A Forma 1-es Magyar Nagydíjra helikopterrel érkező vendégek miatt megugró városi légiforgalom megosztja a magyar közvéleményt: kell-e nekünk a légi taxizás? A városközpont és Mogyoród között dübörgő gépek sokakban ellenszenvet váltanak ki – de lehet, hogy csak az irigység táplálja ezt. Mi lenne, ha csendes, és sokkal szélesebb közönség számára is elérhető személyi drónok teljesítenének szolgálatot?

A KPMG régóta nyomon követi az úgy nevezett városi légi mobilitás (urban air mobility – UAM) fejlődését, társadalmi elfogadottságát és gazdasági relevanciáját, hiszen egy olyan technológiai és mobilitási innovációról van szó, mely robbanásszerűen alakíthatja át a nagyvárosi közlekedést és az emberek mindennapjait. Azt, hogy mekkora gazdasági potenciál van ezen iparágban mi sem szemlélteti jobban, mint a Morgan Stanley becslése, mely szerint ez a piac 2040-re egybillió dollárra nőhet.

A műszaki feltételek adottak, az üzleti modellek elkészültek, világszerte több szolgáltató teszteli már saját prototípusait a nyüzsgő nagyvárosok légterében. Ugyanakkor a nemzetközi- és országspecifikus szabályok, melyek a keretet adják majd a légi taxizás működésének, jelenleg még egyeztetés és felülvizsgálat alatt állnak. 

2022-ben a KPMG közreadta globális elemzését, a KPMG Aviation 2030 Air Taxi Readiness Indexet. Ebben 25 ország felkészültségét igyekezett megbecsülni a helyből függőlegesen fel- és leszállni képes (vertical takeoff and landing – VTOL) személyszállító járművek terjedésének trendjeit. Az index 34 önállóan létező mérőszámot kombinál, ezeket négy témakör – a vásárlói elfogadás, az infrastruktúra, a szabályozás, valamint a technológia és innováció – köré csoportosították. Az index alapján a jelenlegi ranglista első helyén az Egyesült Államok áll, melyet Szingapúr követ, míg a dobogó harmadik fokán pedig Hollandia szerepel, mint európai éllovas. A KPMG Aviation 2030 Air Taxi Readiness Index nemcsak rangsorolja az egyes országokat felkészültségükkel kapcsolatban, de az érdekelt szereplők (pl. gyártók és ellátási láncok, üzemeltetők, stb.) részéről is megemlíti a következő mérlegelendő szempontokat és várható tendenciákat. 

Városi légi mobilitás – mindenki az elektromosoktól várja a megváltást 

Érdemes újfent tisztázni, hogy mit nevezünk függőlegesen fel- és leszálló légi járműnek. Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökség (European Union Aviation Safety Agency – ESEA) nagyon pontosan meghatározta ezen körbe tartozható járművek attribútumait, így többek között olyan feltételek szerepelnek ezek között, mint a több hajtómű és rendszer, a függőleges fel- és leszálló funkció és az üzembiztos rendszerek és struktúrák. Egy, a városi légi mobilitással kapcsolatos felmérés eredményeként a megkérdezett európai polgárok 48%-a a kibocsátás csökkenését várja el az innovatív városi légi járművektől, így nem is kérdés, hogy a jelenlévő piaci szereplők kifejezetten az elektromos VTOL légi járműveket állítják a fejlesztések középpontjába. 

Társadalmi és környezeti fenntarthatóság

A társadalom három legfőbb aggodalma a légi taxizás tekintetében a helyi és globális környezet, a zajszennyezés és a biztonság. Ezen szempontok vizsgálatára már többféle kísérlet zajlott a múltban. Az elektromos légi taxizás társadalmi fenntarthatóságát szolgálná a Lilium és a Joby elektromos meghajtású légi járműve. A Lilium várhatóan körülbelül 60 dBa (abszolút decibel) zajszinttel tudná működtetni modelljét 100 méteres magasságban, így a gépjármű működése nem lenne hangosabb, mint egy átlagos hangvételű párbeszéd két ember között. A Joby járművénél repülés közben, 500 méteres távolságban, 45 dBa-t, míg felszállás közben, 100 méteres távolságban, 65 dBa-t regisztráltak. 

Az elektromos légi taxizás környezeti fenntarthatóságát támasztja alá a Michigan Egyetem egyik tanulmánya, mely szerint egy három főt szállító elektromos légi jármű akár 52%-kal kevesebb kibocsátással tudna működni, mint egy belső égésű motoros gépjármű, valamint 6%-kal kevesebb kibocsátással üzemelhetne, mint egy elektromos gépjármű, figyelembe véve egy gépjármű átlagos telítettségét, ami 1,5 fő. 

Az elektromos légi taxik vizuális és technológiai kialakításában mindenki a saját igényei szerint járhat el a kialakuló jogszabályi keretek között, azonban egy kis betekintést kaphatunk az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége által vízionált légi járműről. 

Meghajtás

A hagyományos helikopterektől az elektromos légi járműveket a motorok és a rotorok darabszáma különbözteti meg leginkább. Az elektromos légi taxik több, akár 6-8 rotorral is fel lesznek szerelve, ezáltal csökkentve a zajszennyezettségét a városnak, hiszen kisebb fordulat alatt is működtethetők a motorok azonos repülési biztonság mellett. 

