Felértékelődött az energiahatékonyság

Amit egyértelműen észlelni lehet, hogy ma már a vásárlók jobban odafigyelnek a megvásárolni kívánt ingatlanok energiahatékonyságára

– szögezte le Krausz Gábor, a Balla Ingatlan siófoki irodájának szakmai vezetője. Ennek következtében sokkal könnyebb eladni egy szigetelt, korszerűsített használt családi házat, mint egy nem felújított ingatlant.

Dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője is azt tapasztalta, hogy az ingatlanvásárlásoknál az energiahatékonyság vált a legfontosabb tényezővé az elhelyezkedés és a vételár melletti. 

A nagy méretű, nem energiahatékony, azaz leginkább a szigetelés nélküli ingatlanok jelenleg majdnem eladhatatlanok a Velencei-tó környékén.

Ugyanez érezhető a Balaton környéki települések házainál is, ugyanakkor lakásoknál kevésbé – mutatott rá Krausz Gábor. Ennek oka, hogy a lakások, elsősorban a panellakások piaca lassulni kezdett az elmúlt hónapokban.

Akinek nincs pénze újra, továbbra is meg foigja venni a használtat

Azt viszont nem lehet kijelenteni, hogy az emberek azért nem veszik meg a használt lakásokat, mert – ha nem kellően energiahatékonyak és korszerűek – inkább egy újépítésűt vagy újszerűt választanak. Ugyanis azok a vevők,

Akiknek például egy siófoki panellakásra elegendő az anyagi fedezetük, nem engedhetnek meg maguknak egy újépítésű vagy akár csak újszerű, de mindenképpen energiahatékony ingatlant.

Ezek ára ugyanis egészen más kategóriába tartozik – minimum kétszeres négyzetárakról beszélhetünk -, így nem azonos réteg vásárolja őket – mutatott rá a szakértő.

Aki egy újépítésű ingatlant választ, az ezt tette volna korábban is, hiszen neki van pénze arra, hogy megfizesse a modernebb, korszerűbb kivitelezés többletköltségét. Akinek pedig csak 20-30 milliója van egy lakásra, az sehogy sem tud megvenni egy ilyen lakást, különösen, hogy a hitellehetőségek erősen beszűkültek – magyarázta Krausz Gábor.

Az is igaz persze, hogy egy szigetelt és egy felújítandó használt ingatlan között nincs akkora árkülönbség, mint egy újépítésű és egy felújítandó között, bár itt is sokmilliós eltérésről beszélhetünk. Hiszen csak a szigetelés ára 5-6 millió forintnál kezdődik most egy 100 négyzetméter körüli családi ház esetében – jelezte Krausz Gábor. Ez a különbség, illetve ennél egy kicsivel több, meg is jelenik az eladási árakban. Tehát a tulajdonosok is tisztában vannak azzal, hogy mit ér most az ingatlanpiacon egy felújítás.

A Velencei-tónál bizonyos esetekben akár 50 százalékkal is magasabb lehet  a négyzetméterára egy korszerű, felújított használt ingatlannak, mint egy azonos helyen lévő nagy méretű, nem korszerű ingatlané.

A felújítás mindig macerás folyamat

A felújítást költségénél nagyobb árkülönbséget az indokolhatja a korszerűsített, eladó ingatlanoknál, mivel egy felújítás kivitelezése továbbra is meglehetősen macerás folyamat. A problémák már ott elkezdődnek, hogy mennyire könnyen talál kivitelezőt az új tulajdonos a munkálatokra – jegyezte meg Krausz Gábor.

Kovács Csaba szerint ugyanakkor mára már valamelyest mérséklődtek a felújításokkal kapcsolatos nehézségek. Ő úgy látja, hogy jelenleg könnyebb szakembert találni egy felújításhoz, mint egy-két éve.

De nem csak a felújítás költségével kalkulálnak a vevők ingatlanvásárlásnál. A szakértő tapasztalatai szerint rendszerint tisztában van a rezsihez kapcsolódó limitekkel is, és az ingatlanvásárlás előtt sokan elkérik egy év számláit, hogy pontosabban lássák, mire is számíthatnak a rezsiköltségekkel kapcsolatban.

