A májustól augusztus végéig tartó viharszezonban az idén a biztosítók lakásbiztosítási szerződések alapján több mint 86 ezer bejelentésre 10,3 milliárd forintot meghaladó összeget fizettek már ki, vagy tartalékolnak kárkifizetésekre.

Ez 3 milliárd forinttal és húszezer bejelentéssel kevesebb, mint 2023 azonos időszakában. Ugyanakkor 2010 óta, amióta a Mabisz összesíti az erre az időszakra eső káradatokat, a tavalyin kívül csak a kiinduló, súlyos árvizekkel társított évben kellett mélyebben a zsebükbe nyúlniuk a társaságoknak – fogalmazott a Mabisz.

Megjegyezték, hogy a vizsgált tizenöt év alatt a lakásbiztosítási területen a káresetek összesített száma meghaladta az 1,68 milliót, a teljes kárösszeg pedig a 133 milliárd forintot.

Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás miatt az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.

Az idén a legtöbb bejelentés június első napjaiban futott be, valamint a július 17-i viharokhoz köthető, de a Mabisz arra számít, hogy a szélsőségessé váló időjárás miatt – csakúgy, mint tavaly – a hagyományos viharszezonon kívül is lehetnek komolyabb károk, például a dunai árvízhelyzet függvényében.

A bejelentések zöme Budapest mellett Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez, valamint Debrecen, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza, Dunakeszi és környékéhez köthető. Kiemelték, hogy a jégverés okozta károk sokkal jelentősebbek voltak, mint az elmúlt években.

A viharokat illetően a százhúszezer forint körüli átlagkár nagyjából megfelel a tavalyinak, ugyanakkor húsz-negyven százalékkal haladja meg a három-négy évvel korábbiakat – derül ki a Mabisz összefoglalójából.

Nyitókép: Unsplash.

Ma már a nemzeti alaptanterv része a biztonságos közlekedésre való oktatás – emelte ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott hétfői sajtótájékoztatón az idei Biztonság Hetét megnyitva Rétvári Bence miniszterhelyettes, belügyminisztériumi államtitkár. Az államtitkár szerint már az alsó tagozatban fontos felhívni a figyelmet a közlekedési szabályokra, de az egész iskolai tananyagban szerepelnek erre vonatkozó ismeretek. Az államtitkár megerősítette, hogy a KRESZ szigorítása elkezdődött, és továbbra is kiemelten fókuszban van a közlekedésbiztonság növelése.

Magyarországon évente több mint 14-15 ezer közlekedési baleset történik. Ezekben a balesetekben 1000-1500 gyermek sérül meg, aminek fő oka a helytelen szállítási mód, a biztonsági eszközök mellőzése vagy helytelen használata – emelte ki Óberling József rendőrezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának a vezetője, az ORFK OBB ügyvezető elnöke.

Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy immár hetedik éve igyekszik a MABISZ és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottsága az iskolakezdés idején felhívni a figyelmet a közlekedésbiztonság fontosságára. Mára már több mint húsz társadalmi szervezet csatlakozott a Biztonság Hete rendezvénysorozathoz. Először csak Pest megyében, később az egész országra kiterjedően került megrendezésre, majd tavaly óta már a nemzetközi színtérre is kilépett. Ezen a héten Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Lengyelország Románia és Szlovénia biztosítói, közlekedésbiztonsági szervei, illetékes hatóságai és oktatási intézményei a Child  Safety program keretében közös akciókkal hívják fel a figyelmet a gyermekek biztonságára, elsősorban a közúti forgalomban.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzmegelőzési Bizottság célja, hogy a megelőzésnek köszönhetően minél kevesebb baleset történjen – közölte a bizottság ügyvezető elnöke. Biztonságtudatos állampolgárok nevelése a cél, ezért fontos a gyermekek korai képzése és rajtuk keresztül a szülők edukációja is. Évente 7000 lakástűz keletkezik, amelyekben többnyire gyermekek is sérülnek, ezért kiemelten fontos a megelőzés és az edukáció – emelte ki Fülep Zoltán. Ezért is csatlakoztak már a kezdeteknél a Biztonság Hete programsorozathoz.

