2023. január elsejétől bevezetésre kerül a fiatal anyák adókedvezménye, amely a 30 év alatti nők gyermekvállalását hivatott ösztönözni a személyi jövedelemadó-terheik csökkentésével.

A kedvezmény alapja megegyezik a 25 év alatti fiatalok és a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével érintett jövedelmekkel: például a bér, nem önálló tevékenységből származó jövedelem (kivéve a végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó részét), az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül a vállalkozói kivét, az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme, a megbízási díj, valamint a mezőgazdasági őstermelő ilyen tevékenységéből származó jövedelme. A vállalkozói kivét, a vállalkozó átalányban megállapított jövedelme és a mezőgazdasági őstermelői jövedelem esetében a fent említett nyilatkozat – kifizető hiányában – nem szükséges, a kedvezményt a fiatal anya maga érvényesíti.

Kik és hogyan vehetik igénybe a kedvezményt?

A kedvezményre jogosultak azok a 25 év feletti, de 30 év alatti anyák, akiknek magzatukra, vagy vér szerinti, illetve örökbefogadott gyermekükre tekintettel a családi adókedvezményre való jogosultsága ez év január elsején vagy azt követően nyílik meg. A kedvezmény annak az adóévnek a végéig érvényesíthető a családi kedvezményre való jogosultság fennállása esetén, amelyben az anya a 30. életévét betölti.

A kedvezmény mértéke havonta az előző év júliusi átlagkereset (évente legfeljebb a jogosultsági hónapok számának és a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata) – 2023-ban ez közel 6 millió forint, feltételezve, hogy a jogosultság egész évben fennáll.

A fiatal anya a 25. életéve betöltését követően hasonló adókedvezményt érvényesíthet, mint ezt megelőzően, amennyiben gyermeket vállal vagy gyermeket fogad örökbe

 – magyarázza az új jogszabályt Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Amennyiben a fiatal anyák kedvezményének érvényesítése miatt a fennmaradó személyi jövedelemadó alap nem teszi lehetővé a családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére történő érvényesítését, akkor az általános szabályokkal összhangban a családi kedvezmény fennmaradó része családi járulékkedvezmény formájában vehető igénybe.

Kifizetőtől szerzett jövedelem (például bér) esetén a fiatal anya nyilatkozik a kedvezményről a kifizetőnek, amely azt a jövedelem juttatásakor érvényesíti, vagyis kifizetés előtt a csökkentett adóterheket vonja le a bruttó jövedelemből, így magasabb nettó jövedelmet kap kézhez a fiatal anya.

– tette hozzá Kövesdy Zoltán.

A magánszemélyek, mezőgazdasági őstermelők, áfafizetésre kötelezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók a munkáltató által megadott adatai alapján készített személyijövedelemadó-bevallási tervezetet a NAV elektronikus felületén idén március 15-től tette elérhetővé.

• Amennyiben a magánszemély nem rendelkezett Ügyfélkapu regisztrációval és a tervezet postázását sem kérte, már csak a NAV ügyfélszolgálatain kérheti tervezetének kinyomtatását.
• Abban az esetben, ha a munkavállalók nem változtatnak bevallási tervezetükön, vagy nem nyújtanak be külön SZJA bevallást, úgy az külön jóváhagyás nélkül 2020. május 20-án automatikusan bevallássá válik.
• Mezőgazdasági őstermelőknek, áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak továbbra is az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő adatokkal kiegészítve, önállóan kell benyújtaniuk a tevékenységből származó jövedelmüket.

Tapasztalat, hogy mivel sokan nem ismerik a vonatkozó jogszabályokat, nem élnek az adó- és adóalap-kedvezmények lehetőségével.

A 2019-es adóévre vonatkozóan továbbra is igénybe vehető az adóalapot csökkentő ún. első házasok kedvezménye, a családi kedvezmény, valamint az adó mértékét csökkentő tevékenységi kedvezmény és személyi kedvezmény.

