Kiemelte: a szektor mérete nominálisan elérte az MNB jövőképében 2021-re meghatározott díjbevétel-növekedést, GDP-arányosan azonban elmaradt a céltól.

A biztosítói területen az életág, a nyugdíj és a kockázati jellegű termékek teljesítettek kiemelkedően.

Az ügyvezető igazgató tájékoztatott arról, hogy az önkéntes pénztárak vagyona tavaly meghaladta az 1800 milliárd forintot, a tagdíjbevételek pedig megközelítették a 175 milliárd forintot.

Az átlaghozam a pénztáraknál 2,6 százalékos, a korábbiaknál valamivel alacsonyabb volt tavaly, ami a kötvények leértékelődésével magyarázható. Az MNB továbbra is azzal számol, hogy 10-15 éves távlatban az átlagos reálhozamszint 2-4 százalék között lehet.

A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma 30 százalékot meghaladó mértékben nőtt, ami a származtatott piac forgalmával magyarázható – ismertette.

Szeniczey Gergő arra is kitért: a befektetési alapkezelők vagyona 11 ezer 875 milliárd forintot tett ki a tavalyi év végén; a növekedés a korábbi ütemben megszokottnál is magasabb volt. A befektetési alapok nettó eszközértéke 8300 milliárd forint körül alakult, ezen belül kiemelkedően teljesítettek a vegyes alapok.

A háború nem okozott pánikszerű visszaváltásokat a piacon, idén január-májusban a befektetési alapokból 48 milliárd forintnyi nettó tőkekivonás valósult meg.

– tette hozzá.

Nagy Koppány, az MNB biztosítási és pénztárfelügyeleti igazgatója elmondta, hogy 2020-2021-ben a lakossági vagyon növekedése a korábbiakhoz képest dinamikusabb volt:

Tavaly a bővülés mértéke 14 százalékos volt, így a vagyon értéke összességében meghaladta a 127 ezer milliárd forintot.

• A nem-élet ág növekedésének motorjai – az elmúlt évekkel ellentétben – tavaly nem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb), hanem a vállalati vagyonbiztosítások, casco és az egyéb ágazatok voltak.
• A biztosítók profitszintje visszatért a historikus csúcsra, a 80 milliárd forint körüli szintre – húzta alá. A szektor átlagos tőkeszintje a korábbi 220 százalék körüli értékről némileg 200 százalék alá csökkent, ami még mindig biztonságos szintnek nevezhető – tette hozzá.

Laki Gábor tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a tőkepiacokon a hitelintézetek forgalma 13 százalékkal nőtt, a befektetési vállalkozásoké pedig – a továbbított forgalommal együtt számolva – megkétszereződött.

Az azonnali tőzsdei forgalom az elmúlt két évben magas szinten stabilizálódott, a tavalyi és tavalyelőtti adat is a 2019-es szintet 40-50 százalékkal meghaladta – emelte ki.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a biztosítási szektort hogyan érintheti majd az új különadó, Nagy Koppány elmondta, hogy a szektor tőkeellátottsága magas, a befizetendő összeg rendelkezésre áll. Szeniczey Gergő hozzátette: a 2021-esnél kedvezőtlenebb évre számíthat a szektor, ugyanakkor „stabil, biztonságos és tőkeerős” működést lát.

Nyitókép: MTI.

Az MNB Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentésének publikálása alkalmából tartott sajtótájékoztatón az igazgató elmondta, hogy

Van realitása a szektor jövőképében meghatározott 2000 milliárd forintos díjbevétel elérésének.

A háztartások bruttó vagyona 110 ezer milliárd forintra nőtt tavaly, ami több mint 9 százalékos növekedést jelent. A vagyonnövekedésben szerepet játszhatott a hitelmoratórium mellett az is, hogy a járvány miatti korlátozások idején átmenetileg kevesebbet költhettek az emberek – mondta.

A tavaly tavaszi aggodalmak ellenére az élet ágazatban jelentős kiáramlás nem volt tapasztalható, sőt a kiáramlás dinamikája csökkent

– jegyezte meg Nagy Koppány.

Jelezte azt is, hogy az elmúlt év az értékesítésnek nem kedvezett, az élet szegmensen belül a legszembetűnőbb csökkenés a nyugdíjbiztosításoknál, tehát a hosszú távú szerződéseknél következett be.

