A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján az elektronikus kérelemkezelés, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet nyújtani, viszont az államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2023. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe. Felhívták a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a november 30-ai benyújtási határidő jogvesztő.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azoknál a növénykultúráknál, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, a https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer oldalon érhető el részletesebb tájékoztatás.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez a 2018-2022. kárenyhítési években megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok a kormany.hu/agrarminiszterium oldalon találhatóak.

A közlemény szerint ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2018-2022. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2018-2022. évi átlaghozam-adatok mellett a 2023. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 százalékot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (például a Központi Statisztikai Hivatal végleges adatai alapján). A felülvizsgálás keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak és azok nem jogosítják fel a termelőt a korábbi évek kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az államkincstár legkésőbb 2024. március végéig dönt, valamint teljesíti az igazoltan kárt szenvedett gazdálkodók felé a kifizetéseket – olvasható az AM közleményében.

Közölték, hogy a több mint 100 éves, Hold utcai központban helyreállított műemléki pénztárteremmel tovább bővül a kincstár állampapír-forgalmazó és intézményi számlavezetési hálózata.

Az eredetileg Lechner Ödön tervei alapján épült Pénztárterem helyreállítása azt a célt szolgálta, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő szolgáltatásokat az eredeti építészeti értékek körében érhessék el az ügyfelek. Az új állampapír-forgalmazási ügyfélszolgálat megnyitásával országosan 79 helyszínen intézhetik állampapírokkal kapcsolatos ügyeiket a kincstár ügyfelei. A felújításnak köszönhetően ez a helyszín is Budapest méltó módon rendbe hozott látványosságainak és műemlékeinek sorát gyarapítja – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.

Bugár Csaba a járási hivatalban megnyíló állampapír-értékesítési pont megnyitóján elmondta, 2022-ben egy év alatt több mint 132 ezren nyitottak számlát, így az év végére már 660 ezer lakossági befektető számláját vezette a kincstár.

Hozzátette, hogy az inflációkövető állampapíroknak köszönhetően az idei év első másfél hónapjában már 40 ezer új számlát nyitottak, így a MÁK által kezelt lakossági értékpapírszámlák száma mára meghaladja a 700 ezret, azaz az állampapír tulajdonos lakossági ügyfelek 50 százaléka vezeti a számláját a kincstárnál.

Az online térben történő számlanyitás is erősen fejlődik, mára már minden harmadik ügyfél online nyit számlát.

A Magyar Államkincstár vezetője elmondta, hogy a mostani új helyszín megnyitását is a növekedés tette szükségessé. Pest vármegyére azért esett a választás, mert az állampapír forgalmazásban Budapest és a Pest vármegyei régió az 50 százalékát teszi ki az állampapír állománynak és 40 százalékát az ügyfélállománynak.

Tarnai Richárd, Pest vármegye főispánja arról beszélt, hogy a járási hivatalok azért is segítenek az állampapír-értékesítési pontok létrehozásában, mert ez a befektetési forma ma a legbiztonságosabb.

Miszlai József, a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a csütörtökön megnyíló pilisvörösvári értékesítési pont után még ebben a hónapban újabb állampapír-értékesítési pontot nyitnak Pest vármegyében: február 20-tól Veresegyházán lesz elérhető még egy kirendeltség.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Hozzátették, hogy a program indulásától idén május végéig több mint 150 ezer otthonfelújítási támogatási kérelem érkezett be a MÁK-hoz, jelenleg hetente átlagosan háromezren adják be az igénylésüket.

Kiemelték, hogy folyamatosan ellenőrzik az otthonfelújítási támogatás jogszerű felhasználását.

A közlemény szerint a támogatás kifizetését megelőzően valamennyi igénylést felülvizsgálja a kincstár, de a közpénzek jogszerű felhasználása érdekében az elvégzett felújítási munkát helyszíni ellenőrzésen is jogosult vizsgálni a megyei kormányhivatalok bevonásával. Aki megkapta az állami támogatást, annak az értesítést követően biztosítani kell az ingatlan megtekintését és együtt kell működnie a hivatal munkatársaival.

Az ellenőrzés kiterjed valamennyi elvégzett és támogatott kivitelezési munkára, illetve felhasznált anyagra. Amennyiben a helyszíni ellenőrzésen az igénylésben szereplő adatokhoz, dokumentumokhoz képest eltérést állapítanak meg, az a támogatás részben vagy egészben történő visszafizetését is maga után vonhatja – olvasható a kincstár közleményében.

Nyitókép: Unsplash.

