A kampány első hetében a Netrisknél megkötött lakásbiztosítások átlagos éves díja 33 ezer forint volt. Ez már most átlagosan csaknem 25 ezer forintos megtakarítást jelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt év harmadik negyedévére vonatkozó hivatalos adataiban szereplő átlagdíjhoz képest – jelezték. Az online biztosításközvetítő hozzátette, hogy az átlagdíj a tavaly a Netrisken megkötött lakásbiztosításokhoz képest is csökkent, 37 ezer forintról.

A Netrisk adatai szerint egyre többen választják a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat. Március első hetében a Netrisknél megkötött lakásbiztosítások 23 százaléka ilyen konstrukció volt, szemben az egy évvel korábbi 11 százalékos aránnyal. A fogyasztóbarát lakásbiztosítások esetén 32 ezer forintos éves átlagos díj mellett újíthatták meg a meglévő lakásbiztosításukat az ügyfelek.

Az első hét adatai alapján a megkötött lakásbiztosításoknál az ingatlan átlagos mérete 99 négyzetméter volt, a biztosítások több mint felét, 55 százalékát házakra kötötték, a budapesti ingatlanok aránya 30 százalékos, csak ingóságra pedig egyelőre a biztosítások 5,5 százaléka szól.

A Netrisk ügyvezető igazgatója, Besnyő Márton kiemelte, hogy a különböző biztosítók ajánlatai között extrém esetben lakásonként akár 200 ezer forintos éves díjeltérés is tapasztalható ugyanolyan szolgáltatásnál, ezért érdemes összehasonlítani a különböző ajánlatokat.

Nyitókép: Unsplash

Az átlagdíj csökkenésének legfőbb oka az volt, hogy a megszokottnál többen vizsgálták felül korábban megkötött lakásbiztosítási szerződéseiket és váltottak kedvezőbbre. A piaci aktivitás növekedése a biztosítókat is díjaik felülvizsgálatára, versenyképesebbé tételére ösztönözte – jelezte a biztosításközvetítő.

A lakásbiztosítási átlagdíjak településtípusonként eltérő mértékűek: a fővárosi ingatlanokat tavaly 45 500 forintos átlagos éves díj ellenében biztosították, a megyeszékhelyeken ez az összeg évi 40 ezer forint volt, míg az egyéb településeken 38 100 forint körül alakult az átlagos díjszint.

Legolcsóbban a társasházakban élők szerződtek a biztosítókkal, ők átlagosan 22 400 forintos éves díjat fizettek, a családi házak esetében ugyanakkor 51 800 forint volt a lakásbiztosítások átlagos mértéke.

Az új lakásbiztosítási szerződések között egyre jelentősebb szerepet játszanak a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási termékek. Az Insura.hu adatai szerint a Magyar Nemzeti Bank standard követelményeinek megfelelő, egyszerűen összehasonlítható biztosítások tavaly már az összes új lakásbiztosítási szerződés több mint 30 százalékát tették ki. Ez a változás is hozzájárult az átlagos éves díjcsökkenéshez, mert a verseny hatására a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások átlagdíja jelentősen alatta marad a piacon elérhető, minősítés nélküli lakásbiztosításokénak – ismertette a biztosításközvetítő.

A lakásbiztosítási piac kiemelt eseménye lesz a márciusi lakásbiztosítási kampány, amelynek során az ügyfelek a szerződésük évfordulójának időpontjától függetlenül is felmondhatják meglévő szerződésüket. Ez erősíti majd a már tavaly aktívabbá vált piaci versenyt, ezért a biztosításközvetítő további 5-8 százalékkal mérséklődő lakásbiztosítási átlagdíjakra számít, a szerződésekben lévő szolgáltatások tartalmának bővülése mellett is – fejtette ki a közleményben Kozma Gábor, az Insura vezérigazgatója.

Az Insura független biztosításközvetítő 675 biztosításközvetítő partnerén keresztül 17 biztosító termékeit értékesíti. A társaság online összehasonlító kalkulátorok üzemeltetése mellett mára országos lefedettségűvé tette személyes közvetítői hálózatát is.

Nyitókép: Unsplash.

Mint kiemelik, a több mint 1000 válaszadóból álló, súlyozott, reprezentatív mintán alapuló kutatás szerint a leggyakoribb „otthon” tartott állat a kutya: négy állattartó háztartás közül háromban található meg. A másik kiemelkedő gyakoriságú állat a macska, amelyet minden második állattartó háztartásban tartanak. Az intézmény közleményében hangsúlyozza: kutya, macska, vagy mindkettő megtalálható a magyar háztartások 71 százalékában. Hozzáteszik, hogy a magyar lakosság fontosnak tartja az állatvédelmet, egytől tízig tartó skálán az állatvédelem 7,38 pontot kapott.

Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője a közleményben kiemeli, az eredmények feldolgozása még tart, de az már most látható, hogy a magyar emberek csaknem háromnegyede lakik olyan háztartásban, amelyben él valamilyen állat, így az állattartás jelentős társadalomformáló tényezőnek tekinthető, ezzel párhuzamosan pedig az állatorvosok társadalomban betöltött szerepe is tovább erősödik.

Hozzáteszi, eddig nem rögzítették például a macskatartó háztartások arányát Magyarországon, amely jelen kutatás alapján 37 százalék. Érdekesség, hogy a korábbi kutatások szerint a kutyatartó háztartások aránya 2018-ban 36 százalék volt, míg a 2023-as adatok szerint már 56 százalék.

Vetter Szilvia szerint a kutatás önbevallás alapú módszertana miatt tartalmazhat torzításokat, mivel előfordulhat, hogy egy-egy válaszoló nem a valóságnak megfelelő választ ad. A kutatás eredménye a hibahatárt is figyelembe véve egyértelműen arra utal, hogy igen jelentős azon kutyák száma, amelyek kötődnek ugyan egy-egy háztartáshoz, viszont a hivatalos nyilvántartásokban, statisztikákban nem jelennek meg, például azért, mert nincs bennük chip, nem viszik állatorvoshoz őket, oltatlanok, illetve tápot sem vásárolnak nekik. Mindez pedig komoly állatjólléti – és természetesen embervédelmi – kérdéseket vet fel – emelte ki.

A közleményben kiemelték: a minősített otthonbiztosítás aránya decemberben átlagosan 10 százaléknyi volt az mfo-t értékesítő társaságok körében, sőt van olyan piaci szereplő, ahol az új eladások többségét már a speciális termék tette ki. A jegybank felhívta a figyelmet arra, hogy :

Idén április 30-tól lakáshitel felvételekor a bankoknak és hitelközvetítőknek – amennyiben a hitelfelvétel feltétele a lakásbiztosítás kötése – be kell mutatniuk az ügyfelek részére az mfo-kalkulátort.

Arra is kitértek, hogy a megkötött lakásbiztosításokat érdemes időnként áttekinteni, valamint friss kalkulációt végezni. Az ügyfél meglévő szerződését általában 30 nappal az évforduló előtt tudja írásban felmondani, illetve az adott biztosítón belül évfordulótól függetlenül tud mfo-termékre váltani – hangsúlyozták. Hozzátették: a jövő évtől 30 napos felmondási idővel minden év márciusában is felmondhatók lesznek a lakásbiztosítási szerződések.

Az MNB tájékoztatott, hogy mfo terméket 11 hazai biztosító kínál ügyfeleinek, amelyek együttes piaci részesedése a díjbevételre vetítve bő 90 százaléknyi.

Emlékeztettek arra, hogy a minősített biztosítás alapcsomagja elemi károkra és egyéb, a háztartásokat alapvetően veszélyeztető tipikus kockázatokra nyújt fedezetet, átlagdíja pedig kedvezőbb az egyéb piaci konstrukciókénál. Az utolsó negyedévben értékesített fogyasztóbarát otthonbiztosítások átlagdíja 42,1 ezer forint volt, míg az egyéb lakásbiztosításoknál ez 49,9 ezer forintra rúgott – közölte az MNB.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A lakástüzekben 92 ember vesztette életét, hattal több, mint az előző évben, vagyis átlagosan négynaponta szedtek áldozatot a lángok; 635 ember sérült meg, 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban, többségük a belélegzett füst miatt.

A lakástüzek eloltásához 14 636 tűzoltóautót riasztottak, nekik összesen 4 974 órára volt szükségük az oltáshoz. A leghosszabb beavatkozás tizenhárom órán át tartott: áprilisban egy pécsi társasház garázsában keletkezett tűz, a lángok pedig átterjedtek a garázs feletti lakásokra.

A szóvivő közölte azt is, hogy 327 lakástűz után indult tűzvizsgálat. A leggyakrabban nyílt láng használata, elektromos probléma, a fűtési rendszer hibája, főzés vagy dohányzás vezetett tűzhöz, de 158 otthon – 13 százalékkal kevesebb, mint az előző évben – szándékos gyújtogatás miatt gyulladt ki.

Mukics Dániel hozzátette: 512 esetben panelház valamelyik lakásában keletkezett tűz.
A tűz 967 alkalommal a kéményből indult; 352 kigyulladt épületben gázpalackok nehezítették az oltást.

