A Deloitte Central Europe CFO felmérésében több mint 600 vállalat pénzügyi vezetőjét kérdezte meg, elsősorban a cégük előtt álló kihívásokról, a várható gazdasági környezetről, illetve azokról a tényezőkről, melyek hatással lesznek a működésükre 2023-ban. A kockázatok főleg olyan tényezőkből erednek, mint a geopolitikai kérdések, az ellátási lánc megszakadása és az infláció.

Előre nem látott kockázatok tornyosulnak

A vizsgált országokban a vállalatvezetők átlagosan 0,33%-os GDP-növekedésre számítanak idén, ez jelentős lassulás a 2022-es 2,3% növekedéshez képest és hasonló, mint amit 2021-ben, a koronavírus-járvány idején mértek, amikor 0,25% volt a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozás.

Magyarországon a megkérdezettek több mint fele, 56%-a szerint 0,5 százaléknál kisebb lesz a gazdaság növekedése.

Szektorokat vizsgálva a legpesszimistábbak az üzleti és szakmai szolgáltatások (-86%), valamint a technológia, média és telekommunikációs iparág várakozásai (-73%), de minden iparágban visszaesés volt tapasztalható tavalyhoz képest. A jelentősen lassuló gazdasági növekedés mellett sokkal többen számítanak a munkanélküliség emelkedésére – jelenleg a pénzügyi vezetők kétharmada szerint erre kell készülni.

Ez az arány Magyarországon még régiós összevetésben is kiemelkedő, 85 százaléka a cégvezetőknek arra számít, hogy emelkedik majd a munkanélküliek aránya.

Az infláció pedig továbbra is magas maradhat a felmérés résztvevői szerint, 70 százalékuk válaszolta, hogy emelkedésre számít 2022-höz képest.

Ezzel szemben, a magyar pénzügyi vezetők körében a legmagasabb azok aránya, akik a következő évben az infláció csökkenésére számítanak.

Csökkenő kockázatvállalási hajlandóság

A vállalatvezetők több mint fele szerint nagy a pénzügyi és gazdasági bizonytalanság, tavaly 43 százalékuk gondolta így, majd ez mostanra 55 százalékra emelkedett.

Arra is kitért a kérdéssor, mik a legfontosabb kockázatok a közép-európai vállalatok előtt, a pénzügyi vezetők szerint a csökkenő belső kereslet, a geopolitikai kockázatok és a képzett munkaerő hiánya tartoznak ide leginkább.

Tehát arra számítanak, hogy a gazdaság lassulása miatt mérséklődik a kereslet, ami ronthatja az üzleti eredményeket, miközben az ukrajnai háború miatt jelentősek a külső kockázatok.

A képzett munkaerő hiánya évek óta komoly sérülékenységi pontja a régiónak, a legtöbb országban munkaerőhiány van, és a jelek szerint a munkanélküliség várható emelkedése sem biztos, hogy segít.

A pénzügyi és gazdasági bizonytalanságnak az idei Deloitte Central Europe CFO felmérésben mért 61%-os szintje 2015 óta a legmagasabb érték. A bizonytalanság ilyen rendkívül magas szintjénél a válaszadók többsége (83%-a) úgy érzi, hogy nem ez a megfelelő idő, hogy a mérlegükben nagy kockázatot vállaljanak.

A 2020 és 2022 közötti három felmérésben a pénzügyi vezetők a belső finanszírozást és a bankhitelt látták a legvonzóbb finanszírozási forrásnak vállalatuk számára. A 2023-as előrejelzések szerint a magántőke (30%) megelőzte a bankhitelt (25%), azonban továbbra is a belső finanszírozás marad a legvonzóbb finanszírozási forma.

Ennek oka elsősorban az emelkedő globális kamatkörnyezetben kereshető, a jelenlegi kamatszintek mellett jelentősen romlott a banki hitelek versenyképessége.

A pénzügyi vezetők saját vállalatuk kilátásaival kapcsolatban is jóval pesszimistábbak lettek elsősorban a magas infláció, a lassuló növekedés és a szigorú monetáris politika miatt. A működési eredményekkel kapcsolatos elvárások mindent összevéve a 2022-es 4%-ról meredeken zuhantak -17%-ra, ami az első CFO-felmérés elkészítése óta, azaz 10 éve a legrosszabb adat.

A jelentősen romló kilátások miatt a beruházásokkal is sokkal óvatosabbak a vállalatvezetők, illetve a foglalkoztatás bővülésével kapcsolatban is csökkentek a várakozásaik. Ugyanakkor a közép-európai országokban megkérdezett pénzügyi vezetők fele úgy nyilatkozott, hogy a foglalkoztatás mértéke cégüknél változatlan marad. A kialakult nehéz környezetben sem vetnék el a bővülést, a költségcsökkentés a pénzügyi vezetők alig tizedénél számít elsődleges célnak idén.

A tanulmány terjes terjedelmében elérhető az alábbi linken

Az ilyen sürgető nehézségek azonnali intézkedésre késztetik a vállalatokat is, ami magyarázatot ad arra, miért szorult vissza a természeti katasztrófákkal járó kockázatok (a 3. helyről a 6.-ra) és az éghajlatváltozás (a 6. helyről a 7.-re) az éves rangsorban, ahogy a világjárvány (a 4. helyről a 13.-ra) is veszített a jelentőségéből annak következtében, hogy a védőoltásoknak köszönhetően megszűntek a lezárások és a korlátozások. A politikai kockázatok és a politikai indíttatású erőszak szintén új tényező a tíz legnagyobb globális kockázat között (10. hely) , míg a képzett munkaerő hiánya a 8. helyre lépett elő. A jogi és szabályozási változások továbbra is a fő kockázatok közé tartoznak (az 5. helyen), a tűzeset/robbanás viszont két hellyel visszaesett, így már csak a 9. A teljes globális, illetve országokra bontott kockázatok megtekinthetők a teljes – angol nyelvű – Kockázati Barométerben.