Dr. Christián László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási rektorhelyettese nyitóbeszédében köszönetét fejezte ki a szervezőknek, és egyúttal felhívta figyelmet, hogy a legtöbb baleset tudatos viselkedéssel, odafigyeléssel elkerülhető, ezért az oktatás szerepe kiemelkedően fontos.

Az idei Biztonság Hete eseménysorozat szeptember 18-23. között zajlik. A héten minden megyében iskolai programok, családi napok, balesetmegelőzési bemutatók zajlanak. A színes tematikus hét záróeseménye a zsámbéki Driving Camp-ről jelentkezik, szeptember 23-án, a NIT Hungary „5 tengelyen biztonságban” verseny és családi nap rendezvényével együttműködve.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd.

Mészáros László tanulmányait az Óbudai Egyetemen végezte, két évtizedet dolgozott az Express Hungary Mediánál, majd a Valton Securitynál és az Idomsoftnál, mielőtt 2016-ban csatlakozott a MABISZ-hoz.

Nevéhez kötődik a szövetség teljes informatikai megújítása, valamint vezető szerepet töltött be az E-kárbejelentő kidolgozásában, bevezetésében és üzemeltetésében. A papírlapú „kék-sárga” kárbejelentőnek digitális alternatívát kínáló, ingyenes kényelmi szolgáltatást már több mint félmillióan töltötték le, és a baleseteknél évente 12-13 ezren veszik igénybe.

Mészáros László 58 évet élt. Nagy tudású, kiegyensúlyozott, ugyanakkor derűs, életvidám személyisége pótolhatatlan űrt hagy maga után. A MABISZ saját halottjának tekinti, temetéséről a családdal egyeztetve intézkedik.

Viharos júniuson vagyunk túl: ebben a hónapban mintegy 31,5 ezer kárbejelentést tettek az ügyfelek a lakásbiztosításaikhoz köthetően, amelyek nyomán a már kifizetett és a kifizetésekre tartalékolt összegek meghaladják a 3,4 milliárd forintot. A MABISZ 2010 óta gyűjti össze a május-augusztusi viharszezon kárkifizetéseit. Tavaly a hasonló időszak kifizetései és tartalékolásai 2,2 milliárd forintot tettek ki, 21 ezer bejelentés nyomán. Az elmúlt évben a május még szélsőségesebb volt, és a viharszezon első két hónapjának 4,6 milliárd forintos számlája alapján félő volt, hogy a lakásbiztosítási kárkifizetések megdöntik majd a 2021-es tíz éves rekordot (9,1 milliárd forintot) is. A júliusi és augusztusi forróság és aszály azután inkább az agrárbiztosításokat terhelte meg. Idén a csendesebb május egymilliárdja után a június „behozta” a tavalyi félidős számokat, és a hétvégi békési pusztítások valamint az eheti előrejelzések azt sejtetik, hogy másként alakulhat az idei kártalanítási görbe.

A június Budapesten, Pest vármegyében, valamint az ország keleti részein hagyott maradandó nyomokat: Jász-Nagykun, borsod, Szabolcs, Bás-Kiskun vármegyében, valamint Cegléd, Kecskemét, Kaposvár, Debrecen, Baja, Pécs, Törökszentmiklós, Kalocsa, Lajosmizse, Jánoshida városokban. Leginkább a június 6-10, valamint a június 23-27 közötti napokban voltak leterheltek a kárbejelentő telefonvonalak és az irodák. A legtöbb bejelentés viharhoz, felhőszakadáshoz, beázáshoz, jégveréshez, villámhoz, valamint a villámcsapás másodlagos hatásaihoz kapcsolódott. A lakásbiztosítások, a szerződésben megjelölt feltételek mellett, fedezetet nyújtanak ezekre, valamint – a szerződés típusától függően – további  több tucat kockázatra.

