A 2023. július-szeptemberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 22 ezerrel, 200 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal, 4,0 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 96 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,2 százalékra növekedett.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 40 ezer, munkanélküliségi rátájuk 12,4 százalék volt. Az összes munkanélküli 19,8 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra emelkedett, míg az 55-74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,1 százalék volt.

A munkanélküliségi ráta Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (6,8 százalék), Budapesten pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (2,1 százalékponttal), míg a fővárosban – egyedüliként a régiók közül – érdemben csökkent (0,8 százalékponttal).

A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 36,9 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint (https://nfsz.munka.hu/) a nyilvántartott álláskeresők létszáma szeptember végre 4,4 százalékkal, 228 ezer főre csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Nyitókép: Unsplash.

Kincses Áron azt mondta, az eredmények azt mutatják, hogy összességében Magyarország fejlődik és változik is. Jelentősen növekedett a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt folyamatosan átrendeződik a munkaerőpiac.

A magyar lakosságnak a tizenegy évvel korábbinál jelentősen magasabb szintű az idegennyelv-ismerete, az iskolai végzettsége és a digitális jártassága – közölte.

Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője elmondta, a vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt. Kérdésre válaszolva közölte, az előző népszámláláshoz képest növekedett a nem válaszolók száma, hiszen míg a 2011-es népszámláláskor 27 százalék volt az arányuk, addig 2022-ben 40 százalék.

Nyitókép: Unsplash

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 20,5 százalékkal kisebb lett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest.

2023. január-júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 9,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

Nyitókép: Unsplash.

Budapesten 2316 lakást vettek használatba, 36 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában.

A vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 6,9 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a községekben bővült a lakásépítés, ott 9,2 százalékkal több lakást vettek használatba. A falusi építkezések többsége (66 százaléka) agglomerációkban valósult meg.

Nyitókép: Unslash

A 3613 új lakás többsége – 61 százaléka – vidéken épült fel. Budapesten számottevő volt a csökkenés: az egy évvel korábbinál 42 százalékkal kevesebb, összesen 1404 lakást vettek használatba. A megyei jogú városokban 0,6, a többi városban 4,2 százalékkal kevesebb lakás épült. Csak a községekben volt növekedés, a tavalyinál 29 százalékkal több, 721 lakást vettek használatba – közölte a KSH.

A természetes személyek által épített lakások száma 7,0 százalékkal magasabb, a vállalkozóké 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően a vállalkozások részesedése a lakásépítésből 73-ról 65 százalékra csökkent.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 44 százaléka családi házban, 46 százaléka többlakásos épületben, további 7 százaléka lakóparkban épült.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 14 négyzetméterrel 95 négyzetméterre növekedett 2022 első negyedévéhez képest.

Az értékesítési céllal épített lakások aránya 63, a saját használatra építetteké 34, a bérbeadásra épülteké pedig 2,3 százalék volt.

Bár a budapesti agglomerációban kissé nőtt (5,2 százalékkal) a felépült lakások száma, ez nem ellensúlyozta a fővárosi csökkenést, így Közép-Magyarország nagyrégióban közel harmadával kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. Számát és dinamikáját tekintve is jelentős lakásépítés zajlott a Dunántúl középső és nyugati területein, valamit Észak-Alföldön, míg az ország többi régiójában a korábbi, alacsony bázishoz képest is visszaesés történt.

Országos szinten az építendő lakások száma 4989 volt. A községekben és a kisebb városokban felére esett vissza az engedélyek és a bejelentések száma. A megyei jogú városokban 27, a fővárosban 16 százalékos volt a csökkenés. Az építtetők az esetek 49 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.

2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 45 százalékkal kevesebb, összesen 2094 lakóépület és 17 százalékkal kevesebb, 956 nem lakóépület építését tervezik az országban.

Nyitókép: Unsplash.

Novemberi adatok

Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 563 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 574 100 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 374 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 387 800 forintot ért el.

• A bruttó átlagkereset 16,8, a nettó átlagkereset 17,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
• A reálkereset 4,7 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző évhez mért 22,5 százalékos növekedése mellett.

Január-novemberi adatok

2022. január-novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél, valamint a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 509 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 520 300 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 339 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 351 200 forintot tett ki.

Élen a pénzügyi és a biztosítási szakma

A bruttó átlagkereset az első 11 hónapban a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (847 500 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (318 700 forint).

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Kedden tartja kamatmeghatározó ülését a monetáris tanács. Az előző, októberi ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, és a kamatfolyosó két szélét sem módosította. A szigorú monetáris kondíciók tartós fennmaradása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – közölte akkor az MNB.

Csütörtökön a keresetek szeptemberi adatait teszi közzé a KSH. Augusztusban 497 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 507 000 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 900 forintot ért el. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A reálkereset 0,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 15,6 százalékos növekedése mellett.

Pénteken az októberi foglalkoztatottság, munkanélküliség statisztikáit publikálja a KSH. Szeptemberben a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 708 ezer volt, szemben az augusztusi 4 millió 713 ezerrel. Az év kilencedik hónapjában 185 ezren voltak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék. A július-szeptemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 178 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A reálkereset 0,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 15,6 százalékos növekedése mellett.

A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 200 forint volt, 17,5 százalékkal felülmúlta a tavaly augusztusit.

Az év első nyolc hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,5, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkereset 503 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 400 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 000 forintot tett ki.

Nyitókép: Unsplash.

A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 4,1 százalékkal nőttek. A Portfolió által megkérdezett elemzők konszenzusa 20,0 százalékos inflációt jelzett szeptemberre.

