A vádhatóság közleménye szerint a 2021 májusában hivatalban lévő, Florin Citu liberális miniszterelnök vezette román kormány 52,8 millió felesleges Pfizer és Moderna vakcinát rendelt meg több mint egymilliárd euró értékben.

Az ügyészség szerint a kormány ezt annak ellenére tette, hogy Románia előzőleg közölte, 10,7 millió beoltható lakosa van, és a korábban leszerződött 37 millió dózis 23 millió ember immunizálására lett volna elegendő, ha kétharmaduk a harmadik, megerősítő oltást is kéri.

Az ügyben súlyos következményekkel járó hivatali visszaélés miatt indult eljárás.

Az OKFŐ csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kifizetések az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében, vissza nem térítendő támogatásból történnek.

A tájékoztatás szerint a kórház-főigazgatóság irányítása alá tartozó intézményekben az egészségügyi szakképesítést igénylő munkakörben munkaviszonyban, vagy szolgálati jogviszonyban alkalmazott dolgozók Covid-19 járvány miatti többletfeladatainak bér- és járulékköltsége, a többletfeladat miatt teljes állásba felvett új munkatársak bére és járulékai, továbbá a jogszabály alapján kirendelt egészségügyi hallgatóknak a betegellátásban és szűrésben részvételért kifizetett bérek és járulékaik kerülnek most elszámolásra.

Nyitókép: MTI/Rosta Tibor – Archív

Nem volt még elég az ilyen kutatásokból? – Teszik fel sokan a kérdést

A bostoni tudósok kifejtették, hogy „találmányuk” „megbízhatóan legyőzi a vakcina által aktivált immunitást” és „súlyos betegséget” okoz – a vele fertőzött laboratóriumi egerek 80%-a elpusztult a tesztelés során. (teljes nonszensz – a szerk.)

 

Míg mutáns törzsünk valószínűleg kevésbé halálos az emberre, mint egerekre, ötször több vírusrészecskét termel laboratóriumban növesztett emberi tüdősejtekben, mint az Omicron variáns.

– írják a virológusok.

Az emberek tanácstalanok: De miért???

A tanulmány híre felháborodást váltott ki az internetezők körében.

Az emberek úgy vélik, hogy a tudósok veszélyes játékot játszanak, és emlékeztetnek arra, hogy a kínai Wuhan Virológiai Intézetben végzett hasonló, a „gain of function” kutatás (a kórokozók hatékonyabbá tételére vonatkozó kifejezés) egyszer egy globális koronavírushoz vezetett.

Mára már bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok finanszírozta ezeket a funkciójavító kutatásokat a Wuhan Institute-ban, bár még mindig nem világos, hogy a járványt okozó konkrét koronavírus a laboratóriumból származik-e.

Az ilyen kísérleteket teljesen be kell tiltani, ez játék a tűzzel.

– mondta Shmuel Shapira, az Izraeli Biológiai Kutatóintézet korábbi vezetője a bostoni kísérletekről a Daily Mailban megjelnet írásra hivatkozva

This should be totally forbbiden, Its playing with fire.
Boston University CREATES new Covid strain that has an 80% kill rate https://t.co/4zSmwcsjmi

— Prof Shmuel C. Shapira MD MPH (@shmuelcshapira) October 17, 2022

Hányszor mondták a virológusok, hogy nem teszik halálosabbá a kiméra SARS-vírusokat? Hányan???

– írta Paul Tucker riporter a Twitteren.

Egyébként nem a bostoni csapat az egyetlen tudós, aki a járvány után visszatér a potenciálisan veszélyes kutatásokhoz:

Az EcoHealth Alliance, az a magáncég, amely 2020-ig finanszírozta a Wuhan Institute teljesítményjavító kutatásainak nagy részét, 650 000 dolláros támogatást kapott a múlt hónapban, hogy tanulmányozza „a denevér koronavírusok jövőbeni megjelenésének lehetőségét Mianmarban, Laoszban és Vietnamban”.

A 2019-ben kirobban koronavírus járvány forrását – dacára az emberiség rendelkezésére álló technikai eszközök sokaságának – a mai mapig nem találták meg; vagy megtalálták, csak nem merik nyilvánosságra hozni. 

Nyitókép: Unsplash.

