Halványan, de már pislákol a fény az alagút végén, a nyugdíjpénztárak belátható időn belül kiheverhetik a 2022-ben elszenvedett hatalmas veszteségeket. A tavalyi utolsó negyedév pozitív hozama után 2023 első három hónapját is nyereséggel zárta a nyugdíjalapok többsége. Mindössze három olyan nyugdíjpénztári portfólió volt, amelyik enyhe mínuszt könyvelt el ebben az időszakban is. Ezek jellemzően eleve magasabb kockázatú alapok voltak. A legjobban az első negyedévben az Aegon szakértői portfóliója teljesített, az abszolút hozamú stratégiát követő alap 5,86 százalékot emelkedett. Ha ezt az ütemet tartja, akkor jó esélye van arra, hogy az idén akár reálhozamot is elérhet.

A kockázatosabb alapok kicsit lemaradtak

Az év eleje óta, ha nem is sokat és tartósan, de valamelyest mérséklődtek az állampapírpiaci hozamok, ez jó hatással volt az ilyen értékpapírokat magas arányban tartó portfóliók teljesítményére. Ennek köszönhetően a klasszikus, döntően alacsony kockázatú befektetéseket, főleg állampapírokat tartó alapok árfolyama 3-4 százalékot emelkedett januártól. 

A kedvező trend a kiegyensúlyozott alapokra is jó hatással volt, ezek 60-70 százalékban állampapírokat tartanak. Többségük 2-3 százalékos emelkedéssel fejezte be az első negyedévet. A pozitív fordulat a kiegyensúlyozott alapok esetében azért is fontos, mert ezek a legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók, a tagok többsége ezekben tartja a pénzét. Azok, akik nem választanak portfóliót, szintén ezekbe a közepes kockázatú alapokba kerülnek. 

A magasabb kockázatú, legalább 40-50 százalékban részvényeket tartó növekedési alapok voltak azok, amelyek egyelőre legkevésbé emelkedtek. A legjobban teljesítő ilyen alapok hozama az első negyedévben 2 százalék fölött volt, de jellemzőbb az 1-2 százalék közötti teljesítmény. Ez persze változhat, ha a tőzsdék elindulnak felfelé, ami már meg is kezdődött a márciusi mélyrepülés után. 

Minden magánnyugdíjpénztár pluszban jár

A magánnyugdíjpénztári alapok mindegyike pozitív hozammal zárta az első negyedévet. A legjobban ezek között is a klasszikus alapok teljesítettek, a hozamaik 2,84 – 3,41 százalék között alakultak három hónap alatt. A kiegyensúlyozott portfóliók hozama 2,39-3,44 százalék, a növekedési alapoké 1,59-2,2 százalék között volt.

A pénztári portfóliók árfolyama 2021 novemberében volt a csúcson, amelyhez képest tavaly szeptember végére került a mélypontra. Azóta kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel emelkednek az árfolyamok, de a legalacsonyabb kockázatú alapok kivételével még nem érték el a korábbi csúcsokat – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából. 

A rendelet célja, hogy hozzájáruljon a magánnyugdíjak belső piacának kiépítéséhez, javítsa a szolgáltatók lehetőségeit a magánnyugdíj-termékek határokon átnyúló biztosítására, és versenyképes alternatívát nyújtson a fogyasztók számára a nyugdíjcélú megtakarításhoz.

Az Európában mindenütt azonos feltételek mellett elérhető és egységes jellemzőkkel rendelkező magánnyugdíj-csomagot az értékesítési helytől függetlenül uniószerte működő szolgáltatók széles köre – például biztosítók, bankok, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, befektetési vállalkozások és eszközkezelők – kínálhatja.

• A rendelet szerint az ügyfelek számára a szolgáltatók nagyobb választékot kínálnak, a szigorú tájékoztatási követelmények és értékesítési szabályok pedig az online forgalmazás esetén is segítséget jelentenek.
• Az új termék átvihető egy másik tagállamba, magas szintű fogyasztóvédelmet biztosít a megtakarítóknak, akiknek joguk van ahhoz, hogy – maximált költségek mellett – ötévente szolgáltatót váltsanak belföldön és határokon átnyúló módon egyaránt.
• A szolgáltatók és a megtakarítók számára emellett különböző kifizetési lehetőségek állnak rendelkezésre a termék élettartamának lejártakor – közölték.

A tervek szerint az új termék segíteni fogja az Európai Bizottság tőkepiaci unió létrehozására irányuló terveit azáltal, hogy több megtakarítást irányít a hosszú távú uniós beruházások felé, valamint lehetővé teszi, hogy a fogyasztók önkéntesen kiegészíthessék nyugdíjcélú megtakarításaikat és kihasználhassák a benne rejlő előnyöket – tették hozzá.

Az ügyvezetőre, az igazgatótanács elnökére és további 13 jelenlegi és volt pénztári vezetőre összesen 59 millió forint személyi bírságot is kiszabott a jegybank a pénztártagok számára vagyoni hátrányt okozó ingatlanügyletek nyomán.