Az átfogó inflációs mutató az augusztusi éves indexhez képes 4,5 százalékponttal emelkedett, éves maginfláció és az uniós módszertannal számolt harmonizált árindex egyformán 20,7 százalékos emelkedést mutatott, ami 1,7, illetve 2,1 százalékponttal magasabb az előző havinál. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 21,9 százalékos volt, 6,2 százalékponttal nőtt az augusztusihoz viszonyítva.

A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia átlagosan egy hónap alatt 59,2 százalékkal, egy év alatt 62,1 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.

Az élelmiszerek ára szeptemberben 3,5 százalékkal egy év alatt 35,2 százalékkal emelkedett, ami 4,3 százalékkal gyorsabb éves emelkedés az augusztusinál. Ezen belül leginkább a kenyér 76,2 százalékkal, a sajt 68,0 százalékkal, a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 66,3 százalékkal, a margarin 61,2 százalékkal, a száraztészta 60,2 százalékkal, a tojás 53,7 százalékkal drágult. A barofihús 42,9 százalékkal kerül többe, mint tavaly szeptemberben, a burgonya ára 39,0 százalékkal lett drágább.

Átlag alatti mértékben, 22,4 százalékkal nőtt a sertéshús, 19,1 százalékkal a csokoládé, kakaó, 10,9 százalékkal a cukor, 5,0 százalékkal az étolaj ára.

A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,2, ezen belül a szeszes italok 16,5 százalékkal, a dohánytermékek 11,1 százalékkal drágultak.

A tartós fogyasztási cikkek ára átlagosan 14,7 százalékkal emelkedett, a szobabútor 20,1, a konyhabútor 21,2, az új személygépkocsi 19,9, a használt 16,7 százalékkal drágult, de a kerékpárok ára is 19,9 százalékkal nőtt, míg az audió és videó készülékeké csak 3,2 a telefonoké 2,9 százalékkal emelkedett.

A járműüzemanyagok ára 5,8 százalékkal lett magasabb.

A szolgáltatások díja 8,2 százalékkal emelkedett, azaz lassította a termékárak 24,3 százalékos inflációját. A lakásjavítás, karbantartás tarifái 22,8 százalékkal emelkedtek és a háztartási szolgáltatások átlagosan 21,3 százalékkal drágultak. A taxizás 28,5 százalékkal kerül többe, a távolsági utazások 33,4 százalékkal, a telefon és internet szolgáltatás viszont 0,1 százalékkal olcsóbb, mint egy éve.

Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékos emelkedésén belül az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak, az iskolai étkezés 13,5, a tojás 9,8, a vaj és vajkrém 8,3, a kenyér, valamint a tejtermékek egyaránt 7,6, a tej 5,2, az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs – 4,7 százalékkal többe, a csokoládé, kakaó 0,5 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energia ára 59,2 százalékkal nőtt, a vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos áremelése következtében. Ezen belül a vezetékes gáz 121,0, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0 százalékkal drágult.

A testápolási cikkek 4,4, a mosó- és tisztítószerek 3,8 százalékkal kerültek többe. A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent, a sport- és múzeumi belépők 3,2 és a testápolási szolgáltatások 2,7 százalékos drágulását ellensúlyozta az üdülési szolgáltatások – szezonális hatások okozta – 13,6 százalékos árcsökkenése.

Január-szeptemberben a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 11,8, a nyugdíjas háztartások körében 11,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A közlemény szerint szombat 13 óráig 1 millió 74 ezer címről 2,4 millió személyi kérdőív érkezett be a rendszerbe. A népszámlálásban mintegy 5 millió cím érintett, vagyis az elmúlt egy hét alatt a címek 21,4 százalékáról beérkeztek a válaszok, az érintett települések aránya eléri a 99,6 százalékot. A legnagyobb arányban továbbra is Győrladamér településről érkeztek kérdőívek (a kitöltési arány meghaladja a 39 százalékot) – ismertették.

A részletekről azt közölték, hogy a megyék közül Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a kitöltési arány (25,3 százalék), a második Fejér megye (24,1 szálalék), míg a harmadik helyen Pest megye (23,6 százalék) áll.

A megyei jogú városok esetében arányaiban Székesfehérvárról érkezett be eddig a legtöbb kitöltött kérdőív (a kitöltési arány 27,4 százalék), a második Szombathely (26,4 százalék), a harmadik Győr (25,4 százalék) – írták.

Beszámoltak arról, hogy Budapesten a kitöltési arány jelenleg 23,6 százalékos.
A KSH felhívta a figyelmet arra, hogy az online kitöltés a leggyorsabb és legkényelmesebb módja az egyébként törvény szerint kötelező adatszolgáltatásnak. A kérdőív online kitöltése egy 2-3 fős család esetében mindössze fél órát vesz igénybe számítógépen vagy bármely, internetkapcsolattal rendelkező mobileszközön – áll az írásos összegzésben.

Azok, akik nem rendelkeznek internethozzáféréssel, a közkönyvtárak számítógépeit térítésmentesen használhatják a kérdőív kitöltéséhez – tették hozzá.

A KHS kiemelte, hogy mindenki, aki online kitölti a népszámlálási kérdőívet, nyereményjátékban vehet részt, ha a kérdőív beküldését követően regisztrál a nyereményjátékra.

A KSH az online kitöltés időszaka alatt naponta öt darab, százezer forint értékű, általános felhasználású vásárlási utalványt sorsol ki a kérdőívet kitöltő és a nyereményjátékra regisztráló háztartások között. A nyereményjáték részletes szabályzata elérhető a nepszamlalas2022.hu/nyeremenyjatek címen – közölte a hivatal.

Nyitókép: Unsplash.