• Magyarországon a vállalatokra és vállalkozásokra leselkedő legnagyobb kockázatot az energiaválság közvetlen, illetve a vele járó közvetett hatások jelentik (energiaellátási hiány, az ennek következményeként fellépő szolgáltatáskimaradások, illetve az árak ingadozása), melyet a felmérésben résztvevő magyar szakértők 50 százaléka sorolt a legfontosabb potenciális kockázatok közé.
• Ezt követik az elsőhöz valamelyest kapcsolódó makrogazdasági fejlemények jelentette kockázatok (melyek közül a legégetőbb az infláció), melyeket 47 százalék sorolt a leginkább fenyegetést jelentő tényezők közé.
• A nemzetközi listán is kiemelt kockázati tényezőnek minősített jogi és szabályozási változások hatásait pedig a kitöltők 37 százaléka azonosította az egyik legjelentősebb rizikófaktorként, így ez a harmadik helyre került a rangsorban.

Az AGCS vezérigazgatója, Joachim Müller a következőképpen vélekedett a felmérés megállapításairól:

Az Allianz Kockázati Barométer immár egymás után második éve jelzi, hogy a fokozódó kiberkockázatok és az üzletmenet megszakadása okozza a legnagyobb aggályokat a vállalatok számára. Ugyanakkor az inflációt, a közelgő recessziót és az energiaválságot közvetlen veszélynek tekintik az üzleti tevékenységeikre nézve.

A vállalatok – különösen Európában és az Egyesült Államokban – attól tartanak, hogy a világjárvány következményei és az Ukrajnában zajló háború gazdasági és politikai hatásai miatt állandósul a válsághelyzet, ez pedig minden vállalkozás ellenálló képességét próbára teszi. A jó hír, hogy biztosítóként számos ügyfelünknél folyamatos fejlődést látunk ezen a téren, különösen az ellátási láncok megszakadásával szemben jellemző a reziliencia növekedése, és egyre többször tapasztaljuk, hogy az üzletmenet-folytonossági tervezés is hatékonyabbá válik, valamint a kiberbiztonsági ellenőrzések is fokozódnak. Az elmúlt évek eseményeire tekintettel a vállalatoknál az ellenálló képesség kialakítása és a kockázatok felszámolása immár az intézkedések homlokterébe került.

2023-ban az Allianz Kockázati Barométer rangsorát vezető négy kockázat szinte azonos volt a vállalatok méretétől függetlenül, tehát a nagy-, a közép- és a kisvállalkozások körében is. Emellett a meghatározó európai gazdaságokban és az Egyesült Államokban egyaránt energiaválság várható. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint Afrikában működő vállalkozások esetében némileg eltérő kockázatok keltenek aggodalmat, ami arra utal, hogy az Ukrajnában zajló háború és annak gazdasági-politikai következményei másféleképpen gyakorolnak rájuk hatást.

Digitális vagy zavart okozó veszélyek

A kiberbiztonsági események, például az informatikai leállások, a zsarolóvírusos támadások vagy az adatvédelmi incidensek második éve szerepelnek a legjelentősebb kockázatok között világszerte, ami most fordult elő először. Egyúttal 19 országban, köztük Kanadában, Franciaországban, Japánban, Indiában és az Egyesült Királyságban vezetik a legnagyobb veszélyforrások rangsorát. A 250 millió dollárnál kevesebb éves bevétellel rendelkező vállalkozások leginkább e kockázat miatt aggódnak.

Sok vállalat számára a kibertérben tapasztalható veszély nagyobb, mint valaha, a kiberbűncselekményekkel összefüggő biztosítási kárigények pedig továbbra is gyakoriak. A nagyvállalatok körében megszokottá vált, hogy támadások célpontjai lesznek, a megfelelő kiberbiztonsággal rendelkezők pedig eredményesebben tudják visszaverni a legtöbb támadást. Ugyanakkor egyre több kis- és középvállalkozás is elszenvedővé válik, mivel hajlamosak alábecsülni a kitettségüket és a kiberbiztonsági ellenőrzési keret erősítésébe való folyamatos beruházás szükségességét.

– mutatott rá a kiberbiztonsági kockázatvállalásért felelős Shanil Williams, az AGCS igazgatósági tagja és vállalati kockázatvállalási igazgató.

Az Allianz Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontja szerint 2023-ban is gyakran fordulnak majd elő zsarolóvírusos támadások, az adatvédelmi incidensek mérlegelt átlagára pedig rekordmagas, 4,35 millió dollár, és várhatóan az 5 millió dollárt is meghaladja 2023-ban. Az ukrajnai fegyveres konfliktus és a kiterjedtebb geopolitikai feszültségek növelik az államilag támogatott elkövetők általi nagyszabású kibertámadások kockázatát. Emellett növekvő hiány tapasztalható kiberbiztonsági szakemberekből, ami tovább nehezíti a biztonság erősítését.

2023 sok országban ismét fokozott kockázatokat tartogat a vállalkozások számára az üzletmenet megszakadása szempontjából, mivel számos üzleti modell sérülékeny a hirtelen sokkhatásokkal és változásokkal szemben, ami aztán a nyereségre és a bevételre is kihat. Az üzletmenet megszakadása világszinten a második, Brazíliában, Dél-Koreában, Hollandiában, az Egyesült Államokban, Mexikóban, Németországban, Svédországban és Szingapúrban viszont az első számú kockázat.

A megszakadást okozó tényezők köre széles. A vállalatok leginkább az üzletmenet kiberbiztonsági okokból történő megszakadásától tartanak (a válaszok 45 százaléka), a második fő ok az energiaválság (35 százalék), majd a természeti katasztrófák következnek (31 százalék). Az égbe szökő energiaköltségek rákényszerítettek egyes energiaigényes ágazatokat, hogy hatékonyabban használják fel az energiát, máshova költöztessék a termelést, vagy akár az átmeneti leállást is fontolóra vegyék. Az ebből eredő hiányok ellátási zavarral fenyegetik Európa több kritikus jelentőségű ágazatát, így az élelmiszeripart, a vegyipart, a gyógyszeripart, az építőipart és a feldolgozóipart, noha az Európában tapasztalható enyhe tél és a gázár stabilizálódása némileg könnyít az energetikai helyzeten.