Elmondta: sem Brüsszel, sem a többi uniós ország nem szigorított a korábbi szabályokon az omikron variáns megjelenése miatt, a kormány pedig nem akarja, hogy a magyarokra hátrányosabb szabályok vonatkozzanak, mint más uniós polgárokra.

Gulyás Gergely beszámolt arról is, hogy a virológusok többsége szerint az ötödik hullám csúcsán jár Magyarország, és amilyen gyorsan felfutott a fertőzésszám, annak csökkenése is olyan sebességgel várható.

A vírus az ötödik hullámban lényegesen gyorsabban terjed, mint korábban, de sem a kórházban kezeltek száma, sem az elhunytaké nem közelíti meg a megelőző hullámokét.

A gyűrű egykori kiválósága koronavírus-fertőzés okozta betegség miatt került kórházba. Halálának hírét a Magar Torna Szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság jelentette be hétfőn.

Csollány 1970. április 13-án született Sopronban. A tornával átlagon felüli fizikai képességeinek és tanulékonyságának köszönhetően már ötévesen megismerkedett, Győrben. Amikor követte volna a bátyját, és inkább futballozni akart, az édesanyja és az edzője meggyőzték a folytatásról, és az is sokat számított, hogy már egészen fiatalon voltak sikerélményei a versenyeken.

A fővárosba 1986-ban költözött, az Újpesti Dózsa sportolója lett, három esztendővel később bekerült a felnőtt válogatott keretébe, 1990-ben pedig – a korosztályos versenyek érmei után – első alkalommal állhatott dobogóra a nemzetközi felnőtt mezőnyben, miután harmadik lett az Európa-bajnokságon.

Szókimondó magatartása következtében, a szakvezetőkkel folytatott vitái után 1993-ban eltiltották, és fegyelmi büntetése miatt nem engedték indulni a vb-n, vagyis kizárták a válogatottból. Pedig ekkor már világbajnoki ezüst- és kétszeres Európa-bajnoki bronzérmes volt, a barcelonai olimpián pedig a hatodik helyen végzett gyűrűn.

Ekkor az Egyesült Államokba költözött, és előbb St. Louisban, majd Sacramentóban fiatalokat oktatott. Nehéz körülmények között dolgozott, közben pedig egyedül, edző nélkül készült az atlantai ötkarikás játékokra. Megváltozott, és fegyelmezett emberként ezüstérmet nyert.

Egy év múlva hazaköltözött, Sydneyben pedig rendkívül tudatosan, magabiztosan versenyzett, és látványos gyakorlata emlékezetes körülmények között olimpiai aranyérmet jelentett számára.

A világversenyeken csak gyűrűn nyert érmeket, ezért manapság már sokan szerspecialistaként emlékeznek rá, pedig akkoriban erre még nem volt lehetőség.
Sikertörténete a 2002-es debreceni világbajnokság megnyerésével vált teljessé, így a következő évben egy olimpiai arany- és ezüst-, egy világbajnoki arany- és öt ezüst-, illetve egy Európa-bajnoki arany-, egy ezüst- és négy bronzérem után visszavonult, mert megelégelte a folytonos fogyókúrát, a kemény edzéseket, és már a motivációja is hiányzott, hiszen mindent elért, amit akart.

Versenyzőként a torna száz százalékban kitöltötte az életét, ezért az edzések mellett nem tudott komolyan tanulni, de a civil életben elsősorban nem emiatt szembesült nehézségekkel. Miután 2005-től elkezdte kapni az olimpiai életjáradékot, felvettek egy svájci frank alapú, biztosítással egybekötött hitelt a családi házukra, aminek a törlesztő részlete az egekbe szökött a 2008-as gazdasági világválság után. Mindez ha nem is tette tönkre, mert nélkülözniük nem kellett, de rendkívül nehézzé vált a megélhetésük.

Előfordult, hogy több különböző állása volt egyszerre. Minden munkát elvállalt, tevékenykedett egy önkormányzat sportosztályán, játszótereket gyártó cégnél, volt újságíró és középiskolában testnevelő, másfél évig pedig egy kocsmában csaposként dolgozott, de így is nehezen éltek meg.

Először 2008-ban foglalkozott gyerekekkel Sopronban, de a kezdeti sikerek és népszerűség után ellehetetlenítették a saját tornaiskoláját. Két évig, 2011 és 2013 között Izlandon egy klubcsapatnál dolgozott, amit szintén nagyon szeretett, ám két év után a felesége honvágya miatt hazatértek. Csollány ezután másfél éven át Sopron és Svájc között ingázott, ahol szintén tornaedzőként dolgozott, ahogyan később Ausztriában is.

