Vizsgálódik a jegybank az utolsó napon kötött LTP szerződések körül

A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt napokban adatokat kért be valamennyi hazai lakástakarék-pénztártól arról, hogy mekkora betét- és hitelállománnyal rendelkeznek majd november 16-i dátummal – mondta el az alelnök.

Az adatbekérési időpont oka, hogy a piaci szereplőknek a törvény szerint 30 napjuk van feldolgozni szerződéseiket. A lakástakarék-pénztári törvény módosítása 2018. október 17-én lépett életbe, így mostanra válik láthatóvá az utolsó napokban kötött állomány.

Egyelőre még nem találtak problémát

Bár a kimagasló szerződésszám valóban figyelemfelkeltő, eddig a jegybankhoz nem érkezett olyan információ, amely szerint ne szabályosan kötötték volna meg a törvénymódosítás előtti utolsó napokban a szerződések egy részét – hangsúlyozta Windisch László. Hozzátette:

felügyelt pénzügyi intézményekről lévén szó, a jegybank természetesen mindenkor kivizsgálja a jogszabály alapján hatáskörébe tartozó esetleges piaci szabálytalanságokat.

Ha érvényesen lett megkötve, jár a támogatás

Mint a jegybank alelnöke emlékeztetett, a törvénymódosítás életbe lépése előtt érvényesen megkötött szerződésekre jár az állami támogatás. Az ezután megkötött szerződések esetében ugyanakkor már nincs állami hozzájárulás. A módosítás tehát kizárólag a költségvetési támogatásra vonatkozóan rendelkezett, a lakástakarék-pénztári piac működését, e piaci szereplők létét, a szektor biztonságát nem érintette – emelte ki Windisch László.

Mindenképp figyelmet érdemlő az, hogy a törvénymódosítás előtti napokban a lakástakarékok átlagos havi új szerződéseinek sokszorosát kötötték meg

– mondta el a jegybanki vezető.

Hozzátette, ez rávilágít arra, hogy alapvetően valószínűleg nem a lakáscél, hanem az állami forrásból való minél magasabb hozam elérése motiválhatta az ügyfélrohamot.

Sok pénz keresi a helyét

Windisch László szerint ez is azt mutatja, hogy indokolt lehet a lakossági állampapír-befektetési program bővítése, hiszen komoly lakossági megtakarítási potenciál keresi a magasabb hozamú, de kellően biztonságos befektetési formákat. Ez egyben segíthet abban is, hogy az államadósság minél nagyobb része hazai megtakarítóknál legyen, ezzel tovább javítva az ország pénzügyi stabilitását is – összegezte az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.

Az állami támogatás megszűnése a lakástakarékpénztárak közül a Fundamentát érintette a legérzékenyebben, mivel a pénzintézet fő profilja a lakástakarékszerződések kötése.

Frissítés: Az új konstrukciót az MNB időközben jóváhagyta

A Bank360 információi szerint úgy tűnik, hogy ők lépik meg először a változást, ami azt jelenti, hogy 5 százalékos jóváírást adnak évente egyszer a leendő ügyfeleiknek a befizetések után. A minimális megtakarítási idő a tervek szerint 6 év lesz, melynek végén fix 2,9 százalékos kamattal juthatnak az ügyfelek hitelhez. A maximális havi megtakarítás összege várhatóan 20 ezer forintról 40 ezer forintra fog nőni.

A Fundamenta által kidolgozott termék jelenleg a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyására vár. Feltehetően az Erste és az OTP lakástakarékpénztárai is hasonló lépésen dolgoznak, de még nem nyilatkoztak ebben a témában.

Innovációval elérhetőek az új ügyfelek

Amellett, hogy a lakástakarék konstrukciókat újra kell gondolniuk a pénzintézeteknek, egyéb innovatív fejlesztésekre is szükségük lesz, ha az állami támogatás nélkül is szeretnék bevonzani az ügyfeleket. Jó irány lehet a banki szektorban is egyre népszerűbb online csatornák fejlesztése, amelyek hosszú távon költséghatékonyan segíthetik az értékesíti folyamatot.

Bank360 vélemény: a Fundamenta gyors reakciója mindenképpen előnyére válik a piacnak, mivel az állam által preferált lakáscélú támogatások és megtakarítási formák, mint amilyen a NOK vagy a bővítés előtt álló CSOK, a lakástakarékpénztárakkal összehasonlítva egy szűkebb társadalmi réteg számára nyújtanak megoldást. Vonzó lehet az ügyfelek számára a 2,9 százalékos fix kamattal elérhető lakáshitel, ami megjelenése után a legkedvezőbb elérhető konstrukció lehet a piacon.

A Fundamenta új termékének a sikere az eladott szerződések volumenén és a jövőbeni hitelpenetráción fog múlni.

Az online fejlesztések sem maradhatnak el

A hosszútávú fenntarthatósághoz az elsődleges cél, hogy az új termékkel képesek legyenek annyi bevétel tömeget termelni a lakáskassza számára, amely elegendő lesz arra, hogy a fix költségeiket fedezni tudják belőle. A pénzügyi termék megújítása mellett egyre fontosabb, hogy az ügyfelek online is el tudják intézni az ügyeiket, így ezen a téren is fejlesztéseket várunk a lakástakarékpénztáraktól.

