A pénzügyi biztonság kevesek kiváltsága

A Provident megbízásából az Ipsos Zrt. által elvégzett, a 18 évesnél idősebb magyarok pénzügyi helyzetét vizsgáló országos reprezentatív kutatásban mindössze 8%-nyian mondták azt, hogy kényelmesen kijönnek a pénzükből, és akár a bevételeik egyharmadát is félre tudják tenni. Tíz magyar felnőtt közül négynek (41%) hónap végére elfogy a jövedelme – nekik ugyanúgy nincs lehetőségük megtakarítani, mint azoknak, akik adósságokkal küzdenek (12%). A két csoport együttesen a hazai felnőtt lakosság több, mint felét teszi ki. A megtakarítók relatív többsége (38%-a) is legfeljebb a jövedelme egyötödét képes valamilyen megtakarítási konstrukcióba forgatni.

Meglepő adatok

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy a friss Eurostat-adatok alapján az átlagot tekintve a magyarok az EU legszorgosabb megtakarítói közé tartoznak: míg a hazai háztartások 2024-ben átlagosan 18%-os megtakarítási rátát értek el, az eurózónában csupán 15% volt ugyanez az érték. Honfitársaink 2018 óta stabilan az élmezőnyhöz tartoznak, tavaly pedig mindössze Szlovénia, Németország és Csehország lakossága mutatott nagyobb megtakarítási hajlandóságot. Az átlag ugyanakkor nem írja le pontosan a részleteket:

Az Eurostat és a Provident Barométer adatai azt valószínűsítik, hogy a kiugró magyar megtakarítási mutatók egy relatíve szűk réteg pénzügyi helyzetét jellemzik.

A fiatalok még kényelmesen élnek, az időssebbek már adóságokkal küzdenek

A kutatás adatai azt is megmutatták, hogy a megtakarítási képesség és az életkor között szoros az összefüggés. A kényelmesen élők, illetve a rendszeres megtakarítók között a 18-35 évesek vannak túlsúlyban, míg az adóssággal küzdők közül a legtöbben a 36-50 éves korosztályt képviselik, az 50+ generáció körében pedig a leggyakoribb, hogy a hónap végére elfogy a jövedelmük.

Akik képesek félretenni, azok számára a megtakarítási döntéseknél a legnagyobb súllyal egyértelműen a várható hozam (31%) esik a latba, de hasonlóan fontos a megtakarítási forma rugalmassága (30%), illetve annak biztonsága (29%) is.

Öngondoskodás

Az öngondoskodási formák közül az élet- és balesetbiztosítás (30%), a nyugdíjbiztosítás (27%), és az egészségpénztár (27%) számít a legnépszerűbbnek, de az életkor itt is jelentős mértékben meghatározza a döntést. A 36-50 évesek körében már egyértelműen a nyugdíjbiztosítás áll az élen, a 18-30 éveseknél viszont az egészségpénztáraké és a lakástakarékoké az első két hely, míg az 50+ korosztály esetében az „egyik sem” opciót jelölte meg a relatív többség.

A váratlan pénzt ingatlanra költenénk

A megtakarítási, befektetési forma irányát egy elképzelt helyzetre rákérdezve igyekeztek felmérni a kutatásban: mit tenne, ha hirtelen nagyobb bevételhez jutna? Mint kiderült, változatlanul az ingatlan a legnépszerűbb befektetési forma (42% tette az első helyre), amit az arany (31%), a forint alapú megtakarítás (29%) és a valuta (20%) követ. A részvénybefektetés 10%-os értékkel van jelen a válaszok között – ugyanannyival egyébként, mint a különböző kriptoeszközök – kismértékben megelőzve a befektetési alapokat (9%).

Tapasztalataink szerint a megtakarítási szokások szorosan kapcsolódnak a jövedelmi szinthez, de nagyon fontos lehet a családi minták, illetve a pénzügyi tudatosságot befolyásoló egyéb tényezők, például az edukáció, és a tanácsadás szerepe is. A Provident Barométer azt is megmutatta, hogy az egyébként azonos vagy hasonló anyagi helyzetű emberek megtakarítási döntéseire az életkor, és az ahhoz tartozó tipikus élethelyzetek is meghatározó befolyással bírnak. Az is kiderült, hogy nagy szükség van az idősebb korosztály pénzügyi tudatosságának fejlesztésére, ezért is helyez vállalatunk kiemelt hangsúlyt az ő képzésükre.

