A vállalkozási hangulatindex értéke 55 pont lett, az előző negyedévi 56, illetve az első negyedévi 61 pont után.

A harmadik negyedéves felmérés alapján a VOSZ tagvállalatai között többen jelezték a megrendelések visszaesését, a vásárlóerő csökkenését és a munkaerőhiányt, mint korábban, megjegyezve, hogy az idei utolsó hónapok folyamatai még nem láthatók pontosan.

A közlemény szerint a többség a tervezett bevételekkel számol, de az év elején kitűzött célokat egyre többen nem tudják tartani. Bár az adótartozás nem nőtt, fizetési problémák sincsenek, de minden 7. vállalkozás pénzügyi tartalékok nélkül működik, a magasabb ellenállóképességgel rendelkezők aránya 10 százalék. Jelentős részük elkezdte a fejlesztési célok átértékelését is, minden 5. halasztott el beruházást. Az energetikai fejlesztések a legstabilabbak, ezekről általában nem mondanak le a cégek – írták.

Hozzátették, hogy a munkavállalókat a visszajelzések alapján nem fenyegeti veszély, a vállalkozók általában a munkaerő megtartására törekednek. Béremelést 40 százalékuk biztosított, de ezen felül továbbit nem terveznek.

A szövetség a közvetlen tagságon és a tagszervezetein keresztül több mint 60 ezer vállalkozást tömörít – olvasható a VOSZ honlapján.

Nyitókép: Unspalsh

Hozzátették, hogy a felmérés a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelzi.

A közlemény idézte Rammacher Zoltánt, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetőjét, aki elmondta: márciusi felmérésük szerint stabil a foglalkoztatottság a kkv-szektorban, a cégek 77 százaléka azonos dolgozói létszámmal tervez a következő egy évre. Ilyen magas arány utoljára 2017-ben fordult elő. Jelenleg a cégek 16 százaléka készül új munkatársak felvételére, ami kismértékű visszaesés az előző negyedévi 23 százalékhoz képest. Ezzel párhuzamosan viszont leépítésre is kevesebben, 8 helyett mindössze 5 százalék készül – ismertette.

Rammacher Zoltán megjegyezte, hogy a vállalkozások 72 százaléka számol fizetésemeléssel. A munkavállalók átlagosan 9 százalékkal magasabb bért várhatnak a következő egy évben, ami kissé elmarad az előző negyedévi 11 százaléktól.

A béren kívüli juttatásokat tekintve is inkább visszafogottság jellemzi most a szektort: 50-ről 45 százalékra mérséklődött a cafeteriában gondolkodó cégek aránya. A top 3 juttatási forma továbbra is változatlan. Az elmúlt negyedévhez képest a 13. havi fizetésnél figyelhető meg jelentősebb változás, 25-ről 20 százalékra csökkent az ilyen juttatással tervező cégek aránya. Emellett a legnépszerűbb elem továbbra is a közlekedési költségtérítés és a SZÉP-kártya – olvasható a K&H közleményében.

A K&H 2004 óta készíti a negyedéves K&H kkv bizalmi indexet. A legutóbbi kutatásban, február 20. és március 17. között, 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóit kérdezték meg.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Emlékeztetett arra, hogy Európában tombol a szankciós infláció, ami nemcsak a lakosságot, hanem a vállalkozásokat is kíméletlenül nehéz helyzet elé állítja. Egekben vannak a beszerzési- és szállítási költségek, egyszerre nő az energia- és a munkabérköltség, sőt a hitelek kamatai is drasztikusan megemelkedtek.

A kormány döntése értelmében 2022. november 15-től 2023. június 30-ig a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-i fordulónapra átszámított bankközi kamat (a három havi BUBOR) mértéke, azaz 7,77 százalék.

Az intézkedés automatikusan lép érvénybe, mintegy 2 ezer milliárd forintnyi hitelállományt és 60 ezer vállalkozást érint, így jövő év közepéig a kkv-k összességében mintegy 80 milliárd forintot takaríthatnak meg. Ez azt jelenti, hogy átlagosan mintegy 1,5-2 millió forint maradhat egy cég zsebében – részletezte a miniszter.