Belső tér kialakítása

Kezdetben az elektromos légi taxikat pilóta vezetésével szeretnék irányítani, de megannyi kezdeményezés már célul tűzte ki az autonóm légi taxik kifejlesztését. A belső tér kialakítási koncepciójának origójában a kényelem és a biztonság helyezkedik el. Az élményt nagy üvegfelületek elhelyezésével szeretnék fokozni, melyet a fedélzeti szolgáltatások (pl. étel, ital) tehetnek felejthetetlenné.  

Leszállóhelyek (vertiportok)

A vertiportokat a következőképpen határozza meg az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége: „a függőlegesen fel- és leszálló (VTOL) légi járművek felszállásához és leszállásához használt vagy használni tervezett földterület, vízfelület vagy szerkezet”. Ahhoz, hogy megvalósuljon a biztonságos városi légi mobilitás szükségszerű légifolyosók, valamint leszállóhelyek kialakítása szükségszerű akár épületek akár közterek mentén, figyelembe véve például a vasútállomások vagy a buszmegállók közelségét. 

A Párizsi Olimpiára elektromos légi taxival?

A párizsi reptereket üzemeltető ADP-csoport képviselője nemrég nyilatkozott arról, hogy a 2024-ben megrendezendő Párizsi Olimpiára már napi működésben lévő elektromos légi taxikkal is szeretnék szállítani a közönséget. Jelenleg még folyik a tesztelése a járműnek, valamint fokozatosan tanulmányozzák, hogy mely lokációnál lesz szükséges vertiportokat felállítani. Ezzel az indulással Párizs lenne az első európai város, és talán az első város a világon, amely eVTOL-szolgáltatásokat kínál a vendégek számára. Párizs után valószínűsíthetően Dubaiban 2026-tól lesz választható a légi taxi szolgáltatás, melyet négy vertiporttal

Szinte mindenki hallott már arra példát, hogy azonos beosztású női dolgozó jelentősen kevesebb bért kapott férfi kollégáihoz képest. Az úgynevezett bérszakadék valójában mind a közszférában, mind a vállalatoknál nyílt titok. Felmérések szerint a nemek közötti bérszakadék mértéke az EU-ban a kiegyenlítést célzó kampányok ellenére is mintegy 14% körül alakul, vagyis a nők évente közel 2 hónapot ingyen dolgoznak férfi kollégáikhoz képest.

Ezen kíván változtatni az a 2023/970/EU irányelv, melynek célja, hogy az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér járjon, a munkavállaló nemétől függetlenül. A megvalósítás kulcsa az irányelvben megfogalmazott közzétételi előírásokban rejlik. Az irányelv bevezetésével a munkáltatók kötelesek lesznek átfogó kimutatásokat készíteni a munkavállalók díjazásáról, valamint garanciákat bevezetni a bérezési struktúra átláthatósága és az egyenlő vagy egyenértékű munkáért járó egyenlő díjazás elvének biztosítása érdekében.

A munkáltatók kötelesek lesznek a munkabéreket átláthatóvá tenni

– hívja fel a figyelmet Dr. Kricskovics-Béli Boglárka, ügyvéd, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda szakértője.  

Hozzáférhetővé kell tenniük a munkavállalók számára a bérszintek és a bérnövekedés meghatározásához használt kritériumokat. Ráadásul már az álláshirdetéseknek is tartalmazniuk kell a kezdeti díjazást vagy a díjtartományt.

Így a kiválasztási folyamat is lerövidülhet, hiszen nem a többkörös folyamat legvégén derül fény a nem kielégítő mértékű bérre, hanem

a jelentkező már a hirdetés elolvasásakor eldöntheti, hogy érdekli-e a lehetőség ezekkel a feltételekkel, vagy be sem adja a jelentkezését.

A pályázati folyamatban ezentúl sem lehetséges a pályázóknak korábbi vagy aktuális díjazásukkal kapcsolatos kérdéseket feltennie a leendő munkáltatónak, igaz, az éven belüli váltáskor az első napon, a korábbi munkahelyi papírok leadásánál ez úgyis kiderül.

A munkavállalóknak ezentúl nem kell folyosói pletykákra hagyatkozniuk a bérezés kapcsán, hiszen írásbeli tájékoztatást is kérhetnek a velük azonos munkát vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalók átlagos bérszintjéről nemek szerinti bontásban, melyet a munkáltató két hónapon belül köteles megválaszolni – mondják a KPMG szakértői. De a bértitok sem titok többé, hiszen az irányelv alapján – fő szabály szerint – nem lehet korlátozni a munkavállalókat abban, hogy a bérükre vonatkozó információkat közzé tegyenek.

A legalább 100 főt foglalkoztató vállalatok kötelesek lesznek jelenteni többek között a női és férfi munkavállalók közötti bérkülönbséget, a női és férfi munkavállalók arányát az egyes bérsávosztályokban, valamint az egyes munkavállalói kategóriákban a nemek közötti bérkülönbséget, a rendes alapfizetésre és a kiegészítő vagy változó összetevőkre is tekintettel.

