Lambert Gábor hozzátette:

Magyarországon jelenleg szabályozási és biztosítási szürke zónának minősül az elektromos közlekedési eszközök használata.

Elmondta: a kis teljesítményű elektromos közlekedési eszközök, például az elektromos rollerek nem minősülnek járműnek, így biztosításuk a lakásbiztosítás felelősségbiztosítási részét képezik. Az elektromos eszközök elterjedése és a járdákon való használatuk egyre több balesetet okoz, főleg a nyugati országokban.

• Korábban írtuk: MABISZ: Elektromos közlekedési eszközök VS. biztosítási kihívások

Lambert Gábor kitért arra is, hogy jövő héten indul a Biztonság hete rendezvénysorozat, amely a biciklivel és az elektromos eszközök használatával járó esetleges balesetekre kívánja felhívni a figyelmet. A Mabisz idén harmadik alkalommal szervezi meg a rendezvényt az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottságával közösen két budapesti helyszínen, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és a Bikás parkban.

Nyitókép: Unspalsh.

• Korábban írtuk: MABISZ: Történelmi csúcson a biztosítási díjbevételek

Lambert Gábor hozzátette: a biztosítást kötők 60-70 százaléka interneten keresztül, és legtöbbjük átlagbiztosítást köt.

Mint mondta, a baleseti ellátáshoz sokan kiváltják az Európai Unióban érvényes európai egészségbiztosítási kártyát, de a kártya az ellátást kizárólag az állami kórházakban fedezi, ezzel szemben az utasbiztosítás a magánorvosi ellátást és a gyógyszerköltségeket is megtéríti.

A legtöbb nyugat-európai országban, de már Horvátországban is van önrész az állami ellátásban, de az utasbiztosítás ezt is fedezi – fűzte hozzá, megjegyezve, hogy egy közepes, napi 600-800 forintos utasbiztosítás már tartalmaz felelősségbiztosítást is.

• Ez is érdekelheti: 6 utasbiztosítási tipp az UNION Biztosítótól, ha Horvátországba készül nyaralni

Ugyan 2017-ben a biztosítok bevétele növekedett, a tendencia azt mutatja, hogy az emberek inkább biztosítják vagyontárgyaikat, mintsem saját magukat – fűzte hozzá.

Lambert Gábor közölte:

Magyarországon a lakosság 20 százaléka köt balesetbiztosítást, Nyugat-Európában 80 százaléka.

Sokan az utasbiztosítással vagy a lakásbiztosítás mellé köthető balesetbiztosítással megelégednek, annak ellenére, hogy a biztosítók folyamatosan fejlesztik termékeiket – mondta.

Tájékoztatni kell az utasokat a biztosítékok meglétéről 

Elmondta: az utazásszervezőknek eddig is kellett biztosítékot letenni, illetve biztosítást kötni arra az esetre, ha fizetésképtelenek lennének. Az utazási irodák csődjekor azonban elsősorban a külföldön rekedt utasok hazaszállítása volt a figyelem középpontjában, arról általában nem gondoskodtak, hogy a már befizetett részvételi díjakat is vissza tudják fizetni. Ez a rendszer válik biztonságosabbá – hangsúlyozta.

A biztosítékok meglétéről tájékoztatni kell az utasokat még a szerződés megkötése előtt.

Az utazási irodák működési engedélyt is csak akkor kapnak, ha eleget tesznek a feltételeknek, az engedély meglétét az interneten ellenőrizni lehet – jelezte Lambert Gábor.

A MABISZ kommunikációs vezetője kiemelte: a pótlólagos garancia az utazásszervezők csődjekor ad védelmet, nem helyettesíti a hagyományos utasbiztosítást.

Nem kapták vissza a befizetett részvételi díjakat az utasok

Felidézte, a tapasztalatok szerint a csődbe ment utazásszervezők kötelező vagyoni biztosítéka általában arra ment el, hogy hazahozták az utasokat, de arról nem gondoskodtak, hogy a már befizetett részvételi díjakat is vissza tudják fizetni.

Ez is érdekelheti:

• Biztosítsa be magát arra az esetre ha becsődöl az utazásszervező

Lambert Gábor hangsúlyozta, az új szabályozással nagyobb biztonságban lehetnek az utasok, bár azt a gyakorlat dönti majd el, milyen biztosítást kötnek az utazásszervezők. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a fedezetek meglétéről az utazásszervezőnek még a szerződéskötés előtt kötelező tájékoztatni az utasokat.