Az üzemanyag ára nem szempont

Az ésszerűség, az energiatudatosság tehát egyre inkább megjelenik a vásárlók gondolkodásában, ami ugyanakkor az üzemanyagok esetében nem igazán tapasztalható, holott ott is jelentős áremelkedés következett be az ársapka megszüntetése miatt.

Legalábbis az ingatlanközvetítők szerint nem érezni azt, hogy a drágább üzemanyag miatt az érdeklődők inkább olyan helyszíneken keresnének eladó ingatlant, ahol kevésbé vannak rákényszerítve az autó használatára. A Balaton például elég messze esik a fővárostól, ennek ellenére Krausz Gábor nem tapasztalta, hogy az itt vásárlók közül bárki is számításba venné a magasabb üzemanyagárat ingatlanvásárláskor.

Ez feltehetően azért van így, mivel azoknak a vásárlóknak, akik sok 10 millió forintot kiadnak újépítésű apartmanokra, nem okoz komolyabb érvágást a néhány száz forinttal magasabb literenkénti üzemanyagár. Kovács Csaba ugyanakkor megjegyezte, hogy a Velencei-tónál valamelyest talán lehet észlelni a nagyobb keresletet a tömegközlekedéssel könnyebben elérhető ingatlanok iránt, ez azonban szerinte sem gyakorol számottevő hatást a piacra, vagy legalábbis sokadrangú tényező az ingatlanvásárlásnál.

Az üzemanyagárak ingatlanpiacra gyakorolt hatása sokkal inkább az újépítésű ingatlanok áraiban jelenik meg, hiszen a szállítások, fuvarozások mind drágulnak emiatt, ez pedig a kivitelezés költségét is megemeli

– mutatott rá Krausz Gábor. Ez az árnövekedés persze meg sem közelíti azt az áremelkedési ütemet, mely az elmúlt évben volt jellemző többek között az alapanyagok drágulása miatt. Sokkal inkább azt érezni, hogy a kivitelezők most már próbálják “benyelni” a költségnövekedést – tette hozzá a szakértő.

Nyitókép: unsplash.

Mindenki pánikban van attól, hogy mi fog történni a közeljövőben a Velencei-tóval – jelezte dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának szakmai vezetője, a vízszint idén nyáron bekövetkezett riasztó szintű csökkenésére utalva. Azt persze nehéz megmondani, hogy önmagában a víz eltűnése mennyire hat az ingatlanpiaci forgalomra, ugyanis ahogy az országos ingatlanpiacot, úgy a Velencei-tó ingatlanpiacát is több más hatás érte az elmúlt hónapokban.

Elég csak a koronavírusra, a háborúra vagy az energiaválságra gondolni, melyek mind bizonytalanságot okoznak, de azt is egyértelműen lehet érezni, hogy az emelkedő hitelkamatok miatt sokan kiestek a vevők közül – jelezte a szakértő.

Úgy véli ugyanakkor, hogy az utóbbi időben mindezen tényezők közül talán az energiaárak várható emelkedése hatott leginkább az ingatlanvásárlók hozzáállására, annak ellenére, hogy az első, esetleg növekvő árakat tartalmazó rezsiszámlák még csak a napokban érkeznek meg az ingatlantulajdonosokhoz.

Megfigyelései szerint a nagy alapterületű, energiatanúsítványt tekintve az alsóbb kategóriákba tartozó ingatlanok alól kicsúszott a talaj, megállt a piacuk, senki nem keresi őket. Ugyanakkor vásárláskor mindenki kíváncsi az ingatlanok rezsiköltségeire, megvizsgálják egy évre visszamenően a számlákat, kalkulálnak a fogyasztással, mielőtt belevágnának a vásárlásba.

A másik oldalt tekintve viszont azt látni, hogy ha meg is jelennek a piacon nagyméretű ingatlanok, a tulajdonosaik még a korábbi árszintekhez igazodnak, így jelentős mértékben túlárazva kínálják azokat. Ennek következtében ezeket a nagyméretű, rossz energiahatékonyságú ingatlanokat nagyjából “elengedte a piac” – fogalmazott Kovács Csaba.