A 7414 tűzzel érintett otthon közül csak 19 helyszínen volt füstérzékelő, holott ezek a készülékek már a tűz kezdeti fázisában megbízhatóan jeleznek, amikor még van idő cselekedni, az éppen meggyulladt tüzet eloltani vagy kimenekülni és a tűzoltókat hívni – tette hozzá.

A szóvivő tájékoztatása szerint 2022-ben 1234-szer hívták a tűzoltókat szén-monoxid miatt, 197-tel többször, mint egy évvel korábban, a 19 százalékos esetszám-növekedésnek pedig egyértelműen az az oka, hogy egyre több otthonban van szén-monoxid-érzékelő.

Az érzékelők terjedésének köszönhetően 21 százalékkal csökkent a mérgezések száma; 205 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést és 19-en vesztették életüket tavaly a mérgező gáz miatt – írta Mukics Dániel.

Emlékeztetett: a szén-monoxid akkor jön létre, ha beltérben nyílt láng van és a tűz nem kap elég levegőt. Minden olyan fűtőeszköz és vízmelegítő forrása lehet ilyen gáznak, amelynek látható, elérhető az égéstere.

A tragédiák elkerülése érdekében gondoskodni kell az állandó és automatikus szellőzésről, és érdemes egy szén-monoxid-érzékelőt is beszerezni – hívta fel a figyelmet az OKF szóvivője.

Nyitókép: Unsplash.

A Magyar Nemzeti Bank pozitívan bírálta el a Minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás (MFO) programra pályázatot benyújtó CIG Pannónia Általános Biztosító Nyrt. beadványát, s erről értesítette is a társaságot.

Mivel a biztosító sikerrel pályázott a minősítés megszerzésére, döntésétől függően akár azonnal – de legkésőbb 60 napon belül – megkezdheti itthon az MNB felé bejelentett minősített termékek forgalmazását.

A fogyasztóbarát minősítéssel rendelkező otthonbiztosítások kedvező díjért az eddiginél magasabb szintű, várhatóan átlagosan másfél-kétszeres szolgáltatást nyújtanak, fölösleges többletszolgáltatások- és kiadások nélkül, egyszerűen összehasonlítható módon.

A fogyasztóbarát otthonbiztosítások alapcsomagja elemi károkra, s egyéb, a háztartásokat egzisztenciájukban alapvetően veszélyeztető tipikus kockázatokra nyújtanak fedezetet. Az alapcsomaggal kapcsolatos káresemények tartalmát (szűkített kizárásokkal és mentesülésekkel) az MNB egységesen, kötelezően határozta meg a biztosítóknak, családbarát, zöld és digitális szempontokat is figyelembe véve. Kiegészítő fedezetként a lakáshoz közvetlenül kapcsolódó, gyakoribb káresemények is biztosíthatók, amelyek egységes megnevezését a jegybank határozta meg. Ezeken túl további káresemények biztosítására is vállalkozhat az adott biztosító.

A biztosítóval való kommunikáció, a kárbejelentés és a kárrendezés teljes folyamata digitálisan is végezhető. Az ügyfél egzisztenciális helyzetét fenyegető károk esetén a biztosítók rendkívüli kárfelmérési és kárrendezési eljárást alkalmaznak. A kárrendezés időtartalma 100 ezer forint alatti kifizetési összegnél maximum 5, e fölött 10 munkanap lehet csak.

Az ügyfeleknek a megkötött lakásbiztosításukat érdemes az évforduló előtt legalább két hónappal áttekinteniük, valamint friss kalkulációt végezni egyéni igényeik alapján. A gyorsan emelkedő ingatlanárak vagy az otthonok berendezését alkotó ingóságok drágulása miatt érdemes évente felülvizsgálni az aláírt szerződésben foglaltakat. Meglévő szerződéseiket – a feltételek szerint, de általában – 30 nappal az évforduló előtt tudják felmondani, illetve az adott biztosítón belül évfordulótól függetlenül tudnak MFO-termékre váltani.

Az MNB pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi szempontból is fontosnak tartja, hogy a lakásbiztosítások piacán élénküljön a verseny az ügyfelekért. Az MFO termékek közötti választás megkönnyítése érdekében tavaly márciusban elindította a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításokat az ügyfelek egyéni igényei alapján összehasonlító oldalt, amelyet indulása óta több mint huszonötezer alkalommal látogattak meg az érdeklődők. Új MFO kötésüket ezen az oldalon akár néhány kattintással intézhetik el az ügyfelek.

