• Korábban írtuk: Generációváltás: A biztosítási alkuszcégek egyik nagy kihívása

A hosszútávú orientáció nem mindig jelent öt évnél többet…

A magántulajdonú vállalkozások esetében már-már közismertnek mondható, hogy a családi értékekben rejlő gyökerek, a közös jövőkép és a vállalati kultúra kap hangúlyos szerepet a hosszútávú vízió kialakításakor.

Magyaroszágon a biztostási alkuszcégek körben a generációváltás, a jól felépített portfóliók átadása egyre gyakoribb probléma.

• Ugyanakkor pusztán a tulajdonosok szándéka a vállalkozásaik feletti családi tulajdon, illetve kontroll megtartásáért önmagában még nem jelent garanciát arra, hogy a vállalkozás túléli a következő évtizedeket.
• A kutatás során megkérdezett 791 családi tulajdonú vállalkozás vezetőinek válaszaiból úgy tűnik ugyanis, hogy az általános vélekedéssel ellentétben az egyre gyökeresebb piaci változások és az azonnali reakciót igénylő kihívások hatására jellemzővé válik egyfajta szakadás a stratégiai vízió, a családi hagyaték és vagyon, illetve a rövidtávú üzleti preferenciák között, az utóbbiak javára.

A tanulmányból kiderül, hogy a családi vállalkozásoknak a fele gondolja úgy, hogy készen áll a jövő kihívásaira, azonban az elemzésből jól látszik, hogy a tulajdonosi pozíciók, az irányítás-vezetés, az utódlás és a stratégia jelentette négy fő vizsgálati területből legalább egy esetében teljesen hiányzik a tudatosság. Az 58 országban folytatott interjúk azt mutatják továbbá, hogy alig 41%-a a megkérdezetteknek érez hasonló magabiztosságot az utódlási tervével kapcsolatban.

Különösen érdekes ennek fényében, hogy a családi vállalkozások hosszútávú orientációja nem feltétlenül jelenti azt, hogy a stratégiára vonatkozó tervek 5 évnél hosszabb időre szólnak. Az elemzés rámutat például, hogy a válaszadók 47%-a rendelkezik formális hosszútávú stratégiával, 46%-a csak a következő 2-5 évre fókuszál, míg 18%-uk csupán a következő 1 évre tervez előre.

A biztosítási alkuszcégek sem kerülhetik el a digitalizációt. Habár az insurtech fejlesztések némileg lassabban haladnak, mint a pénzügyi szektor más területein látható fintech újítások, előbb-utóbb eljön a változás ideje. 

Ezek hatnak a jövőben

A magántulajdonú válallkozások tulajdonosai szerint a következő 10-20 éves periódusban a három legjelentősebb kihívás, amely a piacot mozgatja majd, a felforgató technológiák (mesterséges intelligencia, robotika, stb.) implementációja, a digitalizáció további gyorsulása illetve a változó vásárlói magatartás.

Kiemelt prioritás a tulajdonosok számára a generációváltás kezelésének kérdésköre is. Az utódok felkészítése emberi, szakmai és üzleti szempontból kritikus a vállalkozás hosszútávú orientációját tekintve, ezért szükséges, hogy kellő figyelmet fordítsunk az eljövendő vezetők felkészítésére. A generációváltást érintő kérdések megfelelő kezelése érdekében időben létrehozott, specifikált, részletes öröklési terv kellő motivációt adhat a következő generáció számára.

– mondta dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private közép-európai vezető partnere.