Az MNB statisztikái szerint a lakásbiztosítási szerződések havi átlagdíja nem éri el a négyezer forintot. Ezt érdemes összevetni azzal, hogy egy-egy nagyobb vihar után a kárrendezés összegének átlaga már meghaladja a százezer fontot, mivel a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a folyamatosan emelkedő építkezési, munkadíj költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően. Ennek ellenére a lakóingatlanok több mint egynegyede (egymilliónál is több lakás, családi ház, stb.) nem rendelkezik lakásbiztosítással. Hasonló gondot jelenthet, hogy a meglévő szerződések jelentős részét is sok évvel korábban kötötték és azóta sem aktualizálták a tényleges vagyoni helyzetnek, esetleg az ingatlan bővítésének, korszerűsítésének megfelelően. Így sokan csak a kárrendezési folyamat során döbbennek rá, hogy időközben alulbiztosítottakká váltak. (Erről akkor beszélünk, ha lakásunk, házunk újjáépítésének, ingóságaink újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített un. biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. Alulbiztosítottsághoz vezethet az erősödő inflációs környezeten kívül az is, ha a szerződésünkben házunk, lakásunk alapterületét helytelenül adtuk meg.) A jelenségre a MABISZ január közepétől egy hónapos kampányban hívta fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában. A lakossági és üzleti ügyfeleket egyaránt érintő alulbiztosítottság elkerülése érdekében a szövetség a honlapján is alapos tájékoztatást nyújt a teendőkről, (https://mabisz.hu/alulbiztositottsag/), valamint hasznos tanácsokkal szolgál a lakásbiztosítási szerződések megkötéséhez. 

Kár esetén az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

Nyitókép: Unsplash.

A Magyar Biztosítók Szövetsége megrendelésére a Századvég 2015 óta végez felmérést az ügyfeleknek az ágazattal szembeni megítéléséről. Az idei májusi, 803 fős, számítógéppel támogatott telefonos kérdezés (CATI) szerint a BIBIX, vagyis a Biztosítói Bizalmi Index 51 pontot ért el a 100 fokú skálán, tehát minden második magyar lakos továbbra is bizalommal fordul a biztosítótársaságokhoz.

Az elmúlt két évben megtorpanni látszik a korábban növekvő bizalom,

azonban még így is meghaladja az idén mért bizalmi szint a 2018 előtt mért értékeket.

Más intézményekkel összevetve hasonló a kép, azoknál is ugyanúgy megtorpanás, illetve visszaesés mutatható ki. (A felmérés fontosabb grafikonjai a https://mabisz.hu/felmeres-a-biztositokkal-szembei-bizalomrol-es-elegedettsegrol linken találhatók.) . A bizalmi sorrendben a biztosítók a középmezőnyben helyezkednek el.

Ugyanakkor a biztosító társaságokkal kapcsolatos teljes elégedettségi index, valamint a KGFB és az egyéb biztosítások elégedettségi indexe is nőtt a korábbi mérésekhez képest. Mindhárom idén érte el csúcspontját. A teljes elégedettségi index mértéke jelenleg 83,1 pont a 100-ból. A KGFB elégedettségi indexe a legmagasabb (84,9 pont). A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kapcsán a pozitív irányú változás főként a károsult alindex növekedésének köszönhető és 76,6 ponton áll a 100 fokú skálán. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező válaszadók 21,3 százalékának volt gépjárműjével káreseménye. A károkozó biztosítójával az érintettek 74,3 százaléka, károkozás esetén a saját biztosítója szolgáltatásával a megkérdezettek 70,6 százalék elégedett volt.

A biztosítok kapcsolattartását (85,9 pont) értékelik legjobbra a megkérdezettek, ez után a sorban az eljárási alindex szerepel a maga 83,9 pontjával. Az egyéb biztosításokkal kapcsolatos elégedettségi alindexek eredményei jellemzően stabilizálódtak a 2022-ben mért szinten. Egyéb biztosításokkal kapcsolatos káreseménye a válaszadók egyharmadának (33,6 százalék) keletkezett. A kárrendezési szolgáltatással az érintett válaszadók több mint háromnegyede (78,1 százaléka), a biztosító eljárásával 76,1 százaléka volt elégedett.

A biztosítók szolgáltatásaival szembeni alapvető elégedettség olvasható ki a jegybank közelmúltban megjelent fogyasztóvédelmi jelentéséből is. A tavalyi évről szóló jelentés megállapítja, hogy 2022-ben az MNB-hez 291 biztosítási piacot és 17 pénztári szektort érintő, kivizsgálást kérő fogyasztói beadvány érkezett. Az Ügyfélszolgálatot (személyesen, telefonon, írásban) összesen 3 702 ügyfél kereste meg a biztosítási szektor tekintetében. (Megjegyzendő, hogy a szektor már mintegy 13,5 millió szerződést kezel.)