A Pannónia vezető testületeinek döntései következtében több személy – köztük pénztári vezető, továbbá egyes, a vezetőkhöz, vagy a pénztárhoz kapcsolódó érdekeltek – kaptak kedvezményes lakásvételi lehetőséget, csökkentve ezzel a tagok egyéni számlájának hozamlehetőségét – írta az MNB.

A jegybank vizsgálata megállapította, hogy a megbüntetett személyek és a hozzájuk köthető érdekeltek a pénztár egy budapesti – lakásokat és irodákat magába foglaló – ingatlanfejlesztése esetében vásárolhattak maguknak lakásokat a normál vevőknek felszámított listaárakhoz képest kedvezményes áron, illetve egyéb kedvezményekkel és fizetési ütemezéssel – részletezte az MNB.

A határozat szerint a pénztár igazgatótanácsi elnöke és ügyvezetője, illetve az ellenőrző bizottság korábbi elnöke (jelenlegi igazgatótanácsi tagja) fejenként 10-10 millió forintos bírságot kapott. További 4-4 millió forint büntetést kapott az igazgatótanács három volt és jelenlegi tagja, 3 millió forint bírságot az igazgatótanács egy tagja, 2-2 millió forint bírságot az ellenőrző bizottság jelenlegi elnöke, további öt, volt és jelenlegi tagja, illetve 1-1 millió forint bírságot az ellenőrző bizottság két tagja.

A személyi bírságokat az érintetteknek magánvagyonukból kell kifizetniük, azt a pénztár nem vállalhatja át – ecsetelte a jegybank. A határozat tartalmát a Pannónia következő küldöttközgyűlésén ismertetni kell a pénztártagokkal is – tették hozzá.

Az MNB felhívta a figyelmet arra: a pénztári vezetők és vezető testületi tagok felelőssége, hogy munkájukat elsődlegesen a tagság érdekét képviselve, kiemelt gondossággal végezzék.

A bírságösszegek meghatározásakor az MNB mérlegelte azt is, hogy az érintett vezetők hányszor szavaztak a jogellenes ügyletek mellett, illetve származott-e nekik vagy a hozzájuk kapcsolódó érdekelteknek anyagi előnyük is annak eredményeként.
A feltárt jogszabálysértések nem befolyásolják a pénztár hosszútávú megbízható, stabil működését – zárta közleményét az MNB.

• Korábban írtuk: Jubileum: 25 éves lett az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár – Izgalmas meglepetések a láthatáron!

Hogyan alakult az utóbbi időben a megtakarítási hajlandóság a magyar lakosság, illetve az ügyfelek körében?

Az elmúlt 3-4 évben örömmel tapasztaltuk, hogy a pénztártagok egyéni befizetéseinek nagysága évről-évre növekedett, 2020-ban például már meghaladta az átlagosan havi 12 ezer forintot.

Az ügyfeleink bizalmát, illetve a nyugdíjcélú megtakarítások fontosságát jelzi, hogy az egyéni befizetések növekedése még a pandémia alatt sem torpant meg, sőt enyhén emelkedett is.

– jegyzi meg Tóth Balázs elnök.

Hogyan viszonyulnak a fiatalok a nyugdíjjal kapcsolatos témához? Kellőképpen fontos-e (már) számukra az öngondoskodás?

A teljes lakosságot tekintve sok még a tennivaló, a pénztáraknak hatékonyabban kell megszólítaniuk a fiatalokat, akik a tagság következő generációját jelentik. A 20-30 éves korosztály számára az időskori évek anyagi biztonsága és az ehhez kapcsolódó öngondoskodás nincs kiemelt helyen. Holott számos tanulmány, elemzés mutatja azt, hogy minél fiatalabb korban kezdi valaki az öngondoskodást, annál nagyobb eséllyel tud nyugdíjas éveire jelentős nyugdíjkiegészítést biztosítani, még ha kisebb összegekkel kezdi is el a takarékoskodást.

A nyugdíj-előtakarékosság slágertéma manapság, egyre több helyen lehet olvasni különféle elemzéseket, előrejelzéseket. Mi jellemzi most ezt az piacot?

A nyugdíjpénztárak, a felügyeleti szervek és a kormányzat is sokat tett az utóbbi években annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a nyugdíjcélú öngondoskodás fontosságára, így mára talán tényleg kijelenthetjük azt, hogy fókuszban van a téma. Ugyanakkor nem minden szegmenst ér el megfelelő módon az üzenet, így ahogy korábban is említettem van még teendő.

Érzékelnek-e növekedést a nyugdíjmegtakarítások tekintetében?

A nyugdíjmegtakarításokat nézve egy stabil, folyamatos növekedésről beszélhetünk tulajdonképpen a pénztárak alapításától kezdve. Az Allianz Hungária Nyugdíjpénztár tagjainak vagyona 112 milliárd forintról 222 milliárd forintra növekedett 2010-2020 között, ami 98 százalékos emelkedést jelent.