Nem élet ágon az utasbiztosításokra hatott leginkább a járvány, a többi alág, így például a kgfb, a casco és a lakáskibiztosítás területe növekedett

– húzta alá a jegybank igazgatója.

Nagy Koppány arra biztatta a fogyasztókat, hogy nézzék meg a kgfb-díjaikat, és ha találnak a piacon jobb ajánlatot, akkor váltsanak. Megjegyezte, hogy a korábbi intenzív váltások után manapság az ügyfelek kevesebb mint 10 százaléka keres új biztosítót.

A szektor jövedelmezőségi aránya 12 százalékot tett ki tavaly (Szolvencia II. szerinti tőkére vetítve) – ismertette, megjegyezve, hogy az MNB jövőképében a versenyképes és tisztességes jövedelmezőségi szintet 10-15 százalék közé tették.

A jelentés szerint az önkéntes pénztárak vagyona közel 1700 milliárd forintra, tagdíjbevételei 152 milliárd forintra nőttek 2020-ban.

A nyugdíjpénztárak 2020-ban szektorszinten 4,1 százalékos nettó és 1,4 százalékos reálhozamot értek el záró vagyonnal súlyozva.

Diverzifikáció figyelhető meg az egészség- és önsegélyező pénztáraknál, tovább nőtt a gyermekekhez és lakáscélhoz kapcsolódó szolgáltatások aránya – mutatott rá az MNB igazgatója prezentációjában.

Laki Gábor igazgató, a jegybank Tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatóságának vezetője elmondta, hogy a járvány ellenére a befektetési szolgáltatók által realizált tőkepiaci forgalom 2020-ban 12 százalékkal nőtt, és elérte a 341 ezer milliárd forintot.

A növekedés az azonnali tőzsdei forgalomban volt kimagasló, 50 százalékos növekedés következett be ezen a területen – emelte ki a jegybanki igazgató.

A Budapesti Értéktőzsdén a forgalom 20 százalékkal haladta meg tavaly az egy évvel korábbit

– tájékoztatott Laki Gábor.

A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon 4 százalékkal bővült tavaly az egy évvel korábbihoz képest, és új csúcsot ért el a 2020 végi 10 668 milliárd forintos állománnyal – ismertette az MNB igazgatója. Kettős befektetői magatartás jellemezte a piacot, egyrészt a magasabb hozammal kecsegtető részvényalapok és a nagyobb biztonságot nyújtó kötvényalapok javára történt egy átrendeződés – emelte ki.

Biztosítási szektor

A biztosítási szektor díjbevételeinek 7-7 százalék feletti növekedése az elmúlt két évben jócskán meghaladta a korábbi évtized bővülésének ütemét és immár fióktelepek nélkül is meghaladta az 1 000 milliárd forintot.

A kiemelkedő növekedés mégis elmarad a hazai gazdaság bővülésétől és az uniós felzárkózási pályától.

– olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentésében.

• Szintén historikus csúcs a szektor tavalyi közel 73 milliárd forintos adózott nyeresége. Ennek fő oka a szerződések és díjak gyarapodása mellett a kárráfordítás csökkenése, amely a kevésbé szélsőséges időjárásnak köszönhető.
• A biztosítók tőkemegfelelése stabilan bő 200 százalékos, ami a jogszabályi elvárás kétszerese és az uniós átlagnak megfelel.

Élet ág: 10% visszaesés, 3.000-rel kevesebb tanácsadó

Elsősorban a hazai ún. „etikus életbiztosítási szabályok” és az átfogó európai közvetítői szabályozás miatt az elmúlt két évben a közvetítők száma 3 000-el csökkent, míg az életbiztosítási értékesítés 10 százalékkal esett vissza. Ezzel együtt a korábbinál egészségesebb, fenntarthatóbb modell látható, mivel felére csökkentek az univerzális befektetési célú biztosítások, illetve előre törtek a nyugdíjbiztosítások és a kockázati életbiztosítások.