– nyilatkozta Pálfalvi Márta, a Provident vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.

Nyitókép: Unspalsh

Az összefoglaló szerint az első negyedévben 7,7 százalékkal, a második negyedévben pedig már 9,8 százalékkal nőtt a webes értékesítés forgalma az előző év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor az inflációt is figyelembe véve ez a bővülés reálértéken visszaesést jelent a szektornak.

A 2022-es 9,6 százalékos arányról 2023 első félévére 8,7 százalékra csökkent az online kereskedelem súlya a teljes kiskereskedelmen belül, a koronavírus-járvány előtti szintre esett vissza.

Az elmúlt hónapok magasabb inflációs környezete nagyobb vásárlói tudatosságot eredményezett, ami leginkább az árérzékenységben, valamint a felkeresett online és hagyományos boltok számában jelentkezett. A vásárlók kevesebb üzletben vásárolnak és választásukban nagyobb szerepet játszik az ár.

A nyári mérések szerint az online kiskereskedők 31 százalékánál csökkent a forgalom az első hat hónapban a tavalyi év hasonló időszakához képest, míg 43 százalékuk számolt be növekedésről. Az online kereskedők 53 százaléka növekedést vár 2023 egészére, míg 28 százaléka csökkenést. Ez átlagosan 11-12 százalékos éves bővülést jelentene a piac számára.

Erre a következtetésre egy problémamegoldó feladat vezette rá a kutatókat, amely során a rövid orrú (úgynevezett brachycephalikus) kutyafajták, mint például az angol vagy a francia bulldogok hajlamosabbak voltak gyakrabban gazdájukra nézni, mint közepes orrhosszú társaik, ami „segítségkérő” viselkedésnek értelmezhető – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében.

A feladatmegoldás során fellépő nehézségek és a szemkontaktus keresése a gazdákban „csecsemőszerű” viselkedés benyomását keltheti, ami részben magyarázhatja e fajták népszerűségét annak ellenére, hogy jól dokumentáltan számos egészségügyi problémával küzdenek – vélik a kutatók.

A tanulmány a Scientific Reports című tudományos szaklapban jelent meg szeptember 21-én.

Ujfalussy Dorottya, az MTA-ELTE „Momentum” Társállat Kutatócsoport tagja és kollégái azt vizsgálták, hogyan viselkedik 15 angol bulldog és 15 francia bulldog a 13 mudihoz képest egy feladat során, amelyben a kutyáknak meg kellett próbálniuk egymás után három, táplálékot rejtő dobozt kinyitni.

A dobozok különböző technikával voltak nyithatóak, és véletlenszerű sorrendben kerültek a kutyák elé, miután a kísérletvezető a kutya számára jól láthatóan kinyitotta azokat és elhelyezte bennük a jutalomfalatokat. A kutyának két perc állt rendelkezésre, hogy hozzájusson a falathoz, miközben a kísérletvezető és a gazda is a háta mögött állt.

Mind az angol, mind a francia bulldogok jóval kevésbé voltak sikeresek a dobozok kinyitásában, mint a mudik: 93 százalékkal ritkábban sikerült kinyitniuk a dobozt. A mudik gyorsabbak is voltak, mint a sikeres bulldogok; egy perc elteltével a mudik körülbelül 90 százaléka már kinyitotta a dobozt, míg a bulldogoknak csak körülbelül 50 százaléka. A mudikhoz képest azonban az angol és francia bulldogok jóval többször néztek vissza az emberekre, mint a mudik.

A szerzők szerint ezek az eredmények arra utalnak, hogy a rövid orrú kutyák hajlamosabbak emberi segítséget kérni, ha problémákkal szembesülnek, ami viszont elősegítheti a gazdák és az említett kutyafajták közötti szociális kapcsolat erősödését az észlelt tehetetlenség, elesettség miatt.

A tanulmány azonban nem vizsgálta, hogy a lapos orrú kutyák genetikailag hajlamosak-e arra, hogy jobban függjenek az embertől, mint más kutyák, vagy a tulajdonosok lapos orrú kutyáikhoz való hozzáállása az, ami függő viselkedésre ösztönöz

– írták a közleményben.