Az esetleges világméretű recesszió is zavarforrás lehet 2023-ban: fennáll a veszélye annak, hogy beszállítók mennek csődbe vagy válnak fizetésképtelenné, ami különösen aggályos az egyetlen vagy korlátozott számú nélkülözhetetlen beszállítóval rendelkező vállalatok számára. Az Allianz Trade szerint 2023-ban világszerte jelentős mértékű, 19 százalékos növekedés várható a vállalkozások fizetésképtelenségében.

Makrogazdasági gondok

A makrogazdasági környezet változásai, például az infláció vagy a gazdasági és pénzügyi piaci volatilitás világszinten a harmadik legjelentősebb kockázat a vállalatok számára 2023-ban (25%). 2022-ben ez a kockázat még a 10. helyen állt, azonban egy évtized után ismét felkerült a dobogóra. Mindhárom meghatározó gazdasági térség – az Egyesült Államok, Kína és Európa – egyidejűleg, de eltérő okokból váltott válságüzemmódra az Allianz Research szerint, amely 2023-ra az említett térségek közül csak Kínára nem jósol recessziót. Az infláció különösen aggasztó, mivel számos vállalat árstruktúráját és haszonkulcsát kikezdi. A reálgazdasághoz hasonlóan a pénzügyi piacok is nehéz év elé néznek, mivel a jegybankok lecsapolják a rendszerszintű többletlikviditást, és még a korábban likvid piacokon is visszaesik a kereskedelmi forgalom.

2023 nehéz év lesz, tisztán gazdasági szempontból nézve sok háztartás és vállalat valószínűleg legszívesebben elfelejtené majd. Mindazonáltal nincs ok a kétségbeesésre.

– fogalmazott Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza, majd hozzátette: Egyrészt a kamatlábakban várható fordulat jól fog jönni, nem utolsósorban több millió megtakarítónak biztosan. A középtávú kilátások is jóval derűsebbek az energiaválság ellenére – vagy éppen azért. Már a 2023-ban várható recesszión túlmutató következmények is kezdenek egyértelművé válni: a gazdaság kényszerű átalakítása a dekarbonizáció érdekében és nagyobb kockázattudatosság minden társadalmi rétegben, erősítve a társadalmi és gazdasági ellenálló képességet.

Növekvő és csökkenő kockázatok

Az energiaválság a leginkább növekvő kockázat: első alkalommal szerepel az Allianz Kockázati Barométer ranglistáján, és rögtön a 4. helyre került (22 százalék). Előfordul, hogy bizonyos ágazatok, például a vegyipar, a műtrágyaipar, az üvegipar és az alumíniumgyártás egyetlen energiaforrásra támaszkodik – amely számos európai országban az orosz gáz –, ezért sérülékeny az energiaellátás zavaraival vagy az áremelkedéssel szemben.

Ha ezek az alapágazatok nehézségekkel küzdenek, annak következményei az értékláncban lejjebb elhelyezkedő egyéb ágazatokban is érezhetőek lesznek.

Az Allianz Trade szerint változatlanul az energiaválság gyakorolja majd a legnagyobb sokkhatást a jövedelmezőségre, különösen az európai országokban. Az energiaárak a jelenlegi árszínvonalon felemésztenék a legtöbb nem pénzügyi vállalat nyereségét, mivel árképzési pozíciójuk a csökkenő kereslet hatására gyengül.

Mivel 2022 is a híradásokat uraló konfliktusokkal és zavargásokkal terhelt, zűrzavaros év volt, a politikai kockázatok és politikai indíttatású erőszak újonnan került be a rangsorba a 10. helyen (13 százalék). A háborún kívül az is aggodalmat okoz a vállalatok számára, hogy:

Egyre nagyobb zavarokat idéznek elő számos országban a megélhetési válság begyűrűzése miatti sztrájkok, forrongások és zavargások.

Noha éves összehasonlításban visszaestek a rangsorban, a természeti katasztrófák (19%) és az éghajlatváltozás (17%) továbbra is komoly nehézségek elé állítják a vállalkozásokat. Még befértek a hét legnagyobb globális kockázat közé abban az évben, amikor lecsapott az Ian hurrikán, az Egyesült Államok történetének egyik legerősebb vihara, világszerte csúcsokat döntöttek a hőhullámok, az aszályok és a téli viharok, és a biztosított káresemények összértéke meghaladta a 100 milliárd dollárt.

Az Allianz Kockázati Barométer az Allianz Csoport vállalati biztosítója, az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) által más Allianz-vállalatok közreműködésével összeállított éves üzleti kockázati rangsor, amely 94 ország és régió 2712 kockázatkezelési szakértője, köztük vezérigazgatók, kockázatkezelők, alkuszok és biztosítási szakértők által megfogalmazott vélemények alapján készült. A rangsor idén 12. alkalommal jelent meg.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A biztosító a saját felméréseire hivatkozva a piacot egyik leginkább befolyásoló fejleménynek a biztosítási kockázatok új sorrendjét emelte ki.

A legfőbb üzleti kockázatok idén az üzletmenet megszakadása, a világjárvány és a kiberbiztonsági események lesznek – vagyis három, egymáshoz szorosan kapcsolódó kockázati tényező. Magyarországon fej-fej mellett, megosztva végeztek az első helyen a kiber incidensek és a járványhelyzet jelentette kockázatok, mindkettőt egyaránt a 108 válaszadó 32 százaléka jelölte meg az első helyen.

