Havonta legalább 151 ezer forint kellene ahhoz, hogy egy átlagnyugdíjas kényelmesen meg tudjon élni – derül ki a K&H biztos jövő indexéből.

Az országon belül azonban lényegesek az eltérések: a keleti megyékben élők szerint havi 142 ezer forint is elég lenne a gondtalan nyugdíjas évekhez, míg a fővárosban és Pest megyében élők szerint minimum 161 ezer forint kellene ehhez.

Az átlagnál magasabb nyugdíjra tartanak igényt azok is, akik már rendelkeznek kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással, ők legalább 163 ezres jövedelmet szeretnének havonta.

[wpdatachart id=35]

Nyugdíjtervek kontra valóság, Az időskorukat kevesen látják pozitívan

• A 30-59 éves lakosság mindössze 4 százaléka gondolja csak úgy, hogy jobban él majd, mint most.
• Nagyobb részt azonban – 73 százalék szerint – rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számítanak.
• Így nem meglepő, hogy a többség (54%) véleménye alapján már a harmincas évek előtt el kellene kezdeni takarékoskodni.
• A 30 év feletti lakosság 85 százalékának saját bevallása szerint maximum 1 évre elegendő tartaléka van, 57 százalékuk pedig 3 hónapot sem tudna jövedelem nélkül átvészelni.

Hiába a sok „LÁJK”, döbbenetesen pesszimistán látja a jövőt az Y generáció

• A felmérés során a 30-as korosztály tagjainak 78 százaléka véli úgy, hogy az állami nyugdíjrendszer összeomlik. (A negyveneseknél ez az arány 62 százalék).
• A 30-asok 43 százaléka továbbá úgy gondolja, hogy nem fogja megérni a nyugdíjkort.

Komoly ellentmondás feszül a tervek és a tényleges lépések között

• A megkérdezettek mindössze 24 százalékának van kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítása, és közülük is minden harmadik megtakarítónak kevesebb, mint 500 ezer forintja van időskorára.
• A 30-as éveikben járók 58 százaléka még el sem kezdett takarékoskodni, a negyvenes éveiket taposóknál 42 százalék szintén nem tett még félre időskorára, míg az ötvenesek 38 százalékának nincs nyugdíjcélra spórolt pénze.

Ez is érdekelheti:

• A 2030-as évek közepéig van fedezet a nyugdíjunkra az MNB szerint

Egyre többen számítanak a nyugdíjbiztosításokra

• Bár arányuk csökkent 2016 óta, a megkérdezettek 40 százaléka még mindig úgy gondolja, hogy az állami nyugdíjon kívül nem számíthat majd semmilyen más megélhetési forrásra nyugdíjas korában.
• Bizonyos takarékoskodási formák népszerűsége azonban jelentősen nőtt. Az önkéntes nyugdíjpénztárra 31 százalék, a nyugdíjbiztosításokra pedig a 2015-ös és 2016-os 10, illetve 14 százalékhoz képest már 17 százalék tervez támaszkodni nyugdíjas korában.

[wpdatachart id=34]

Kuruc Péter, a K&H életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője elmondta, hogy a nyugdíjbiztosítás egyre népszerűbb termék.

„2017 november végén a K&H-nál vezetett közel 8400 nyugdíjbiztosításban több mint 3 milliárd forintnyi megtakarítást tartottak nyilván, ami 70 %-kal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. A nyugdíjbiztosítások sikeréhez hozzájárul, hogy jelentős, 20 százalékos, évente akár 130 ezer forintos állami támogatás jár hozzá”

– fogalmazott a szakember.

A K&H rendszeres díjas nyugdíjbiztosítási konstrukciója esetén havonta átlagosan bő 12 ezer forintot fizetnek az ügyfelek

A kutatás szerint a vállalható nyugdíjhoz havonta átlagosan 23 ezer forint megtakarítását tartanák szükségesnek a magyarok. Egy nyugdíjbiztosítási konstrukció esetében ebből az összegből 25 év alatt – az adójóváírást is figyelembe véve – a hozamoktól függően nagyságrendileg 12 millió forintnyi tőke is felhalmozható – zárta gondolatait Kuruc Péter.

Ez is érdekelheti:

• Nyugdíj grafikon válogatás a Biztosító Magazin statisztikái között

Fotó: Freepik

Felemásan látják a jelenlegi, rövid távú és hosszú távú anyagi helyzetüket a 30-59 éves korosztály tagjai

A K&H biztos jövő indexe szerint a jelenlegi anyagi helyzetét a megkérdezettek 56 százaléka értékelte pozitívan, ami szinte megegyezik az előző negyedévben mért adattal. Kedvező az is, hogy a helyzetüket nagyon negatív értékelők aránya 2017 eleje óta folyamatosan csökken.