Nyitókép: Unsplash

Utazás és szórakozás, saját lakás vagy autó vásárlása, tanulmányok befejezése, gyerekvállalás vagy épp egy esküvő megszervezése – ez csak néhány a leggyakoribb célok közül, melyeket a 18-35 év közötti magyar lakosság szeretne elérni a következő tíz évben. Az OTP Bank friss felméréséből* azonban kiderült, hogy a megkérdezettek csupán kevesebb, mint fele érzi azt, hogy saját forrásból képes lesz megvalósítani az álmait, ugyanis 63 százalék nagyon bizonytalannak vagy inkább bizonytalannak érzi a jövőjét anyagi szempontból.

A pesszimizmusuknak a leggyakoribb oka, hogy az alacsony munkabérek mellett nehéznek tartják a megtakarítást, illetve túl nagy költségűnek a terveik megvalósítását.

Ahhoz, hogy el tudják önerőből érni céljaikat, két megoldást látnak lehetségesnek: az egyik, hogy pénzügyileg tudatosak legyenek, azaz tervezzenek tudatosan, kövessék bevételeiket és kiadásaikat, a másik pedig a külföldre költözés, ami újabb kihívások elé állíthatja őket.

A kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok 72 százaléka szerint 5000 forint felett van az a pénzösszeg, amit érdemes havonta rendszeresen megtakarítási vagy befektetési célra szánni, viszont a legtöbbeknek (18 százalék) a mindennapi kiadásokon túl mindössze maximum 500 forintja marad hó végére, amit félre tudna tenni. A válaszadók harmada úgy véli, ilyen kis összegekre a későbbiekben nem fog tudni támaszkodni.

Az OTP Banknál hangsúlyozzuk, hogy a célok eléréséhez minden kis lépés, minden forint számít, ezért fontos már ma elkezdeni a megtakarítást. Ahhoz, hogy minél gördülékenyeben menjen a pénzügyek kezelése, számos funkciót kínálunk az OTP internet- és mobilbankban, a Kiadásfigyelőtől kezdve, a megtakarítási portfólió áttekintésén át, egészen a Perselyig. Ezekkel az eszközökkel könnyebb lehet a takarékoskodás.

– mondta Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős vezetője.

A kutatás arra is rávilágított, hogy a válaszadók 55 százaléka fontosnak tartja, hogy a megtakarítása kamatozzon, 92 százalékuk mégis látra szóló folyószámlán vagy készpénzben tartja a rendelkezésre álló összeget. Ezekből az adatokból látszik, hogy van még tér a pénzügyi tudatosság fejlesztésében, ugyanakkor pozitívum, hogy a kiadások figyelését a megkérdezettek 77 százaléka tartja fontosnak és a válaszadók több, mint harmada rendszeresen szokott félretenni megtakarítási vagy befektetési céllal. 

A tudatos pénzügyekről, az ezt gátló pszichológiai mechanizmusokról és megoldási lehetőségekről Fabriczki Rita és Fuller Bianka pszichológus beszélgetnek a Brain Bar Jövőfesztiválon. A Sokra megy – Gazdálkodj okosabban a 21. században című beszélgetés szeptember 22-én 9:45-től hallgatható meg az ingyenesen látogatható Catalyst Stage-en. Európa legnagyobb jövőfesztiváljának az OTP Bank immár ötödik éve stratégiai támogatója.

*A reprezentatív felmérést az OTP Bank megbízásából a Magyar Target Pulzus Média Kutató Kft. 2023 szeptemberében készítette 500 fő részvételével a 16- 35 évesek körében.

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság az üzleti életben, a vásárlóknál és a munkavállalóknál a nemzetközi és a hazai környezetben is. A KPMG a sikerkritériumokat és az összefüggéseket két kutatásában is vizsgálta. Egyik nemzetközi kutatásában csaknem 2500 családi vállalkozás sikeressége és a fenntarthatósági szemléletük közötti kapcsolatokat tárta fel, míg a másikban a családi vállalkozások felépítése, összetétele és a munkakörülmények közötti kapcsolatot vette górcső alá.

A sikerfaktorok persze sok tényezőtől függhetnek és vállalatonként némiképp egyediek is, mégis vannak olyan méretspecifikus megállapítások és összefüggések, melyek ágazatfüggetlenül segíthetik a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy hosszú távon eredményesen tudják tevékenységüket végezni.

