Megkapták a bizonyítványukat az autósok a többiektől. A K&H biztos jövő kutatása azt vizsgálta, hogy a 30-59 éves magyarok szerint a KRESZ-szabályokat mennyire veszik figyelembe a sofőrök.

Telefonálás és gyorshajtás az élen

A válaszadók legnagyobb része, 84 százaléka mondta azt, hogy az autósok legkevésbé a telefonhasználatra vonatkozó szabályokat veszik figyelembe. Rögtön utána, 78 százalékos aránnyal következik a gyorshajtás. A megkérdezettek szerint rossz a helyzet a parkolás és az előzés terén is, a válaszadók 65, illetve 64 százaléka gondolja úgy, hogy ezekre sem figyelnek kellőképpen a sofőrök. A gyalogosok sincsenek túl jó helyzetben: a megkérdezettek mindössze fele véli úgy, hogy a gépjárművezetők közül többségben vannak azok, akik a zebrán elsőbbséget adnak a járókelőknek.

A másik végletet a közlekedési lámpák jelentik, 76 százalék gondolja úgy, hogy a lámpajelzéseket betartják az autósok. Érdekes azonban, hogy minél többet vezet valaki, annál rosszabb a véleménye. 64 százalék szerint pedig a sofőrök többsége nem ül ittasan a volán mögé.

Kiderült azonban az is, hogy sofőrként és utasként eltérően látják az emberek az alkoholfogyasztásra, a biztonsági öv használatára és a zebrán való elsőbbségadásra vonatkozó szabályok betartását. Akik jellemzően csak utasként autóznak, azok szerint ezt a három szabályt gyakrabban megszegik az autósok.

Miért járt a büntetés?

Annak ellenére, hogy a többség azt gondolja, hogy a gépjárművezetők a telefonálásra vonatkozó szabályokat tartják be a legkevésbé, mégis csak nagyon kevesen, a megkérdezett sofőrök mindössze 3 százaléka kapott bírságot emiatt az elmúlt 3 évben.

• A büntetések terén egyébként a gyorshajtásé a főszerep, a felmérésen résztvevők 13 százaléka kapott bírságot sebesség-túllépésért.
• A gyorshajtás után következő második leggyakoribb büntetési ok a parkolás, a válaszadók 11 százaléka járt már így pórul. A budapestiek kevésbé szerencsések: itt jóval magasabb, 18 százalékos a parkolásért megbüntetettek aránya, a nyugati megyékben élőknél ennél jóval alacsonyabb, mindössze 5 százalékos.
• Az elsőbbségadási szabályok és a stop tábla figyelmen kívül hagyása 2 százaléknak jelentett már büntetést az elmúlt 3 évben.
• A megkérdezettek közül viszont senkit sem büntettek meg az elmúlt 3 évben ittas vezetésért vagy azért, mert a zebrán a gyalogosnak nem adtak volna elsőbbséget.

Tovább bővül a járművezetői elméleti vizsgákon előforduló mozgóképes kérdések köre

2016 májusában jogosítvány kategóriánként két-két kérdésben jelentek meg a mozgóképes vizsgakérdések

A vizsgázó így nemcsak egy adott időpillanatban fennálló forgalmi helyzetet lát és értékel, hanem annak közelmúltbeli történéseit is figyelembe véve képesnek kell lennie több, egymást követő információ feldolgozására is.

A közúti járművezető képzéshez kapcsolódó hatósági vizsgáztatás egyébként több mint egy évtizede számítógépes vizsgatermekben folyik Magyarországon. A 2015 januárjában megújult elméleti vizsgakérdések ma már arra késztetik a vizsgázókat, hogy:

 a helyes válaszok statikus bemagolása helyett a biztonságos közlekedéshez szükséges, elmélyült, bármilyen helyzetben alkalmazható tudás megszerzésére törekedjenek

Az új kérdéseket a járművezető-képzők és a vezetni tanulók is kedvezően fogadták

A mintegy 10 másodperces animáció akár többszöri megtekintésére, a válaszlehetőségek feldolgozására ugyanúgy egy perc áll rendelkezésre, mint a szöveges vagy állóképes feladatoknál. A mozgóképes kérdéseknél az átlagos válaszidő ennek megfelelően valamelyest hosszabb, de nagyobb százalékban adnak rá helyes választ a vizsgázók.

A technológia a jövőben várhatóan egyre növekvő mértékben alakítja majd vizsgáztatás menetét, hiszen a módszer eredményesen alkalmazható a vezetéstechnika, a közlekedésbiztonság és a közlekedési kultúra terén megszerzett tudás és készségek felmérésére.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!