzel év végére az amerikai kamatszint elérheti a 3,75-4,00 százalékot.

Begyorsít az EKB is?

Az elmúlt napokban az Európai Központi Bank részéről is több döntéshozó megszólalt, és héja-üzeneteket küldtek. Olli Rehn, az EKB Kormányzótanácsának tagja szerint határozottan kell fellépni az infláció megfékezése, illetve az inflációs várakozások felépülése ellen, ráadásul a gyengülő euró is fokozza a kockázatokat. Hasonlóan érvelt Isabel Schnabel, illetve Francois Villeroy, szerintük is határozott válaszokra van szükség. Ugyanakkor a jegybanki mérleg csökkentésével, azaz a taperinggel kapcsolatban Olli Rehn azt mondta, hogy még korai erről beszélni. A határidős kamatok alapján az 50 bázispontos kamatemelést teljes mértékben beárazták a befektetők a jövő hét csütörtöki kamatdöntő ülésre, azonban már a 75 bázispontos szigorítást sem lehet teljesen kizárni. Ezt követően október 27-én és december 15-én is kamatot emelhet az eurózóna jegybankja.

Fontos szint alá került az euró-forint árfolyama

A tegnapi kereskedésben az árfolyam visszatért a 410,20 közelében húzódó fontos szint alá, a negatív korrekció ma begyorsult az MNB bejelentéseit követően. Fontos támasz található a 399,60-401,60-as tartományban, ahol egy korábbi csúcs, egy emelkedő trendvonal, illetve a 30 és az 50 napos mozgóátlag is található. Ez a zóna hamarosan tesztelésre kerülhet, de várhatóan az első alkalommal nem tudja letörni. A támasz-zóna alatt 393,20 közelében található a következő fontosabb szint.