Nem-élet ág: A KGFB a növekedés motorja

A nem-élet ág tavalyi bő 10 százalékos – a korábbi éveket is meghaladó – növekedésének motorja továbbra is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. E piac díjai a károk bővülésével arányosan nőnek. Az idei első adatok szerint a biztosítók csak kisebb részben hárították át a baleseti adó beépítését a kgfb-díjakba. Jóval lassabb a lakossági és vállalati vagyonbiztosítások, s a casco díjbevételének bővülése. A lakásbiztosítások jövedelmezősége új biztosítók belépését ösztönözheti e piacra. A lakosság árérzékenysége azonban itt ma még alacsony, ami nem segíti az árversenyt és a biztosítóváltást. 

Pénztárak

Az önkéntes pénztárak száma csökken a munkáltatói bevételek visszaesése miatti beolvadások, végelszámolások miatt.

A pénztári cafeteria-befizetések adókedvezményének idei eltörlése negatívan hathat a tagdíjakra, ami tagszervezéssel, a fiatal generáció megszólításával ellensúlyozható. 

• Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tavalyi negatív hozamok jelentős bevételkieséshez vezettek, ám a szektor 10 éves átlaghozama változatlanul magas, 7 százalék feletti. 2018-ban szektorszinten a záró vagyonnal súlyozva átlagosan -1,8 százalékos nettó hozamot értek el. Elsősorban a nemzetközi piacokon megnövekedett volatilitás, másodsorban a hazai kötvény és részvénybefektetések -1 százalékon belüli veszteségének köszönhetően. A tavaly megugrott tagdíjbevételek a kedvezőtlenebb hozam mellett a fedezeti tartalékokból a megnövekedett kifizetéseket is ellensúlyozták.
• Az egészség- és önsegélyező pénztárak tagdíjbevételei továbbra sem érték el a 2016-ig jellemző mértéket, de a munkáltatói befizetések jelentős csökkenését – annak ellenére, hogy a nemfizetők aránya tovább nőtt – jórészt ellentételezte az egyéni befizetések dinamikus növekedése. A szektor működési eredménye második éve negatív, mert a nem fizető tagok hozamából történő levonások összege nagyon csekély volt.
• A 21 egészség- és önsegélyező pénztár közül 11-nél a működési bevételek alacsonyabbak voltak a működési kiadásoknál. Várhatóan tovább csökken a munkáltatói hozzájárulás aránya, amelyet – eddigi tapasztalatok alapján – az egyéni befizetések részben kompenzálhatnak majd.

Befektetések

A befektetési szolgáltatóknál (hitelintézetek, befektetési vállalkozások) összességében a tőkepiaci forgalom kissé csökkent. Ezen belül a befektetési vállalkozások tőkepiaci forgalma tovább nőtt, alapvetően a származtatott szegmensben. Az azonnali és származtatott forgalomban a tőkepiac tőzsdei része bővült, míg a tőzsdén kívüli szegmens mindkét piacon csökkent.

• A szektor egészében tovább nőtt az ügyfélértékpapírok állománya, ezen belül ismét emelkedett a befektetési vállalkozások részesedése.
• Megtorpant – elsősorban a hitelintézeteknél – a tartós befektetési értékpapír-számlák növekedése. Tavaly is tovább csökkent a nyugdíj előtakarékossági számlák száma, szintén elsősorban a hitelintézeteknél.

A befektetési vállalkozásoknál tovább csökkent a white-label szolgáltatások állománya. Ehhez hozzájárult az ESMA termékintervenciós döntése is, amellyel 2018 második felétől korlátozások születtek a lakossági befektetőknek történő forgalomba hozatalnál, forgalmazásnál és értékesítésnél.

A befektetési alapoknál folytatódott a kereslet átstruktúrálódása az ingatlanalapok felé, ezek száma (továbbá az ingatlanalapok kezelésével foglalkozó befektetési alapkezelők száma is) tovább nőtt, míg az értékpapíralapok száma stagnált. A befektetési alapkezelők által kezelt vagyon több évi növekedés után csökkent 2018-ban.

Ezt a nyugdíjpénztárak és egyéb portfóliók kezelt vagyonának csökkenése okozta, míg a befektetési alapok, biztosítói portfóliók kezelt vagyona tovább nőtt tavaly is.

A befektetési alapokban kezelt vagyon nettó eszközértéke így újra történelmi csúcsot ért el. A kockázati tőkealapok száma és jegyzett tőkéje is jelentősen bővült, ám tőkebefektetéseik állománya változatlan maradt.