Nem családtagok bevonása

Bár valóban igaz, hogy a családi vállalkozások tulajdonosai ismerik a legjobban a saját maguk által felépített céget, ugyanakkor egy nagyobb növekedés, illetve a manapság jellemző hirtelen piaci változások olyan kihívásokat támasztanak, amely a megfelelő, gyors és sokszor hasonló tapasztalaton alapuló reagálást várja el a vállalkozástól. Ezekben nyújthat segítséget külső szakértő bevonása. Bizonyos vállalatméret felett (akár árbevételt, akár munkavállalói létszámot tekintve) lehetetlen tulajdonosként mindenhez érteni, így érdemes külső szakértő segítségét igénybe venni például az informatikai támogatásban, a növekedési vagy teljesítménymenedzsment stratégia megalkotásában vagy a marketing és kommunikációs feladatokra. Egy külső szakértő új perspektívát adhat hozzá a vállalkozáshoz, és ennek segítségével javulhat a vállalkozások versenyképessége. A KPMG felmérése szerint (KPMG – Agreus), Európában a családi vállalkozásokban az ügyvezetők csupán 26% családtag. Ezen felül az is kiderül a kutatásból, hogy legnagyobb arányban banki és finanszírozási hátterű igazgatók vezetik a vállalatokat, az összes igazgató 28%-a ilyen háttérrel rendelkezik. A többi vállalatnál a pénzügyi területen is érdemes szakértőket behozni a vállalati működésbe.

Ma Magyarországon és az Európai Unióban több olyan pályázat is elérhető, ami segíti a vállalkozásokat a külső szakmai segítség igénybevételében. Az egyik legnépszerűbbek az IFKA pályázatok, melyek vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a magyar mikor-, kis- és középvállalkozásoknak, minősített szakértői szolgáltatások igénybevételéhez. A KPMG már évek óta segíti ügyfeleit, tapasztalt és elhivatott csapatával, az IFKA pályázatokon keresztül, számos kategóriában.

Vezetőségi tagok diverzifikációja

A KPMG tanulmánya szerint sikeresebbek azok a vállalatok, ahol a vezetőségi tagok között megfelelő a tagok diverzifikációja. Egy, az EU által elfogadott jogszabály szerint a nagyvállalatoknál (250 vagy több munkavállaló) 2026 júniusától a nem ügyvezetői igazgatósági tagok között 40%-os, míg az összes igazgatósági tag között 33%-os arányt kell elérnie a kisebbségben lévő nemű (jellemzően nők) igazgatósági tagoknak. Ez egyelőre ugyan csak a nagyvállalatokra fog vonatkozni, de a KPMG tanulmányából (KPMG – Agreus) látszik, hogy Európában jelenleg a családi vállalkozások igazgatóinak csupán valamivel kevesebb, mint negyede, 23%-a nő. A kutatásból továbbá az is kiderül, hogy az irodai szakemberek 76%-a férfi, ami jelentős eltolódás.

A vezetőségi tagok megfelelő diverzifikációja azért fontos, mert így több perspektíva jelenik meg a döntéshozatal során, amely a vállalat számára előnyösebb döntések meghozását eredményezheti. A KPMG tanulmánya szerint azok a vállalatok, ahol az igazgatóságban megtalálhatóak női tagok, nem csak fenntarthatóbban működnek, hanem a vezető beosztású nők növelik a vállalat vonzerejét a női munkavállalók körében.

Digitalizáció

Az egyértelműnek tűnik, hogy a digitalizációval növelhető a vállalat versenyképessége, hatékonysága és profitabilitása, hiszen a segítségével redukálhatóak az adminisztratív, a működési, a beruházási költségek, és pozitív hatással van a működés megbízhatóságára is. Sőt, a projektek is nyomon követhetőbbé válnak, lehetőség lesz az összetett adatelemzésre, amivel pontosabb képet kaphatnak a vállalatok egy-egy projektről és a működés egészéről. Emellett a digitalizáció segítségével a szolgáltatást fogyasztó-központúbbá lehet alakítani, amivel növelhető az ügyfélélmény és ezáltal a hűség is.
Ezen felül a digitalizáció megnyitja a távmunka kapuit a vállalat számára, melynek segítségével a vállalatok könnyebben találják meg és vonhatják be a legalkalmasabb munkaerőt, illetve rugalmasabb munkavégzést biztosíthatnak meglévő munkavállalóiknak. A KPMG kutatása (KPMG – Agreus) arra az eredményre jutott, hogy Európában az irodai szakemberek 81%-nak van lehetősége távmunkában dolgozni, és ezen munkavállalók 11%-a teljes munkaidejét töltheti távmunkában.

