A BRFK azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy az elkövetők egy kriptovaluták kereskedelmével foglalkozó vállalkozót kerestek meg azzal, hogy kedvező árfolyamon vásárolhat tőlük virtuális fizetőeszközt.

A sértettel egy fővárosi szállodában találkoztak, ahol harmincmillió forintnak megfelelő készpénzért cserébe egyikük digitális tárcájából látszólag átutalták a megállapodásban szereplő kriptovalutát.

A rendőrség szerint a megkárosított férfi elégedetten távozott, később azt is megbeszélte ügyfeleivel, hogy további hatvanmillió forintért vásárolna tőlük. Azt csak utólag észlelte, hogy a digitális tárcájában megjelent elektronikus fizetőeszköz valójában értéktelen, bár annak szimbóluma a megtévesztésig megegyezett egy ismert, úgynevezett stabilcoinéval – tették hozzá.

A nyomozók azonosították, elfogták és gyanúsítottként hallgatták ki a három feltételezett elkövetőt, egy 29 éves, egy 26 éves és egy 63 éves férfit. A két fiatalabb gyanúsítottat őrizetbe vették; egyikük azóta letartóztatásban van, a másik bűnügyi felügyelet alatt áll, míg idősebb társuk – aki a nyomozás adatai szerint a megkárosított ügyfél közvetítésében játszott szerepet – szabadlábon védekezhet.

Az eljárás alá vont férfiaktól a fővárosi nyomozók számítástechnikai eszközöket, több luxusautót és hárommillió forintot foglaltak le, két – jelenleg még ismeretlen – elkövetőt továbbra is keresnek.

A 26 éves gyanúsított időközben megállapodott a sértettel, hogy kártalanítja, védőjének közreműködésével hétmillió forintot már ki is fizetett neki.

A BRFK arra hívta fel a figyelmet, hogy a kriptovalutákkal történő tranzakciók során ugyanolyan körültekintően kell eljárni, mint a hagyományos fizetőeszközök esetén. Digitális fizetőeszközt is csak ellenőrzött forrásból vásároljanak! – írta a rendőrség.

Új szereplők érkeztek a kriptovaluta piacra

Több olyan külföldi internetes portál – például a gyanú szerint többek között az Uplibra, a Calibra és a Buylibracoins – kezdte meg működését az utóbbi időben, amelyik a világ egyik legjelentősebb közösségi médiaszolgáltatója kriptovalutájának úgymond „előértékesítését” kínálja.

Ezek színvilága, elemei az adott közösségi médiafelületre, illetve a kriptovaluta hivatalos portáljára hasonlítanak, nem zárható ki, hogy azokat illegálisan használják fel.

E klónoldalak kedvezményes áron kínálják előre ezt a – kereskedelmi forgalomban egyelőre még el sem érhető – virtuális valutát.

• A vásárlók a nem létező kriptovalutát nem létező elektronikus pénztárcákban tárolhatják.
• Sőt a kiberbűnözők ígérete szerint (az MLM-nek álcázott piramisjáték klasszikus szabályainak megfelelően), aki újonnan beszervez másokat is a csoportba, állításuk szerint ingyen is kaphat e kriptovalutából.
• Több klónportálra az ügyfelek közösségi médiaadataikkal is beléphetnek, így ezeknél az ő adataik, fényképeik és regisztrációs kódjaik is a bűnözők kezébe kerülhetnek.

Magyarországon egyelőre még nem jelentek meg hasonló internetes ajánlatok

Nem zárható azonban ki, hogy néhány, a nem létező kriptovalutákhoz (pl. Onecoin) vagy ICO-khoz kötődő korábbi piramisjátékokban feltűnt magánszemély vagy csoport fantáziát lát majd ebben, s hasonló oldalakat indít.

A Magyar Nemzeti Bank – a hozzá beérkezett fogyasztói jelzések, panaszok nyomán is – az elmúlt öt évben számtalan figyelmeztetést, sajtóközleményt tett közzé a – legális és illegális – virtuális fizetőeszközök rendkívüli kockázatairól, s publikálta az Európai Bankhatóság (EBA) e témájú figyelmeztetését is.

A kriptovaluták jogi helyzete ma még nagyrészt szabályozatlan, jellemzően nem tartoznak a jegybankok felügyelete alá (az MNB sem engedélyezi, regisztrálja őket), így rendkívül magas kockázattal járhatnak.

Nincs rájuk garancia

Ha nyilvántartásaikban vagy a tranzakciók lebonyolításakor probléma adódik, a felhasználók számára egyetlen intézmény sem garantálja az ügylet megfelelő lebonyolítását, a károk megtérítését. A veszteségek miatti jogvitákat az ügyfelek (általában külföldi állam nyelvén és jogrendje szerint) csak polgári peres eljárással rendezhetik vagy – bűncselekmény (pl. piramisjáték) gyanúja esetén – a nyomozó hatóságokhoz fordulhatnak.