Időközben a magyar szövetség segítségével a soproni klubhoz került, ám végül ott sem volt maradása, pedig tevékenységét a szövetségi kapitány is méltatta.

Később főállású édesapaként intézte a négytagú család dolgait, emellett az ELTE szombathelyi központjában heti kétszer külsős torna-szakoktatóként tanította a leendő testnevelő-tanárokat arra, hogyan oktassák majd a tornát, illetve Sopronban egy táncegyesületben tanított talajakrobatikát.

A tárca kimutatása szerint a szűrővizsgálatokkal újonnan azonosított koronavírus-fertőződések száma az elmúlt egy hétben 39 százalékkal csökkent országszerte.

Boris Johnson bejelentette, jövő csütörtöktől nem kell oltási igazolást bemutatni a belépés feltételeként azokban az angliai intézményekben, amelyekben ezt jelenleg kormányzati rendelkezés írja elő.

A középiskolák osztálytermeiben már e hét csütörtöktől megszűnik a kötelező maszkviselet, és az oktatási minisztérium hamarosan visszavonja azt a szabályozást is, amely az iskolák közösségi helyiségeiben írja elő a maszkviselést.

Amint a jelenlegi általános járványügyi szabályozás lejár, minden egyéb helyen – köztük a tömegközlekedési eszközökön és a boltokban is – megszűnik a maszkviselési kötelezettség.

A mostani járványellenes szabálycsomag lejárati ideje jövő szerda éjfél, vagyis Boris Johnson gyakorlatilag azt jelentette be, hogy jövő csütörtöktől nem kell sehol maszkot viselni Angliában. Egyes intézmények – saját hatáskörükben – továbbra is kérhetik, hogy a látogatók viseljenek maszkot.

A kormány visszavonja emellett azt az ajánlást is, amely az otthoni munkavégzést (home office-t)  szorgalmazza olyan tevékenységek esetében, amelyek lehetővé teszik a távmunkát.

Koronavírus-fertőződés esetében egyelőre kötelező marad a karantén, de a kormány rövid időn belül ezt a kötelezettséget is meg akarja szüntetni. Boris Johnson úgy fogalmazott:

Hamarosan eljön az elkülönítésre vonatkozó jogi szabályozás teljes körű visszavonásának ideje, ugyanúgy, ahogy azokat sem kötelezi törvény az elkülönítésre, akik influenzásak.

A kormányfő felidézte: a jelenlegi karantén-előírások jogi hatálya március 24-én jár le, de ha a járványadatok ezt lehetővé teszik, ő szavazásra szeretné terjeszteni a parlamentben a lejárati időpont előrehozását.

Skóciában, Walesben és Észak-Írországban ennél szigorúbb intézkedések voltak érvényben, de a helyi kormányok az utóbbi napokban szintén sorra jelentik be a korlátozások, előírások visszavonását.

Boris Johnson nehezen tud túllépni azokon az állításokon, miszerint

a Downing Street számos partit rendezett az elmúlt két évben, amikor a koronavírus-korlátozások miatt az ország többi részében betiltották azokat.

David Davis, egy magas rangú konzervatív és egykori Brexit-titkár egy pillanat alatt lemondásra szólította fel Johnsont. Davis elmondta, hogy

heteket töltött azzal, hogy megvédje a miniszterelnököt a dühös választópolgároktól.

Hárommilló oltottat érintő bejelentés

Gulyás Gergely közölte, hogy február 15-étől

az a 18 éven felüli minősül oltottnak, aki megkapta a koronavírus ellen a harmadik oltást, valamint az, aki két oltást kapott és a második hat hónapon belül van.

• A 6 milló oltottból körülbelül 3 milló főnek van csak három oltása, a többi oltottnak 2 oltása van.
• Február 15-én és azt követően csak abban az esetben minősül majd valaki oltottnak, ha 2021. augusztus 15. után oltották be. (a szerk.) 

A 18 éven aluliaknál a két oltás elegendő – tette hozzá.

A koronavíruson „átesettség fogalma” az omikronvariáns után mást fog jelenteni; nem az átesettség, hanem az oltás jelent védettséget – fejtette ki.