Dr. Gera Anna, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda szakértője szerint az első kimutatásokkal azonban nem kell sietniük a szakembereknek, ahogy a tagállamok jogalkotóinak sem, hiszen a 150 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató vállalatok esetében ezt elég 2027. június 7-ig elvégezni, ezt követően pedig a vállalat méretétől függően évente (250 vagy annál több munkavállaló esetén) vagy háromévente (150-249 munkavállaló esetén) kell megismételni. A 100-149 munkavállalót foglalkoztató vállalatoknak még hosszabb lesz az átmeneti időszak: az első jelentést 2031. június 7-ig kell elkészíteniük, majd ezt követően háromévente kell megismételniük.

A munkavállalók érdekeit védeni hivatott képviselők, a munkaügyi felügyelőségek és az egyenlő bánásmóddal foglalkozó testületek is nagyobb hatáskört kapnak majd, hiszen jogosultak lesznek pontosítást kérni a jelentéssel kapcsolatban, a munkáltató pedig köteles lesz válaszolni.

Bár a kapcsolódó magyar szabályok nem kerültek még megalkotásra, várhatóan Magyarországon a munkaügyi hatóság és az alapvető jogok biztosa lesz majd a felügyeleti szerv. Ha a jelentés azt mutatja, hogy a női és férfi munkavállalók között legalább 5%-os, indokolatlan különbség van, és azt hat hónapon belül nem orvosolja a munkáltató, a jelentéstételre kötelezett munkáltatónak a munkavállalói képviselőkkel együttműködve külön bérértékelést is végeznie kell.

Ezen felül a perjogi szabályok is szigorodnak annak érdekében, hogy azok megfelelő védelmet biztosítsanak a munkavállaló számára az esetleges hátrányos megkülönböztetés esetén. A jogorvoslat és a jogérvényesítés tekintetében a bírósági eljárásoknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük, és biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók teljes kártérítést vagy jóvátételt követelhessenek, és kaphassanak.

A kötelezettségszegéssel összefüggő szankciók kialakítását alapvetően tagállami feladatként határozza meg a szabályozás, ami viszont széttartó jogalkalmazói gyakorlatot eredményezhet. A tagállamoknak azonban biztosítaniuk kell a bírságkiszabás lehetőségét, és azt is, hogy az állami hatóságok kizárhassák azokat a gazdasági szereplőket a közbeszerzési eljárásból, akik a bérek átláthatóságára vonatkozó követelményeknek nem feleltek meg, vagy a munkavállalók bármely kategóriájában 5 %-ot meghaladó, indokolatlan bérszabályozási gyakorlattal működnek.

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság az üzleti életben, a vásárlóknál és a munkavállalóknál a nemzetközi és a hazai környezetben is. A KPMG a sikerkritériumokat és az összefüggéseket két kutatásában is vizsgálta. Egyik nemzetközi kutatásában csaknem 2500 családi vállalkozás sikeressége és a fenntarthatósági szemléletük közötti kapcsolatokat tárta fel, míg a másikban a családi vállalkozások felépítése, összetétele és a munkakörülmények közötti kapcsolatot vette górcső alá.

A sikerfaktorok persze sok tényezőtől függhetnek és vállalatonként némiképp egyediek is, mégis vannak olyan méretspecifikus megállapítások és összefüggések, melyek ágazatfüggetlenül segíthetik a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy hosszú távon eredményesen tudják tevékenységüket végezni.

Nem családtagok bevonása

Bár valóban igaz, hogy a családi vállalkozások tulajdonosai ismerik a legjobban a saját maguk által felépített céget, ugyanakkor egy nagyobb növekedés, illetve a manapság jellemző hirtelen piaci változások olyan kihívásokat támasztanak, amely a megfelelő, gyors és sokszor hasonló tapasztalaton alapuló reagálást várja el a vállalkozástól. Ezekben nyújthat segítséget külső szakértő bevonása. Bizonyos vállalatméret felett (akár árbevételt, akár munkavállalói létszámot tekintve) lehetetlen tulajdonosként mindenhez érteni, így érdemes külső szakértő segítségét igénybe venni például az informatikai támogatásban, a növekedési vagy teljesítménymenedzsment stratégia megalkotásában vagy a marketing és kommunikációs feladatokra. Egy külső szakértő új perspektívát adhat hozzá a vállalkozáshoz, és ennek segítségével javulhat a vállalkozások versenyképessége. A KPMG felmérése szerint (KPMG – Agreus), Európában a családi vállalkozásokban az ügyvezetők csupán 26% családtag. Ezen felül az is kiderül a kutatásból, hogy legnagyobb arányban banki és finanszírozási hátterű igazgatók vezetik a vállalatokat, az összes igazgató 28%-a ilyen háttérrel rendelkezik. A többi vállalatnál a pénzügyi területen is érdemes szakértőket behozni a vállalati működésbe.

Ma Magyarországon és az Európai Unióban több olyan pályázat is elérhető, ami segíti a vállalkozásokat a külső szakmai segítség igénybevételében. Az egyik legnépszerűbbek az IFKA pályázatok, melyek vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a magyar mikor-, kis- és középvállalkozásoknak, minősített szakértői szolgáltatások igénybevételéhez. A KPMG már évek óta segíti ügyfeleit, tapasztalt és elhivatott csapatával, az IFKA pályázatokon keresztül, számos kategóriában.