Milyen portfóliókat kínál Allianz Hungária Nyugdíjpénztár az ügyfeleknek, illetve hogyan teljesítettek ezek a portfóliók az utóbbi években?

Pénztárunk 2010 január 1-jétől elszámolóegységes, választható portfóliós rendszert működtet. Ennek keretében jelenleg négy eltérő kockázati szintet képviselő portfólió közül lehet választani. Ráadásul ezek közt bármikor és költségmentesen válthatnak tagjaink.

A portfóliók által elért hozamok az elmúlt 10 év átlagában jellemzően jelentősen meghaladták az inflációt, így az alapvető célt, a nyugdíjcélú öngondoskodást sikeresen támogatta Pénztárunk és a befektetést kezelő partnerünk.

– mondja Tóth Balázs.

Mindezt úgy, hogy az újonnan bevezetett TKM mutatók paraméterei alapján a közepes és nagy pénztárak közül az egyik legkedvezőbb díjstruktúrával rendelkezünk.

• Korábban írtuk: Ez rólad szól: Cafeteria, egészség- és önsegélyező pénztárak – mit érdemes tudni róluk?

Milyen hatása volt a járványhelyzetnek a pénztár befektetési politikájára?

A járvány felbukkanását követően a pénztári portfóliók árfolyamai rövid távon jelentős csökkenést szenvedtek el. Ennek ellenére a befektetési politikán változtatást nem eszközöltünk, tekintve, hogy a nyugdíjcélú öngondoskodás időhorizontján a járványt – és annak árfolyamra gyakorolt hatását – gyors lefolyásúnak gondoltuk.

Az árfolyamok hamarosan normalizálódtak és végül szép hozammal fejeztük be a 2020-as évet.

– magyarázza Tóth Balázs.

A járványtól függetlenül a várhatóan emelkedő infláció hatásának kompenzálására a kiegyensúlyozott – kötvénytúlsúlyos – portfóliónk befektetési politikájának változtatása mellett döntöttünk.

Hogyan érintette, illetve érinti a járványhelyzet a Pénztár napi működését?

A járvány megfékezése érdekében elrendelt lezárások 2020 márciusában váratlanul érték az egész országot, a pénztáraknak sem kellett korábban hasonló helyzettel megküzdenünk. Az első hetekben a megszokott folyamatoktól eltérni, ezeket újra gondolni, rövid idő alatt új eljárásokat kialakítani, mindezt a jogszerűség és a jogi keretek figyelembevételével, úgy, hogy online platformon tudja segíteni mind a home office-t, mind az ügyfelek, tagok, munkáltatók tevékenységét, nehéz, embert próbáló kihívás volt.

Hogy vált be a tartós home office? Mennyire lehet hatékonyan működtetni távmunkás formában egy pénztári szervezetet?

A kezdeti nehézségekre sikerült hamar megoldást találni és a Pénztár ma már működtethető akár teljes home office formájában is a korábbi személyes üzemeltetésen kívül. Valamennyi testületi szervünk személyes megjelenést nem igénylő elektronikus hírközlő hálózat igénybevételével működik gyakorlatilag attól a pillanattól, amint ezt a jogszabály lehetővé tette, így a szükséges döntések megfelelő időben meghozhatók. Munkatársaink mindegyike tud otthonról dolgozni, a munkavégzésnek nem feltétele a Pénztár székhelyén való tartózkodás, a munkafolyamatainkat ennek megfelelően alakítottuk át.

Ügyfeleink számára a COVID kezdetétől kínálunk digitális megoldásokat többek között az ún. AVDH szolgáltatáson keresztül történő dokumentum- aláírás (pld. igénybejelentők, változás-bejelentők) formájában, valamint az online számlainformációs rendszer használatával, mely utóbbi további bővítésén dolgozunk.

– sorolja Tóth Balázs.

Mindezeken túlmenően a 2021. évben több személyes megjelenést nem igénylő megoldás fejlesztése és megvalósítása is folyamatban van.

Nyugíjbiztosítás vs. nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségeit jelző átlagos korrigált díjterhelési mutató bő 30 százalékkal csökkent 2002 óta. A jövőben várható anyagi terheket bemutató teljes költségmutató (TKMNyp) alapján pedig a pénztárak jelentős kihívói a hasonló célú élet- és nyugdíjbiztosításoknak.

A nyugdíjpénztári költségek átláthatóságának erősödésével ráadásul tovább csökkenhetnek majd a tagokat terhelő költségek

– derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss összefoglalójából.

Idén számoltak előszőr TKMNyp-t

A jegybank ajánlása alapján először 2020-ban kiszámított átlagos 30 éves TKMNyp 0,84 százalék volt a pénztárszektorban. E mutató a pénztártag hosszú távú jövőbeni megtakarításait modellezi, s a befizetésekből, megtakarításából levonandó terheknél a befektetések közvetett terheit (pl. a portfóliókban lévő befektetési alapok költségeit), illetve a választható portfóliós piaci szereplőknél a különböző portfóliók eltéréseit is figyelembe veszi.