Utóbbi esetében a kedvezményre jogosító betegségek listája folyamatosan bővül, így érdemes minden évben ellenőrizni a jogszabályi változásokat! Évente közel 100.000 Ft megtakarítást is jelenthet azoknak, akik olyan betegségben szenvednek, amely az szja kötelezettség szempontjából súlyos fogyatékosságnak számít.

Kedvezményre jogosíthat többek között a cukorbetegség, vagy a glutén- és a laktózérzékenység is.

Amennyiben a probléma korábban is fennállt és ezt az adózó orvosi igazolással alá tudja támasztani, az elévülési időn belül a kedvezmény összege visszamenőlegesen is igénybe vehető. Ehhez a korábbi bevallások önellenőrzése szükséges.

Munkaviszonyuk mellett sokan jutnak bevételhez egyéb forrásokból, mint például ingatlan bérbeadásából, Airbnb és hasonló szálláshely kiadásából.  Egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély az utóbbi esetben választhatja a szobánként 38.400 Ft tételes átalányadózást, a tételes költségelszámolást vagy a 10%-os költségelszámolást is. Ilyenkor a magánszemély a költségek elszámolását követően fennmaradó bevételre számított 15% személyi jövedelemadót minden negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni, valamint az éves SZJA bevallásban is feltüntetni.

Egyes jövedelemtípusok esetében érdemes figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó mértékének évközi változását. Az adó mértéke 2019. július 1-jétől a korábbi 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent, az alacsonyabb adómérték azonban az első félévre is alkalmazható olyan jövedelmek esetében, amelynek vonatkozásában a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély kötelezett.

Az alacsonyabb adómérték alkalmazható például az első félévben megszerzett osztalék és árfolyamnyereség, valamint a külföldi részvényprogramból származó juttatás tekintetében is, ha a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély kötelezett. Az ilyen jövedelmek esetében az esetleges túlfizetés az adóbevallásban visszaigényelhető.

– mutatott rá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

A külföldi befektetésekből származó, 2019-ben megszerzett jövedelem bevallásának és adózásának vonatkozásában is körültekintően kell eljárnia az adózóknak.

A NAV ugyanis automatikus információcsere keretében a magyar magánszemélyek külföldi jövedelmeiről rendszeresen kap adatot.

2019-ben az adóhatósághoz már befutottak a 2015. évre vonatkozó, munkaviszonyból származó, valamint az egyéb, „külön adózó” jövedelmekre vonatkozó információk egyaránt. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a külföldi bevétel megfelelően szerepel-e a magánszemélyek adóbevallásában. Amennyiben a bevallásban ez egyáltalán nem, vagy csak részben szerepel, úgy a NAV jogkövetési vizsgálatot indíthat.

A 2019-es SZJA-bevallásról szóló, a koronavírus járvánnyal kapcsolatos további hasznos információk a Deloitte weboldalán, ezen a linken érhetők el.

 Egyes képzések akár adómentesen is adhatók

A személyi jövedelemadóról szóló törvény („Szja tv.”) értelmében bizonyos körben az iskolarendszeren kívüli képzések adómentes juttatásként adhatóak. Az olyan tanfolyamok után ugyanis, amelyek

a munkavállaló munkaköri leírásával kapcsolatos ismeretek megszerzésére, azok fejlesztésére irányulnak, a munkaadónak tipikusan nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.

De mi a helyzet azokkal a képzésekkel, amelyeknél a kérdés nem ennyire egyszerű?

lyenek lehetnek például az iskolarendszerű képzések vagy az olyan képzések, amelyek nem feltételei a munkavégzésnek, ugyanakkor egyértelműen a munkavégzéshez kapcsolódóan vesz részt rajtuk a munkavállaló.

A jelenlegi munkaerőhiányos helyzetben egy vállalkozás számára alapvető fontosságú meglévő munkavállalóinak megtartása, ösztönzése. Tapasztalataink szerint a dolgozók munkájához szorosan nem kapcsolódó ismeretek (stresszkezelés, értékesítési technikák, teljesítményértékelés, kommunikációs tréning stb.) megszerzését szolgáló tanfolyamok elindítása is ezeket a munkaadói célokat szolgálja. Ugyancsak jó döntés lehet, ha a munkáltató tanulmányi szerződéssel támogatja a munkavállalót, hogy ezáltal külső képzéseken (pl. OKJ vagy MBA képzések) vehessen részt.