Korábban írtuk: Deloitte: Felpörgeti a családi vállalkozásokat a digitalizáció

A generációváltást övező kihívások megfigyelhetők operatív vezetői és tulajdonosi szinten is

Az elemzésből kiderül, hogy a vezetői utódlás kérdésében a válaszadók több, mint 40%-a csak informális tervvel rendelkezik a jövőre nézve, és csupán 24%-uk alakított ki családi alkotmányt vagy ahhoz hasonló jogi instrumentumot az utódlással kapcsolatos kérdések rendezésére. Ezekkel az eredményekkel némileg korrelál, hogy a tulajdonosok alig 30%-a véli úgy, hogy a következő generáció készen áll arra, hogy átvegye a családi vállalkozás vezetését. Ennek fényében elgondolkodtató összefüggést mutat, hogy a tulajdonosi pozíciók utódlása a vizsgált vállalkozások 5%-ánál a következő 1 évben, 46%-ánál a következő 1-5 évben, 20%-uknál a következő 6-10 évben, 17%-uknál pedig 10 éven belül esedékessé válik.

A magántulajdonú, családi vállalkozások gyorsabb változásra képesek és a személyes kapcsolati háló miatt komplexebb kihívásokkal rendelkeznek a nem magántulajdonú versenytársaikhoz képest. Egy esetleges haláleset, házasság vagy válás eredménye kritikus zavart okozhat a vállalkozás működésében. Az elemzés rámutat, hogy habár általánosságban a tulajdonosok továbbra is családi körben szeretnék tudni a hosszú évek munkájával felépített vállalkozásukat és szeretnék megőrizni az ebben rejlő hagyományokat, értékeket, a mindennapi működés során felmerülő kihívások és ezek kezelése gyakran eltéríti a fókuszt a hosszútávú tervezéstől.

– tette hozzá dr. Erdei Márton, a Deloitte Magyarország szenior tanácsadója.

• Deloitte: Teret nyernek a digitális alapú gépjármű-biztosítások

A folyamatosan változó üzleti környezeti hatások között a felmérés elsődlegesen a családi vállalkozások üzleti ökoszisztémához való viszonyát vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy

a digitális technológiák és a fokozottabb összeköttetés következtében az értékteremtés új módszerei alakultak ki, amelyek alapvetően formálják át a kapcsolati hálók rendszerét, a különböző együttműködések és a kölcsönös összefüggés mentén.

• Globális viszonylatban a megkérdezettek 56 százaléka teljes mértékben, 39 százaléka pedig részben ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a jelenlegi üzleti ökoszisztéma inkább lehetőséget biztosít az innovációra és a növekedésre, és nem gátolja.
• A családi vállalkozások újgenerációs vezetői úgy látják, hogy képesek megfelelően követni a gyorsan változó üzleti környezetet, valamint vállalatuk növekedését és innovatív képességeinek fejlesztését az üzleti ökoszisztémájuk segítségével jobban meg tudják valósítani, mint elszigetelten.

A kihívás azonban ezen lehetőségek tényleges kiaknázása lesz: a vezetők nem engedhetik meg a változások figyelmen kívül hagyását, a megfelelő technológiákba be kell fektetni, új kapcsolatokat, társulásokat, szövetségeket szükséges kialakítani, új szolgáltatásokat, termékeket kell kifejleszteni, és a vállalkozás szerves részévé kell tenni a létrejövő újításokat.

Üzleti kapcsolatok változása

Az üzleti ökoszisztéma fejlődésén, fokozódó komplexitásán keresztül magától értetődőnek tűnik, hogy a családi vállalkozások üzleti kapcsolatai is jelentős mértékben átalakulnak. A megkérdezettek 65 százaléka például úgy véli, hogy az elmúlt 3 évben nőtt a harmadik felekkel való üzleti kapcsolataik száma, amely a közép-európai régióban működő cégek többségénél (58 százalék) is megfigyelhető.

A kapcsolatok sokszínűsége tekintetében árnyaltabbá válik a kép a régióban: a megkérdezett újgenerációs családi vállalkozások elsődlegesen pénzügyi intézményekkel (80 százalék) állnak rendszeres kapcsolatban, míg állami intézményekkel, ügyfeleik ügyfeleivel, valamint versenytársakkal alig a résztvevők fele, szakszervezetekkel, kutatóintézményekkel, egyetemekkel és beszállítóik beszállítóival pedig csupán harmada áll kapcsolatban.

