Ruzsanszkij azt tanácsolta Kijevnek, hogy csapjon le az Orosz Föderáció közlekedési infrastruktúrájára, hogy az orosz hadsereg ne tudja használni.

A védekezés legjobb formája a támadás. Olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy az ukránok támadással védekezhessenek.

– mondta Ruzsanszkij a Radio Zet műsorában .

Zárásként a tábornok hozzátette, hogy e célok elérése érdekében a kijevi hatóságoknak HIMARS rakétarendszereket kell használniuk.

Nyitókép: Unsplash.

Emlékezzünk vissza, hogy az Egyesült Államok és Lengyelország azon terveit, amelyek Varsó katonai és politikai ellenőrzését kívánják létrehozni Nyugat-Ukrajna területein, Szergej Nariskin – az orosz külügyi hírszerzés vezetője – jelentette be először:

Szerinte a hírszerzés azt jelzi, hogy amit Lengyelország „békefenntartó” hadműveletnek nevez, az valójában egy terv az egykor Lengyelországhoz tartozó területek ellenőrzésére.

Szergej Nariskin a lengyel vezetés terveiben történelmi párhuzamokat látott a közvetlenül az első világháború utáni varsói politikával:

Valójában ez egy kísérlet arra, hogy megismételje Lengyelország számára az első világháború utáni történelmi „alkut”, amikor az Antant által képviselt kollektív Nyugat feljogosította Varsót arra, hogy először elfoglalja Ukrajna egy részét, hogy megvédje a lakosságot az állítólagos „bolsevik fenyegetéstől”, majd ezeket a területeket a Lengyelország részévé tegye. A későbbi események világossá tették, hogy a „Nagy-Lengyelország” létrehozásának fő módszere a gyarmati rend és az erőszakos „polonizáció”.

Történelem leckék

• Varsó az 1918–1921-es lengyel-ukrán és szovjet-lengyel háború során szerezte meg Nyugat-Ukrajna és Fehéroroszország nyugati régiói feletti uralmát.
• 1923 márciusában az Antant Nagykövetek Tanácsa jóváhagyta e területek lengyel fennhatóság alá történő átadását. Varsó aktív polonizációs politikát kezdett folytatni az elcsatolt területeken: különösen 1924-ben hivatalosan betiltották az ukrán nyelv használatát és bezárták az iskolákat.
• Emellett Varsó minden lehetséges módon hozzájárult a lengyel lakosság letelepedéséhez a megszállt területekre, és etnikai alapon erőszakos összecsapások zajlottak a lengyelek és az ukránok között. Ezeknek az eseményeknek a történelmi emlékezete Lengyelországban és Ukrajnában is él.

A második világháború után Nyugat-Ukrajna területei az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz, Nyugat-Belorusszia pedig a Belorusz SZSZK-hoz került, Lengyelország pedig ezért kárpótlást kapott Kelet-Poroszország területeivel.

Lengyelországban azonban elterjedt az a vélemény, hogy ezeket a területeket továbbra is a varsói vezetésnek kell alárendelni.

Mire készül Lengyelország?

Varsó olyan területekre tarthat igényt, amelyek egykor Lengyelországhoz tartoztak. Ezek különösen Volyn, Ivano-Frankivsk, Lviv, Rivne és Ternopil régiók.

Az, hogy ezek a területek ma mennyire tekinthetők lengyelnek, nagyon vitatott kérdés. Lengyelországban nem mindenki ért egyet ezzel, de a jelenlegi lengyel vezetés igényli ezeket a területeket

– mondja Vladimir Olenchenko politológus.

Dmitrij Novikov, az Orosz Föderáció Állami Dumájának nemzetközi ügyekért felelős alelnöke szerint ez egy trükk megismétlésére irányuló kísérlet, még ha „békefenntartó kontingens bevezetéseként” is mutatják be, a nemzetközi jog durva mesértése lesz:

Ez lenne az Ukrajna elleni lengyel agresszió, földjei egy részének annektálása. Ezek a lépések jogilag nem egyeztethetők össze.

– mondta.

Bár Varsó sietett megcáfolni Szergej Nariskin szavait, a Varsó és Kijev közötti együttműködés megtorpedózására irányuló provokációnak nevezve, az objektív valóság egészen mást mond.

Csapatok gyülekeznek Ukrajna nyugati határainál

Egyes internetes hírportálok arról is beszámoltak, hogy a lengyel hadsereg a közelmúltban megerősítette a harci egységeinek a háborús előírásoknak megfelelő létszámra történő feltöltését célzó intézkedéseit.

