A Magyar Nemzeti Bank 2020. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig tartó időszakot nézte át. A vizsgálat feltárta, hogy a bank számos esetben nem dolgozta fel a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás gyanújára vonatkozó szűrési riasztásokat.

Emiatt nem tudott időben eleget tenni bejelentési kötelezettségének az illetékes hatóság felé, illetve nem volt képes megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket hozni.

A MagNet Bank szűrési logikái, az alkalmazott küszöbértékek nem voltak arányosak az üzleti kapcsolatok jellegével és összegével, ezért több indokolt esetben nem keletkezett jelzés a szűrőrendszerben, a bank így nem kezelte megfelelően az azonosított kockázatokat. Az MNB hiányosságokat állapított meg a hitelintézet bejelentési és ismételt bejelentési gyakorlata kapcsán is, továbbá a bank nem a kockázataihoz igazodva szerezte be egyes érintett ügyfelektől az pénzeszközeik forrására vonatkozó információkat.

A MagNet Bank többször elmulasztotta a jogszabályi határidőben megtartani dolgozói számára a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési képzéseket.

A hitelintézet emellett nem a jogszabályoknak, illetve a szerződéseiben foglaltaknak megfelelően ellenőrizte a pénzváltási tevékenységet végző közvetítőit sem, noha az ezzel kapcsolatos külső ellenőri feladatokat neki kell ellátnia. Így fennállt a kockázata annak, hogy utóbbiak sem tesznek bejelentést a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás gyanúját felvető esetekről – áll a jegybank közleményében.

Az MNB 2023. január 31. és május 31. napi határidőkkel kötelezte a bankot a különböző feltárt hiányosságok megszüntetésére.

• A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank súlyosbító körülményként vette figyelembe egyes hiányosságok súlyosságát, rendszerszintű, ismétlődő voltát, gyakoriságát, illetve a biztonságos működésre gyakorolt hatását és a mulasztáshoz kapcsolódó kockázatát.
• Enyhítő körülménynek számított viszont, hogy a MagNet Bank a vizsgálat során együttműködött, illetve több jogszabálysértő gyakorlat kapcsán már intézkedéseket hozott azok kiküszöbölésére – tájékoztatott a jegybank.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A MagNet vasárnapi közleménye szerint a Sopron Bank korábbi ügyfelei a soproni központi fiók mellett Győrben, Szombathelyen, Keszthelyen, Veszprémben, valamint Balatonfüreden is a MagNet Bank ügyfeleivé váltak.

A tranzakciótól a MagNet a piaci részesedése növelése mellett új bankfiókokat, új munkatársakat, valamint az átvett betét- és hitelállománnyal járó üzleti lehetőségeket is várta – közölték. A MagNet munkatársainak száma 220-ról csaknem 350-re nőtt.

A tájékoztatás szerint az ügyfélszámlák átadása automatikus, nem igényelt az ügyfelek részéről semmilyen beavatkozást. A MagNet Bank szerződéses feltételei az ügyfélszámlák átadásának napján léptek életbe. A bank szolgáltatásait az ügyfélszámlák átvételét követően vehették igénybe az új ügyfelek.

A Sopron Bank betéti kártyáit felmondták, helyette új MagNet Bank Mastercard típusú bankkártyákat bocsátottak ki, ezeket a Sopron Bank ügyfelei június 1-től folyamatosan veszik át.

A Sopron Bank felmondta az értékpapír-számlavezetésre vonatkozó szerződéseket, a MagNet Bank ezt a szolgáltatást nem nyújtja, valamint nem ruházták át a széfszolgáltatásra vonatkozó szerződéseket sem.

A meglévő szerződések kamatai, díjai, költségei az ügyfelek számára kedvezőtlenül nem változtak – közölte a MagNet.

A MagNet Bank Zrt. és az osztrák Hypo-Bank Burgenland AG tavaly októberben írt alá szerződést a Hypo-Bank magyarországi leányvállalata, a Sopron Bank Zrt. megvásárlásáról. A Magyar Nemzeti Bank tranzakcióhoz szükséges engedélyét idén februárban kapták meg.

