Ünneplik a közlekedési dolgozókat

A közlemény szerint május 11-én a közlekedőket és a közlekedésben dolgozó szakembereket ünneplik, valamint arra hívják fel a közlekedőket, tartsák tiszteletben egymást.

A kampányt idén nyolcadik alkalommal szervezik meg a Közlekedéstudományi Egyesület koordinálásával, a programhoz 84 szervezet csatlakozik, mások mellett a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, az Országos Mentőszolgálat és a Mahart PassNave Személyhajózási Kft.

Idén a gyalogoshalálozások elkerülése a központi téma.

A lakott területen belül zebrán elütött gyalogosok aránya az elmúlt öt évben 41 százalékról 44 százalékra nőtt. Tízezernél több embert ütöttek el Magyarország közútjain, 4335 esetben pedig kijelölt gyalogos-átkelőhelyen történt a gázolás – olvasható a közleményben.

Idén száznál több rendezvény közül választhatnak az érdeklődők, a Müpában például szakmai konferenciával készülnek a szervezők, majd este a MÁV Szimfonikus Zenekar koncertezik. A részletes program ezen az oldalon található.

Nem csak az autók veszélyesek a gyalogosokra 

A gyalogosokra már nem csak az autósok jelentenek veszélyt. Budapesten megnövekedett a kerékpárok és rollerek száma, a gyalogosok így már miattuk sincsenek már biztonságban. 

Sok kerékpáros és rolleres nem a közlekedési viszonyoknak megfelelően vezet, a gyalogosok között nagy sebességgel cikázik, ami félelemkeltő.

Elszabadultak a kerékpárosok a rakparton

Különösen neuraligukus a helyzet Budapesten a Szabadság híd és az Erzsébet híd közötti szakaszon, ahol a kerékpárosok – talán tudtukon kívül – folyamatosan terrorizálják a gyalogosokat. A kerékpárosok egy jelentős része túl gyorsan hajt ezen a szakaszon, sokszor egymással szembe mennek, egymást veszélyesen kerülgetik. 

A gyalogosokat az állandó csengetgéssel idegesítik, séta élménye tönkre van téve ezen az útszakaszon. Babakocsival vagy idős bottal járó emberek számára életveszély itt közlekedni. 

Semmi szükség nincsen rá, hogy a kerékpárosok a Szabadság híd és az Erzsébet híd közötti szakaszon a „gyalogosokkal összeeresztve” közlekedjenek. Az út másik oldalán – a Gellért-hegy oldalában – is van egy járda, amin teljesen üres, senki se használja, az tökletes lenne kerékpárútnak. Ez esetben a kerékpárosok nem zavarnák a gyalogosokat a rakparton. 

Az adásvételi szerződés érvényességi kelléke jelen esetben annak írásba foglalása

A szóbeli értékesítés problémáját ebben a cikkben nem érintjük, jóllehet a mai napig igen gyakori, hogy öreg, alacsony forgalmi értékű járműveket szóbeli megegyezés útján adnak-vesznek a felek.

• A megfelelő adatokat tartalmazó, az eladó és a vevő, továbbá két tanú által is aláírt szerződés alapján a jármű tulajdonjoga akár azonnal, vagy a szerződésben kikötött időpontban átszáll a vevőre.
• Ebből adódóan az eladónak a járműre (jobb esetben) fennálló kötelező felelősségbiztosítása érdekmúlással meg is szűnik.
• Az is igaz, hogy az adásvétel tényéről az eladó biztosítója automatikusan nem szerez tudomást.

Ez azonban mit sem változtat azon a szabályon, hogy ebben az esetben

A tulajdonjog átruházásával az addigi „kötelező” és vele az adott biztosító kockázatviselése megszűnik.

Ez egyszerű és egyértelmű szabály, a gyakorlatban mégis félreértések forrása.

A kötelező biztosítás hatálya megszűnik az autó eladásával, még akkor is ha a díj egy évre előre be volt fizetve

Alaptalan tévhit, hogy az addigi biztosítás hatálya addig terjed, amíg a díjat rendezték az előző biztosítónál, mint ahogy az is, hogy a későbbi fedezetlenségi díj befizetése megvédi a mulasztó üzembentartót.

A jármű tulajdonjogának átszállását követően, kötelező felelősségbiztosítás nélkül használt járművel okozott, saját hibás balesetért két személy vonható felelősségre: a jármű vezetője és – ha eltérő személy – az üzembentartó.

• Csakhogy ezen személyek kilétét illetően harmadik személy (pl. a MABISZ) a hivatalos gépjármű nyilvántartás adataira hagyatkozhat.
• Ha a felek késlekednek az adásvételi szerződés bejelentésével, akkor a károkért helytálló MABISZ az előző üzembentartón és/vagy a jármű vezetőjén fogja követelni a kifizetett kártérítési összeget.

Célszerű tehát határidőben bemutatni az adásvételi szerződést az okmányirodában

Több olyan eset ismeretes, amikor a fizetési meghagyással terhelt volt üzembentartó annyira nem vette komolyan az eljárást, hogy még a közjegyzőnek sem válaszolt időben.