Hozzátette: nem kell új igazolványokat kiadni, a QR-kód alapján lehet ellenőrizni az igazolványt.

Nyitókép: MTI.

A kutatócsoport 25 mintát vizsgált meg olyan betegektől, akik a Delta mutáns változatával fertőzöttek Omicron törzsekkel – mondta a tudós. A lelet klinikai jelentőségű, jegyezte meg Kostrikis.

Pénteken elküldték a 25 Deltacron-eset szekvenciáját a vírus változásait nyomon követő nemzetközi adatbázisba.

Az új törzs nem ad okot aggodalomra a hatóságoknak, mivel két, az országban már létező törzs mutációinak kombinációjáról van szó – mondta Michalis Hadjipantela ciprusi egészségügyi miniszter a CNA helyi hírügynökségnek.

A brit kormány számára oltásügyi ajánlásokat kidolgozó független tanácsadó bizottság (JCVI) péntek este ismertetett tájékoztatója leszögezi, hogy a harmadik, hatáserősítő oltási adag a korábban dominánssá vált delta és az azóta megjelent, gyorsan terjedő omikron vírusvariáns esetében is magas szintű lakossági immunitást biztosít a koronavírus-fertőződésből kialakuló súlyos, kórházi kezelést igénylő megbetegedések ellen.

A JCVI idézte a brit kormány egészségbiztonsági hivatala (UK Health Security Agency, UKHSA) által elvégzett legfrissebb nagyszabású vizsgálatot, amely kimutatta, hogy jóllehet az enyhe tünetekkel járó koronavírus-fertőződés elleni védelem hatékonysága a harmadik adag beadása után három hónappal 30 százalék körüli szintre gyengül, a három vakcinadózis azonban a legveszélyeztetettebb idős korcsoportokat is tartósan 90 százalék körüli hatékonysággal védi a fertőződésből kialakuló Covid-19 betegség súlyos szövődményei ellen.

Az oltásügyi tanácsadó testület közölte: minden tényezőt megvizsgálva áttekintette, hogy milyen potenciálisan kedvező egészségügyi hatásokkal járna a negyedik oltási dózis alkalmazásának azonnali elkezdése a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokban az omikron okozta fertőzési hullámra adott válaszintézkedésként.

Az állásfoglalás szerint a bizottság ennek alapján azt a javaslatot fogalmazta meg, hogy a nagy-britanniai oltási kampányban továbbra is a hatáserősítő, emlékeztető harmadik oltási adagok minél szélesebb körű beadása kapjon elsőbbséget, mindenekelőtt az idősebb korcsoport tagjai és a kockázati csoportokba tartozók számára.

A JCVI szerint ugyanis a negyedik dózisok – vagyis a második emlékeztető oltási adagok – alkalmazása a 80 éven felüliek és az idősotthonok lakói esetében jelenleg csak korlátozott előnyökkel járna, miközben jelentősen megterhelné a már zajló oltási programot.

A testület megállapította azt is, hogy az omikron koronavírus-variáns okozta mostani fertőzési hullám nagyon gyors lefutású, és így csak korlátozott idő lenne arra, hogy a további oltási adagok alkalmazása a jelenlegi járványhullám tartama alatt jelentősebb hatást fejthessen ki.

A JCVI hangsúlyozza, hogy az oltási program fő célja a koronavírus-fertőződésből kialakuló súlyos megbetegedések megakadályozása. Az enyhe tünetekkel járó vagy tünetmentesen lezajló megbetegedések elleni védelem elérése a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokkal az emlékeztető dózisok rendszeres, akár háromhavonta ismétlendő beadását tenné szükségessé, de ez nem tekinthető hosszú távon fenntartható stratégiának – áll a JCVI péntek esti ajánlásában.

Jórészt ugyanezt fogalmazta meg minap megjelent nyilatkozatában Sir Andrew Pollard, a JCVI elnöke.

Pollard professzor – aki az Oxfordi Egyetem vakcinafejlesztő részlegének vezetőjeként az egyetem és az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár koronavírus-vakcinájának kifejlesztését is irányította – a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: nem lehet az egész világot minden négy-hat hónapban újraoltani, ez nem tartható fenn és nem is finanszírozható, ezért a jövőben is a legveszélyeztetettebb lakossági csoportokra kell összpontosítani az oltási kampányokat.