Vezetőségi tagok diverzifikációja

A KPMG tanulmánya szerint sikeresebbek azok a vállalatok, ahol a vezetőségi tagok között megfelelő a tagok diverzifikációja. Egy, az EU által elfogadott jogszabály szerint a nagyvállalatoknál (250 vagy több munkavállaló) 2026 júniusától a nem ügyvezetői igazgatósági tagok között 40%-os, míg az összes igazgatósági tag között 33%-os arányt kell elérnie a kisebbségben lévő nemű (jellemzően nők) igazgatósági tagoknak. Ez egyelőre ugyan csak a nagyvállalatokra fog vonatkozni, de a KPMG tanulmányából (KPMG – Agreus) látszik, hogy Európában jelenleg a családi vállalkozások igazgatóinak csupán valamivel kevesebb, mint negyede, 23%-a nő. A kutatásból továbbá az is kiderül, hogy az irodai szakemberek 76%-a férfi, ami jelentős eltolódás.

A vezetőségi tagok megfelelő diverzifikációja azért fontos, mert így több perspektíva jelenik meg a döntéshozatal során, amely a vállalat számára előnyösebb döntések meghozását eredményezheti. A KPMG tanulmánya szerint azok a vállalatok, ahol az igazgatóságban megtalálhatóak női tagok, nem csak fenntarthatóbban működnek, hanem a vezető beosztású nők növelik a vállalat vonzerejét a női munkavállalók körében.

Digitalizáció

Az egyértelműnek tűnik, hogy a digitalizációval növelhető a vállalat versenyképessége, hatékonysága és profitabilitása, hiszen a segítségével redukálhatóak az adminisztratív, a működési, a beruházási költségek, és pozitív hatással van a működés megbízhatóságára is. Sőt, a projektek is nyomon követhetőbbé válnak, lehetőség lesz az összetett adatelemzésre, amivel pontosabb képet kaphatnak a vállalatok egy-egy projektről és a működés egészéről. Emellett a digitalizáció segítségével a szolgáltatást fogyasztó-központúbbá lehet alakítani, amivel növelhető az ügyfélélmény és ezáltal a hűség is.
Ezen felül a digitalizáció megnyitja a távmunka kapuit a vállalat számára, melynek segítségével a vállalatok könnyebben találják meg és vonhatják be a legalkalmasabb munkaerőt, illetve rugalmasabb munkavégzést biztosíthatnak meglévő munkavállalóiknak. A KPMG kutatása (KPMG – Agreus) arra az eredményre jutott, hogy Európában az irodai szakemberek 81%-nak van lehetősége távmunkában dolgozni, és ezen munkavállalók 11%-a teljes munkaidejét töltheti távmunkában.

Jövőorientált gondolkodásmód

A jövőorientált gondolkodásmód mindig nagyon fontos szempont volt egy vállalat életében, azonban az új EU-s ESG szabályozás következtében most fontosabb, mint valaha. Az ESG keretrendszere lehetőséget biztosít az üzleti működés felméréséhez, azonosíthatóvá és mérhetővé teszi a vállalat környezetre és társadalomra gyakorolt hatásait, ezáltal meghatározhatóak tudatos fejlődési irányok, valamint célirányosan csökkenthetőek a negatív hatások. Sőt, még a finanszírozás is olcsóbb lehet, hiszen a finanszírozó intézmények a kedvezményes konstrukcióknál egyre nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe a vállalatok fenntarthatósági mutatóit.

A vállalati fenntarthatósági/ESG jelentéstételről szóló irányelv (CSDR) jelentéstételi kötelezettség 2026-ban már a legtöbb nagyvállalatra érvényes lesz. A jelentésételi kötelezettség évről évre bővülni fog, és feltehetően 2029-re már szinte minden vállalatra kiterjed. Azonban addig is lesz teendőjük a kis- és középvállalatoknak, hiszen a nagyvállalatoknak a jelentéstételnél figyelembe kell venniük a beszállítóik mutatóit is. Vagyis a beszállítóknak is el kell kezdeniük a CSDR jelentéstételhez szükséges adatok gyűjtését, és ezzel együtt a zöldülési úton való megindulást. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, elveszíthetik kereskedelmi partnereiket, és jelentősen beszűkülhet számukra a piac.

A KPMG az IFKA által idén indított Környezetközpontú és energiahatékony vállalati működés és fejlesztés tanácsadáshoz tartozó kategóriákban is minősített tanácsadó, kiemelt ESG megoldásai vannak többek között gazdasági hatásvizsgálat, ESG átvilágítás és érettségi vizsgálat, valamint klíma- és dekarbonizációs stratégiaalkotás területén.

A jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX.10.) MNB rendeletben („Rendelet”) foglalt adósságfék szabály szerint, az ügyfél fizetésének csak meghatározott százalékáig terjeszkedhet a felvett kölcsönök törlesztőrészlete, és így az általa igényelt kölcsön összege is maximalizálva van. Ezen számítás során az ügyfél várható havi törlesztőrészletének összegét kell elosztani az igazolt havi nettó jövedelmének összegével.

És hogy mi változott?