Hozzátette, hogy az eladók szinte megsértődnek, amikor az ingatlanközvetítő azt a reális árat közli velük, amennyiért valóban értékesíteni lehetne ebben a helyzetben az ingatlant. Egyértelmű ugyanis, hogy az említett kategóriában áresés következett be, amivel azonban még nem mertek szembenézni az érintett ingatlanok tulajdonosai.

A kisméretű, olcsó fenntartású ingatlanok iránt ugyanakkor továbbra is lehet érzékelni a keresletet – a többi felmerülő probléma ellenére -, ugyanakkor az újépítésű ingatlanok iránt nem mutatkozik hasonló érdeklődés, annak ellenére, hogy korszerűbb, energiatakarékosabb ingatlanokról van szó.

Kovács Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy a Velencei-tó ingatlanpiacát az üzemanyag-árak kapcsán kialakuló helyzet annyira nem nehezíti, mivel ennek a területnek rendkívül jó a tömegközlekedése, és érezhető is, hogy az emberek jelentős része váltott át autóról tömegközlekedésre. Mindössze 38-40 perc alatt elérhető ugyanis a 4-es metró, tehát még egyes külső budapesti kerületekkel is versenyképes a térség.

Ami pedig az ingatlanárakat illeti, 450 ezer és 1 millió forint között mozognak, ebbe azonban minden beletartozik a használtaktól az újépítésűekig. A keresett, közepes méretű, kertes nyaralók átlagára mintegy 45 millió forint környékén alakul. Ezek régebben épült, de azért jól karbantartott, jellemzően 60-80 négyzetméteres, háromszobás házak, normál méretű telekkel.

Összességében tehát elmondható, hogy jelenleg mindenki kivár, nemcsak a vevők, hanem az eladók is. Egyelőre még nem bontakozott ki a változások hatása, inkább csak a várakozások mozgatták a nyár végén az ingatlanpiacot. Ezek alapján pedig nehéz megmondani, hogy az őszi hónapokban pontosan hogyan is fest majd a valós helyzet, és ez miként hat az ingatlanpiacra. Habár azt valószínűsíteni lehet, hogy az energiaárak kapcsán bekövetkezett változások tartósan hatni fognak az ingatlanpiacra – tette hozzá Kovács Csaba.

Az, hogy milyen jellemzők nem kedveltek egy ingatlan megvásárlásakor, alapvetően egybeesik az vevők és az ingatlanközvetítők számára. Hiszen

az ingatlanosok is azokat az ingatlanokat szeretik, melyeket könnyű eladni, és ezek egyúttal a vevők kedvencei is.

Ugyanakkor, ha olyan ingatlanokat keresünk, melyekre nehezebben lehet vevőt találni, akkor nem elsősorban az egyes nagyobb ingatlanpiaci kategóriákat érdemes vizsgálni, hanem bizonyos adottságokat.

A közvetítők által nem igazán kedvelt kategória az, amelynek az értékesítése során akadályokra számíthatnak. Ilyen akadályok pedig jellemzően az ingatlanok jogi helyzetének rendezetlensége esetén merülnek fel – mondta dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodájának vezetője. Ezekből akad bőven, a szakértő szerint ilyenek: 

• Ahagyatéki eljárás alatt lévő megbízások: amikor még nincs meg az örökös „kezében” a rendelkezési jog, így amennyiben a hagyatéki eljárás elhúzódik vagy az öröklés a várttól eltérően alakul, számos nem várt negatív helyzet állhat elő.
• Ugyancsak gondot okozhatnak a vevők számára az ingatlannyilvántartási állapottól való telekhatár-eltérések. Egy ilyen helyzet akkor is problematikus, ha jelenleg még nincs jogvita a szomszédok között.
• Szintén gondot jelenthet egy ingatlan megvásárlásakor, ha az ingatlan-nyilvántartásban fel nem tüntetett vagy eltérően feltüntetetett felépítmény található az ingatlanon. De az is negatívan befolyásolja az értékesítést, ha jogvita, peres eljárás érinti az ingatlant.
• Végül nehezíti az értékesítést az is, ha jelentős mértékben terhelt, vagy végrehajtás alatt lévő ingatlanról van szó

– sorolta dr. Kovács Csaba.