– mondta el dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi vezető partnere.

A kapcsolatok kialakításának és fenntartásának indokai között a családi vállalkozások leggyakrabban a felvásárlást, stratégiai együttműködést, és a közös vállalkozások alapítását jelölték meg. Érdekesség, hogy míg globális szinten a vállalkozások az ilyen jellegű együttműködések fő indokaként 40 százalékban a mérethatékonyságot, a skálázhatóság növelését emelték ki, addig a közép-európai régióban a vezető indok kiugró mértékben (mintegy 76 százalékkal) a termékek és szolgáltatások kiterjesztése és fejlesztése volt.

Élen az innovációban

Habár korábban a családi vállalkozásokat konzervatív, az újításokhoz visszafogottan viszonyuló társaságokként jellemezték, napjainkban már inkább az tapasztalható, hogy piacaik élén járnak az innováció terén, és adott esetben gyorsabban is képesek a megújulásra, mint más vállalkozások.

Habár korábban a családi vállalkozások innovációs folyamata a belső kutatás és fejlesztés köré szerveződött, ez a mai technológiai körülmények között nehezen elképzelhető.

• A felmérésben résztvevők túlnyomó többsége (88 százalék) egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy az üzleti ökoszisztéma lehetővé teszi, hogy a családi vállalkozások a saját adottságaikon túlmenően is képesek legyenek az innovációra. Azonban a más szereplőkkel való kollaboráció tekintetében ennek ellenére óvatosság jellemzi ezeket a cégeket.
• Mintegy egyharmaduk állította, hogy csak olyan szervezettel működnének együtt, amellyel már régóta tartó, kialakult üzleti kapcsolata van, és egyötödük azt preferálná, hogy az innovációs fejlesztést önállóan valósíthassák meg. Ez az attitűd a társulással járó, az adatok, szellemi termékekre vonatkozó jogok feletti kontroll oldódásának ellenérzetével, mint visszatartó erővel magyarázható.

Megállapítható tehát, hogy a családi vállalkozások alapvetően birtoklóan viszonyulnak a szellemi tulajdonhoz. Megközelítőleg 63 százalékuk nagyon fontosnak, illetve kifejezetten fontosnak tartotta azt, hogy tulajdont gyakoroljon egy-egy szellemi termék fölött.

Elgondolkodtató adat ugyanakkor a közép-európai családi vállalkozások innovatív hozzáállása kapcsán, hogy mintegy 44 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik innovációs stratégiával, míg egynegyedük csak nemrég dolgozott ki hasonló terveket.

– fűzte hozzá dr. Kóka Gábor.

Segít a digitalizáció

A kutatásban résztvevők jellemzően egyetértettek abban, hogy a megjelenő digitális technológiák és a digitális transzformáció gyorsították, támogatták az üzleti ökoszisztéma fejlődését az elmúlt években. A felmérés alapján mégis megállapítható, hogy

az újgenerációs családi vállalkozások mindössze egynegyedének van átfogó stratégiája a digitális technológiák felhasználására, míg közel 40 százalékuknak nincs, vagy még dolgoznak rajta.

A globális összehasonlításban ez az arány a közép-európai régió családi vállalkozásai tekintetében több mint 50 százalék.

Sok alkusznak egy élet munkájával felépített cég átadására kell felkészülnie

Magyar történelmi sajátosság, hogy mostanra a hazai családi vállalkozások döntő többségének a fejlődésük legkritikusabb időszakára, az egy élet munkájával felépített cég átadására kell felkészülnie. A családi vállalkozások szerepe, eltérő mértékben ugyan, de az egész világon jelentős hatással van az adott ország gazdaságára és a munkaerő foglalkoztatására is.

