Átrendeződött a paletta

A különböző cafeteria elemek népszerűsége egyaránt nőtt, és jelentősen átrendeződött a korábban megszokott rangsor is.

• Jelenleg a munkába járás költségtérítése a legnépszerűbb, egy év alatt a harmadik helyről tornázta fel magát az élre, hiszen közel ötszörösére, 34%-ra nőtt az ebben gondolkodó cégek aránya.
• A dobogó második fokán a 100 ezer forintig adómentesen adható készpénz juttatás áll (27%), ami egy évvel ezelőtt még az első helyen szerepelt.
• Harmadik helyen jelenleg a 13. havi fizetés áll, minden ötödik vállalkozás kívánja ezzel kiegészíteni munkavállalói fizetését.
• Eközben pedig a sokáig élen álló étkezési Erzsébet-utalvány épphogy lecsúszott a dobogóról (19%)

– részletezte az eredményeket a szakember.

Jól járhatnak a munkavállalók az idei cafeteriával

„Az előttünk álló egy évben a kkv-k több mint kétharmada, 67%-a kalkulál a cafeteria juttatások valamelyik formájával, míg egy évvel ezelőtt – az új törvény bevezetésekor – ez az arány mindössze 25% volt. Az erőteljes növekedés hátterében az állhat, hogy a cégek megbarátkoztak az új szabályokkal. A jelenlegi arányt is tovább növelheti, hogy idén az ún. egyes meghatározott juttatások esetében – mint a helyi bérlet, az Erzsébet-utalvány vagy az iskolakezdési támogatás – a munkaadói terhek 43,66 %-ról 40,71%-ra mérséklődtek. Ezzel a munkavállalók is jól járhatnak, hiszen az adott munkáltatói keretből így idén nagyobb összeg juthat a dolgozóknak”

– mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Számít, hol dolgozik

Nem mindegy azonban, milyen ágazatban és mekkora cégnél dolgozunk.

• A béren kívüli juttatások gyakorisága a cég méretével párhuzamosan nő: míg a mikrovállalkozások az átlagnál kisebb arányban gondolkodnak cafeteriában (62%), addig a kis- és középvállalkozásoknál ez az arány 72% és 76%. 
• A különböző ágazatok közül a kereskedelemben 10-ből 6, az ipar és szolgáltató szektorban azonban már 10-ből 7 cég tervez a különböző juttatásokkal.

Területileg a Dél-Dunántúlon és Pest megyében dolgozók számíthatnak a leginkább béren kívüli juttatásra a K&H kkv bizalmi index szerint.

Foto: Freepik

Rengeteg a betöltetlen pozíció

A vállalati szektorban csaknem 53 600 betöltetlen pozíció volt, ami 30%-kal meghaladja az előző év azonos időszakában mért szintet, a teljes nemzetgazdaságban pedig több mint 70 ezer állás állt üresen 2017. július és szeptember között.

„A megfelelő szaktudású alkalmazottak megtalálása talán soha nem volt ilyen fontos és nehéz a vállalkozások számára. Ezt mutatja a K&H kkv bizalmi index kutatásunk legutóbbi eredménye, amely szerint az elmúlt egy évben a vállalkozások kétharmada (67%) találkozott valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel.

Továbbá a vállalkozások megítélése szerint nem a tőke- vagy kereslethiány, hanem a munkaerő- és szakemberhiány okozza a legnagyobb gondot a cégek számára. A munkaerőpiac fontossága tehát egyre inkább felértékelődik”

– mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

Munkaerő kerestetik…

2016. év elejéhez képest közel dupla annyi (36%) cég tervez munkaerőfelvételt, minden tizedik kkv pedig 4-nél több fő alkalmazásában gondolkodik – mondta el a szakértő. Nem mindegy azonban, ki milyen szektorban keres állást. Míg a mezőgazdaságban és a kereskedelemben közel minden negyedik (26% és 27%), addig az iparban minden második cég tervez létszámbővítést.

Csúcson a béremelési szándék

Úgy tűnik, a cégek a munkabérrel is igyekeznek megtartani vagy éppen megnyerni a munkavállalókat, tavaly év elejéhez képest ugyanis jelentősen megugrott a fizetésemelésben gondolkodó cégek aránya.

„Idén a kkv-k 75%-a készül béremelésre, ami terveik szerint átlagosan 9,5%-os lesz. Mindkét adat az index történetében az eddigi legmagasabb érték, és azt mutatja, hogy a kkv-k már érdemben reagáltak a kormányzat minimálbér emelési szándékára”

– mondta el Kovács Viktor Zoltán.

A fizetésemelési szándék a cég méretétől és tevékenységi körétől függetlenül egyaránt magas, de a mezőgazdaságban (88%) és a középvállalkozásoknál (86%) dolgozók számíthatnak legtöbben magasabb jövedelemre 2018-ban.