Április 28-án pedig a lengyel hadsereg értesítette a közvéleményt az Ukrajnával határos területekre katonai felszerelések nagyszabású átszállításának terveiről. Hivatalosan ezt a hadgyakorlatok indokolják. 

A katonai vezetés azonban felszólította a polgárokat, hogy ne tegyenek közzé fényképeket, videókat, információkat csapatok bevetéséről, illetve katonai repülőgépek fel- és leszállásáról.

Szintén április 28-án a közösségi médiában olyan videók jelentek meg, amelyeken román és amerikai katonai felszerelések az ukrajnai határ felé tartanak. Csakúgy, mint Varsó, Bukarest is összekötötte ezeket a csapatmozgásokat a tervezett gyakorlatokkal.

Ezzel kapcsolatban az elemzők nem zárják ki, hogy Románia és Magyarország is igényt tarthat az ukrán területek egy részére. Ezt az álláspontot fejtette ki Alekszej Leonkov katonai szakértő az RT-nek adott interjújában:

Ukrajna területén nemcsak lengyelek élnek, hanem románok és magyarok is. Ha Lengyelország hirtelen akcióba lendül, talán Románia és Magyarország sem fogja vissza magát.

A jogszabályt a májusi választáson újból az államfői posztért folyamodó Andrzej Duda elnök ünnepi keretek között írta alá a Varsóhoz közeli Zyrardów községben rendezett nagygyűlésen. Ez alkalomból mondott beszédében a nyugdíjak folyamatos emelését ígérte a következő évek folyamán, a 13. nyugdíjat pedig a nemzedékek közötti szolidaritás kifejezésének minősítette, utalva a 2016-ban bevezetett, 500plusz elnevezésű nagyszabású családtámogatási programra is.

A jóváhagyott törvény szerint a 13. nyugdíjat az adott év március 1-én érvényes minimálnyugdíjjal egyenlő összegben fogják kifizetni minden év áprilisában. Miután idén márciustól a minimálnyugdíjat 100 zlotyval emelik, a járulék bruttó 1,2 ezer zlotyt (94,1 ezer forint) tesz majd ki.

A nyugdíjasoknak automatikusan, külön kérvény nélkül járó támogatásra idén 9,8 millió személy lesz jogosult, akiknek összességében 11,75 milliárd zlotyt (mintegy 921,5 milliárd forint) folyósítanak.

Az új járulék költségeit részben az állami költségvetésből fedezik, részben pedig egy szolidaritási alapból, amelyet a legmagasabb jövedelmű állampolgárokra tavaly kivetett különadóból finanszíroznak.

A 13. nyugdíjat először a tavaly őszi lengyel parlamenti választás előtt fizették ki, akkor egyszeri járulékról volt szó. A választáson ismét kormányzati mandátumot szerzett Jog és Igazságosság (PiS) programjában a 14. nyugdíj is szerepelt.

A nagygyűlésen Marlena Malag szociális, munka- és családügyi miniszter közölte: a lengyel kormány keddi ülésén jóváhagyták a parlament elé kerülő tervezetet, mely szerint a 2021-ben bevezetendő 14. havi nyugdíj szintén a minimálbér összegével lenne egyenlő.

A jövő év novemberében először kifizetendő támogatás azoknak a nyugdíjasoknak járna majd, akiknek a havi nyugdíja alacsonyabb bruttó 2,9 ezer zlotynál (mintegy 227 ezer forint). Idetartozik a nyugdíjasok többsége. Az említett küszöb átlépése esetén a járulék alapösszegétől levonják a 2,9 ezer zloty és az adott személynek járó nyugdíjösszeg között fennálló többletet.

A több társadalompolitikai program mellett a jelenleg még a parlamenti munka alatt álló idei lengyel állami költségvetési terv először kiegyensúlyozott az 1989-es rendszerváltás óta.

Javulhat a nyugdíjasok helyzete Lengyelországban

A parlament mindkét házában korábban megszavazott önkéntes munkavállalói tőkeprogramról (PPK) szóló törvény 2019 januárjában lép hatályba, érvényesítése fokozatos lesz:

az előírások a jövő év júliusától a több mint 250 dolgozót alkalmazó vállalatokra vonatkoznak majd, a kis cégeket 2020 júliusától kötelezik a rendszer bevezetésére, a közigazgatási szféra dolgozóit pedig 2021 januárjától vonják be.

A jogszabály aláírásakor Andrzej Duda elmondta: reménye szerint a projekt egyrészt javítja majd a nyugdíjasok helyzetét, másrészt a megtakarítások pozitív hatással lesznek a lengyel tőkepiacra. Kiemelte, hogy a rendszerben való részvétel önkéntes.