Jogi rendezetlenség érhető tetten a megosztott közös tulajdonoknál is, ahol egy ingatlan úgy használnak többen, hogy nem lett albetétesítve valamilyen használatba vételi probléma vagy alapító okirat hiánya miatt, annak ellenére, hogy önálló lakásokat alakítottak ki az ingatlanban. Ezektől a vevők ügyvédje jellemzően óva inti ügyfeleit – hívta fel a figyelmet Sebestyén Tamás, a Balla Ingatlan XIV. és XVI. kerületi irodájának szakmai vezetője.

Tapasztalatai szerint egyébként minden ingatlanpiaci kategóriába tartozó ingatlan eladható, csak piacképes árat kell kérni érte.

Ugyanakkor akadnak azért minden szegmensen belül olyan adottságú ingatlanok, melyeknél eléggé lelassul ez a folyamat.

Ilyenek például az egyébként népszerű családi házak kategóriáján belül:

a túl nagy méretű, 200-300 négyzetméteres, többgenerációs, nem energiatakarékos, erősen felújítandó, ‘70-es, ‘80-as években épült házak,

melyeknél sok esetben a pincében alakították ki a garázst, amit csak egy meredek lehajtón lehet megközelíteni. Ez a mai autók számára használhatatlan – még a terepjárók számára is, mivel azok nem férnek el a szűkre szabott garázsban -, miközben jelentős hasznos területet vesz el a telekből – magyarázta Sebestyén Tamás.

Ezen túl is akadnak olyan további, az ingatlan használhatóságát jelentősen befolyásoló körülmények, amelyeket a vevők nehezen fogadnak el. Dr. Kovács Csaba szerint ilyen körülmény például a szomszédos ingatlanok teljes elhanyagoltsága, rendezetlensége, vagy a nem biztonságos lakókörnyezet, amihez elegendő már egy népszerű italbolt közelsége is.

Szintén nem szeretik a vevők az olyan, egyéb veszélyes környezeti elemeket, mint például egy magasfeszültségű vezeték, melynek közelébe nem szívesen költöznek az emberek. De ide sorolhatók az olyan környezeti ártalmak, mint a zaj vagy a légszennyezettség – tette hozzá Kovács Csaba.

Végül Sebestyén Tamás megemlítette azt is, hogy mindezeken túl komoly nehézséget okoznak az erősen túlárazott ingatlanok is, melyeket vagy nem vesznek fel a kínálatba az ingatlanközvetítők, vagy ha igen, akkor gyakorlatilag olyan hosszú időre beragadnak, amíg a tulajdonosa le nem mond az értékesítésről.

Ezeket nagyjából másfélszeres áron kínálják a piaci árhoz képest. Olykor persze előfordul, hogy valami csoda folytán mégis akad érdeklődő, de ilyenkor sokszor kiderül, hogy a tulajdonosa mégsem akar megválni tőle. Az ilyen ingatlanok esetében a tulajdonosoknak csak valamiféle vágyálmuk van az értékesítésről, de nem igazán motiváltak az eladásban – jegyezte meg az ingatlanközvetítő.

Agglomerációs ingatlan, mint életforma

A fentiek hatására jellemzővé vált Budapesten a kifelé áramlás, mely a külső kerületeket, illetve az agglomerációt célozta. Sokan elfogadják ugyanis az agglomerációs ingatlant, mint életformát, annak ellenére, hogy az autóhoz köti őket, vagy hogy sokkal tovább tart beérni a munkahelyre, mint egy belső kerületből.

A hátrányokkal szemben áll ugyanis, hogy az agglomeráció sokkal kedvezőbb árszínvonalat biztosít, ha ingatlanvásárlásról van szó.

Aki ezt a kompromisszumot meg tudta kötni, az megjelent vevőként az agglomerációban, mely miatt nagyon komoly forgalma alakult ki ezeken a részeken a családi házaknak, ikerházaknak, sok esetben olyan összegért, amennyiért budapesti lakásukat eladták a vevők.

– magyarázta Balla Ákos.