Rövid távon attól félünk, hogy nem fogunk tudni elmenni nyaralni…

A rövid távú anyagi kockázatok közül a legtöbben (34 százalék) még mindig attól tartanak leginkább, hogy nem futja a nyaralásra. A megkérdezettek negyede nagyon fél attól, hogy nem lesz pénze betegség esetén, 27 százalék pedig attól tart, hogy nem tudja majd a gyerekeit támogatni. 

A munkanélküliséggel és az egészségromlással kapcsolatos aggodalmak viszont csökkentek az előző negyedévhez képest. Az előző negyedév 24 százalékával szemben már csak mindössze 19 százalék tartja reális veszélynek a munkája elvesztését, míg a munkanélküliség miatt romló életszínvonaltól is ugyanennyien tartanak.

Hosszú távon sokkal drámaibb dologtól tartunk

Bár a jelenlegi és a rövid távú anyagi helyzet megítélésénél kedvező eredményeket hozott a felmérés, a hosszabb távú anyagi kilátásokat tekintve már más a helyzet.

• FÉLELEM A NÉLKÜLÖZÉSTŐL 
  33 százalék nagyon valószínűnek tartja például, hogy nélkülöznie kell majd nyugdíjas korában. Bár a 30 éves korosztály tagjai a jelenlegi anyagi megítélését nézve a legoptimistábbak, a hosszú távú kilátásokat ők látják a legnegatívabban: 43 százalékuk tartja valószínűnek, hogy nélkülözni fog nyugdíjas korában, míg 40-es és 50-es korosztály tagjainak csak a 30, illetve 24 százaléka gondolja így.
• FÉLELEM A MEGTAKARÍTÁS ELVESZTÉSÉTŐL
  A magyarok közel fele (41 százalék) nagyon valószínűnek tartja, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításaikat, míg 37 százalék aggódik, hogy megtakarításai kevesebbet érnek majd.
• FÉLELEM A REZSIKÖLTSÉGEKTŐL
  32 százalék – tehát minden harmadik ember – tartja valószínűnek, hogy nem tudja majd fenntartani a lakását idős korában.

„A kutatásból kiderül, hogy aggasztónak látják a helyzetüket a megkérdezettek: mindössze 16 százalék számít arra, hogy megél majd az állami nyugdíjból, 37 százalékuk szerint ez csak nehezen megy majd, 29 százalékuk szerint pedig semmire nem lesz elég az állami nyugdíj. A megkérdezettek 18 százaléka pedig egyáltalán nem is számít állami nyugdíjra”

– mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője.

Közeledik az év vége, lejár a határidő

A szakember szerint a nyugdíjcélú megtakarításokkal lehet csökkenteni az időskorban esetlegesen felmerülő anyagi kockázatokat: minél korábban kezdi meg valaki a takarékoskodást, annál nagyobb biztonsággal vághat neki a nyugdíjas éveknek.

„Egyre többen vannak, akik tudatosan készülnek a nyugdíjas évekre. Tavaly év végén a K&H kutatása szerint azok közül, akiknek jelenleg nincs nyugdíjcélú megtakarításuk, 8 százalék biztosan tervezi és 43 százalék pedig nem utasítja el annak a lehetőségét, hogy elkezdjen a nyugdíjra takarékoskodni.”

Ezt mutatja többek között az, hogy a K&H-nál a nyugdíjbiztosításokból származó díjtartalék az idén szeptember végén 3,09 milliárd forintot tett ki, ami 66,58 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A teljes piacról szóló adatok is számottevő bővülést mutatnak, az év első kilenc hónapjában a nyugdíjbiztosítási szerződések száma éves összevetésben 18,7 százalékkal több, mint 227 ezer darabra nőtt.

Arra számítunk, hogy az adókedvezménnyel igénybe vehető nyugdíjbiztosítások az öngondoskodás felértékelődése, a lakosság jövedelmének növekedése miatt a jövőben még népszerűbbé válhatnak

– mondta Kuruc Péter.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az év vége különösen fontos időszak, mert úgy lehet maximalizálni a nyugdíjbiztosításhoz járó adókedvezményt, ha az érintettek még az év végéig elindítják a nyugdíjbiztosításukat, illetve plusz befizetéseket eszközölnek már meglévő nyugdíjbiztosításaikra.

Aki nem él idén ezzel a lehetőséggel akár 130.000 forint állami támogatástól esik el örökre.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!