Fontos lépés volt

A lengyel állami fejlesztési alap (PFR) elnöke, Pawel Borys az 1989 utáni egyik legnagyobb lengyel gazdasági reformnak nevezte a PPK bevezetését.

A programot a társadalom öregedése, az ezzel összefüggő negatív gazdasági tendenciák megelőzése miatt is fontosnak minősítette.

Borys alkalmasnak találta a PPK időzítését is, a lengyel GDP utóbbi időben jegyzett kedvező dinamikája, a lengyel háztartások növekvő bevételei kapcsán.

Így működik

A PPK keretében a munkavállalók a bruttó fizetésük 2-4 százalékát fizetik be egyéni számlájukra. A minimálbér 1,2-szeresénél alacsonyabb kereset esetében a befizetés 0,5 és 2 százalék között mozog. A munkáltatók az alkalmazottak számláira havonta a fizetésük 1,5-4 százalékának megfelelő összeget utalják. Az állami költségvetésből pedig minden munkavállaló után 200 zloty (mintegy 15 ezer forint) kezdeti hozzájárulást és 240 zloty (mintegy 18 ezer forint) éves támogatást fizetnek ki.

Tíz év alatt a lengyel állam 35-40 milliárd zlotyval (mintegy 2,6-3 ezer milliárd forinttal) járul majd hozzá a PPK-hoz.

Befektetési alapkezelőkre bízzák a nyugdíjpénzeket

A programba bekerülő pénzt a munkáltatók a megfelelő engedélyekkel rendelkező, a lengyel tőkepiacon legalább három éve működő befektetési alapkezelőkre bízzák.

Bejelentések szerint a felhalmozott összeget magánvagyonnak tekintik majd és örökölhető lesz.

A PPK-ban való részvételre a 19 és 55 év közötti munkavállalók jogosultak, mintegy 11,5 millió ember. Becslések szerint ténylegesen 8,5 millióan élnek majd a lehetőséggel. A csatlakozás automatikus, a rendszerből való kilépés bármikor lehetséges. A munkavállalónak ez esetben vissza kell térítenie a számlájára folyósított állami támogatást és a foglalkoztatói hozzájárulás 30 százalékát, valamint be kell fizetnie a megfelelő jövedelemadót.

A 60 éves életkor (a nyugdíjkor) elérése után adómentesen igényelni lehet a félretett összeg 25 százalékát, a maradék 75 százalékot pedig 10 év alatt folyósítják. Az összeg egészének kifizetése esetén annak 75 százalékát megadóztatják.

A bruttó fizetés 2-4 százalékát lehet befizetni

• A lengyel kormány által augusztus végén jóváhagyott, jelenleg még a szenátusi szavazásra, majd az államfő aláírására váró jogszabályt a 460 fős szejmben a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) 220 jelenlévő képviselője, valamint 9 független honatya támogatta.
• Nemmel szavaztak az ellenzéki tömörülések tagjai, összesen 197 képviselő.

Az önkéntes foglalkoztatói tőkeprogram (lengyel elnevezése munkavállalói tőkeprogram, PPK) keretében a munkavállalók a bruttó fizetésük 2-4 százalékát fizetnék be egyéni számlájukra. A minimálbér 1,2-szeresénél alacsonyabb kereset esetében a befizetés 0,5 és 2 százalék között mozogna.

A munkáltatók az alkalmazottak számláira havonta a fizetésük 1,5-4 százalékának megfelelő összeget folyósítanák.

Az állami költségvetésből pedig minden egyes munkavállaló után 200 zloty (mintegy 15 ezer forint) kezdeti hozzájárulást és 240 zloty (mintegy 18 ezer forint) éves támogatást fizetnének ki. Tíz év alatt a lengyel állam 35-40 milliárd zlotyval (mintegy 2,6-3 ezermilliárd forinttal) járulna hozzá a PPK-hoz.

Magánvagyonnak tekintik a megsórolt pénzt

A programba bekerülő pénzt a munkáltatók a megfelelő engedélyekkel rendelkező, a lengyel tőkepiacon legalább három éve működő befektetési alapokra bízzák majd. Bejelentések szerint a megspórolt pénzt magánvagyonnak tekintik majd és örökölhető lesz.

