A lakástüzekben 92 ember vesztette életét, hattal több, mint az előző évben, vagyis átlagosan négynaponta szedtek áldozatot a lángok; 635 ember sérült meg, 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban, többségük a belélegzett füst miatt.

A lakástüzek eloltásához 14 636 tűzoltóautót riasztottak, nekik összesen 4 974 órára volt szükségük az oltáshoz. A leghosszabb beavatkozás tizenhárom órán át tartott: áprilisban egy pécsi társasház garázsában keletkezett tűz, a lángok pedig átterjedtek a garázs feletti lakásokra.

A szóvivő közölte azt is, hogy 327 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban nyílt láng használata, elektromos probléma, a fűtési rendszer hibája, főzés vagy dohányzás vezetett tűzhöz, de 158 otthon – 13 százalékkal kevesebb, mint az előző évben – szándékos gyújtogatás miatt gyulladt ki.

Mukics Dániel hozzátette: 512 esetben panelház valamelyik lakásában keletkezett tűz.
A tűz 967 alkalommal a kéményből indult; 352 kigyulladt épületben gázpalackok nehezítették az oltást.

A 7414 tűzzel érintett otthon közül csak 19 helyszínen volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni – tette hozzá.

A szóvivő tájékoztatása szerint 2022-ben 1234-szer hívták a tűzoltókat szén-monoxid miatt, 197-tel többször, mint egy évvel korábban, a 19 százalékos esetszám-növekedésnek pedig egyértelműen az az oka, hogy egyre több otthonban van szén-monoxid-érzékelő.

Az érzékelők terjedésének köszönhetően 21 százalékkal csökkent a mérgezések száma; 205 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést és 19-en vesztették életüket tavaly a mérgező gáz miatt – írta Mukics Dániel.

Emlékeztetett: a szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van és a tűz nem kap elég levegőt. Minden olyan fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet ilyen gáznak, amelynek látható, elérhető az égéstere.

A tragédiák elkerülése érdekében gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről, és érdemes egy szén-monoxid-érzékelőt is beszerezni – hívta fel a figyelmet az OKF szóvivője.

Nyitókép: Unsplash.

Mukics Dániel közleménye szerint a tűzoltói beavatkozások kétharmadára műszaki mentést igénylő balesetek miatt volt szükség, egyharmaduk pedig tűzoltás volt.

A vasárnapi ónos eső mindössze 24 beavatkozást tett szükségessé, ami azt mutatja, hogy az emberek komolyan vették a figyelmeztetéseket – mutatott rá a szóvivő.

A legtöbbször kisebb tüzekhez riasztották a tűzoltókat, de három-négy nagyobb eset is volt a három karácsonyi nap alatt. Vasárnap három halálos lakástűzhöz is történt – írta. A karácsonynak ugyan vége van, de a karácsonyfatüzek időszaka még csak most kezdődik, hiszen a fűtött lakásban a fenyők mostanra száradnak ki annyira, hogy könnyen lángra kapjanak – hívta fel a figyelmet az OKF-szóvivő.

Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy a X. kerület Harmat utcai társasházban késő este kigyulladt egy lakás a negyedik emeleten.

A tűzoltók három embert mentőálarcban hoztak ki az épületből, nyolcat pedig magasbólmentő tűzoltójárművel a tetőteraszról mentettek ki.

A helyszínre kilenc mentőegység érkezett, 12 személyt helyszíni ellátásuk után, füstmérgezés gyanúja miatt toxikológiai osztályra szállítottak – közölte az Országos Mentőszolgálat az MTI-vel.

A tűz továbbterjedését a tűzoltók megakadályozták, az éjjel az utómunkálatok még folytak.