A családi vállalkozások hosszú távú működésre rendezkednek be – a KSH mégsem gyűjt adatokat erről

A hazai magánvállalkozások meghatározó szerepe ellenére, Magyarországon a KSH nem gyűjt külön adatot a magántulajdonban lévő vállalkozásokról, illetve a hazai gazdaságpolitika és a tudományos világ is csak az utóbbi években kezdett el kiemelten foglalkozni ezekkel a cégekkel. A legkülönbözőbb statisztikák erősítik meg, hogy a magántulajdonban álló vállalkozások sikeres működése rendkívül számottevő mértékben járul hozzá a GDP növekedéséhez és a foglalkoztatás fenntartásához egyaránt. Sőt, ezen cégek sok egyéb szempontból is stratégiai jelentőségűek, így például jellemzően hosszú távú működésre rendezkednek be.

A magánvállalkozások – és köztük az alkuszcégek – jelentős részének története a rendszerváltás éveiben kezdődött

Ezen cégek alapítói évtizedek óta irányítják a családi vállalkozást, a generációváltás kérdése ezért lassan elodázhatatlan. Minden bizonnyal több ezer családi cégnek kell ezzel a helyzettel szembenéznie. Sokan ódzkodnak elkezdeni foglalkozni az utódlás kérdéskörével, pedig a halogatás szinte biztos recept a kudarchoz.

– mondta el dr. Kóka Gábor, a Deloitte Private magyarországi vezető partnere

A családi vállalkozások sajátosságai: meghatározó az alapító személye és a képviselt értékek

A családi vállalkozásokban meghatározó az alapító személye, valamint az általa képviselt értékek és a jövőre vonatkozó víziója. Ugyanakkor a családi vállalkozás folyamatosan és dinamikusan bővül a gyermekek, testvérek, házastársak és külső személyek belépésével. (Kivétel ha az utódok nem döntenek úgy, hogy más szakmát tanulnak – a szerk.)  A cég sikerének szempontjából elengedhetetlen, hogy az alapító által meghatározott értékeket és elképzeléseket minden résztvevő a magáévá tegye, közösen bővítse és fejlessze tovább.

Az összetett problémáktól a tipikus élethelyzetekig

A közös értékrend, bizalom, elkötelezettség és tradíció olyan erősségei a családi vállalkozásoknak, amelyek egyértelműen megkülönböztetik őket a versenytársaktól.

Ugyanakkor mivel a résztvevők személyisége, a család és a vállalkozás működése szorosan összekapcsolódik, ezért olyan összetett problémák merülhetnek fel, amelyek a kölcsönhatások miatt akár meg is mérgezhetik a személyes kapcsolatokat, vagy egy egyébként prosperáló cég működését. A családi vállalkozások életciklusa során felmerülő problémákra nincs valamennyi cégre egyformán alkalmazható módszer, vagy megoldás, de megfelelő szakmai tapasztalattal azonosíthatók olyan tipikus élethelyzetek, amik a családi vállalkozások, a család tagjai és a külső szereplők életében felmerülhetnek.

Innováció és családi alkotmány: a sikeres működés záloga. Az Y és Z generáció másképp fogja vinni a családi vállkozást

Az alapító által kijelölt úthoz való ragaszkodás éppen úgy vezethet további sikerekhez, mint szükségszerű bukáshoz, ha nem ismerjük fel a változtatás szükségességét:

• A családi vállalkozás, vagy a tulajdonosok és vezetők számának növekedésével elkerülhetetlenné válik a jól bevált szervezeti és vezetési módszerek felülvizsgálata, külső szakértő vezetők bevonása, az átlátható működés és kiszámítható elvárások megteremtése.
• Ennek leghatékonyabb módja a családi alkotmányok megalkotása, valamint a család és a vállalkozás belső működési szabályainak lefektetése.

Tudatos öröklés és vagyontervezés: szerencse ha a gyerekek is a biztosítási szakmában akarnak elhelyezkedni

A családi vállalkozás fennmaradása érdekében szükséges a legalkalmasabb utódok kijelölése, képzése, szervezeti elfogadottságának és tekintélyének megteremtése, a tulajdonosi szerkezet és vezetés átalakítása, a piaci értékesítés, illetve professzionalizáció.