A 2020-as kockázati barométeren a válaszadók 42 százaléka által legfontosabb kockázatnak jelölt jogi és szabályozási környezet változásainak kockázata továbbra is jelentős maradt, de a járványhelyzet és a digitalizáció gyorsulását kihasználó kiberbiztonsági incidensek leszorították az első helyről.

A top tízben pedig új elemként jelent meg a természeti katasztrófák jelentette kockázat, amely hazánkban a viharkárok, valamint az árvizek és földrengések által jelentett rizikófaktorokat fedi. Hozzátették, hogy a járvány miatti bizonytalanság még sokáig nem múlik el, és Magyarországon is megjelenhetnek a megváltozott igényekhez igazodó lakásbiztosítások, az üzletmenet-folytonossági biztosítások, vagy a munkából kiesésre köthető termékek.

Az Allianz szerint a járvány felgyorsította a digitális átalakulást, de közben a személyes kapcsolatokat is felértékelte. A biztosítási termékek és szolgáltatások fontos szempontja lesz emiatt az emberközpontúság, de meghatározó követelményként említették a szolgáltatások egyszerűsítését, az áttekinthető termékkínálatot, a távoli ügyintézést is.

A biztosítóknak a közlemény szerint érdemes hasznosítaniuk a közösségi médiából származó adatokat, az adatok elemzésében pedig a mesterséges intelligenciát, így egyre pontosabban mérhetik fel az ügyféligényeket. Alapvető elvárás továbbá, hogy a befektetéseik megfeleljenek a fenntarthatósági követelményeknek, a környezeti és társadalmi szempontokra egyaránt ügyelve – olvasható az előrejelzésben.

Nem elég megalapozottak a kockázatkezelési döntések

A PwC több mint 2000 cégvezetőt, vezető tisztségviselőt, igazgatósági tagot és szakembert kérdezett meg a kockázatkezelés, a megfelelőség és a belső audit területéről, valamint több tucat vezetővel és igazgatósági taggal készített interjút. A felmérésben részt vevők 99 országból 27 iparágat képviseltek.

Az MTI-nek küldött felmérés szerint a vállalatoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az erősebb digitális készségek és kapacitás kialakítására a kockázati funkciójukon belül, hogy napjaink technológia által vezérelt világában megalapozottabb döntéseket hozzanak a kockázatokról. 

Major Andrea, a PwC Magyarország vállalati kockázatkezelési részlegének cégtársa kiemelte:

A kockázatkezelési szakemberek üzleti tevékenységét – az adatelemzéstől a nagyobb automatizálásig – nemcsak a technológia alakítja át, hanem a potenciális kockázatok is. Bár a digitális átalakulás a kockázatok azonosítására és a megalapozottabb döntéshozatalra is kínál lehetőségeket, a tanulmány rámutat arra, hogy számos szervezet még nem él teljes mértékben ezekkel.

– tette hozzá.

• Az első számú magyar döntéshozók mindössze 15 százaléka mondta azt, hogy a rendelkezésére álló kockázati kitettségi adatok kellően átfogóak a hosszú távú döntéshozatalhoz.
• Ez azt jelenti, hogy a kockázatkezelési funkciók nem használják ki az elérhető bőséges adatmennyiségben rejlő lehetőséget.

Valós időben lenne jó reagálni a kockázatokra

A szakértő létfontosságúnak nevezte, hogy a kockázatkezelési szakemberek felismerjék: digitális rátermettségük javításával sokat tehetnek azért, hogy fontos partnerekké és vezetőkké váljanak, és segítsék szervezetüket a digitális kezdeményezésekkel járó előnyök jobb kiaknázásában.

• A tanulmány alapján a kockázati funkciók segíthetik a megalapozottabb döntéshozatalt, a szervezet digitális tervét teljes egészében támogatják, fejlesztik a munkavállalók készségeit és új tehetségeket vonnak be – sorolta.
• A további előnyök között van, hogy lehetővé teszik a szervezet számára, hogy valós időben reagáljon a kockázatokra, és aktívan bevonják a döntéshozókat a legfontosabb digitális kezdeményezésekbe.

Photo by Helloquence on Unsplash

Egyedülálló és innovatív ötletből nemzetközi szinten sikeres vállalkozás

A startupok alapvető célja az, hogy egy egyedülálló és innovatív ötletből nemzetközi szinten sikeres vállalkozást valósítsanak meg. A legnagyobb kihívást azonban kevésbé az újszerű ötlet megtalálása, hanem inkább a határok átlépése jelenti.

„Az anyanyelven, ismert környezetben induló vállalkozások számára az új országok meghódítása nyelvi, kulturális, kapcsolati, piacismereti és pénzügyi szinten is komoly feladatot jelent. Gondoljunk csak bele abba, hogy még a mai online környezetben is mennyire sokat jelent egy új üzleti kapcsolat megteremtése során a személyes találkozó, bemutatkozás lehetősége”

– tájékoztatott Németh Balázs, a K&H Változáskezelés divíziójának vezetője.

A szűk keresztmetszeteket, a potenciális problémaforrásokat keresik

A Start it @K&H inkubátorunkban ezért éppen ezeket a hiányosságokat, nehézségeket beazonosítva készítjük fel a startupokat, hogy a hathónapos kurzus végén a globális megmérettetésre érett vállalkozások kerüljenek ki. A kiválasztott 13 startup folyamatos üzleti képzést és iparági szakértők mentorálását kapja, bekerül a K&H hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerébe, és anyacégünk, a KBC által hat éve sikeresen működtetett nemzetközi inkubátorban is részt vehet – Tette hozzá Németh Balázs.

„Ahhoz, hogy egy startup fel tudja kelteni a potenciális vevők érdeklődését, ügyfeleket szerezzen, bevételt generáljon, és önálló lábra állhasson – tehát ne függjön mindenáron a befektetői tőkétől, valamint mind a befektető, mind a saját maga elégedettségét biztosítani tudja –, elengedhetetlen minél hamarabb megtervezni, felépíteni és működtetni a sales-marketing gépezetet. Ez jelentheti ugyanis a hidat ahhoz, hogy a lelkes startupokból ne csak sikeres helyi kkv-k, hanem olyan “scaleup” cégek váljanak, amelyekben akár nemzetközi befektetők is komoly lehetőséget látnak”

– hangsúlyozta ki Bukits Róbert, a startupok növekedési fázisának felgyorsításában tevékenykedő Infinityn International alapító-ügyvezetője, a Start it @K&H együttműködő partnere.