A szervezet ismertette: idén viszonylag csendes volt a május, míg tavaly éppen ez a hónap volt erős lakásbiztosítási szempontból, akkor 2,4 milliárd forintnyi kárkifizetés történt, és mintegy 18 ezer kárbejelentés érkezett.

Az idén a májusi esőt kevésbé kísérték a tavalyihoz hasonló erősségű szélviharok, de egy-egy kisebb területen így is súlyos károk keletkeztek. Különösen Budapest, valamint Pest, Békés, Komárom, Heves, Baranya, Veszprém, Somogy és Nógrád vármegye, ezeken belül is Gyula, Kétegyháza, Bogyiszló, Szombathely, Nyíregyháza és Győr szenvedett el károkat az időjárás következtében. Jellemzően beázások és a felhőszakadások egyéb következményei miatt keresték a biztosítókat a károsultak.

Az időjárás egyre szélsőségesebbé válását jelzi, hogy már nem csak a május-augusztusi időszakban lehet pusztító viharokra számítani. Idén például csak a február 4-i szélvihar miatt több mint 13 ezren fordultak a biztosítókhoz, amelyek 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre – hívta fel a figyelmet a Mabisz. Hozzátette, hogy ezekben az adatokban az ipari létesítményekben, illetve közintézményekben, valamint a mezőgazdaságban keletkezett károk nincsenek benne.

A közlemény szerint az összegzésben csak a biztosítók kártalanítási tételei szerepelnek, ugyanakkor a hazai lakóingatlanok több mint egynegyedére, egymilliónál is több lakásra és családi házra nem kötöttek biztosítást.

A biztosítók szövetsége jelezte, hogy tizenhárom Mabisz-tag társaság kínálja több tucat lakástermékét, és a hagyományos piaci termékek mellett már tizenkét társaság jelent meg a piacon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által jóváhagyott minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítással is.

A Mabisz kiemelte, hogy viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni, így különösen fontos az alulbiztosítottság elkerülése, ezért a szerződéseket érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni.

Nyitókép: Unspalsh.

Felidézték, hogy a Pénzügyminisztérium 2024-es költségvetési tervezete alapján jövőre a biztosítási adó előirányzata 234,2 milliárd forint, 6,7 százalékkal, 14,8 milliárd forinttal több az idén várt bevételnél.

Ez az elvárás a szektor számára fenntarthatatlan helyzetet eredményezne – fogalmaztak.
A Mabisz javaslata szerint az extraprofit-adót fokozatosan ki kellene vezetni, a biztosítási szektorban ugyanis szerintük nem képződik extraprofit, ráadásul az egyéb szektorok extraprofit-adó terheléséhez képest a biztosítási pótadó aránya „kiemelkedően magas”.

A szövetség a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva rámutatott arra, hogy a biztosítási szektor tavalyi adózott eredménye a megelőző évihez képest 57 százalékkal 35,8 milliárd forintra csökkent, míg az extraprofitadó-teher meghaladta az 50 milliárd forintot.

Idén a tavalyinál nagyobb összeg befizetése várható – erősítették meg.

A 2022. december 23-i módosítással megemelt pótadó a biztosítók számára 2023-ra olyan mértékű terhelést jelent, hogy a szektorban a nyereség jelentősen csökken tovább, akár el is tűnhet – húzták alá.

Nyitókép: Unsplash

A Magyar Államkincstár április 20-án megnyitotta azt az online felületét (Egységes kérelem, EK), amelyen a gazdálkodók június 9-ig beadhatják az idei agrárbiztosítási díjtámogatásra vonatkozó kérelmüket is. (Idén megszűnt az elsődleges, május közepi időpontot követő szankcionált időszakasz, amely alatt a benyújtott kérelmek esetében a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökkent.) A biztosítási díjtámogatási igény EK-n történő jelölésén kívül a termelőknek a támogatás igényléséhez meg kell kötni a jogosultsági feltételeknek megfelelő biztosítási szerződést és megfizetni a biztosítási díjat. Biztosítási díjtámogatás ugyanis csak a ténylegesen megfizetett biztosítási díj alapján nyújtható.