• A TKMNyp-t a pénztárak több időtartamra, illetve portfóliónként is kiszámítják.
• Ezeket saját weblapjaikon is közzéteszik, illetve azok a jegybank honlapján össze is hasonlíthatók az élet- és nyugdíjbiztosítási TKM-ekkel.

A szektor átlagos korrigált díjterhelési mutatója (a 2018. évi 0,75 százalék után) tavaly 0,78 százalék lett, döntően a 2019. évi kiváló hozamok után kifizetett befektetési költségek (sikerdíjak) enyhe emelkedése miatt. E visszatekintő jellegű mérőszámnál a működésre levont díjakat a teljes tagdíjhoz viszonyítják, így kiszűrve az utóbbitól független pénztári vagyonnövekedés zavaró hatását.

Versenyképes öngondoskodási forma

Az eltérő módszertannal számolt mutatószámok egyaránt azt jelzik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos költségszintje hosszútávon 1 százalék alatt marad. A pénztári szektor így – más megtakarítási formák költségeivel összevetve – változatlanul versenyképes öngondoskodási formát kínál az idős korukra előtakarékoskodó állampolgároknak.

A 2020. évi rendkívüli járványhelyzet miatti kényszerű pénztári intézkedések átmenetileg növelhetik a szektor költségét.

A pandémia miatt (is) egyre jobban terjedő elektronikus ügyintézési csatornák terjedése viszont mérsékli a pénztárak adminisztrációs anyagi terheit. Utóbbi hatása hosszabb távon jelentkezhet.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

Régen minden más volt…

A Groupama Biztosító legfrissebb kutatásából kiderült, hogy pontosan mi minden volt más. A 18 év felettiek véleményét kutató országos felmérésben azt is elárulták a különböző korosztályok képviselői, hogy milyen lépéseket javasolnak a szép nyugdíjas évek elérése érdekében. Érdekes, hogy a kutatásban résztvevő legidősebb és a legfiatalabb korosztályok – bár javaslataik között vannak hasonló elemek – másra helyezik a hangsúlyt:

míg az idősek elsősorban a tanulást, a fiatalok a konkrét pénzügyi öngondoskodást, a minél nagyobb összegű megtakarítást tartják célravezetőnek.

A nyugdíjas korúak legfontosabb tanácsai a jövő generációja számára:

1. Minél tanultabb, képzettebb legyél, hogy jól érvényesülj
2. Már pályakezdőként kezdj el gondoskodni a nyugdíjas jövődről 
3. Aktív korodban szánj időt és pénzt az egészséged megőrzésre, hogy képes legyél addig dolgozni, amíg szükséged van rá

A 20-as éveikben járó fiatalok legfontosabb tanácsai a jövő generációja számára:

1. Nyugdíjas korodig minél több pénzt tegyél félre 
2. Már pályakezdőként kezdj el gondoskodni a nyugdíjas jövődről 
3. Folyamatosan képezd magad, hogy mindig szükség legyen rád a munkaerőpiacon

Örömmel tapasztaltuk, hogy mind a fiatalabbak, mind az idősebbek a legfontosabb feladatok közé sorolják, hogy már pályakezdőként elkezdje mindenki a nyugdíjas évekről való gondoskodást. Ez alátámasztja tapasztalatainkat: mi is úgy látjuk, hogy a mai fiataloknak érdemes minél korábban, akár már az első fizetésükből félretenni annak érdekében, hogy ne legyenek anyagi nehézségeik nyugdíjas éveikben.

– kommentálta a kutatás eredményét Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Azt, hogy a generációk nem teljesen egyformán látják a boldogulás útját, bizonyára befolyásolja az is, hogy a húszas-harmincas éveikben járók más kihívásokkal szembesültek régebben, mint most. A kutatásból erre vonatkozóan is izgalmas eredmények derültek ki.

Ma a saját lakás megszerzése és a magas nyugdíj elérése jelentik a legnagyobb kihívást

A legtöbb nehézséget a jelen fiataljai számára egyértelműen az önálló lakáshoz jutás, valamint az időskori anyagi biztonság megteremtése jelenti. E célok elérése ma a 40 év alatti korosztály 90 százaléka számára nehezen megoldható.

Pár évtizede még más területek okozták a legtöbb fejtörést az akkori fiatalok számára. A mai 40 évesek vagy idősebbek háromnegyede úgy emlékszik, hogy számukra pár évtizede az utazás jelentette a legnagyobb nehézséget. Komoly problémának számított a nyugdíjas korra való takarékoskodás is, de korántsem tűnt olyan elérhetetlennek az akkori fiataloknak, mint manapság – derül ki a Groupama kutatás eredményéből.

Érdekes, hogyha a magánélettel kapcsolatos célokat vizsgáljuk – bár ezek elérése régebben és ma is kisebb nehézségekbe ütközött, mint a lakáshoz jutni vagy jó nyugdíjat szerezni – egyes területeken nagyon nagy különbség mutatkozik a két generáció között.