És akkor jöjjenek a növekedést gyorsító tippek a startupoknak

1. Ideális ügyfél meghatározása: Fontos belelátnunk az ideális vevő döntéshozatali folyamatába, hogy hogyan, miért, és mikor hoz meg egy olyan döntést, amikor utánanéz és megvásárol egy adott megoldást/szolgáltatást. Ezek ismeretében tudunk megfelelően reagálni igényeire és pontosan meghatározni, hol, hogyan és milyen üzenetekkel érjük el.
2. Az ismertség fél siker: a startupok számára elengedhetetlen, hogy a vevők körében minél hamarabb felkeltsék az érdeklődést a téma/termék iránt, valamint a bizalmat a startup iránt.
3. Nemzetközi terjeszkedési terv: már a korai fázisban szükséges azon gondolkozni, hogy hogyan valósítható meg a nemzetközi terjeszkedés és bevétel.
4. A digitális tér maximális kihasználása: a kommunikáció mellett értékesítési oldalról is érdemes proaktívan kiaknázni a digitális és a közösségi média felületeket, hogy még a döntési fázist megelőzően, minél koraibb szakaszban tudjunk bekapcsolódni a potenciális vevők vásárlási folyamatába.
5. Lead (vevőjelölt) generálás inbound marketingen keresztül: értékes és releváns tartalommal felkeltjük a potenciális ügyfelek figyelmét, majd az érdeklődési fázisba léptetjük őket. Ezt követően folyamatos bizalomépítési lépéseken keresztül vásárlás-közeli állapotba juttatjuk őket, ahonnan már egy értékesítési kolléga átveheti a lehetőséget az üzlet megkötéséhez.
6. Összehangolt sales-marketing gépezet: már a kezdeti stádiumban el kell kezdeni a sales-marketing gépezet összehangolt kiépítését, „all-in-one” támogató technológia bevezetését és folyamatos működtetését, hogy a kezdeti tőkebefektetést követően is működjön a startupban rejlő érték kiaknázása ügyfélszerzés, ügyfélmegtartás és bevételnövelés formájában. Így biztosítható, hogy fenntartható növekedési pályára tudjon állni a startup.
7. Partnerség: egyetlen startup sem lehet önmagában sikeres. Meg kell találni a megfelelő partnereket, akik tőkével, tudással, tapasztalattal, módszertannal, technológiával, kapcsolatrendszerrel és azonnal elérhető, a helyi kultúrát és nyelvet beszélő kiegészítő szakértő erőforrásokkal tudják gyorsítani a startup növekedését.

A programról bővebb információ itt és itt érhető el.

Közép- és Nyugat-Európában nő meg leginkább az árvízi kockázat

A szerzők három forgatókönyv alapján elemezték az árvízi kockázatot: 1,5, 2 és 3 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén, és arra a megállapításra jutottak, hogy Közép- és Nyugat-Európában nő meg leginkább az árvízi kockázat mindhárom esetben, és minél nagyobb a hőmérsékletnövekedés, annál nagyobb lesz a kockázat.

A károk összértéke elérheti a 17 milliárd eurót évente

Másfél Celsius-fokos hőmérsékletnövekedés esetén 113 százalékkal nő az árvízi kockázat, 3 Celsius-fokos növekedés esetében 145 százalékkal. Előző esetben a térségben élő lakosok 86 százalékát, mintegy 650 ezer embert érinthet a természeti csapás, amely mintegy 15 milliárd kárt okozhat évente. Utóbbi esetben mintegy 780 ezer embert sújthatnak az áradások, és a kár elérheti a 17 milliárd eurót évente.

1,5 Celsius-fok alatt akarják tartani a felmelegedést

A 2015 decemberében Párizsban tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azon szándékukat, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. Még ha a globális felmelegedést sikerül is ezen korlátokon belül tartani, a regionális hőmérsékleti változások és ezáltal a klímaváltozás hatásai jelentősen eltérhetnek a globális átlagtól.

Ezen tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az árvízi kockázat jelentős növekedését el lehet kerülni azzal, ha a globális felmelegedés az alacsonyabb hőmérsékleti növekedésen belül korlátozódik – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő honlapon.

Az Allianz által készített 2018-as jelentés 80 ország 1911 kockázati szakértőjének bevonásával készült, ami részvételi rekordnak számít. 

Az üzletmenet megszakadásától tartunk a legjobban

A kockázat változó jellege és a kiberbiztonsági események számának emelkedése következtében a vállalkozások világszerte az üzletmenet megszakadásától tartanak a legjobban. 

Magyarországon ugyancsak az üzletmenet megszakadása jelenti az egyik legnagyobb kockázatot, emellett a vállalkozásokat az új technológiákból származó kockázat és kötelezettség is aggasztja. 

– magyarázza Ole Ohlmeyer az AGCS kelet-európai térségért felelős vezetője.

A fentiek az összekapcsolt gazdaság gerincére mérnek csapást, mérettől és ágazattól függetlenül a vállalkozások sikerét vagy akár azok létét is veszélybe sodorva. 

Ez is érdekelheti:

• Allianz Kockázati Barométer II. rész: Kiberbiztonság

Az üzletmenet megszakadását kiváltó új események

Az üzletmenet megszakadása immár hatodik éve számít a legfontosabb kockázatnak, 13 országban, Európában, az ázsiai és csendes-óceáni térségben, valamint az afrikai és a közel-keleti régióban az első helyen áll. Nincs olyan kisméretű vállalkozás, amely ne lenne érintett.