Mint a lakberendezési áruház csütörtöki közleményében rámutatnak, a járvány a korábbi otthoni életvitelünket is kihívások elé állította: otthonunkból többek között fitneszközpont, iroda, iskola vagy akár étterem lett. Az emberek igyekeztek az otthonukat az új helyzetekhez igazítani, hogy jobban érezzék magukat benne.

A reprezentatív felmérés szerint a magyar otthonok leggyakrabban pihentető tevékenységekhez, illetve háztartási feladatokhoz adnak teret, amelyek közül legtöbbször az alvást, az olvasást, a zenehallgatást vagy a tévénézést, valamint a főzést, az étkezést és a takarítást említették a válaszadók. A kutatási eredményekből az is látszik, hogy a tárolás és a rendszerezés komoly kihívást jelentett az elmúlt időszakban – írták az MTI-hez eljuttatott összegzésben.

A mentális jóllét fenntartásához a válaszadók egyharmada fontosnak tartja hobbiját, 39 százalékuk szeretne a jelenleginél több időt szánni rá, ugyanakkor 30 százalék úgy gondolja, hogy jelenlegi otthona nem felel meg ennek.

A megkérdezettek 40 százaléka érzi úgy, hogy a járvány negatív hatással volt a személyes pénzügyeire, de ugyanennyien optimistán tekintenek a jövőbe; a fiataloknál ez az arány 58 százalék.

Az ideális otthon legfontosabb ismertetőjegye a kert vagy erkély, terasz megléte, a második faktor az otthon fenntarthatósága. Nagyon fontos, hogy legyenek a közelben zöld területek, parkok, illetve több mint a válaszadók harmada jelölte meg az ideális otthon feltételeként a család és a barátok közelségét is.

A kutatás szerint a pandémia hatására az emberek 53 százaléka érzi úgy, hogy javult a kapcsolata közvetlen családtagjaival, 40 százalékuknak pedig barátaival.

Az IKEA évek óta elkészíti az Élet otthon felmérést, ezúttal több mint 30 országban összesen 34 387 válaszadót vontak be. Magyarországon több mint 1000 ember adott választ a kérdésekre tavaly júliusban, a kutatás reprezentatív a magyar lakosságra.

Nyáron jellemzően a viharok okoznak károkat a lakástulajdonosoknak, decemberben pedig a karácsonyi és szilveszteri időszakhoz köthető balesetek és betörések jelentenek fokozott kockázatot.

A K&H statisztikái szerint a 2018 óta eltelt három évben a decemberi kárbejelentések száma átlagosan 1100 volt, az átlagos kárérték pedig 50 ezer forintot tett ki. A társasághoz jelentett károk esetében nem jellemző a kifejezetten karácsonyi ünnepekhez köthető kártípusok számának jelentős megemelkedése december második felében. A vezeték elfagyások, kisebb lakástűz-esetek illetve betörések az ünnepi időszakban sem haladják meg a bejelentések 1-1 százalékát.

Mindezek elkerülése érdekében azonban az ünnepi időszakban is érdemes pár óvintézkedést megtenni. A katasztrófavédelem kisokosa szerint

• különösen figyelni kell arra, hogy a kiszáradt adventi koszorú nagyon könnyen lángra kap, ezért a gyertyát ne a terítőre, hanem mindig egy tűzálló alátétre kell tenni
• az égő gyertyákat soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni
• fontos, hogy olyan izzók, fényfüzérek kerüljenek kihelyezésre a lakásban, amelyek megbízható gyártótól, kereskedőtől származnak. A gyenge minőségű izzók tűzveszélyesek lehetnek, sőt, akár áramütést is okozhatnak.
• érdemes megnézni a vezetékeket is: amennyiben megtört, deformálódott, megolvadt, akkor le kell cserélni

Amennyiben hosszabb időre elutazik a család, akkor a betörők ellen is érdemes felkészülni: bezárni az ablakokat, kiüríteni a postaládát, esetleg meg lehet kérni a szomszédot, nézzen rá néha a lakásra, hogy minden rendben van-e.

Figyelni kell másra is

Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint nem árt a lakásbiztosítás biztosítási összegeire és afedezeteire is figyelniük a lakásbiztosítással rendelkezőknek. Előfordulhat ugyanis, hogy az idén megvalósított felújtások miatt megnőtt az ingatlan újjáépítési értéke vagy több nagyobb értékű tárggyal bővült a lakás.

Éppen ezért érdemes elővenni a meglévő lakásbiztosítási szerződést, és a megfelelő értékekre igazítani. Így gondoskodhatunk arról, hogy a felújított lakásunk, vagy házunk értékére szóljon a biztosítás.

– összegezte a szakember.