A szerződéskötést követő tájékoztatások többek között a pénzügyi termékek igénybevételével, díjaival kapcsolatos információkat nyújtanak a fogyasztóknak, továbbá segíthetik az ügyfelek döntéshozatalát is. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért 10 bankot lefedő témavizsgálatban ellenőrizte a szerződéskötést követő fogyasztói tájékoztatások jogszabályi megfelelőségét.

A hitelintézetek többségénél hibákat tárt fel a vizsgálat a fogyasztói kérésre történő egyedi kimutatások 90 napon belüli rendelkezésre bocsátása, az előtörlesztési igény esetén a kapcsolódó információk, az előtörlesztéssel járó következményeket tartalmazó tájékoztatás átadása, valamint az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) vonatkozó tájékoztató aktualizálása és a betétekkel kapcsolatos rendszeres tájékoztatás rendelkezésre bocsátása kapcsán.

A pénzügyi intézményeknek minden év január 31-ig – első alkalommal 2020-ban – kell megküldeniük a fizetési számlákhoz kapcsolódó előző évi tranzakcióik éves összesítését és azok díjait áttekinthetően tartalmazó ún. Díjkimutatást. Az intézmények többsége azonban a Díjkimutatások egy részét csak a 2020. január 31-ei határidőn túl küldte meg ügyfeleinek.

Az MNB a fizetési kötelezettség elmaradása esetén a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) történő adattovábbítással kapcsolatosan is hiányosságot tárt fel. A jogszabályi elvárások szerint a KHR adattovábbítást megelőzően 30 nappal és az adattovábbítást követő 5 munkanapon belül tájékoztatni szükséges az adósokat. Márpedig a vizsgálat a bankok több mint felénél talált olyan ügyfeleket, akiknek csak a jogszabályi határidőn túl küldték meg az értesítéseket.

A fizetési számlák, valamint a hitelszerződések lezárását követően a pénzügyi intézményeknek 30 napon belül szükséges egyértelmű, közérthető és teljes körű kimutatást küldeniük. E tájékoztatási kötelezettség teljesítése tekintetében mind a 10 vizsgált intézmény esetében hiányosságok merültek fel.

Az MNB a feltárt hiányosságokra tekintettel összesen 64,7 millió forint bírságösszeg kiszabásáról döntött. Az intézkedések meghozatala során ugyanakkor figyelembe vette azt a körülményt, hogy a feltárt hiányosságok zömében nem a teljes ügyfélkört érintették. A határozatokban foglalt hiányosságok megszüntetésére tett banki intézkedéseket az MNB nyomon követi és a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a felügyelt intézményeknél a fogyasztói tájékoztatások megfelelőségének ellenőrzésére.

Több területen is észleltek problémákat

A jegybank közleményéből kiderül: a banknál problémákat észleltek a hitelkockázat-kezelésében, az adatszolgáltatás, az informatikai védelem és a javadalmazási politika területén, illetve a hitelintézet a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésére érdekében sem tett eleget.

A hitelkockázat kezelésénél egyebek közt a monitoring folyamatban, a fedezetek meglétével, értékelésével és érvényesíthetőségével kapcsolatban talált kifogásolni valót az MNB. A követelés-eladásoknál például hiányzott a kellő részletezettségű belső szabályozás, és nem állt rendelkezésre megfelelő ügyfélcsoport-képzési és ügyfélminősítési rendszer sem – közölte a jegybank.

A pénzintézetnek felül kell vizsgálnia az adatteljesítést támogató informatikai rendszerét

– hangsúlyozták a közleményben utalva arra, hogy a jegybank kiemelt szigorral lép fel a pénzügyi intézmények esetleges adatszolgáltatási hiányosságai miatt.

A hitelkockázat-kezelésnél feltárt jogsértések kockázata magas besorolású volt

Az MNB a MagNet Banknál 2015. december 31-től kezdődően tekintette át a folyamatokat.
A bírság összegének meghatározásakor a jegybank figyelembe vette, hogy a hitelkockázat-kezelésnél feltárt jogsértések kockázata magas besorolású volt. Enyhítő körülménynek számított, hogy a hiányosságoknak nem volt hatása az ügyfelekre, más piaci szereplőkre, ráadásul a hitelintézet számos problémát már a vizsgálat során kijavított – áll a közleményben.