A messze legnépszerűbb növénybiztosítási kockázatkezelési rendszer 2012 óta működik, ennek keretében a mezőgazdasági biztosítások kötését uniós forrásokat is felhasználó díjtámogatással ösztönzik a gazdáknak. Kezdetben még másfél milliárd forint alatt maradt a támogatott mezőgazdasági biztosítások teljes állománydíja, tavaly már meghaladta a 30 milliárd forintot.

Az előző évekhez hasonlóan a gazdálkodók – a biztosított növénykultúrától, illetve a káreseményektől függően – most is háromféle konstrukció (A-, B- és C típusú biztosítási szerződések) közül választhatnak.

• Az „A” típusú ún. csomagbiztosítás keretében 8 meghatározott kárnem mindegyikére együttesen köthető biztosítás a hazánkban legnagyobb területen termesztett szántóföldi növénykultúrákra, valamint ültetvényekre.
• A „B” típusú biztosítás ültetvény és zöldségkultúrákra köthető 8 kárnemre.
• A „C” típusú biztosítás esetén a termelő a szántóföldi növénykultúráit biztosíthatja a 8 kárnem közül egyre vagy többre.)

Az érdeklődéssel párhuzamosan nőtt a támogatások keretösszege is: a tavalyi évre már 14,3 milliárd Ft-ra emelkedett a kifizetések forrása. A gazdálkodók utólagosan visszakaphatják a megkötött díjtámogatott mezőgazdasági növénybiztosításuk díjának maximum hetven százalékát. A keret túligénylése esetén a 70 százalékos maximális szint arányosan lejjebb csökken.

Az egyre fokozódó érdeklődés nem véletlen, és várhatólag idén csak tovább emelkedik. Az Agrárközgazdaságtani Intézet (AKI) múlt évre vonatkozó statisztikai jelentése szerint a növénybiztosítási díjbevételek 2022-ben összesen 32,9 milliárd forintot tettek ki, 71,4 százalékkal növekedve a megelőző évhez képest. (Ebből 30,7 milliárd forint, vagyis a befizetések több mint 93 százaléka után kívánták a termelők igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.) Ám egyidejűleg a kárkifizetések 52,9 milliárd forintot tettek ki, ami több mint négyszerese volt a 2021-esnek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 156,8 százalékot tett ki 2022-ben, elsősorban a jelentős aszály miatt, amely negatívan befolyásolta a szántóföldi növények, de még az ültetvények hozamait is hazánk több mint felén. A bejelentések alapján az aszálykárok a Dunától keletre fekvő vármegyék mindegyikét, illetve Fejér, Veszprém vármegyét és a Kisalföldet érintették a legsúlyosabban. A szántóföldi növénykultúrák közül leginkább a kukorica, a napraforgó volt érintett, de emellett a búza, árpa, repce, szója és tritikálé hozamai is csökkentek. Az ültetvények közül a szárazság megviselte az almát, körtét, szilvát és a szőlőt is.

Mint az AKI beszámolója megállapítja, a káresemények jelentős növekedésére az érintett biztosítók a kárrendezési folyamatok felgyorsításával reagáltak. Növelték a kárszakértői kapacitásukat, az érintett területekre csoportosították át a szakértőiket és gyorsítottak a bejelentések kárrendezésén. Videós kárrendezést is foganatosítottak azoknál, ahol nagyon magas (80 százalék feletti) volt a kár, és előfordult, hogy szemle nélkül is lezártak kárrendezési folyamatot. Mindezen intézkedéseknek köszönhetően a biztosítók bírták az erős rohamot, és a mezőgazdasági biztosítást kötő termelők is időben jutottak hozzá a káruk miatti kifizetésekhez.

A 2022-es évi események sokáig emlékezetesek lesznek az agrárbiztosítóknak: az AKI adatgyűjtésének indulása (2016) óta nem volt ilyen év, ahol a kárkifizetések több mint 45 százalékkal meghaladták a díjbevételeket. A következő biztosítási évben a díjtételeknél emelkedés várható és szigorodhat a kockázat elbírálás a biztosítások megkötésekor, állapítja meg a statisztikai jelentés. A biztosító egyesületeknél 2023-ban várhatóan nem köthetnek díjtámogatott biztosításokat a termelők, és egy egyesület engedélyét 2023 március elején az MNB visszavonta. (Egyébként négy MABISZ-tag társaságnál köthető agrárbiztosítás: a Generalinál, az Allianznál, a Groupamánál valamint az Agrárbiztosítónál.)