• A mai fiatalok 65 százaléka nyilatkozott például úgy, hogy nehéz stabil párkapcsolatot kialakítani, az idősebbeknek viszont csupán 27 százaléka emlékezik arra, hogy akkori fiatalként ez problémát okozott volna.
• Még nagyobb a különbség a két generáció között a gyerekvállalás megítélésében: ma a fiatalok 71 százaléka állítja, hogy ez nehézségekbe ütközik, szemben az idősebbekkel, akiknek harmada sem állította ezt saját fiatalkoráról.

Jelentősen növekedtek az eseti befizetések

Az Allianz rekorderedményében jelentős szerepe volt annak is, hogy a pénztártagok eseti befizetései megnövekedtek 2018 utolsó negyedévében, mivel az ügyfelek akár 150 ezer forint adó-visszatérítést is kaphattak az államtól december 28-ig történt befizetéseik után. A tavalyi év utolsó negyedévében beérkezett befizetések összege így több mint a duplájára, azaz 4,14 milliárd forintra emelkedett 2018 harmadik negyedévéhez képest, és jelentősen meghaladta 2017. utolsó negyedév tagi befizetéseit.

Piaci pozíciónk azáltal is erősödött, hogy tavaly július 1-jén a CIB Önkéntes Nyugdíjpénztár beolvadt az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztárba, így a taglétszámunk 4500 fővel, míg a tagok megtakarítása 7 milliárd forinttal bővültek.

– mondta Dr. Kravalik Gábor az Allianz Önkéntes Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

A pénztár jelenleg 182 ezer tagot számlál, a kezelt vagyon pedig eléri a 198 milliárd forintot.

Aktívak voltak a női pénztártagok, különösen az Annák

Az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztár adatai azt mutatják, hogy a női pénztártagok 2018-ban valamelyest aktívabbak voltak és 11,47 százalékkal emelték tagdíjbefizetéseiket szemben a férfiakkal, akik 9,40 százalékkal többet fizettek 2018-ban.

Érdekes adat az is, hogy a teljes tagságot tekintve az Anna keresztnevű női tagok érték el tavaly a legmagasabb átlagos befizetett tagdíjat.

• Országos szinten Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Somogy megyében növekedtek a legnagyobb mértékben a tagdíjbefizetések.
• Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves megyékben élő pénztártagok voltak a legkevésbé aktívak.
• Továbbra is jellemző tendencia, hogy a nyugdíj előtt álló korosztály fizeti be a magasabb összegű tagdíjakat
• A 30 év alattiak passzívnak tekinthetőek tagdíjfizetés szempontjából, hiszen ők az egyéni tagdíjak alig 1,3 százalékát fizették.

Elengedik a belépési díjat

Az újonnan belépő tagoknak, illetve azoknak, akik más pénztártól lépnek át az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztárba, a Pénztár – az országos, nyílt nagy létszámú nyugdíjpénztárak közt egyedüliként, – továbbra is elengedi a több ezer forintos belépési díjat, ezzel is ösztönözve az öngondoskodást.

További információ az Allianz Hungária Önkéntes Nyugdíjpénztárról: https://www.allianz.hu/hu/penztarak/onkentes-nyugdijpenztar.html/

Egyre többet hallani a hazai nyugdíjrendszer problémáiról, ön szerint, hogy alakul a nyugdíjrendszer jövője?

Még mielőtt azt hinnénk, hogy itthon rontottak el valamit, – és a magyar nyugdíjrendszer a rossz – nem árt, ha körbe nézünk a szomszédos országokban is. A nyugdíjrendszert érintő problémák ugyanis nem valamiféle hungarikumok, a szomszédok is hasonló kihívásokkal küzdenek, hisz az öregedő társadalom indikálja a kihívást. A jelenlegi nyugdíjrendszert – nagy valószínűséggel – előbb-utóbb át kell majd alakítani. Talán a legkönnyebb változtatás a nyugdíjkorhatár további emelése akár 70 éves kor fölé, viszont ez a gyakorlat nem folytatható a végtelenségig. Egyelőre ott tartunk, hogy napjainkban két dolgozó tart el egy nyugdíjast, 2044-re – ha nem történik változás – ennek a két dolgozónak már három nyugdíjast kell eltartania.

A nyugdíjrendszerről feltételezhető, hogy egyfajta segélyé fog alakulni. Az állam csak akkora összeget fog tudni folyósítani fejenként, amit a jövőbeni rendszer – a befizetések mértékében – biztosítani tud. Akinek ez kevés lesz, nem igényelhet többet.

Erre a problémára a legjobb megoldás – szerintem -, ha anyagilag és lelkileg is felkészülünk és mi magunk felelősséget vállalunk azért, hogy kellő körültekintéssel gondoskodjunk a saját jövőnkről. Felelősséget vállalunk a holnapért is, hogy méltóságteljes nyugdíjas kort biztosítsunk magunknak, és ne rójunk feleslegesen terheket családunk fiatalabb tagjaira sem.