• A vállalatoknak egyre több forgatókönyvvel kell számolniuk a hagyományos kockázatoktól, azaz a tűzesetektől, a természeti csapásoktól és az ellátási lánc megszakadásától kezdve az olyan új kiváltó eseményekig, mint a digitalizáció és az összekapcsoltság, amelyek tipikusan nem fizikai kárforrások, de hatalmas pénzügyi veszteséggel járnak.
• A legfontosabb informatikai rendszerek összeomlása, a terrorizmus vagy a politikai erőszak, a termékek minőségi hiányosságai vagy a váratlan szabálymódosítások átmenetileg vagy tartósan megakaszthatják a vállalkozások működését, ami súlyos következményekkel jár a bevételekre nézve.

Leginkább a kiberbiztonsági eseményektől tartunk

Az AGCS kiberkockázatok modellezésével foglalkozó partnere – az immár a Guidewire Software tulajdonában álló Cyence – becslései szerint a pénzügyi, egészségügyi vagy kiskereskedelmi szektorban működő vállalatok esetében egy több mint 12 órán át tartó felhőleállás következményeinek átlagköltsége akár 850 millió dollár vagy 700 millió dollár is lehet Észak-Amerikában, illetve Európában.

Jelentősen alábecsüljük az üzletmenet megszakadásából fakadó kockázatokat

Érdemes megfontolni Volker Muench, az AGCS globális vagyonbiztosítási és üzletmenet-folytonossági szakértőjének tanácsát:

„A vállalkozásoknak folyamatosan finomítaniuk kellene vészhelyzeti és üzletfolytonossági terveiket, hogy azokban megjelenjen az üzletmenet megszakadását befolyásoló új környezet, és hogy megfelelő választ adjanak az üzletmenet megszakadásával fenyegető mind nagyobb kiberkockázatra”

A szakértő figyelmeztet továbbá, hogy a vállalkozásokat nagy meglepetésként érheti az üzletmenet megszakadását ténylegesen kiváltó ok, annak terjedelme és anyagi következményei is. A társaságok rendszerint azt is alulbecsülik, hogy mennyire bonyolult a szokásos üzletmenet visszaállítása. 

A TOP 10 legfontosabb üzleti kockázat 2018-ban 

A második részben a Kiberbiztonsági kockázatokról lesz szó, olvasson bele:

• Allianz Kockázati Barométer II. rész: Kiberbiztonság

Fotó: Freepik

Húzósak a tranzakciós költségek, közben meg omlik össze az árfolyam

• Ha bitcoinnal akar valaki utalni, ennek a költsége jelenleg az egekben van: egyelőre nem nagyon éri meg ilyen módon pénzt küldeni.
• Úgy tűnik a bitcoin jelenleg a hazárdőrök, spekulánsok játékszere. Hihetetlen eufória vette körül ugyanis december közepéig az árfolyamot, de ez mostanra átváltott pánikká: a bitcoin árfolyama egy nap alatt 14.400 dollárról 10.000 dollárig zuhant. 
• A 2017 december közepei 20.000 dolláros csúcshoz képest 50 százalékkal vagyunk lejjebb. Van miért aggódni?

Illikvid, nem a profik kereskednek vele, tele a piac a kezdő árfolyamzsonglőrökkel

• Úgy tűik, hogy nem a megfontolt és nagy tapasztalattal rendekető befektetők kereskednek a bitcoinnal: nagyobb árfolyamzuhanás akár egy eladási lavinát is elindíthat.
• Kockázati tényező az is, hogy a bitcoin átválthatósága nehézkes, emiatt pedig illikvid.
• Már az is nehezíti a pénzváltást, hogy nagyobb árfolyamváltozás esetén azok a tőzsdék, ahol online lehet vásárolni bitcoint lehalnak, a weboldaluk elérhetetlenné válik.

Képzeljük csak el: Az árfolyam bezuhan, a befektető visszaváltaná a bitcoinjait valami normálisabb devizára, és akkor puff-neki nem lehet elérni az elektronikus pénztárcát.

Sajnos mivel a kriptovaluta-spekulánsok többsége még tapasztalatlan befektető, így valószínűsíthető, hogy a többségük több pénzt kockáztat, mint amit megengedhet magának.

– magyarázza Mándó Milán.

Ebből megint csak az következik, hogy akik, kvázi a rezsipénzt tették fel a Bitcoinra, jobban is fognak pánikolni és sokat veszítenek. Sőt, olyat is lehetett olvasni, hogy volt aki hitelből vásárolt bitcoint mert azt hitte, hogy majd 1 millió dollár lesz az árfolyam.

Bedönthetik a nagyok a bitcoint

Mivel a bitcoinnál folyamatosan látszik az egész főkönyv, így egyszerűen lehet követni, hogy melyik virtuális tárcának mennyi a BTC egyenlege egy adott pillanatban.

Vajon a Pareto elv itt is érvényes lenne? Kiderült ugyanis, hogy míg a bitcoin tulajdonosok 97%-ának kevesebb, mint 1 BTC-je van, a maradék 3%-nál van a BTC dollárban kifejezett összértékének 87%-a. Erről bővebben itt lehet olvasni. 

A többi kriptovaluta is a bitcoinnal együtt zuhan

Azt gondolhatnánk, hogy oké zuhan, a bitcoin árfolyama, de vannak más kriptovaluták is. Na igen! Csak az a helyzet, hogy ilyenkor a hasonló kriptonvaluták az árfolyama is csökken. Mivel a bitcoint sokan a teljes egészében a kriptovaluta piaccal veszik egy kalap alá, így az árfolyamára ható változások kihatnak a többi kriptovalutára is. Tehát még diverzifikálni sem lehet a kriptók között! – magyarázza Mándó Milán.