A Rendelet hatálya, az eddigiek szerint nem terjedt ki a 300.000,- Ft-ot meg nem haladó összegű hitelekre, amely az aktuális módosítással 450.000,- Ft-ra emelkedik. Ez a rendelkezés a kisebb összegű hitelek tekintetében ad könnyítést a hitelfelvevők számára, főleg személyi kölcsön esetén jelenthet relevánsabb változást.

A módosítás szintén változást hoz a jövedelmi küszöb meghatározása körében. A korábbi 500.000,- Ft igazolt havi nettó jövedelem, 600.000,- Ft-ra emelkedik, kitolva ezáltal a kedvezőbb szabályok alkalmazásának körét.

A továbbiakban tehát, a 2023. július 1. napját követően igényelt hitelek kapcsán, a 600.000,- Ft alatti fizetéseknél a jövedelem 50%-a fordítható legfeljebb a kölcsön törlesztésére, amíg a 600.000,- Ft-ot elérő fizetéseknél, a jövedelem 60%-a lehet a törlesztőrészlet mértéke.

A fenti változásokon túl, a JTM megállapítása során továbbra is figyelembe kell venni a leendő ügyfelek valamennyi fennálló egyéb hitelének havi törlesztőrészletét is, továbbá a vállalt kölcsönhöz kapcsolódó kamatperiódus hosszát is.

Jelzáloggal biztosított kötelezettségek kapcsán az új szabály módosítást nem tartalmaz, így arra nézve a korábbi szabályok hatályban maradnak.

A fenti rendelkezéseket minden üzletszerű hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenységet végző pénzügyi intézménynek alkalmaznia kell, annak érdekében, hogy biztosítva legyen az ügyfelek részéről a törlesztőrészletek megfizetésének folyamatossága.

A rendeletben történt változásokat figyelembevéve, az állapítható meg, hogy a szabályok módosítása csak meghatározott jövedelmi helyzetben lévőket érint, esetükben viszont a csökkentheti az igényelhető összeg mértékét.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Halász Erika közölte: a HR adatalapúvá válásának célja, hogy a humánerőforrás-menedzsment az adminisztratív, támogató szerepből az üzleti növekedés elősegítőjévé váljon. Ennek érdekében fontos a munkavállalók pontosabb megértése. Az alkalmazott eszközök között lehet a dolgozók teljesítményének, előmenetelének, levelezésének vizsgálata, a GDPR előírásainak figyelembe vételével akár kiterjedhet a munkavállalók Linkedln oldalának böngészésére is. Ezekből szoftverek, illetve a mesterséges intelligencia, például a ChatGPT segítségével is juthatnak információkhoz.

Az így nyert adatok alapján, statisztikai módszerekkel, modellekkel képet tudnak alkotni a dolgozók motivációiról, akár a lehetséges távozási szándékok valószínűségéről is – hangzott el.

Európában, így Magyarországon is az a szemlélet, hogy a vállalat a dolgozókról anonimitásuk megőrzése mellett tudjon információkat gyűjteni, és az adatok alapján ne egy személyre, hanem egy dolgozói csoportra tudja döntéseit vonatkoztatni.

A rendezvényen szó esett a KPMG Future of HR kutatásáról, amelybe világszerte 300 HR felsővezetőt vontak be. A helyszínen kiadott közlemény szerint a megkérdezett vezetők válaszai alapján megállapították, hogy a cégek egyre több adattípust gyűjtenek és használnak a humánerőforrással összefüggő döntésekhez.

Rámutattak, hogy a vállalatirányítás mellett a HR-ben is egyre nagyobb szerepet tölt be a digitalizáció, a klasszikus adminisztráción kívül egyre többen alkalmazzák például az oktatásban, változásmenedzsmentben vagy akár a tehetségek beazonosításánál és támogatásánál is.

A mesterséges intelligencia szintén szerephez juthat a HR funkciókon belül, számos területen már használják is. Így például átveheti a toborzással kapcsolatos háttérmunkák egyes részfeladatait, esetleg megválaszolja a munkavállalók gyakran feltett kérdéseit. A KPMG becslése szerint a következő évtizedben 1,1 milliárd munkahelyet is átalakíthat a technológia fejlődése, sok új lehetőséget teremtve.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A vezető nagyvállalatok 79 százaléka készít fenntarthatósági jelentést és egyre több cég foglalkozik az éghajlatváltozás hatásaival

– olvasható a KPMG Sustainability Reporting kutatásában.

A folyamatos fejlődés ellenére azonban a beszámolók sokszor még mindig nem elég részletesek és több területen hiányosak: 

• A szén-dioxid-kibocsátás csökkentési eredményekről szóló közzétételek terén ugyan előrelépést tapasztalhatunk, más kapcsolódó területeken viszont lassú a fejlődés.
• Az ESG társadalmi és vállalatirányítási területek teljesítményéről például a megkérdezettek alig fele szolgáltat adatokat.

A KPMG úgy látja: a vállatoknak a leíró jellegű beszámolók helyett inkább az ESG minden területére kiterjedő, megbízható adatokkal kellene alátámasztaniuk fenntarthatósági erőfeszítéseiket és az átfogó, strukturált, transzparens, sztenderdek szerinti közzétételek, kiegészülve független fél általi tanúsítással, csökkenthetik a greenwashing kockázatát.

A KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint egyre több vállalat készít fenntarthatósági jelentést – a világ 250 legnagyobb vállalata közül például szinte mindegyik; 96 százalékuk számol be a fenntarthatóságról vagy ESG-témákról. Az egyes országok 100 legnagyobb vállalata körében is folyamatos növekedést tapasztaltak ezen a téren – míg tíz éve mintegy kétharmaduk jelentett a fenntarthatóságról, addig ez az arány ma már 79 százalék.

A középpontban továbbra is a klímaváltozás áll 

A KPMG Survey of Sustainability Reporting szerint a vállalatok egyre inkább felismerik, hogy szerepük van a klímaváltozás elleni küzdelemben. A nemzeti nagyvállalatok 71 százaléka, a globális top 250 cég 80 százaléka állít fel a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célokat.

A cégek többsége arra is ráébredt, hogy nem hagyatkozhat kizárólag a kibocsátás ellentételezésére önkéntes kvótavásárlással, saját kibocsátását is csökkentenie kell.

A Task Force on Climate-related Financial Disclosures iránymutatása szerint jelentő vállalatok száma megduplázódott, ennek köszönhetően pontosabb beszámolók születtek a vállalatot érintő klímakockázatok és lehetőségek bemutatásáról. Egyes területeken viszont gyorsabb haladásra lenne szükség. A 250 globális nagyvállalatnak csak 64 százaléka ismeri el hivatalosan, hogy a klímaváltozás számukra is veszélyt jelent.

Fenntarthatósági jelentések az ESG szempontjából

Az idei KPMG Survey of Sustainability Reporting további kihívásokra is rávilágított az ESG-jelentések kapcsán.

• A vállalatok ugyan egyre inkább felismerik az összefüggést a klímaváltozás és a társadalmi egyenlőtlenség között, a kiértékelt jelentések mégis kevesebb, mint fele érintett olyan társadalmi kérdéseket, mint a diverzitás, a befogadás, az egyenjogúság, a munkaügyi problémák vagy a munkavállalói jóllét.
• Szintén a vállalatok nem egész 50 százaléka tette közzé vállalatirányítással kapcsolatos kockázatait és eredményeit például a vesztegetések, a korrupció, a versenyellenes magatartás vagy a politikai befolyásolás kapcsán.
• A nemzeti nagyvállalatok csak mintegy harmadánál foglalkozik kijelölt vezető a fenntarthatósággal és kevesebb, mint negyedénél jelennek meg fenntarthatósági teljesítménymutatók a vezetői javadalmazáshoz köthetően.

A KPMG szerint emellett az is probléma, hogy az ESG-jelentések továbbra is túlnyomórészt leíró jellegűek, ahelyett, hogy a cégek számszerűsített, nem pénzügyi teljesítményük adatait tennék közzé, kiegészülve ezek pénzügyi hatásaival.

Regionális helyzet

A térségek közül az Ázsiai és Csendes-óceáni vezeti a ranglistát a fenntarthatósági jelentésekben, az itteni vállalatok 89 százaléka foglalkozik e témával. A második helyen Európa áll 82 százalékkal, a harmadikon Amerika 74 százalékkal, Közel-Keleten és Afrikában pedig 56 százalék ez az arány. A V4 országok közül Lengyelország vezet 82 százalékkal, ezt Szlovákia követi 81 százalékkal.

Magyarország 79 százalékkal a 3. helyen áll. Ezen eredmények hasonlóak az európai átlaghoz – ami 82 százalék.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Napjaink összekapcsolódó technológiái, a kommunikáció és a médiafüggő kultúra hihetetlen mennyiségű adatot generálnak.

A vállalkozások számára ezek az adatok nyitnak kaput ügyfeleik megértése és kiszolgálása felé egy olyan világban, ahol a testreszabás a sikerhez vezető kezdő lépés.

A betekintés ezekbe az adatokba az új piacra jutási stratégiák kialakításában, új bevételi lehetőségek felfedezésében és a piaci részesedés növelésében is segíthet.

A pandémia idején számos szervezet számára az elsődleges cél a túlélés volt. Az ügyfelek további kiszolgálása érdekében fel kellett gyorsítani a digitális átalakulást. Eközben az adatvagyonra megfelelő karbantartására, adatmenedzsment fejlesztésekre kevesebb figyelem jutott, a két területre ugyanis a tapasztalatok szerint legtöbbször nem lehet egyformán összpontosítani.

A KPMG a HFS Research közreműködésével több mint 300 iparági vezető válaszait elemezte Észak-Amerikából, Európából és Ázsiából, hogy még jobban átlássa, megértse az adatvagyon helyzetét, szerepét a technológia, a média és a telekommunikáció (TMT) világában. 

A kutatás nemcsak az átfogó adatstratégia kihívásaira és megvalósításának lehetőségeire világít rá, hanem az annak révén elérhető nyereségekre is.

Nincs cégszintű adatstratégia a vállalatok több mint felélénél

A KPMG „The Data Imperative” eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek 57 százalékának nincs határozott, cégszintű adatstratégiája. Amikor a következő 12-24 hónap adatfelhasználásáról kérdezték, a cégek képviselőinek 73 százaléka egyetértett abban, hogy az elmúlt időszak a túlélésről szólt – legtöbbjüknek nem volt ideje átgondolni, milyen lehetőségek rejlenek az általuk termelt adatokban.