A nyugdíjas évekre sok embernek az a „stratégiája”, hogy majd kevesebbet fog költeni. Ezt vajon komolyan is gondolják? Kevesebbet költünk-e az utolsó aktív keresetünkhöz képest, amikor nyugdíjba vonulunk?

Gyakran találkozom azzal a feltételezéssel, hogy valaki úgy gondolja, hogy csökkenni fognak az igényei, például azt mondja: nem vesz majd annyi ruhát, nem cseréli a háztartási eszközeit olyan gyakran. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugdíjas kor nem teljesen olyan, mint amilyennek elképzeljük. Megnő például a szabadidő: 24 óra áll a rendelkezésre, hogy azt csináljunk, amit akarunk. Ezt a hirtelen jött szabadságot az emberek általában pár hétig tudják élvezni. Egy ponton túl – ha nem töltik ki a rendelkezésre álló időt hasznos dolgokkal – akkor nem tudják élvezni annak eredményeit sem:

• El tudod képzeli magad nyugdíjas korodban internet és okostelefon nélkül?
• Végre utazhatnál, de nem tudod megváltani az utazási költségedet sem.
• Azzal kávézhatnál, akivel szeretnél viszont van, amikor azt az 5-600 forintot is másra fordítanád, ezért inkább nem kávézol, esetleg vállalod a depressziónak a kialakulását. Az egészségben eltöltött időszak nálunk kifejezetten alacsony. Magyarországon a krónikus megbetegedések 8-10 évvel hamarabb jelentkeznek az uniós országokhoz képest.

Ilyenkor szoktak megjelenni azok a problémák, pl. az előbb említett egészségügyi panaszok, amikre az ember már jóval többet tud költeni, mint az aktív éveiben, amikor lefoglalják a mindennapi feladatok.

Pénzügyi tervezést, öngondoskodást nem mindenki tanult az iskolában. Melyek azok a legfontosabb dolgok, amivel érdemes tisztában lenni, ha valaki úgy dönt, hogy szeretne idős korában is a maga ura lenni?

Amikor valaki a személyes pénzügyeinek a megtervezésével hozzám fordul, azzal szoktam kezdeni, hogy az életünket négy jelentősebb korszakra lehet bontani, ezt követően pedig ki-ki eldöntheti, hogy éppen hol is tart.

• Az első negyedben gyerekként az a feladatunk, hogy tanuljunk, szélesítsük az ismereteinket és felkészüljünk a munka világának kihívásaira.
• A második negyedben megtanuljunk pénzt keresni, családot alapítunk, elhelyezkedünk az első munkahelyen, megszerezzük első lakásunkat, családot alapítunk.
• A harmadik negyedben kiteljesítjük az életünket, ez lehet akár egy rendkívüli karrier, a saját vállalkozás sikere, de akár egy nyaraló is. Ilyenkor állítjuk pályára a gyerekeket is.
• A negyedik, utolsó negyedben pedig a hobbinknak, illetve a bakancslistán lévő dolgoknak élhetünk, vagy pihenhetünk – jó esetben.

Tapasztalataink szerint a negyedik negyeddel kapcsolatban rendkívül pesszimisták az emberek: sokan felelőtlenül dobálóznak azzal, hogy úgysem érik meg. A helyzet azonban az, hogy ötből négyen valahogy mégis csak megérik ezt a kort, így – amellett, hogy méltánytalanul alul értékeljük ezt az esetet – a dolog még további kihívásokat is tartogat:

Ma már nem csak a halál, a rokkantság vagy a tartós betegség jelent kockázatot. Úgy tűnik, hogy megjelent az életünkben egy új kockázat: a túlélés kockázata.

Ha valaki nem gondoskodik a nyugdíjas éveiről, akkor – a jelenlegi törvényi szabályozás alapján – eltartottá válik, amivel a gyerekeit hozza olyan helyzetbe, hogy azoknak szülőtartást kell fizetniük.

A túlélés kockázata érdekes dilemma, ezek szerint akár púp is lehet a hátunkon a hosszabb öregkor? Jelenleg mekkora a várható élettartam, meddig élünk pontosan?

Mivel sokkal pesszimistábbak vagyunk, mint kellene és mivel tovább élünk, mint gondoljuk, a nyugdíjas kort érintő személyes pénzügyi tervezésnél könnyen elszámolhatjuk magunkat. A számoláshoz irányadó adatok jelenleg a következők:

• A KSH adatai szerint, a ma 65 évet megélt emberek közül a férfiak átlagéletkora 79 év. Mivel a nyugdíjkorhatár 65 év, ez azt jelenti, hogy a férfiak átlagosan 14 évet töltenek el nyugdíjban.
• A nőknél az átlagéletkor 83 év, így ők 18 évet töltenek majd el nyugdíjasként.
• Ezek az értékek évente átlagosan 0,1 évvel növekednek, azaz tíz évente plusz egy év jut bónuszban mindenki számára.
• Ha nincs megfelelő fedezetünk, akkor a bónusz éveknek nem fogunk tudni örülni és a hosszabb öregkor valóban púp lehet a hátunkon.