Jövőorientált gondolkodásmód

A jövőorientált gondolkodásmód mindig nagyon fontos szempont volt egy vállalat életében, azonban az új EU-s ESG szabályozás következtében most fontosabb, mint valaha. Az ESG keretrendszere lehetőséget biztosít az üzleti működés felméréséhez, azonosíthatóvá és mérhetővé teszi a vállalat környezetre és társadalomra gyakorolt hatásait, ezáltal meghatározhatóak tudatos fejlődési irányok, valamint célirányosan csökkenthetőek a negatív hatások. Sőt, még a finanszírozás is olcsóbb lehet, hiszen a finanszírozó intézmények a kedvezményes konstrukcióknál egyre nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe a vállalatok fenntarthatósági mutatóit.

A vállalati fenntarthatósági/ESG jelentéstételről szóló irányelv (CSDR) jelentéstételi kötelezettség 2026-ban már a legtöbb nagyvállalatra érvényes lesz. A jelentésételi kötelezettség évről évre bővülni fog, és feltehetően 2029-re már szinte minden vállalatra kiterjed. Azonban addig is lesz teendőjük a kis- és középvállalatoknak, hiszen a nagyvállalatoknak a jelentéstételnél figyelembe kell venniük a beszállítóik mutatóit is. Vagyis a beszállítóknak is el kell kezdeniük a CSDR jelentéstételhez szükséges adatok gyűjtését, és ezzel együtt a zöldülési úton való megindulást. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, elveszíthetik kereskedelmi partnereiket, és jelentősen beszűkülhet számukra a piac.

A KPMG az IFKA által idén indított Környezetközpontú és energiahatékony vállalati működés és fejlesztés tanácsadáshoz tartozó kategóriákban is minősített tanácsadó, kiemelt ESG megoldásai vannak többek között gazdasági hatásvizsgálat, ESG átvilágítás és érettségi vizsgálat, valamint klíma- és dekarbonizációs stratégiaalkotás területén.

Mindig is kiemelt szerepet kaptak a fiatalok a K&H stratégiájában, ezért a pénzintézet már tizedik éve negyedéves rendszerességgel vizsgálja a fiatalok helyzetét, többek között azt, hogy mennyire elégedettek a saját életükkel és mire számítanak a jövőben, milyen az anyagi és munkaerőpiaci helyzetük, hol tartanak az önállósodás, lakásvásárlás útján, milyen a viszonyuk a családtagjaikkal, barátaikkal. A válaszok összesítéséből születik meg a K&H ifjúsági index aktuális értéke, amely most jelentős javulást mutat.

Javulás, rekordok, mélypontok

A kutatás kezdetekor, 2013-ban még átlagosan 6 pontos indexérték volt jellemző. 10 év alatt az is kiderült, hogy ez az év kapta a legkedvezőtlenebb megítélést. 2014-2016 között valamivel kedvezőbb volt az index értéke: 9-10 pont körül ingadozott. 2017-ben határozott javulás volt megfigyelhető, és az index 2018-ban is megmaradt ezen a szinten: átlagosan 14 pontot mértek.

A hektikus ingadozásokkal teli 2019-es évet követően 2020-ban a K&H ifjúsági index éppen a pandémia időszakában mutatta a legmagasabb értékeket, átlagosan 17 pontot. Itt érvényesült igazán, hogy az index a jövővel kapcsolatos várakozásokat nagyobb súllyal fejezi ki: a fiatalok körében kifejezetten erős volt az az érzés, hogy ennél csak jobb lehet a helyzet.

2021-ben az index még a 2020-ra jellemző magasabb szintről indult, de az év végére már érezhetően romlottak a fiatalok benyomásai és várakozásai, 15 pontos átlagot mértek. A 2022-es év pedig már egyértelművé teszi, hogy a negatív tendencia tartósnak bizonyult, és a fiatalok benyomásai jelentősen romlottak. Ebben az évben az index értékei a 2017 előtti szintekre tértek vissza.