Jelenleg így néz ki a bitcoin árfolyama

1. 40 dolláros olaj
Bekövetkezés esélye: 20%

Ha az OPEC tagországok és a nem OPEC tagok által is elfogadott, a kitermelést 2018 decemberéig korlátozó megállapodást valamelyik fél felrúgná – tartva a magasabb olajárak láttán újra beinduló amerikai palaolaj cégek növekvő kitermelésétől – a megjelenő plusz kínálat és az egyoldalú, áremelkedésre számító befektetői pozícionáltság hatására a fekete arany árfolyama hirtelen mélyrepülésbe kezdene, meg sem állva a 40 dolláros szintig.

2. Trump idén megbukik
Bekövetkezés esélye: 10%

A 2016-os elnökválasztási kampány során az oroszokkal való esetleges összejátszás körüli vizsgálatok miatt már Trump közvetlen körének és akár családjának érintettsége is felmerült. A republikánusok számára ezért a novemberi kongresszusi választások közeledtével akkora teherré válhat az elnök személye, hogy „megkérik” a távozásra. Ha ez megtörténne, akkor a jelenlegi alelnök, Mike Pence léphet a helyére, aki egy kipróbált politikus, így vélhetően pozitívan fogadnák a részvénypiacok.

3. Kidurran a bitcoin lufi
Bekövetkezés esélye: 10%

A bitcoin árfolyama 2017-ben több mint 16-szorosára nőtt, amihez fogható áremelkedést leginkább az árfolyambuborékok fújódásakor láthatunk. A kriptopénzek piacán azonban megjelentek a hackerek is, jó pár számlát kiürítve, ami nem tesz jót a termék megítélésének. A befektetők az ilyen híreket az árfolyamesésre spekuláló shortolásra is felhasználhatják a jövőben, ugyanis a chicagói tőzsdén elindult a határidős bitcoin kereskedés.

4. Inverzzé válik az amerikai hozamgörbe
Bekövetkezés esélye: 15%

A rövid hozamok a Fed kamatemeléseivel párhuzamosan emelkedtek a tavalyi év során, a hosszú hozamok viszont – részben a kereslet fokozódása, részben az infláció alacsony szintje miatt – nem mozdultak felfelé, így egyre laposabbá vált az amerikai hozamgörbe, amit a gyengülő gazdasági teljesítmény előjelének szoktak tekinteni. Alapvetően arra számítunk, hogy az infláció gyorsulásával és a jegybanki szigorítás beindulásával a hosszú hozamok is felfelé veszik az irányt. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a 2017-es trend folytatódik: a rövid hozamok gyorsabban emelkednek, „beelőzve” ezzel a hosszabb hozamokat, ami megingathatja a jövőbeli növekedésbe vetett bizalmat.

5. Már idén kamatot emel az EKB
Bekövetkezés esélye: 10%

Az Európai Központi Bank az év végi sajtótájékoztatója alapján még 2020-ra is csak 1,7 százalékos inflációt vár, elmaradva a 2 százalékos céltól. A vállalt szeptemberi időponthoz képest ezért elnyúlhat a mennyiségi lazítás befejezése. Az eurózóna növekedése ugyanakkor erős és széles körű, és a fogyasztói bizalom is az egekben van. Így, ha ez az optimista hangulat tovább erősödik, az EKB szeptemberben ténylegesen leállíthatja kötvényvásárlási programját, és akár decemberben kamatot emelhet. Mindezek hatására az euró jelentősen erősödne, ami rossz hír lenne az exportpiacokra utalt eurózónás, de különösen a német részvényeknek. Ráadásul a német hozamok is felfelé vennék az irányt, ami a magyar kötvénypiacot is nyomás alá helyezné.

6. A britek mégsem lépnek ki az EU-ból
Bekövetkezés esélye: 15%

A 2016-os népszavazás óta kevés előrelépés történt a kilépési tárgyalások során: a kilépő számlát illetően ugyan már megállapodtak a felek, de az Írország és Észak-Írország között újra felállítandó határral és az EU-s állampolgárok jogaival kapcsolatban nem közeledtek egymáshoz az álláspontok. A 2019 tavaszától életbe lépő kereskedelmi feltételekről pedig még el sem kezdődtek az egyeztetések. A brit társadalom körében ezért egyre népszerűtlenebb az elszakadás, és több politikus is felveti egy újabb népszavazás lehetőségét. Ha a britek mégis maradnak az EU-ban, az nemcsak a brit gazdaságnak, hanem a kontinentális Európának is jó hír lenne, hiszen eltűnne a Brexit miatti bizonytalanság a piacokról.

7. 300 alatt az euró
Bekövetkezés esélye: 10%

Utoljára 2015 tavaszán fordult elő, hogy a forint euróval szembeni árfolyama kettessel kezdődött, és az elmúlt több mint két és fél évben csupán rövid időszakokra mozdult ki a 307-317-es sávból. A szűk sávon belüli mozgás az egymást kioltó erők eredménye: a gazdasági teljesítmény és a masszívan pozitív folyó fizetési mérleg az erősödést, az alacsony kamatkörnyezet és a monetáris politika a gyengülést segíti. Amennyiben a hazai gazdasági növekedés erős marad, és tovább javul az ország kockázati megítélése, úgy a rövid hozamokat már nehéz lesz lejjebb szorítani, és akár 300 forint alá is benézhet az euró. Igaz, cseh mintára az árfolyamküszöböt még bevetheti az MNB, csökkentve ezzel a forint erősödésének esélyét.

8. nem kap felminősítést Magyarország
Bekövetkezés esélye: 15%

Magyarország jó úton halad, hogy idén felminősítést kapjon. Ami megakadályozhatná ezt, az a hazai gazdaság növekedésének visszaesése, az adósságrátánk romlása, illetve, ha a költségvetési hiány elmúlt évekre jellemző stabilitása elszállna. Miután a piacok lényegében már beárazták az újabb felminősítést, ennek elmaradása a hozamok emelkedését váltaná ki a magyar kötvényeknél.