Ez is érdekelheti:

• Okos egészségügy: Ezekre figyelj, ha magánkórházban szeretnél kezelésre járni

Tehát a mai negyvenes korosztály – aki 20-25 év múlva vonul majd nyugdíjba – legalább 16-20 évet fog nyugdíjasként eltölteni. Milyen praktikus megtakarítási javaslatai vannak a számukra?

Célszerű, ha először magunknak fizetünk. A hozzám forduló ügyfelek leggyakrabban a fizetésükkel az következő  költekezési modellek valamelyike szerint szoktak gazdálkodni:

• A szerencselovag típus: ők amikor megkapják a fizetésüket addig költik amíg van, utána megpróbálják kibekkelni a következő fizetésig.
• A bölcs bagoly típus: ők tudják, hogy mit akarnak elérni, és először maguknak fizetnek: létrehoznak különböző zsebeket, amiket a fizetés kézhezvételét követően először feltöltenek, és ami ezután marad, csak azt költik el.

Érdekes, de azáltal, hogy előre leválasztunk egy keretet és csak a maradékot költjük el, nem érezzük jobban a pénz hiányát, mint az első variációban, mindazonáltal még a jövőnk is biztosítva van.

Milyen zsebeket célszerű létrehozni, hogy stabil anyagi hátteret teremtsünk magunknak?

Egy magyar családban maximum öt zseb létrehozását szoktam javasolni, ezeket szokták a bölcs baglyok – miután megkapták a fizetésüket – feltölteni:

1. A nyugdíj zseb: Az egyik legnagyobb felelősség, ami a vállunkra nehezedik, hogy szembe nézzünk azzal, hogy idős kori jövedelmünk ne másoktól függjön. Tegyünk minél többet azért, hogy életünk utolsó szakaszát anyagi biztonságban érjük meg.
2. Az egészség zseb: Az egészségünk megőrzése – a nyugdíjon túl – a második legfontosabb szempont, amit a kiegyensúlyozott és boldog élet érdekében tehetünk.
3. A lakás zseb: Valahol laknunk is kell, így érdemes az otthonteremtésre is félre tenni, illetve már van, aki a lakáshitelét fizeti.
4. A gyerek zseb: A gyerekvállalás hosszú távon biztosan anyagi terhet ró egy családra, ezért akár a továbbtanulásra, akár az életben való elindulásra mindenképp érdemes félre tenni.
5. A kényelem zseb: Mindenképpen különítsünk el némi pénzt a szórakozásra, a kikapcsolódásra is, hiszen emiatt érezzük azt, hogy van értelme hétfőn bemenni dolgozni, vagy éppen elviselni a mindennapok nehézségeit.

Aranyszabály még a fizetés felosztásának szempontjából az 50/20/30-as arány. Ez azt jelenti, hogy a fizetés 50%-át az alapvető kiadásokra célszerű előirányozni, 20%-ból képezzük egyfajta pénzügyi védőhálót, a maradék 30%-ot pedig a mindennapok kényelmére, illetve felhasználjuk még arra is, hogy a saját és családtagjaink életét szebbé tegyük.

Milyen lehetőségek közül választhatunk, ha szeretnénk a nyugdíj zsebet mihamarabb felölteni?

Érdemes az ilyen célú megtakarításainkat felcímkézni: ezt azért tartom fontosnak, mert a jelenlegi törvényi szabályozás szerint az nyugdíj célú megtakarítások egy része állami támogatást is élvez. A nyugdíjunk megtervezésénél jelenleg az alábbi lábakra támaszkodhatunk:

• Az állami nyugdíj – erről korábban kifejtettük, hogy jövője ködbe burkolódzik.
• Magánnyugdíjpénztár – már nem választható opció, aki benn maradt ebben a rendszerben az még építhet erre.
• Önkéntes nyugdíjpénztár – a befizetések után akár évi 150.000 Ft adójóváírás is járhat jár.
• Nyugdíjbiztosítás – a befizetések után akár évi 130.000 Ft adójóváírás is járhat. Itt garantálják egyedül, hogy rögzítik az aktuális nyugdíjkorhatárt (jelenleg 65. életév)
• NYESZ számla – bankfiókban lehet nyitni, befektetési célú értékpapírszámla, mely után évi maximum 100.000.- Ft a visszaigényelhető összeg.
• Egyéb befektetések – ingatlan, arany és más kevésbé likvid befektetések. Kérdés, hogy lehete-e majd belőlük olyan pénzáramlást realizálni, amire a jövőben szükség lesz, ráadásul jól időzítve.

A különböző nyugdíj célú támogatások összevonhatók, így az állami támogatás mértéke akár az évi 280 ezer forintot is elérheti (ez a maximum). Hosszú távon abban bízom, hogy az állami nyugdíjra még sokáig lesz lehetőségünk. Emellett persze azt tartom leginkább reálisnak, ha az állami nyugdíj inkább egyfajta kiegészítésként funkcionál az általunk korábban jól felépített nyugdíjmegtakarítás mellett.