Csak csőd ellen véd, ezért nem árt a hagyományos utasbiztosítást is megkötni

A MABISZ kommunikációs vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a pótlólagos garancia csak az utazásszervezők csődje esetén ad védelmet, nem helyettesíti a hagyományos utasbiztosítást.

Fotó: PEXELS

Az ingatlanárak néhol duplájára emelkedtek, a biztosítási összegek viszont nem követik ezt

Az elmúlt években mind a fővárosban, mind pedig vidéken nagymértékben emelkedtek az ingatlanok árai, egyes területeken közel duplájára nőttek. Ez az emelkedés részben a lakáspiac fellendüléséből, és ezzel összefüggésben a forgalmi érték emelkedéséből adódott. A lakásbiztosítások biztosítási összegei és díjai azonban messze nem követik ezt az ütemet. Ennek a fő oka az erős verseny mellett (a piacon 14 biztosító több mint nyolcvan terméke van jelen, közülük mintegy negyven különböző típusú szerződés ma is elérhető) az, hogy a biztosítási összegeket az épületek újjáépítési költsége, nem pedig a forgalmi értéke szerint határozzák meg.

A szakemberhiány margójára: megnövekedtek az újjáépítési költségek

Ám az is igaz, hogy az ingatlanpiaci boom-mal párhuzamosan a szakemberhiány, az építőipari alapanyagok drágulása és a munkadíjak emelkedése az újjáépítési költségeket is megnövelte.

Legalább a szerződésünk évfordulója előtt érdemes végiggondolni, hogy a választott épületbiztosítási összeg adott esetben fedezné-e a tényleges kárunkat.

– erre a biztosítónktól kapott indexértesítő levél emlékeztet.

Ezekre érdemes figyelni a lakásbiztosítási szerződés éves felülvizsgálatánál

Célszerű szem előtt tartani, hogy a biztosítók által a kötéskor javasolt épület-négyzetméter ár az adott épület típusa, kora vagy egyéb paraméterek alapján meghatározott átlagos érték csupán.

• A szerződés megkötésekor a szerződő módosíthat a javasolt összegen, hiszen a biztosított épület konkrét kivitelezési színvonalát leginkább ő ismeri.
• Az épületbiztosítás kötésekor nem szabad megfeledkezni a melléképületekről sem, melyeket jellemzően külön fel kell tüntetni a szerződésben.
• A biztosítási összeg meghatározásakor arra is figyelemmel kell lenni, hogy ez ne csak az épület(ek), hanem az ingatlanon található építmények (például a kerítés, kerti járda, kút) értékét is fedezze.

Az értékkövetést segíti a szerződések évfordulós indexálása, de az új dolgok nem kerülnek bele automatikusan a szerződésbe

Az évfordulós indexálást a biztosító évente egyszer, a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a társaság ettől eltérhet. Az indexálás során a biztosítási, szolgáltatási összegek és díjak egymással arányosan változnak. Van azonban, amit a biztosító sem tudhat:

A biztosítónak nincs és nem is lehet információja arról, ha egy felújítás, korszerűsítés vagy például tetőtér beépítés nyomán megnő az újjáépítési értéke az ingatlannak.

Ezért mindenképpen ajánlott a már meglévő lakásszerződéseket legalább évente egyszer felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani.

A lakásbiztosítások az ingatlan mellett az ingóságokra is kiterjednek

Az ingóságok biztosítási összegének alapja is a pótlási, újrabeszerzési érték. (Néhány kivételtől eltekintve, amit mindig az adott szerződési feltételek rögzítenek.) Ezek kapcsán is megéri végiggondolni, mennyire lenne elegendő a biztosítási összeg abban az esetben, ha az összes értéket újra be kellene szerezni egy komolyabb kár bekövetkezte után, vagy hogy esetleg beszereztünk-e olyan új vagyontárgyakat, amelyeket külön meg kell jelölni a biztosítási szerződésben. (Például eddig nem tartalmazott a szerződés nemesfémekre fedezetet, tehát új vagyoncsoportot is be kell vonni. Vannak olyan társaságok, ahol a 250-300e Ft feletti értékű vagyontárgyakat külön vagyoncsoportba kell belefoglalni, akár tételesen felsorolva.)

A lakástulajdonosok negyede még ma is jelentős kockázatot vállal, pedig a lakásbiztosítás nem luxus

A fentiekre persze csak annak érdemes minderre időt szánni, aki már rendelkezik lakásbiztosítással. A kb. 4,4 millió magyarországi lakóingatlanból több mint egymilliónak a tulajdonosa egyelőre még nem jutott el idáig.

Foto: Freepik