A 2022 utolsó negyedévében mért 2 pontos érték a második ilyen mélypont volt a felmérés évtizedes történetében – az elsőt nyolc évvel azelőtt, 2014 végén regisztrálták. Azóta már az is kiderült, hogy ez a rekord alacsony indexérték ideiglenesnek volt mondható: az idei első negyedévben a mutató már 14 ponton áll, azaz visszatért a +10 és feletti tartományba. Az index tízéves történetében egyébként a csúcsérték 20 pont volt, ezt 2019 és 2021 első negyedéveiben érte el a mutató.

A többség optimistán tekint a jövőbe

A K&H ifjúsági index ez évi első negyedéves értékének növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy szignifikáns javulás történt a munka és tanulás, az egészség, az önállóság, az önmegvalósítás és a barátokkal való kapcsolatot mérő alindexekben, valamint a többi komponensek értékében is kisebb emelkedést mértek. Az élettel összességében való elégedettség alindexe is sokat javult a tavaly év végi negatív rekordhoz képest.
A felmérés legutóbbi hulláma szerint a fiatalok 38 százaléka tekinti magát elégedettnek; ennyien nyilatkoztak úgy, hogy teljesen vagy inkább elégedettek az életükkel. 44 százalékuk elégedett is, meg nem is; a többiek – a megkérdezettek majdnem ötöde – pedig kisebb-nagyobb mértékben elégedetlennek mondta magát.
Többségük azonban derűlátó a jövőt illetően: a fiatalok 67 százaléka – 32 százaléka kisebb, míg 35 százaléka nagyobb mértékben – kedvező változásra számít a saját életében. A K&H a következő hetekben közzéteszi az első negyedévben készült kutatás részeredményeit, azaz beszámol majd többek között a fiatalok anyagi helyzetéről, fizetési várakozásairól, oktatásról alkotott véleményéről is.

Mit kell tudni a felmérésről?

A K&H 2012 utolsó negyedévében indította el a 300 fő megkérdezésével zajló, nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség, valamint 2016 óta a gazdasági aktivitás szerint a 19-29 éves korosztályt reprezentáló felmérést. A válaszok alapján megszülető részeredményekből képződik egy összesített index, ami -50 és +50 közötti skálán helyezkedik el. A +50 pont a maximum, ami azt jelezné, hogy minden válaszadó elégedett, és nem tart attól, hogy romlani fog a helyzete. Az elméleti -50 pont minimum ezzel szemben azt mutatná, hogy minden válaszadó elégedetlen, és nem számítanak arra, hogy ez a helyzet javulni fog.

A felmérés a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére készül.

Nyitókép: Unsplash.

A felmérés szerint a magyar vállalati szféra nyitott és érzékeny a fenntarthatóság témájára, de a valódi cselekvés sokszor elmarad – tették hozzá.

A kutatás szerint nő azon cégek száma, amelyek fenntarthatósági stratégiát készítenek, vagy terveznek ilyet. Egyre többet mérik saját környezetszennyezésüket, de még kevesen készítenek független szakértő által auditált fenntarthatósági jelentést és karbonsemlegességi céldátumot is kevesen tűznek ki. A hazai vállalatok egyelőre elsősorban költségeiken próbálnak spórolni, ezért kevesebb papírt, energiát és vizet igyekeznek felhasználni. A takarékos megközelítést támasztja alá, hogy nagyon kevés vállalat áldoz úgynevezett „zöld” energia vásárlására, amely megújuló forrásból származik, de drágább is egyben – tették hozzá.

A K&H 2022 óta évente kétszer, tavasszal és ősszel készíttet átfogó felmérést a magyarországi cégek körében a fenntarthatóságról, amelyben 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. A legutóbbi adatgyűjtés 2022. október 17-e és november 9-e között volt.

A közleményben kitértek arra, hogy nemzetközi szinten a klímaváltozásra szakosodott kutatók is elkezdték mérni és rangsorolni az egyes országok éghajlatváltozással kapcsolatos teljesítményét: a Yale és a Columbia Egyetem közös projektje a környezetvédelmi teljesítmény index (Environtmental Performance Index, EPI), amely 40 mutató összevetésével rangsorolja a világ 180 országát.

