A KDNP-s országgyűlési képviselő elmondta, „érdekes nyilatkozatok” láttak napvilágot az önkormányzati választások után számos kormányzati beruházás kapcsán. A dél-budai szuperkórház megépítését például pazarlónak nevezték, és az épület helyszínét is vitatták.
Azonban én azt hiszem, hogy vannak közös ügyek (…), amelyekben a közös nevezőt meg kell találni, ilyen például a magyar emberek egészségének kérdése, ami nem lehet vita tárgya – fogalmazott.

Hozzátette, az ellenzék a parlamentben folyamatosan arról beszél, hogy az egészségügyet fejleszteni kell, s ezt a kormányzat is fontos ügynek tekinti.
Kitért arra is, hogy a Szent Imre Kórház, amit 300-350 ezer ember ellátására építettek, nem tudja kiváltani az 1,2 millió ember ellátására tervezett szuperkórházat.

Harmadára csökkent a várólistán lévő betegek száma

Ónodi-Szűcs Zoltán a várólista kapcsán úgy fogalmazott, hogy 2012 előtt

Senki nem volt olyan bátor, hogy meg merte volna számolni, hány beteg van műtéti várólistán.

Mint mondta, 2012-ben több mint 75 ezren voltak várólistán, ez a szám a harmadára csökkent 2017-re.

Az egészségbiztosító transzparensen módon járt el

Az államtitkár kitért a sajtóban nagy visszhangot kapott endometriózis műtétekre Kiemelte, az intézményeknek kötelessége várólistát nyitni, ha a beavatkozásra hatvan napot meghaladó a várakozási idő. A konkrét esetről szólva úgy fogalmazott:

két nap alatt hirtelen 140 beteg került fel az adott várólistára, ami korábban nem létezett

. Ebben az ügyben az államtitkárság és az egészségbiztosító transzparensen járt el – emelte ki. A várólista nem szégyenfal, hanem egy eszköz arra, hogy a rendszer áttekinthetően működjön, és lehetőség arra, hogy az egészségbiztosító be tudjon avatkozni – hangsúlyozta. Ha az intézmény nem nyitja meg a várólistát, akkor a betegeivel tesz rosszat – tette hozzá.

Nőtt a szakképzésbe kerülők száma

Ónodi-Szűcs Zoltán előadásában beszélt arról is, hogy hét év alatt 28 százalékkal nőtt azok száma, akik szakképzésbe kerültek, és 1039 olyan szakvizsgát szerzett orvos van, aki ösztöndíjban részesül, valamint csökkent azon orvosok száma, akik külföldön vállalnak munkát.

Egynapos sebészeti beavatkozások

Az egynapos sebészeti beavatkozásokról szólva az államtitkár azt mondta, megduplázódott az ezen ellátásban végzett beavatkozások száma. Azokban az esetekben, ahol lehet egynapos sebészeti ellátást nyújtani, 2010-ben még csak az esetek 41,3 százalékát, addig tavaly 82,4 százalékát végezték el így.

Növekszik az e-receptek száma

Az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér egyik fontos eleméről, az e-receptről Ónodi-Szűcs Zoltán azt mondta, folyamatosan növekszik az orvosok által a felhőbe rögzített receptek száma. Mint mondta, előfordul, hogy hetente ötmillió e-receptet állítanak ki.

317 ezer forint a szakdolgozók havi átlagbére

Az államtitkár a bérekről szólva azt mondta, az egészségügyi szakdolgozók havi átlagbére tavaly elérte bruttó 317 ezer forintot, míg az orvosoké a 754 ezer forintot.

A finanszírozásról szólva közölte, a gyógyító-megelőző kassza is növekményt könyvelhetett el az elmúlt években, 2010 és 2017 között 32,2 százalékkal nőtt ez a kassza.

Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program (EBP) miniszteri biztosa előadásában többek között arról beszélt, hogy eddig több mint 188 milliárd forint sorsáról született döntés.

Közúti fejlesztések a dél-budai centrumkórháznál

Elhangzott, hogy a dél-budai centrumkórházhoz számos közúti és közműfejlesztési beruházásnak is csatlakoznia kell. Az a cél, hogy a kórház tervezése és az egyéb beruházások „összeérjenek”.