A Bank360 lakáshitel kalkulátorával könnyedén össze lehet hasonlítani a hitelintézetek aktuálisan elérhető legkedvezőbb ajánlatait.

A felelős gazdálkodás fontos sarkokköve a megtakarítás

Senki által nem vitatott tény, hogy ha sikeres gazdaságot és fenntartható fejlődést akarunk, akkor erősítenünk kell a megtakarítási hajlandóságot és képességet.

– mutatott rá közleményében a Magyar Bankszövetség.

A megtakarítások volumenét mindenképp fenn kell tartani

A lakossági megtakarításokat időhorizontjuk alapján a következő növekedési sorba szokás rendezni: bankbetétek, értékpapírok és befektetési alapok, lakástakarékossági konstrukciók, nyugdíjalapok. Most kormányzati intézkedések érintik a két hosszú futamidejű konstrukciót. A Magyar Bankszövetség két szempontra hívja fel ezek kapcsán a figyelmet annak érdekében, hogy erősödhessen a felelős gazdálkodás, nőjjön a társadalom pénzügyi edukációs felkészültsége, és legalább fennmaradjon a megtakarítások volumene – hangsúlyozták.

1. A nyugdíjpénztári takarékosság a felelős egyéni, családi gazdálkodás kiemelkedően fontos, hosszú távú összetevője. Kiszámíthatóságot, biztonságot visz a társadalom tagjainak életébe a kedvező hozamok mellett. A nyugdíjpénztárakba kerülő források évtizedekre biztosítják a magyar állampapírok, kötvények és tőzsdei befektetések jól kiszámítható fedezetét, így a magyar gazdaság szabad fejlesztésében kulcsszerepet játszanak. A Magyar Bankszövetség egyértelmű kérése, hogy a cafeteria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét állítsák vissza.
2. A lakástakarékpénztári megtakarítás az elmúlt két évtizedben a pénzügyi tudatossági stratégia egyik legelfogadottabb és legnépszerűbb eszközévé vált. Hazánkban a lakástakarékpénztári rendszeren keresztül eddig több, mint 3,7 millió lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok teremtéséhez, csakúgy, mint a hasonlóan alapvető szükségletet kielégítő lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2.000 milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül 1 milló család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van).

A lakásépítések motorja

A lakástakarékpénztári termék érdemben hozzájárul az új lakás építési piac fellendítéséhez, az ügyfelek ugyanis szívesen kombinálják a kamattámogatott hitelekkel. Kiegészíti továbbá a CSOK igényléseket is, és a jogszabályban előírt önerő előteremtéséhez is kiváló lehetőséget biztosít.

Mindezek mellett a termék jelentős szerepet játszik a gazdaság fehérítésében is, hiszen a pénz felhasználását mindenkor számlával kell igazolni. A lakástakarékpénztári rendszer ezáltal jelentős ÁFA jövedelmet csatornázott be az állami költségvetésbe. A Bankszövetség számítási szerint a rendszer közvetlen és közvetett hatásain keresztül a támogatási kiadásokat tartósan meghaladóan járul hozzá a költségvetés bevételi oldalához.

Új konstrukciót sürgetnek

A Magyar Bankszövetség kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett forma helyett, szakmai egyeztetés alapján legyen lehetőség olyan új konstrukció mihamarabbi közös kialakítására, amelyben

a magyar családok, a gazdaság és az állami költségvetés közös érdekeit szolgálva, az állami támogatás hosszú távon is a legjobb hatásfokkal tudjon működni.

Foto: Freepik

Egyelőre csak törvényjavaslatról van szó, ezért konkrétumokat nem lehet mondani. Mindenesetre tény, hogy az állami támogatás nagyon fontos eleme a lakástakarék-szerződéseknek, elsősorban ennek köszönhető, hogy akár két számjegyű hozamot biztosítsanak ezek a szerződések.

– mondta Trencsán Erika, a BankRáció.hu szakértője.

Roham várható

A BankRáció.hu friss összeállítása szerint október 15-én érvényes ajánlatok szerint a 4 éves futamidejű lakástakarék-szerződéseknek a hozama volt a legmagasabb, 10,28-12,54 százalékot tett ki, ami kimagaslónak számít a jelenlegi alacsony kamat- és hozamkörnyezetben.

Ha a törvénymódosító javaslatot a következő napokban változatlan formában fogadja el a parlament, akkor a hatályba lépésig lakossági roham és sok szerződéskötés várható, mert a jogszabály-változtatás visszamenőleg nem érinti a lakástakarék-szerződéseket.

– tette hozzá Trencsán Erika.

A BankRáció.hu szakértője elmondta, a lakástakarék-szerződésekre a takarékoskodási időszak után lakáscélú hitelt is felvehetnek az érintettek. A szakember a
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait idézve elmondta azt is, hogy a magyar piacon működő lakástakarék-pénztáraknál lévő lakáshitel-állomány 385 milliárd forintot tett ki az idei első félév végén, ez a teljes lakáshitel-állomány több mint 12 százalékát tette ki. A bankok kezében 1773 milliárd forintnyi lakáshitel volt, ami 57 százalékot jelent a teljes hitelállományból. A jelzálogbankok részesedése 28, a takarékszövetkezeteké több mint 3 százalékos volt.