A nemzetközi felmérés alapján világszinten Dánia, az Egyesült Királyság és Finnország vezetnek a fenntarthatósági szempontok érvényesítésében, a rangsor végén Vietnam, Myanmar és India áll; Magyarország a 33. helyen szerepel – áll a közleményben.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Már a mindennapokban érezzük a válság negatív pénzügyi hatásait – így foglalható össze az NN Biztosító legújabb kutatása*, amely a magyarok megtakarítási szokásait, közhangulatát, jövőbeli pénzügyi terveit vizsgálta.

Fokozódó borúlátás

Az egy évvel ezelőtti méréshez hasonlítva 6%-kal vannak többen vannak azok, akik rossz közérzetről számoltak be. Ez a romló hangulat minden korosztálynál megfigyelhető, de leginkább a 18-29 évesekre jellemző.

• A megkérdezettek a pénzügyeikről is negatívan nyilatkoztak: harmaduk szerint sokkal rosszabb, 38%-uk szerint pedig kicsit rosszabb lett az anyagi helyzetük az elmúlt fél évben (összesen 67%).
• A következő hat hónapot illetően ugyancsak pesszimisták a magyarok: 30% gondolja azt, hogy jelentősen romlanak a kilátásaik, 32% szerint csak kismértékű lesz a negatív változás. Javulást mindössze 13% vár.
• Idővel azonban fokozatosan javul az emberek vélekedése: 10 év múlva az emberek bő negyede (26%) javulást vár, és a fenti 67% helyett csak 33% számít rosszabb szituációra anyagi helyzetét illetően.

A jövőjükbe fektetnének a magyarok a nehéz helyzetben

A kutatás során azt is megkérdezték a válaszadóktól, milyen hosszú távú tervek lehetnek segítségükre szerintük a tapasztalt problémák megoldásában. Ezen a téren az önmagunkba történő befektetést látják legfontosabbnak az emberek: minden harmadik válaszadó (35%) az újabb tudás megszerzését nevezte meg ötletként, közülük a legtöbben szakmát, diplomát vagy jogosítványt szereznének.

Ha visszamehetnének 10 évvel korábbra, akkor is a tanulásba, emellett pedig az egészségükbe ruháznának be legtöbben a jövőbeli boldogulás érdekében.

A hosszú távú tervezésben a tanulás után az öngondoskodás a legnépszerűbb célkitűzés: 24% emelte ki az öngondoskodás, rendszeres megtakarítás, biztosításkötés fontosságát. A családról való gondoskodás és a jövőbe történő beruházás mellett a megkérdezettek ráadásul akkor is kitartanának, ha jelentősen romlana a gazdasági helyzet.

Egyértelműen pozitív jel, hogy a megkérdezettek kétharmada a nehéz gazdasági helyzet ellenére is kitart megtakarítási tervei mellett, és a jövőjébe igyekszik befektetni az öngondoskodás és a tanulás lehetőségeivel. A megtakarítások tekintetében tapasztalataink szerint egyértelműen az euró alapú konstrukciók iránt nőtt meg jelentősen az érdeklődés, ezért az NN Biztosítónál is fontos termékfejlesztéseket eszközöltünk az  euró alapú konstrukcióinknál.

– hangsúlyozta ki Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

• A megtakarítók 64%-a nehezebb gazdasági feltételek ellenére is tervez valamekkora megtakarítással.
• 29%-uk tartja a korábbi szintet: ugyanannyit vagy többet tervez félretenni, mint eddig.
• Másik harmaduk kevesebbet tud ugyan félretenni, de elkötelezetten folytatja a megtakarítást.
• 15 százalék ugyanakkor biztos benne, hogy kevesebb lesz a félretett pénze.
• 20%-nyian úgy nyilatkoztak, hogy nem tesznek pénzt új befektetésekbe, de nem is kell hozzányúlniuk a már meglévőkhöz.

A magyarok tehát értik a válság tanulságát, tudják, hogy fel kell készülnünk, tisztában vannak az öngondoskodás jelentőségével.

A megtakarítók körében a likvidebb formák (készpénz, folyószámla) állnak az élen, különösen a fiatalabbaknál; a korban előrehaladva, valamint a magasabb végzettségűek körében egyre nő a tartósabb konstrukciók szerepe. Életbiztosítással, nyugdíjcélú megtakarítással ebben a mezőnyben minden tizedik válaszadó számol.

A vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést és egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival

– olvasható a KPMG Sustainability Reporting kutatásában.