– mondta dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Az ilyen típusú képzéseket a munkáltató pl. egy megfelelő szabályzat segítségével terelhette a céges adózású körbe tartozó ún. „egyes meghatározott juttatások” felé. A 2019. január 1-vél hatályba lépett változások alapján azonban ez a lehetőség már nem alkalmazható. Így az adómentességi feltételeknek nem megfelelő képzések esetében azok költségét munkaviszonyból származó jövedelemként kezelheti az adóhatóság, ami után viszont adót kell fizetni.

Rendkívül fontos tehát megvizsgálni, hogy az érintett képzés/tanfolyam megfelel-e az adómentesség feltételeinek, mert ha igen, a vállalkozás jelentős költségeket takaríthat meg. Ha a helyzet nem egyértelmű, akkor az összetett és sokszor jogértelmezési kérdéseket felvető rendelkezések fényében jellemzően csak esetről esetre lehet az egyes képzéseket minősíteni. Mivel azonban az adózás tekintetében jelentős különbség van, mindenképpen  érdemes időt szánni a képzés adókezelésének alapos vizsgálatára

– jelentette ki Kövesdy Zoltán, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Nyitókép: Unsplash.

Az adókedvezményre jogosító egészségügyi problémák és betegségek listája a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet mellékletében található, ami idén januártól számos, a listán eddig nem szereplő betegséggel bővült.

Laktózintolerancia és gyakori nőgyógyászati betegségek

A különféle veleszületett enzimhiányos betegségek nagyon gyakori egészségügyi problémák; ezek közül is a laktózintolerancia fordul elő a legtöbbször, ami egyes becslések szerint globálisan a felnőtt népesség 70-75 százalékát érinti. Adókedvezmény e tekintetben hosszú évek óta igénybe vehető. Idén januártól ugyanakkor felkerültek a listára például bizonyos gyakori nőgyógyászati betegségek is, ideértve az endometriózist, ami világszinten körülbelül 10 millió nőt, más becslések szerint a nők 8-10 százalékát érinti.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel, egész egyszerűen azért, mert az érintettek nem ismerik az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályokat. Emellett a jogszabály megfogalmazása is félrevezető lehet, mert „súlyos fogyatékosságot” említ, ugyanakkor a kedvezményre jogosító egészségügyi problémák között számos olyan is megtalálható, amelyek ugyan komoly nehézségeket okozhatnak, de a mindennapos szóhasználatban nem feltétlenül tekintjük azokat „súlyos fogyatékosságnak”; ilyen például a már említett laktózintolerancia.

– mondta dr. Baranyi Gábor, a Deloitte adó- és jogi osztályának igazgatója.

Adókedvezmény és annak visszamenőleges érvényesítése

Az Szja törvény értelmében a jogosultak az adott adóévben érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel csökkenthetik az összevont adóalap adóját havonta, azaz például 2019-ben havi 7.450 forint a kedvezmény összege, ami éves szinten meghaladhatja a 89.000 forintot. A kedvezmény érvényesítésének feltétele a jogosultságot igazoló orvosi igazolás, vagy határozat megléte. A kedvezményt a betegség kezdő napjának hónapjától, a fennállás ideje alatt, havonta lehet érvényesíteni.

Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik, ha már több éve diagnosztizáltak valakit egy adókedvezményre jogosító problémával, illetve betegséggel, de mégsem érvényesítette a kedvezményt. Ebben az esetben lehetőség van az adókedvezmény visszamenőleges érvényesítésére is, az elévülési időn, azaz öt éven belül. Amennyiben például 2017 januárjában diagnosztizáltak valakit endometriózissal, akkor visszamenőlegesen is igényelhető az adókedvezmény, amely két évre akár 150.000 forintnál is több lehet.

– tette hozzá Kövesdy Zoltán, a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.