A válaszadóknak mindössze az egyharmada véli úgy, hogy cégük teljesen kiaknázza az adatvagyonban rejlő lehetőségeket. 48 százalék vélte úgy, hogy szervezetük átalakulási erőfeszítései előrébb valók az adatok bevetésénél, és mindössze 11 százalékuk helyezte az adatok munkára fogását a digitális átalakulás elé. Ugyanakkor a megkérdezettek háromnegyede hisz abban, hogy a vállalat adatainak hatékony felhasználása radikálisan megváltoztathatja az üzleti modellt. Saját szervezete érettségét egyébként kevesebb mint 10 százalék értékeli világszínvonalúnak az adatok hasznosítása, az adatmenedzsment, az architektúra, adatminőség és szabályozás terén.

Az elmúlt két év monumentális változásai során kevés iparág tette magáévá olyan mértékben a digitális átalakulást és szolgáltatásnyújtási modellt, mint a TMT szektor – ennek köszönhetjük az otthoni munkavégzéshez és tanuláshoz kötődő átalakulások nagy részét. Az adatokat ugyanakkor még gyakran nem veszik be az egyenletbe. A szektor válaszadóinak 46 százaléka egyetértett abban, hogy a pandémia megakasztotta a folyamatot, és a felhőszolgáltatásokra terelte a figyelmet.

A TMT szektor vállalatai egyébként komoly kihívásokkal szembesülnek, amikor strukturált és strukturálatlan adatokkal, különböző adatforrásokhoz való megosztott hozzáféréssel, vagy adatmodernizációval foglalkoznak, miközben az ideális applikációt keresik üzleti céljaik megvalósításához.

A következő két évben az adatok és a digitális érettség terén is jelentős fejlődésre számítunk, a két terület szorosan egymás mellett halad majd felfelé, ehhez azonban koncentrált figyelemre és beruházásokra lesz szükség.

– értelmezte a kutatási eredményeket Nyári Dániel, a KPMG menedzsere.

Az adatokba történő befektetések térülnek meg a legjobban

A KPMG elemzése szerint a TMT szektor vállalatvezetői az alacsony kihasználtság és a stratégia hiánya ellenére úgy vélik: az adatokba irányuló befektetéseik jó úton járnak. Az kétségtelen, hogy az olyan cégek, amelyek többet költenek az ilyen beruházásokra, nagyobb bevételnövekedést könyvelhetnek el, mint az alacsonyabb szinteken befektetők.

Az ügyfélszolgálat, a kiberbiztonság, a tehetségmenedzsment és a háttérfunkciók területén a szektor vállalatainak több mint fele számít arra, hogy 25 százalékos beruházási többlet esetén legalább 4 százalékkal nő a hatékonyság. A válaszadók 39 százaléka szerint a következő 12-24 hónapban az adatokba történő befektetések térülnek meg a legjobban. Az adatok hatékony felhasználása kulcsszerepet játszik a pénzügyi mutatók javításában, köztük a tőkearányos megtérülés, az árbevétel és a nyereség terén a következő két év során.

Nem a befektetések elmaradása okozza ugyanakkor az adatvagyon alacsonyabb mértékű kiaknázását – a cégeknek elsősorban a fókuszra, a prioritásokra érdemes nagyobb figyelmet fordítaniuk. A lényeg: el kell kezdeni alapvető vállalati képességként kezelni az adatstratégiát. Az adatok átfogó, stratégiai szintű kiaknázása egyértelműen értéknövelő a vállalatok számára.

 – fogalmazott Nyári Dániel.

Egészen a felhőkig

A KPMG által megkérdezett cégvezetők több mint 80 százaléka úgy gondolja, hogy a következő egy-két év során a hatékony adathasználat felgyorsíthatja a digitális átalakulásukat. A többség abban is egyetértett, hogy az adatok kiaknázásához a felhőszolgáltatások jelenthetik a kulcsot – a cloud lehet a kritikus pénzügyi és operációs adatok tárhelye, és az innovatív adathasználat segíthet a cégeknek az új termékek és szolgáltatások digitális piacrajuttatásában.

Kiemelték: Európában 9710 ügylet valósult meg tavaly összesen 123 milliárd dollár értékben, ami több mint kétszerese a megelőző év 54 milliárd dolláros értékének.
A fintech, a zöld technológia, a kiberbiztonság és a kiszállítás területén működő vállalkozások iránt volt nagy az érdeklődés – ismertették.

A kockázatitőke-befektetők előnyben részesítik a jó referenciákkal rendelkező, korábban már befektetésben részesült cégeket; a visszatérő befektetések aránya globálisan az összes ügyleten belül 80 százalék közelébe emelkedett – jegyezték meg.

Simonyi Tamás, a KPMG szenior igazgatója a közlemény szerint elmondta, hogy a kockázati tőkések elsősorban az Egyesült Királyságra, Németországra vagy a skandináv térségre koncentrálnak, így a kelet-európai cégek gyakran üvegplafonba ütköznek, amikor megpróbálnak forrást szerezni, hogy elérjék a világelitet.