Ezt követően már akkor is neki kell helytállni, ha egyébként kimenthette volna magát.

Még ebben az esetben sincs azonban minden veszve, mert a volt üzembentartó megtérítési igénnyel fordulhat a tényleges károkozóval szemben. Ez azonban költséges és bonyodalmas eljárás. Célszerű tehát határidőben bemutatni az adásvételi szerződést az okmányirodában, illetve ha ez elmaradt, akkor legalább az adásvételről értesíteni a követeléssel fellépő MABISZ-t vagy a regressz igényét érvényesítő casco biztosítót.

Gépjármű eladásának bejelentése

Az gépjármű eladásának bejelentése a gépjármű vásárlásánál és az átíratásnál lényegesen egyszerűbb folyamat, fizetni pedig nem kell érte. A folyamat magánszemélyek esetében az alábbiak szerint történik:

1. Az adásvételi szerződéssel fel kell keresni az okmányirodát. Fontos, hogy legyenek nálunk azok a papírok, amelyek alapján a szerződés meg lett írva. Az ügyintézés mindössze 2-3 percig tart, aminek a végén nyomnak egy pecsétet az adásvételire vagy kiadnak egy papírt, ami igazolja, hogy megtörtént az gépjármű adásvételének bejelentése.
2. Ez után a biztosítóval is fel kell venni a kapcsolatot és ott is be kell jelenteni, hogy a gépjármű eladásra került és hogy érdekmúlás miatt szüntessék meg a kötelező felelősség biztosítást.

Az elrettentés és az elkövető visszatartása még nem nyújt kárpótlást a sértettnek

Belátható, hogy még egy kisebb baleset is észrevehető károkkal jár, nem beszélve a súlyosabb sérülésekről.

• Egy utcai támadást követően kiesünk a munkából a felépülés idejére, ráadásul ott vannak a kezelési költségek.
• Súlyos esetben pedig sajnos olyan maradandó fájdalmak, egészségkárosodás is fennállhat, ami egész életünkre kihat.

Bűncselekmény esetén az elkövetőnek felelnie kell a tettéért, a büntetőjogi felelősség megállapítása a büntetőbíróság feladata. A következmény pedig valamilyen büntetőjogi szankció, ami a pénzbüntetéstől kezdve a közmunkán át a szabadságvesztésig több formát ölthet.

Ez a szankció azonban nem a sértettet veszi előtérbe, sokkal inkább arra szolgál, hogy az elkövetőt visszatartsa a hasonló cselekedetektől, illetve elrettentő hatással legyen a társadalom többi tagjára.

Mit tehet a sértett, hogy a bűncselekmény őt ért hatása legalább részben kompenzálva legyen?

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítését az elkövetőtől, több elkövető esetén azok mindegyikétől lehet követelni. Ez a kár lehet vagyoni kár, így a bűncselekmény miatt bekövetkezett vagyoncsökkenés, elmaradt bevétel. Maradva a testi sértés példájánál:

• Az elkövető köteles megfizetni a kezelés költségeit, táppénz miatt kiesett jövedelmet, maradandó egészségkárosodás esetén akár egész életre szóló járadékot.
• Ezen túl sérelemdíj is követelhető, amennyiben a bűncselekmény a sértett személyiségi jogainak sérelmével járt. Ez gyakran az egészséghez fűződő jogot jelenti, de természetesen gyakorlatilag bármilyen más személyiségi jog sérelme is szóba jöhet.

A kártérítési és sérelemdíj iránti igényekre külön eljárást célszerű indítani

Már a büntetőeljárás során be lehet jelenteni úgynevezett polgári jogi igényként, sőt kérni lehet az elkövető egyes vagyontárgyainak zár alá vételét annak érdekében, hogy ne adhasson túl a későbbi kártérítés alapjául szolgáló vagyontárgyakon.

Fontos azonban tudni, hogy a büntetőeljárás során a legritkább esetben dönt a bíróság a polgári jogi igényekről.

Emiatt, illetve a gyorsabb igényérvényesítés miatt is, célszerűbb külön eljárásban, azaz fizetési meghagyással, vagy polgári peres úton érvényesíteni a kártérítési és/vagy sérelemdíj iránti igényt.

A kártérítési igények fő szabály szerint 5 év alatt évülnek el, de a bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

Könnyebb lehet a bűncselekmény pszichés következményeinek feldolgozása kártérítés esetén

A kártérítési igény érvényesítésére irányuló eljárásnak a büntetőeljárással szemben tehát az a célja, hogy a sértettnek okozott kár megtérüljön, mely sok esetben hozzájárul ahhoz, hogy a bűncselekmény pszichés következményeinek feldolgozása is könnyebbé váljon.

Sok esetben a sikeres kártérítési eljárást követően a végrehajtás akadályát képezi a végrehajtható vagyon hiánya.

Ennek ellenére fontos, hogy magáról a lehetőségről a sértett tudjon, és maga mérlegelhesse jogi segítség igénybevételével, hogy milyen lépéseket célszerű megtenni a kár megtérülése érdekében. – foglalta össze a tudnivalókat dr. Gombolai Éva.