További probléma, hogy a virtuális valuták árfolyama gyorsan, sokszor kiszámíthatatlanul változhat.

Még fokozottabb a kockázat a – piramisjáték alapjául szolgáló – nem valós kriptovalutáknál.

Hatáskör hiányában…

Az MNB – hatáskörének hiánya ellenére – a befektetők védelme érdekében folyamatosan nyomon követi a fizetésre használható virtuális eszközök működését, s tájékoztatást nyújt a nyilvánosságnak.

Mire figyeljünk?

Célszerű, hogy az ügyfelek fokozott körültekintéssel járjanak el az ilyen eszközökbe való befektetés előtt, s fontolják meg inkább a felügyelt pénzügyi intézmények által kínált megtakarítási lehetőségeket. Az MNB honlapján elérhető a jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája, s fogyasztóvédelmi oldalán a befektetési döntést segítő hasznos tájékoztatók is megtekinthetők.

• Korábban írtuk: Az Európai Biztosítási és Nyugdíjfelügyelet is óva int a kriptovalutáktól

Különböző csomagokat kínálnak

A kriptovaluták kereskedéséhez szükséges szoftvereket és egyéb szolgáltatásokat kínáló Crypto World Evolution (CWE) nevű multi level marketing (MLM) terméket reklámoznak a közösségi médiában magyar magánszemélyek.

A termék weboldalán található információk szerint a szoftverek különféle értékű csomagokban vásárolhatók. Meghatározott éves díj befizetése mellett a kereskedési szoftverből demo, vagy limitált összegű kereskedést lehetővé tevő verzió érhető el. A termékek licenc ideje egy év, további használat érdekében újabb éves díjat kell befizetni.

Máshol ingyenes

A hasonló, korlátozott kereskedési hasznot elérő egyéb kereskedési szoftverek azonban ingyenesen, illetve kereskedési limit nélküli fizetős verziók már olcsóbban is hozzáférhetők a világhálón. Az interneten nem található hiteles adat arra vonatkozóan, hogy a kereskedő robot, vagyis a szoftvertermék folytat-e tényleges kereskedést, illetve az esetlegesen elért hasznot a befizetők valamilyen módon tudják-e realizálni.

Az interneten elérhető weboldalakon bemutatott koncepció szerint a CWE, mint MLM rendszer keretében alapvetően a beléptetett új személyek arányában érhető el jövedelem.

Ez a szisztéma leginkább a piramisjátékokban terjedt el, ahol a rendszer egyetlen bevétele az új belépők befizetései. Ennek alapján a CWE valódi tevékenysége arra irányulhat, hogy minél több ember számára értékesítsék a termékeiket, illetve ezek a személyek további értékesítéseket valósítsanak meg.

• Korábban írtuk: Kriptobubi? 50 százalékot zuhant a Bitcoin árfolyama december közepe óta

Mintha kriptovaluta lenne, de MLM

Az MNB piacfelügyeleti tapasztalatai alapján előfordul, hogy a szervezők valamilyen kriptovalutához köthető tevékenységet végzőként hirdetik magukat, valójában azonban MLM rendszert – adott esetben piramisjáték-sémát – működtetnek, amelyben a kriptovalutáknak nincs szerepe, vagy az elenyészően csekély.

E kockázatok miatt jelentős az esély, hogy a befektetők végleg elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét.

• Korábban írtuk: Riválisa akadt a Bitcoinnak: Felpörgött a Bananacoin

Előzetesen mindig informálódni kell

Befektetés előtt így minimumként javasolt, hogy a befektetők a kockázatok értékelésén túl megbízható és valós információkat szerezzenek az adott tevékenységről, az érintett kriptovalutáról (pl. árfolyama, volatilitása) és annak üzemeltetőjéről (tényleges létezése, származási helye, belső szabályzatai, a rájuk vonatkozó nyilvánosan elérhető adatok stb.). Kifejezetten kérdezzenek rá a befektetési döntést ajánló személynél, vagy a szervezőnél a befektetéssel járó kockázatokra, lehetséges veszteségekre és az értékesítési, valamint az ügyletből történő kiszállási lehetőségekre.

A közösségi médiában megjelenő – jellemzően szponzorált – tartalmakban szereplő információk gyakran elégtelenek a megalapozott befektetői döntések meghozatalához.

Az MNB éberen figyel

Az MNB a befektetők védelme érdekében folyamatosan igyekszik a tájékoztatás eszközével a fogyasztók segítségére lenni. Célszerű, hogy a befektetők minden esetben fontolják meg a felügyelt pénzügyi intézmények által kínált befektetési és megtakarítási lehetőségeket is. Az MNB honlapján elérhető a jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája, s fogyasztóvédelmi oldalán a befektetési döntést segítő hasznos tájékoztatók is megtekinthetőek.

• Korábban írtuk: Hadat üzent a Google a Bitcoin káosznak: Letiltja a kriptopénz reklámokat