A fenntarthatóság területe iránt érdeklődő befektetők a hangzatos ígéretek helyett a piacképes, valódi eredményekkel kecsegtető, például energiahatékonyságot, nyersanyag-megtakarítást, káros- vagy ritka anyagok kiváltását ígérő vállalkozásokat keresik – jegyezte meg.

A KPMG a kutatás alapján arra számít, hogy 2022-ben a kockázatitőke-befektetések a világ legtöbb részén nagyon jelentősek maradnak, és az olyan kevésbé fejlett piacok, mint Afrika és a Közel-Kelet is különösen növekvő figyelemre számíthatnak.

A fintech várhatóan továbbra is a legforróbb területek egyike marad, mellette a B2B szolgáltatások, az egészségügyi technológia, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia alkalmazása is tartja majd magát, továbbá a fenntarthatóság felé irányuló kockázatitőke-befektetések is várhatóan növekednek majd – olvasható a közleményben.

A könyvvizsgáló felmérése magyar adatokat nem tartalmaz.

A KPMG által vizsgált 8 évben a magyar árak elhagyták a varsói, pozsonyi és zágrábi szinteket, de messze vannak a bécsi, berlini vagy prágai négyzetméteráraktól.

A budapesti 2013-as 1195 eurós négyzetméterár 2020-ra 2679 euróra nőtt. Prágában 2717 euróról 6209 euróra nőtt az új lakások négyzetméterára ugyanebben az időszakban, a bécsieké 4833 euróról 8814 euróra, a berlini átlagárak pedig 2478 euróról 5251 euróra emelkedtek az adataik szerint.

Megvizsgálták azt is, hogyan változtak a lakásárak a nettó jövedelemhez viszonyítva. Ezt a lakásárindex és a nettó jövedelem hányadosa mutatja meg, hogy hány százalékkal nőttek a lakásárak az egy főre jutó nettó jövedelemhez képest.

A KPMG közölte, hogy ez a hányados Magyarország esetében 1,7. Ez azt jelenti, hogy míg a vizsgált időszakban a fizetés 32 százalékkal nőtt, addig a négyzetméterárak 124 százalékkal lettek magasabbak, azaz a jövedelmi viszonyok és a lakásárak közötti olló jelentősen szétnyílt. A magyarországi 1,7-szeres mutatónál csak Németországban regisztráltak ennél is nagyobb változást (1,78-szeres), míg a többi ország átlaga csak 1,43-szoros.

A KPMG 29 országban, 186 cégvezető megkérdezésével mérte fel idén az építőipar helyzetét, a nemzetközi felmérésben Magyarországról négy vállalat vett részt: a Market Építő Zrt., a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., a Futureal, valamint a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt.

Tatár Tibor a Futureal Development Holding vezérigazgatója elmondta, a koronavírus-járvány kirobbanását követő időszakban 3 darab 10 ezer négyzetméter feletti bérleti szerződést kötöttek, az egyik partnerrel pedig folyamatban van az egyeztetés egy további 4000 négyzetméteres irodáról. Mindez szerinte azt jelzi, hogy – egyes nemzetközi előrejelzésekkel szemben – lesz irodapiaci megrendelés. Ugyanakkor közölte, át fog alakulni az irodahasználat, de pontosan a bérlők sem látják, hogy hogyan, ez pedig bizonytalanságot okoz a projekteknél. A bizonytalan bérlői igények, az építőipari alapanyagárak további várható növekedése, a munkaerő-költségek emelkedése és a telkek iránti felfokozott kereslet miatt drágulni fognak a projektek.

Tatár Tibor hozzátette, a magyar logisztikai piac is jelentős fejlődés előtt áll, részben a bérlői igények növekedése, részben pedig a nemzetközi összehasonlításban tapasztalható aránytalanság miatt. Példaként említette, hogy míg Magyarországon a logisztikai piac 3 millió négyzetmétert fed le, Lengyelországban csak Varsó környékén ez az érték 15 millió négyzetméter.

Ezt a tendenciát erősíti, hogy Magyarországon a bankok a legkisebb kockázatot logisztikai és az ipari fejlesztések finanszírozásában látják.

– derült ki a KPMG felmérésből.

Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese úgy vélte, a magyar kis- és középvállalkozásoknak a mostani piaci leterheletség mellett sem lehetősége, sem kapacitása nincs a fejlődésre. Ezért a technológiai fejlődésben, a károsanyag-kibocsátás csökkentésében, fenntarthatóbb müködésük és így hatékonyságuk növelésében is szükségük van a nagyobb cégek segítségére.

A KPMG kutatása azt mutatja, hogy a megkérdezett cégvezetők 36 százaléka szerint a vállalata jól fel volt készülve a pandémia miatt bekövetkezett váratlan helyzetre, 62 százalékuk pedig úgy látta, hogy bár nem volt felkészülve, de nagyon gyorsan reagáltak. A válaszadók 37 százaléka jelezte, projekteiknek több mint 20 százalékát át kellett ütemeznie. A pandémia okozta váratlan helyzethez való gyors alkalmazkodást és az egyes projektek átütemezését a rendezvényen részt vevő vállalati vezetők is megerősítették.