Az olcsót keresik

Ugyanez derült ki egyes az egyes kerületek ingatlanközvetítőinek szavaiból is:

az érdeklődők a külső kerületek, illetve az agglomeráció felé tartanak, a nagyobb, de olcsóbb ingatlanok irányába.

Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan csepeli és szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője szerint megfigyelhető, hogy leginkább az olcsó ingatlanok iránti kereslet erősödött, tehát a 20-30 milliós kategóriát keresik a családi házaknál a vevők a déli agglomerációban. Ez viszont a gyakorlatban nem létezik. Így azt tapasztalni, hogy az érdeklődők egyre kijjebb próbálkoznak a vásárlással:

felkapott lett például Délegyháza, Áporka, Majosháza a déli agglomerációban.

A járvány miatt jó ha van kertünk

De ez az irány nem csak az alacsonyabb áraknak a hatása, hanem a járvány következménye is, mivel sokan érzik úgy, hogy a bezártságot könnyebben tudják átvészelni egy nyugodt, nem központi fekvésű, csendes, kertes házban, ahol az egész családnak nagyobb tér áll a rendelkezésére – vélekedett az ingatlanközvetítő.

Mindenesetre az egyértelmű, hogy most kevésbé a lakások keresettek, sokkal inkább a családi házak, ikerházak, vagy akár hétvégi házak és nyaralók. A lakások akkor vannak különösen hátrányos helyzetben, ha felújítandók is. Ezeket hiába kínálják most jó áron tulajdonosaik, nagyon nehéz rájuk vevőt találni a felújítás nehézségei miatt – tette hozzá.

Visszavonulnánk vidékre

Hasonló helyzet rajzolódik ki dr. Kovács Csaba, a Balla Ingatlan agárdi irodája szakmai vezetőjének szavaiból, aki szerint

az újraindulást követő hónapokban elkezdtek az emberek a kevésbé frekventált helyszíneken lévő ingatlanok után érdeklődni.

Ez a Velencei-tó esetében azt jelenti, hogy elsősorban a zártkerti ingatlanok, a túlparton lévő Pákozd, Sukoró és a központi részektől távolabb fekvő helyszínek iránt nőtt meg számottevő mértékben az érdeklődés.

Ezeket a helyszíneket korábban valamelyest mellőzték a vásárlók, most azonban vélhetően a járvány hatására olyan ingatlanok iránt nőtt meg a kereslet, melyekbe úgymond “visszavonulhatnak” tulajdonosaik, illetve sokan tartósan is ilyen, nyugodtabb területeken fekvő ingatlanokban képzelik el az életüket. És persze igyekeznek a vevők minél olcsóbban kielégíteni ez irányú igényeiket.

Nagyobb árengedménynél bevállaljuk az ingázást

De nincs ez másként a budai kerületekben sem, hiszen mint Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai irodáinak régiós vezetője jelezte: aki valóban vásárolni akar, az most még kijjebb, az agglomerációban nézelődik, így például Érden, ahol olcsóbb árakat talál. És ha ott 10-20 millió forinttal olcsóbban meg fog kapni egy hasonló paraméterekkel rendelkező ingatlant, mint a budapesti kerületekben – természetesen az elhelyezkedést leszámítva – akkor nem igazán érdekli az ingázás vagy az ezzel járó nehézségek.

A gyerekek mozgásigénye miatt a családi ház a nyerő

Pesten sem más azonban a helyzet, amire Balla Frigyes, a Balla Ingatlan IV. és XV. kerületi irodájának szakmai vezetője világított rá: megnőtt a kereslet a családi házak iránt a két észak pesti kerületben. Úgy véli, hogy

a bezártság sok kisgyermekes család számára egyértelművé tette, hogy igen nagy problémát okoz a gyerekek mozgásigényének kielégítése a társasházi lakásokban.

Természetesen akadnak olyanok, akik nem tudják megfizetni a családi házak magasabb árait, ők továbbra is a lakások között keresgélnek: a legkeresettebb lakástípusok továbbra is a 35-60 négyzetméteres másfél, kettő vagy háromszobás (ezen belül is a 1+2-es vagy 2+1-es) ingatlanok – tette hozzá az ingatlanközvetítő.

Nyitókép: Pixabay.