A tudatos öröklési- és vagyontervezés az egyetlen módszer, ami képes a generációváltás problémáit kiszámíthatóan kezelni.

Ugyanakkor anakronisztikus módon a legtöbb alapító és tulajdonos elmulasztja, hogy a családi vállalkozás tulajdonának és irányításának átadásával kellő időben foglalkozzon. A kellő tudás és tapasztalat hiánya, az egyenlő mértékben örökölt tulajdonosi jogok, vagy éppen a családon belüli konfliktusok pedig szükségszerűen vezetnek a családi vállalkozás hanyatlásához.

Az első generáció felépíti, a második fenntartja, a harmadik feléli. Ez a bölcsesség sok országban ismert – talán nem véletlenül. Statisztikák szerint a családi vállalkozások többsége a második generációt sem éri meg. Érdemes aktívan foglalkozni azzal, hogy a családi vállalkozás túlélése ne a véletlen műve legyen.

– tette hozzá dr. Kóka Gábor

Üzleti kockázatot is jelenthet, ha nem beszélnek az utódlásról: ha a gyerekek máshol tervezik a jövőjüket, akkor vezetőt kell keresni

Az utódlás kérdését a magánkézben lévő vállalkozások többsége csak ritkán kezeli átgondolt, előre tervezett módon, ami mind a cég, mind a tágabb összefüggések szempontjából komoly kockázatot jelent.

„Minden érintett fél egyértelmű közös érdeke, hogy együtt alakítsák ki a jövőre szóló elképzeléseiket, amelyek egyaránt biztosítják a családi vállalkozás jövőjét, az örökösök méltányos részesedését és az átadó tulajdonos vagyoni biztonságát és erkölcsi elismerését. Az öröklési- és vagyontervezés egy olyan összetett folyamat, amihez a személyes és gazdasági megfontolásokon felül szorosan kapcsolódnak jogi és adózási kérdések is.

– mondta el dr. Baranyi Gábor, a Deloitte Private igazgatója.

A Családi Vállakozások című könyvről

Az év elején jelent meg Peter Leach Családi Vállalkozások című könyvének második, átdolgozott és kibővített kiadása, ami közérthető formában, gyakorlati példákkal és átlátható szerkezetben mutatja be a családi vállalkozások különböző életszakaszainak jellemzőit, erősségeit és kihívásait. Könyvének olvasása során talán a legmeghatározóbb felismerés, hogy

A családi vállalkozások, a kulturális, gazdasági és politikai környezettől szinte teljesen függetlenül világszerte ugyanazokkal a nehézségekkel néznek szembe.

• Peter Leach 2015-ben csatlakozott a Deloitte UK csapatához a Családi Vállalkozások Tanácsadási üzletágának vezető partnereként.
• Közel 50 éves szakmai tapasztalattal kutatóként, előadóként és a világ legnagyobb családi vállalkozásainak tanácsadójaként a téma egyik nemzetközileg legelismertebb szakértője.
• A családi vállalkozások egy olyan hiánypótló mű a magyar nyelvű szakirodalomban, ami az elmúlt évtizedek nemzetközi tudományos eredményeit és mindenek előtt az öt kontinensen szerzett egyedülálló szakmai tapasztalatait foglalja össze.
• A tudományos igényességgel megírt könyv nem kizárólag szakértőknek szól, hanem kézikönyvként egyaránt használható a családi vállalkozások kihívásainak azonosítására és a megoldási lehetőségek feltérképezésére.

Családi Vállalkozások, Peter Leach – a Deloitte Családi Vállalkozások Tanácsadási üzletága vezetőjének –  nagy sikerű könyve.

A könyvről további információkat ezen az oldalon tudhat meg, illetve a Libriben is megvásárolható