Nyitókép: Pexels

Több mint egy hónappal a márciusi tömegszerencsétlenség után – amelynek egy áldozata, 39 sérültje volt és a 41 érintett gépjármű közül 19 szenvedett totálkárt – közel nyolcvan hazai kárigény érkezett be a biztosítókhoz, illetve a MABISZ-hoz. Kilenc kárigényt már sikerült lezárni és megkezdődtek a kifizetések is, amelyek összege már jóval meghaladja a tízmilliós nagyságrendet.

A hazai biztosítói közösség a tíz éve önkéntesen létrehozott tömeges kárrendezési szabályozását életbe léptetve indította el a kárügyintézéseket. Ennek értelmében a társaságok olyan tömegbalesetek esetén, ahol az érintett járművek száma eléri, vagy meghaladja a 20 darabot, közös hozzájárulással létrehoznak egy kártalanítási alapot, nem várják meg a hivatalos vizsgálatok végét, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kárrendezést. Ahol pedig a felelősség kérdése nem tisztázható, ott jogcím nélküli előlegeket fizetnek a gépjárműkárok, valamint a személyi sérülések után. A rendőrségtől kapott adatok alapján a biztosítók, illetve a MABISZ felvették a kapcsolatot valamennyi érintettel, akik tájékoztatást kaptak a tömeges kárrendezés szabályairól. (Ennek lényegi elemeit a szövetség a honlapján is közzétette.) A baleset résztvevői a kárszemlézés, illetve a szükséges dokumentumok, nyilatkozatok beérkezte után akár tízmilliós nagyságrendű előleg kifizetésére is számíthatnak tényleges kárigényeik alapján.

A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoznának az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is. Továbbá úgy döntöttek, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a csupán kötelező biztosítással rendelkezők. Ezért az előlegek a tízmilliós limitig a casco-önrészek megtérítésére is felhasználhatóak.

Továbbra is arra lehet számítani, hogy a tömeges szerencsétlenség ügyében indított hatósági vizsgálatok, illetve az azt követő jogi procedúrák hónapokig, vagy akár évekig elhúzódhatnak. A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő kárigényeket ezt követően lehet csak rendezni, miként ha valamelyik gépjármű vezetőnél közrehatás állapítható meg a baleset létrejöttében, akkor kell majd csak elszámolni a kapott összegekkel is. A gépjárművek utasai természetesen minden esetben vétlen károsultnak minősülnek, és a casco-biztosítások szerződésszerű teljesítése sem lehet utólagos elszámolás tárgya.

Nyitókép: Pexel / Illusztráció

A sajtóban hétfőn a tömegszerencsétlenség kapcsán olyan hírek terjedtek el, hogy mivel a felelősség kérdése esetleg nem lesz megállapítható, így könnyen lehet, hogy csak azoknak a járműveknek fizet a biztosító, amelyeknek volt Casco biztosításuk is.

Ezzel szemben:

A hazai biztosítói közösség már tíz éve megállapodott a szombatihoz hasonló katasztrófák kezelését illetően, és a mai napon aktiválta is erre vonatkozó tömeges kárrendezési szabályozását.

Ennek értelmében:

• A biztosítók nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kártalanítást.
• A tömegszerencsétlenségben érintett károsultak kárigényeiket saját gépjárműveik biztosítóinál vagy a MABISZ-nál jelenthetik be.
• Mindez a megszokott ügyrendtől eltérő plusz szolgáltatás a hazai biztosítók részéről, amely során a jogcím nélküli előlegek kifizetésének gyorsasága attól függ, mikor érkeznek be a biztosítókhoz a szükséges rendőrségi igazolások.
• A tömeges kár rendezésének szabályozása szerint, ha a lezáruló vizsgálatok eredményeként jogerős határozat állapítja meg a kárért való teljes vagy részbeni felelősséget, utólagos elszámolás válhat szükségessé.