A PPK-ban való részvételre a 19 és 55 év közötti munkavállalók jogosultak, mintegy 11 millió ember. Becslések szerint ténylegesen 8,5 millióan élnek majd a lehetőséggel. A csatlakozás automatikus, a rendszerből való kilépés bármikor lehetséges. A munkavállalónak ez esetben vissza kell téríteni a számlájára folyósított állami támogatást és a foglalkoztatói hozzájárulás 30 százalékát, valamint be kell fizetnie a megfelelő jövedelemadót.

A nyugdíjas kor elérése után lehet igényelni az összeg negyedét

A 60 éves életkor (a nyugdíjkor) elérése után adómentesen igényelni lehet a félretett összeg 25 százalékát, a maradék 75 százalékot pedig 10 év alatt folyósítják. Az összeg egészének kifizetése esetén annak 75 százalékát megadóztatják.

A PPK-ról szóló törvény 2019 januárjában lépne életbe, érvényesítése fokozatos lesz: az előírások a jövő év júliusától a több mint 250 dolgozót alkalmazó vállalatokra vonatkoznak majd, a kis cégeket 2020 júliusától kötelezik a rendszer bevezetésére, a közigazgatási szféra dolgozóit pedig 2021 januárjától vonják be.

A tervezetet most a parlament elé terjesztik

A kabinetülést követő sajtóértekezleten Mateusz Morawiecki miniszterelnök elmondta: az önkéntes foglalkoztatói tőkeprogram (lengyel elnevezése Munkavállalói tőkeprogram, PPK) projektje több hónapos társadalmi konzultáción ment át, ennek során „szinte minden féllel” megegyezésre jutottak.

A PPK-hoz a lengyel állam 10 év alatt 35-40 milliárd zlotyval (mintegy 8,1-9,3 milliárd euró) járul hozzá.

– jelentette be Morawiecki.

A PPK szerinte újabb része a kormány által folytatott szociális reformnak, célja a hosszú távú lakossági megtakarítások növelése. A sajtóértekezleten szintén felszólaló Teresa Czerwinska pénzügyminiszter szerint a PPK a társadalmi cél mellett a befektetések és a lengyel tőkepiac serkentését szolgálja.

A PKK-ban lévő tőkét magánvagyonnak tekintik

Morawiecki hangsúlyozta: a PKK-ban megtakarított tőkét – szemben az előző lengyel kormány által nagyrészt felszámolt magán-nyugdíjpénztárakban (OFE) megspórolt pénzzel – magánvagyonnak tekintik majd és örökölhető lesz. Aláhúzta: a PPK szigorú állami felügyelettel fog működni.

A PPK-t szabályozó törvény a tervek szerint 2019 januárjában lép életbe, érvényesítése fokozatos lesz: az előírások a jövő év júliusától a több mint 250 dolgozót alkalmazó vállalatokra vonatkoznának majd, a kis cégeket 2020 júliusától kötelezik a rendszer bevezetésére, a közigazgatási szféra dolgozóit pedig 2021 januárjától vonják be.

A tervezet szerint a programba bekerülő pénzt a megfelelő engedélyekkel rendelkező, a lengyel tőkepiacon legalább három éve működő befektetési alapokra bízzák majd.
Az állami költségvetésből minden egyes munkavállaló után 250 zloty (mintegy 59 euró) kezdeti hozzájárulást és 240 zloty (mintegy 56 euró) évi támogatást fizetnének ki.

A munkavállalók a bruttó fizetésük 2-4 százalékát fizetnék be egyéni számlájukra, a munkáltatók ehhez további 1,5-4 százalékkal járulnának hozzá.

11 millió embert érint

A PPK-ban való részvételre a 19 és 55 év közötti munkavállalók jogosultak, mintegy 11 millió ember. Becslések szerint ténylegesen 8,5 millióan élnek majd a lehetőséggel. A csatlakozás automatikus, a rendszerből való kilépés bármikor lehetséges. A munkavállalónak ez esetben vissza kell téríteni a számlájára folyósított állami támogatást és a foglalkoztatói hozzájárulás 30 százalékát, valamint be kell fizetnie a megfelelő jövedelemadót.

A 60 éves életkor elérése után igényelni lehet a megspórolt összeg 25 százalékának kifizetését, a hátralévő 75 százalékot 10 év alatt folyósítják.

A PPK tervezetét a lengyel jegybank elnöke, Adam Glapinski korábban azért kifogásolta, amiért a nyugdíjhoz való hozzájárulás csak 10 évig jár, nem pedig az élet végéig. Bírálta azt is, hogy a program terheit mindenekelőtt a munkavállalók, a munkaadók és az állam viseli, miközben az alapkezelők „mindenekelőtt hasznot húznak belőle, befektetési eredményektől függetlenül”.