Hozzátette: ezzel a legjobban teljesítő harmadba tartozik az ország az EU-ban, a volt szocialista országok között pedig a lengyelek és szlovénok után a legjobb teljesítményt érte el.

A magyar növekedés két és félszeresét érte el Németország, Lettország, Finnország és Szlovákia növekedési ütemének, és közel kétszeresét a svéd, cseh, litván, és francia gazdasági bővülésnek.

A kimagasló eredmény hátterében a nemzetközi bizalom, a magas beruházási szint, a teljes foglalkoztatottság, az alacsony munkanélküliség, a bérnövekedés és a célzott kormányzati intézkedések álltak.

Nagy Márton kiemelte, hogy 2022-ben az ipar Európa egyik legerősebb növekedését produkálta, közel 6 százalékkal bővült. Erre a húzóágazatra továbbra is számítani lehet, amelyet újabb iparstratégiával, a beruházások növelésével tovább kell erősíteni – mondta.

A kormány minden igyekezete ellenére 2022 második felében a háborús szankciók és így a gyenge külső kereslet miatt már a lassulás jelei látszanak. Ezért is fontosnak nevezte a gazdasági védvonalat. A háború és a szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében a kormány kiterjesztette a kamatstopot a kkv-kra, támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, elindította a Gyármentő programot, illetve 700 milliárd forintos kerettel elindult a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram – sorolta.

Nagy Márton hozzátette: a kormány szándéka továbbra is világos, úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy elkerüljük a recessziót. „Ehhez az kell, hogy év végére egyszámjegyűre szorítsuk le az inflációt, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal növekedjen a gazdaság” – fogalmazott. Így 2024-ben újra kilőhet a gazdasági növekedés – mondta.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Kiemelte:

Ez egyben az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér megteremtését is jelentené, mert nincs pénzügyi erő gazdasági alap nélkül.

A geopolitikai fordulatok következtében kettéváló világgazdaság kettős pénzügyi rendszert hoz létre, amely a versengés és szembenállás mellett kereskedelmet és együttműködést is igényel, ezért közvetítők és „átjárók” épülnek ki közöttük – jegyezte meg.

Felidézte, hogy

az amerikai-szovjet hidegháború idején Ázsiában Hongkong és Szingapúr, Európában Helsinki és Bécs működtek átjáróként.

Svájc különlegesen hatékony pénzügyi átjáróként működik, mert minden időben és nagyjából mindenki számára nyitott – így fogalmazott.

A jegybankelnök szerint sokat nyerhet az az ország, amely képes közvetítőként, átjáróként működni a két szembenálló világ között, „mert a békés kereskedelem általában jobban emel, mint a háborús szembenállás”.

Matolcsy György elmondta, hogy 2021 után több ország, város esélyes új átjáróként működni földrajzi helyzete, geopolitikai stratégiája, gazdasági ereje, a pénzügyi rendszer fejlettsége, illetve kulturális tőkéje alapján. Új átjárók alakulhatnak ki Ázsiában (India, Dél-Korea, Japán), a Közel-Keleten (Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Izrael) és Európában (Magyarország, Szerbia, esetleg eurózónából távozó országok) – sorolta.

A jegybankelnök rámutatott:

Az eddigi magyar geopolitikai siker lényege, hogy a Nyugat részeként, nyugati szövetségi/együttműködési szervezetek tagjaként is megőriztük mozgásterünket a keleti együttműködéshez.

A belső politikai kiszámíthatóság, a regionális szövetségek (V4, Szerbia), a nagyhatalmakkal fenntartott „párhuzamos” együttműködések, az EU-piacok elérése, a dinamikus GDP-növekedés, az FDI-vonzás képessége, a nemzeti fizetőeszköz, a jelentős aranytartalék, valamint a jegybanki „vegyes”, nyugati és keleti devizatartalék-forrás tehetik alkalmassá Magyarországot a két világ között közvetítőközpont megépítésére – összegezte.

Matolcsy György szerint:

Vannak tartalékok is, amelyek erőteljesebb kihasználásával még jobb képességekkel rendelkezhet az ország az átjáró-közvetítő feladatok ellátására.

Ilyenek például az „EU-átlagot gyorsan közelítő, elérő, majd meghaladó GDP-növekedés„, a folyamatosan pozitív folyó fizetési mérleg felépítése, a folyamatosan bővülő aranytartalék, az okos védelmi erő és az elismert egyetemek.

A jegybankelnök azzal zárta sorait, hogy a magyar pénzügyi átjáró megépítése politikai függetlenséget, üzleti szabadságot, valamint széles gazdasági és pénzügyi döntési mozgásteret igényel. Előfeltétele ezért, hogy mindkét világ elismerje, sőt támogassa működését – fűzte hozzá.