9. A Fed leáll a kamatemeléssel
Bekövetkezés esélye: 10%

Minden jel arra mutat, hogy 2018-ban is folytatódik a jelenleg 1,5%-os kamatszint normalizálása, hiszen a növekedés relatíve erős, a maginflációt két éven belül 2%-ra és a piaci hangulat is optimista. Ezek alapján a Fed döntéshozói idén három emeléssel számolnak, amiből a piac jelenleg kettőt el is hisz.

Előttünk van azonban egy olasz választás, amely meghatározó lehet az európai integráció szempontjából, Trump körül is sűrűsödnek a viharfelhők, az észak-koreai konfliktus nincs megoldva, és a kínai növekedés körül is időről-időre kérdőjeleket látunk. Nem kizárt tehát, hogy ha a piaci hangulat bármilyen oknál fogva elromlik, az akár megállásra is késztetheti a Fedet. A Fed pesszimista jövőképe pedig a befektetőket is érzékenyen érintheti, ami könnyen felfordulást okozna a részvénypiacokon, és a dollár is gyengülne.

10. Gyorsul a kínai növekedés
Bekövetkezés esélye: 10%

A kínai GDP növekedési üteme 2010 óta csökkenő trendben van, és az elemzők a folytatásról is hasonló véleményen vannak: idén 6,4%-os, 2019-re pedig 6,2%-os bővülésre számítanak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a 6% feletti GDP növekedés még messze van a hardlandingtől, és az óriási hitelállomány leépítése is fokozatosan, időben elnyújtva történik, ezért Kína továbbra is stabil motorja marad a régiónak és a világgazdaságnak. Ha a kínai gazdaság mégis gyorsabb növekedést tudna mutatni 2018-ban, az jó hír lenne a nyersanyagpiacoknak, hiszen Kína továbbra is a világ legnagyobb nyersanyagimportőre.

Tényleg van okunk az aggodalomra, elővigyázatosnak kell lennünk? Több kár keletkezik az adott napon? Az Allianz Hungária újfent választ ad a kérdésekre, elöljáróban persze óva int mindenkit.

Honnan ered a tizenhármas számtól való félelem?

Idén két alkalommal esett péntekre a hónap tizenharmadik napja. Ugyan a péntek és a 13-as szám összefonódása a szerencsétlen események bekövetkezésével már az ókortól kezdve él a köztudatban.

• Az ókori tökéletesség szimbólumának, a 12-es számnak az árnyékának is tartják.
• Mint péntek 13-a, először 1869-ben Gioachino Rossini zeneszerző életrajzában ütötte fel a fejét.
• A szám a keresztény vallásban Júdás, az áruló, a 13. vacsoravendég jelképe lett.
• Ez a negatív társítás hívta elő a jelenséget, hogy a szám puszta létezése is sok esetben megkérdőjelezhető: az angolszász társadalmakban sok esetben a mai napig keresnünk kell a 13-as házszámot, a 13-as hotelszobát, emeletet vagy éppen kórtermet.

Különböző módokon reagálunk

Mi, Magyarországon különböző érzelmekkel viseltetünk péntek 13 iránt, így van, akit egyáltalán nem befolyásol a babona, létezik olyan, aki csupán egészséges mértékben válik óvatosabbá a balszerencsét jósló népi hiedelem folytán, ám olyanok is akadnak, akik annyira félnek a baljós események bekövetkeztétől az adott napon, hogy akár saját figyelmetlenségükből és feszültségükből kifolyólag idézik elő a kisebb balesetek bekövetkeztét.

Minden évre jut egy péntek 13!

Akár babonásak vagyunk, akár nem, nem tudjuk megkerülni a péntek 13-át. Évente legalább egyszer, de akad olyan év is, amikor háromszor jön szembe velünk.

Bárhogy is gondolkodunk, a tapasztalatok szerint péntek 13-án valóban nem árt kicsit jobban odafigyelnünk magunkra és környezetünkre.

Néhány évvel ezelőtt az Allianz is statisztikákkal támasztotta alá a fokozott óvatosság szükségességét a baljós hangzatú napon, most újra megnéztünk, vajon változott-e valami?

Van összefüggés a károk és a péntek 13 között

Az Allianz Hungária tehát ismét megvizsgálta a nem-élet ágazat kárstatisztikáit, az eredmények alapján pedig elmondható, hogy valódi eltérés mutatható ki egy átlagos pénteki nap, illetve a péntek 13-án bekövetkezett károk számosságát tekintve. Mivel a 2017-es évben az októberi volt a második 13-ra eső péntek, így a januári statisztikákkal kiválóan szemléltethetőek az ezen a napon megugró káresemények.

Önbeteljesítő jóslat?

Januárban ugyanis 915 darab káreseményt rögzítettek az Allianz Hungária munkatársai.

• Ez a szám a 2017. év januárjától-augusztusig terjedő időszak napi átlagánál 56,4%-kal nagyobb: egy átlagos napon mindössze 585 darab káresetről tesznek bejelentést az Ügyfeleink.
• A statisztikáink szerint átlagosan jóval több kár éri ilyenkor a gépjárművekeinket is, töréskárok tekintetében 20-30%-kal magasabb ez az arány.
• 2017 januárjában pedig még a szokásosnál is nagyobb károk sújtották az autósokat péntek 13-án: ekkor mintegy kétszer annyi bejelentést érkezett – 366 darab – az ilyenkor megszokott közel 200 helyett.

Több a csőtörés és az otthoni baleset

Lakásainkban is érdemes jobban odafigyelni péntek 13-án,  mivel átlagosan több mint kétszer annyi csőtörés kár keletkezik, mint egy másik napon. Ez év januárjában például a háztartási balesetek száma is megközelítőleg 125%-kal volt magasabb az átlagosnál.

Érdemes tehát a péntek 13-ai napokat elővigyázatosan kezelni és felkészültséggel várni, hiszen egy megfelelő biztosítás segítségével hamar halvány emlékké szelídülhet a misztikus nap kellemetlensége.

Legközelebb 2018. április 13-a esik majd péntekre.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!