A folyamatos fejlődés ellenére azonban a beszámolók sokszor még mindig nem elég részletesek és több területen hiányosak: 

• A szén-dioxid-kibocsátás csökkentési eredményekről szóló közzétételek terén ugyan előrelépést tapasztalhatunk, más kapcsolódó területeken viszont lassú a fejlődés.
• Az ESG társadalmi és vállalatirányítási területek teljesítményéről például a megkérdezettek alig fele szolgáltat adatokat.

A KPMG úgy látja: a vállatoknak a leíró jellegű beszámolók helyett inkább az ESG minden területére kiterjedő, megbízható adatokkal kellene alátámasztaniuk fenntarthatósági erőfeszítéseiket és az átfogó, strukturált, transzparens, sztenderdek szerinti közzétételek, kiegészülve független fél általi tanúsítással, csökkenthetik a greenwashing kockázatát.

A KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint egyre több vállalat készít fenntarthatósági jelentést – a világ 250 legnagyobb vállalata közül például szinte mindegyik; 96 százalékuk számol be a fenntarthatóságról vagy ESG-témákról. Az egyes országok 100 legnagyobb vállalata körében is folyamatos növekedést tapasztaltak ezen a téren – míg tíz éve mintegy kétharmaduk jelentett a fenntarthatóságról, addig ez az arány ma már 79 százalék.

A középpontban továbbra is a klímaváltozás áll 

A KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint a vállalatok egyre inkább felismerik, hogy szerepük van a klímaváltozás elleni küzdelemben. A nemzeti nagyvállalatok 71 százaléka, a globális top 250 cég 80 százaléka állít fel a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat.

A cégek többsége arra is ráébredt, hogy nem hagyatkozhat kizárólag a kibocsátás ellentételezésére önkéntes kvótavásárlással, saját kibocsátását is csökkentenie kell.

A Task Force on Climate-related Financial Disclosures iránymutatása szerint jelentő vállalatok száma megduplázódott, ennek köszönhetően pontosabb beszámolók születtek a vállalatot érintő klímakockázatok és lehetőségek bemutatásáról. Egyes területeken viszont gyorsabb haladásra lenne szükség. A 250 globális nagyvállalatnak csak 64 százaléka ismeri el hivatalosan, hogy a klímaváltozás számukra is veszélyt jelent.

Fenntarthatósági jelentések az ESG szempontjából

Az idei KPMG Survey of Sustainability Reporting további kihívásokra is rávilágított az ESG-jelentések kapcsán.

• A vállalatok ugyan egyre inkább felismerik az összefüggést a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség között, a kiértékelt jelentések mégis kevesebb, mint fele érintett olyan társadalmi kérdéseket, mint a diverzitás, a befogadás, az egyenjogúság, a munkaügyi problémák vagy a munkavállalói jóllét.
• Szintén a vállalatok nem egész 50 százaléka tette közzé vállalatirányítással kapcsolatos kockázatait és eredményeit például a vesztegetések, a korrupció, a versenyellenes magatartás vagy a politikai befolyásolás kapcsán.
• A nemzeti nagyvállalatok csak mintegy harmadánál foglalkozik kijelölt vezető a fenntarthatósággal és kevesebb, mint negyedénél jelennek meg fenntarthatósági teljesítménymutatók a vezetői javadalmazáshoz köthetően.

A KPMG szerint emellett az is probléma, hogy az ESG-jelentések továbbra is túlnyomórészt leíró jellegűek, ahelyett, hogy a cégek számszerűsített, nem pénzügyi teljesítményük adatait tennék közzé, kiegészülve ezek pénzügyi hatásaival.

Regionális helyzet

A térségek közül az Ázsiai és Csendes-óceáni vezeti a ranglistát a fenntarthatósági jelentésekben, az itteni vállalatok 89 százaléka foglalkozik e témával. A második helyen Európa áll 82 százalékkal, a harmadikon Amerika 74 százalékkal, Közel-Keleten és Afrikában pedig 56 százalék ez az arány. A V4 országok közül Lengyelország vezet 82 százalékkal, ezt Szlovákia követi 81 százalékkal.

Magyarország 79 százalékkal a 3. helyen áll. Ezen eredmények hasonlóak az európai átlaghoz – ami 82 százalék.

Nyitókép: Biztosító Magazin.