Mit tanácsolna azoknak, akik nem érzik ezeknek a dolgoknak a súlyát, motiválatlanok vagy nincs erejük a személyes pénzügyeikkel aktívan foglalkozni?

Egyik ismerősöm kórházban fekvő, végstádiumban lévő emberekkel szokott beszélgetni. Olyan emberekkel, akiknek már tényleg csak egy hét, pár nap vagy csak pár óra van hátra. Mindig ugyanazt szokta kérdezni az ágyban fekvő betegektől: Hogyan élték meg az életüket? Hogyan teltek az elmúlt éveik?

A válaszok nagy része megdöbbentő: Szinte kivétel nélkül mindegyik beteg azt mondja, hogy ez nem az ő életük volt, hogy nem éltek igazán. Nem tudtak igazán részt venni az élet „játékában” úgy ahogyan akartak és csak a partvonalról nézték azt ahogy mások játszanak. 

Fiatalon sokszor beleesünk abba a hibába, hogy olyan dolgokat csinálunk, amit csak úgy elénk sodor a szél. Nem hozunk igazi döntéseket pedig, ha döntést hozunk az egész életünk irányt vált és abban már mi is benne vagyunk. Az élményekből van, amit ingyen is megkaphatunk de van, ami pénzbe kerül. 

Személyes pénzügyi tanácsadóként az a küldetésem, hogy segítsek az ügyfeleimnek, hogy azokat az élményeket, amik pénzbe kerülnek előbb vagy utóbb mindenképpen átélhessék.

A cikksorozat következő részében azt tekintjük át, hogy milyen okos egészségbiztosítási lehetőségek érhetők el a piacon. Ha érdeklik a magánklinikai ellátási lehetőségek, mindenképp kattintson ide.

Kali József

NÉVJEGY Személyes pénzügyi tanácsadó, pénzügyi coach. 21 éve foglalkozik pénzügyi és biztosítási tanácsadással, több mint kétezer háztartással tart fenn szoros kapcsolatot. Több, mint 10 éve tagja az Egymillió Dolláros Kerekasztalnak, mint független és nemzetközi szervezetnek, melynek tagjai kivételes szakmai tudásukról, szigorú etikai normáikról tesznek tanúbizonyságot. Segítséget nyújt a személyes és családi pénzügyek megtervezésében; a hosszú távú stabil jövő megalapozása érdekében tanácsokkal segít kialakítani a jövedelmek okos elosztását és a kiadások visszafogást. Ügyfeleivel még évek múltán is folyamatos bizalmi kapcsolatot tart fenn, mivel az emberi életút során jelentkező tipikus anyagi problémákra, kihívásokra (pl. lakásvásárlás, tanulás, egészség, nyugdíj stb.) is személyre szabott megoldásokat kínál.

(x) Szponzorált tartalom, a cikk megjelenését a JOE Bt. támogatta.

Hatottak a reformintézkedések

A jegybank közleményében kifejtette: a 2010 utáni reformintézkedések – mint a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása és a korhatár előtti nyugdíjazás szigorítása – összességében nemcsak a nyugdíjrendszer korábbi pénzügyi hiányát csökkentették, hanem jelentősen javították a rendszer fenntarthatóságát is.

Egyelőre úgy néz ki, hogy 2030-ig van fedezet

A reformintézkedéseknek köszönhetően a nyugdíjrendszer bevételei immár a 2030-as évek közepéig fedezhetik a kiadásokat, azaz mintegy 20 évig biztosítottak az egyensúlyi állapot melletti nyugdíjkifizetések.

• A magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása nagymértékben segítette a költségvetés válságkörülmények ellenére is sikeres konszolidációját, valamint a Magyarország elleni túlzott-deficit eljárás (EDP) megszüntetését.
• A magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása következtében a költségvetés hiánya évente több mint 300 milliárd forinttal javult. A strukturális reformok alapozták meg a további évek béremeléseit is – írta az MNB. 

Nem kérnek a politikai vagdalkozásokból

Az MSZP Országos Központja nehezményezte, hogy a Fidesz 2011 óta nem vezeti be az egyéni nyugdíjszámlákat, pedig a Fidesz pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy az állami visszalépés után mindenkinek egyéni számlája lesz. Azóta eltelt nyolc év, a 3000 milliárd magánnyugdíj vagyont gyorsan eltüntették, de az egyéni számlavezetés még mindig nem létezik – írta közleményében az MSZP. 

A jegybank válaszában közölte továbbá, hogy:

Az MNB továbbra is visszautasít minden pártpolitikai nyomásgyakorlást, egyúttal felszólítja a politikai erőket, hogy tartózkodjanak a közvélemény félrevezető tájékoztatásától.

A közlemény kitért arra is, hogy a magán-nyugdíjpénztári kilépések statisztikai elszámolása 2014 óta változatlanul, a nemzetközi statisztikai előírásoknak megfelelően történik, a módszertani leírás elérhető az MNB honlapján, a statisztikai aloldalon.

Nyitókép: Freepik