Kiemelte: Bugár Csaba az elmúlt 30 évben komoly tapasztalatra tett szert, többek között a Diákhitel Központ Zrt. és az MFB Invest Zrt. vezérigazgatójaként is dolgozott.

A cél világos: a Magyar Államkincstár továbbra is az egyik legmegbízhatóbban működő, innovatív állami hivatal legyen – jegyezte meg a tárcavezető.

Nyitókép: MTI

A különösen nehéz 2020-as évben, amelyben többféle állatbetegséggel, extrém időjárási viszonyokkal, valamint a koronavírus-járvány okozta nehézségekkel is szembe kellett nézni, a kormány nem hagyta magára a gazdákat:

Emelt összegű kárenyhítő juttatás kifizetésével segíti a mezőgazdaságban az évindítást, ezzel is hozzájárul a biztonságos élelmiszertermeléshez

– hangsúlyozta a miniszter.

Annak érdekében, hogy minden termelő részére teljes mértékű kifizetés valósulhasson meg, a kormány 3,1 milliárd forint többletforrást biztosított a Kárenyhítési Alapban rendelkezésre álló összeg kiegészítésére. Így a 2020. évi jogos termelői károk után összesen 8743 mezőgazdasági termelő kap juttatást, összesen közel 18,6 milliárd forint értékben.

A 2020-as kárenyhítési évben az aszály, illetve a tavaszi fagy okozta a legjelentősebb károkat. A teljes összegből aszálykárra közel 7,5 milliárd forintot, tavaszi fagykárra több mint 7 milliárd forintot, felhőszakadáskárra közel 1,8 milliárd forintot, belvízkárra majdnem 1,4 milliárd forintot utal a kincstár. Ezen felül jégesőkárra 730,1 millió forintot, viharkárra 166,4 millió forintot, őszi fagykárra 7,9 millió forintot, téli fagykárra 0,7 millió forintot folyósítanak. Tavaly mezőgazdasági árvízkárra nem érkezett kérelem.

A kifizetéssel érintett összes terület nagysága 166 629 hektár – tette hozzá a tárcavezető.

Hozzátette: a nyugdíjasok most kapják meg a kiegészítést is, amelyről minden évben az inflációs adat alapján dönt a kormány. A kompenzáció mértéke idén 1,2 százalék, ezt az érintettek az év elejéig visszamenőleg kapják kézhez egy összegben.

Szentkirályi Alexandra úgy fogalmazott:

nem engedjük, hogy romoljon a magyar emberek életszínvonala a koronavírus-járvány idején sem. A nyugdíjasok is számíthatnak a kormány segítségére. Az ő érdekükben döntöttünk a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről is.

amelynek első heti részletét a jövő év elején kapják meg az érintettek.

Köszönjük a nyugdíjasoknak az elmúlt évtizedek munkáját – fűzte hozzá.

A szaktárca közleményében ismertette: a gazdálkodóknak a 2019-es kárenyhítési évben is számos elemi káreseménnyel kellett megküzdeniük, amelynek következményeként több mint 16 ezer termelői kárbejelentés érkezett közel 300 ezer hektárra.

A legnagyobb területre Szabolcs-Szatmár-Bereg (86 965 hektár), Jász-Nagykun-Szolnok (32 314 hektár) és Csongrád (31 185 hektár) megyében jelentettek be károkat.

Országosan a legnagyobb területen aszálykárra (160 465 hektár) történt kárbejelentés. Ennek megfelelően a kárenyhítő juttatás teljes kifizetési összegének 49 százalékát (6,87 milliárd forint) aszálykárra, míg tavaszi fagykárra a teljes összeg 21,5 százalékát (3 milliárd forint) fizették ki.

Az Agrárminisztérium által létrehozott agrár-kárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás is rendkívül fontos, ugyanis a termelők aktív közreműködésével, például mezőgazdasági biztosítás megkötésével tovább csökkenthetik a kedvezőtlen időjárási kockázatok hatásait – hangsúlyozta az AM. Hozzátették: örvendetes, hogy egyre több termelő választja a kockázatkezelés eme formáját, így 

a 2019-es kárenyhítési évre a kifizetésben részesülő károsultak közül már 1854 termelő kötött megfelelő biztosítást, akik így a kárenyhítő juttatás teljes összegére jogosultságot szereztek.

Az öngondoskodás további növelésére is van még lehetőség, hiszen a kifizetésben érintett 5001 termelő még mindig nem rendelkezik a szükséges biztosítással – mutatott rá a tárca.