Az intézkedés költségei a bankokat terhelik. Számukra ez kigazdálkodható, hiszen az emelkedő kamatok emelkedő extraprofitot is jelentenek. A kabinet továbbá azon dolgozik, hogy a bankadót hitelezési aktivitási feltétellel összefüggésben átalakítsa, ösztönözve ezzel a hitelkihelyezéseket – olvasható a gazdaságfejlesztési miniszter közleményében.

A közép- és felsővezetők toborzásával foglalkozó társaság felméréséből kiderül, hogy a belföldi munkaerőpiacon nem látszanak a visszaesés jelei, továbbra is sok a betöltetlen álláshely, ezért a bérek is magasak. A vállalatok a nagyobb bérköltségek miatt áremelésre kényszerülnek, ez pedig erősíti az inflációt.

A vezetői fizetések Magyarországon bruttó 1,5 millió és 3 millió forint között mozognak, de a régiókért felelős menedzsereké 3,4 millió forint is lehet – derül ki a 7 ezer vezető juttatási csomagját vizsgáló elemzésből. Újabban ráadásul a vezetők egyre gyakrabban euróban kérik a fizetésüket, miközben céges autót is nehezebb biztosítani számukra. Az informatikai cégeknek pedig az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy a jó szakemberek bárhol a világon elhelyezkedhetnek, tehát nemzetközi versenyben kell utánpótlást találniuk.

A közlemény szerint a munkaadókat érő kihívások miatt az új munkatársak egyre komolyabb elvárásokkal számolhatnak. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy várhatóan a leépítésekkel is óvatosabbak lesznek a cégek, mert a járvány alatt kiderült, hogy a nehézségek ellenére is jobban megéri megtartani az alkalmazottakat, mint megválni tőlük, majd később újakat keresni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sokkal nehezebben térnek vissza a fejlődéshez azok a vállalatok, amelyek gyors leépítésekkel válaszoltak a hirtelen jött kihívásokra – tették hozzá.

Nyitókép: Unsplash.

Több pénzt kereshetnek a kkv-szektor munkavállalói. A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre szóló várakozásait mutató K&H kkv bizalmi index szerint ugyanis rekordmértékű béremelésre készülnek a cégek.

A vállalkozások átlagosan 11 százalékkal magasabb fizetéssel számolnak az előttünk álló 12 hónapban, ami az index történetében az eddigi legmagasabb érték. Ez azt jelenti, hogy a cégek inflációkövető emelést terveznek, hiszen az MNB legutóbbi, júniusi jelentése szerint 2022-ben 11 és 12,6 százalék között alakulhat az infláció

– mondta el Rammacher Zoltán, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetője.

Manapság már nem kizárólag csak a bér fontos a munkavállalóknak, mégis komoly munkaerőmegtartó hatása van. A stabil munkavállalói kör pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben egyre fontosabbá válik a cégek számára – tette hozzá a szakember.

Az ágazatokat tekintve csak kismértékű eltérések láthatók: míg a mezőgazdaságban és iparban dolgozók átlag feletti, 12,1 és 11,3 százalékos bérnövekedésre számíthatnak, addig a szolgáltató szektorban 10,7, a kereskedelemben pedig várhatóan 9,2 százalékkal emelkedhetnek a fizetések.

Egyre több helyen számíthatunk cafetériára is

A béren kívüli juttatásokat tekintve is kedvező kilátások figyelhetők meg.

Az elmúlt egy év során folyamatosan emelkedett a cafetériában gondolkodó cégek aránya, ami mostanra elérte a 60 százalékot. A növekvő tendencia kedvező, kérdés azonban, hogy tartós lesz-e, elérhetjük-e újra a 2017-18-as szintet, amikor ez az arány 70 százalék volt.

– mondta el a szakember.

Az elmúlt negyedévhez képest a 13. havi fizetésnél figyelhető meg jelentős változás, 21-ről 27 százalékra ugrott az ilyen juttatással tervező cégek aránya. Emellett a legnépszerűbb elem továbbra is a közlekedési költségtérítés (33%) és a SZÉP kártya (26%).

Az iparban a legégetőbb a munkaerőhiány

A vállalkozások a munkaerő-állomány bővítésén is gondolkodnak, ami mindenképpen kihívás lesz, hiszen a KSH adatai szerint az első negyedévben az üres álláshelyek száma már megközelítette a 2018-as csúcsot: 87 ezer betöltetlen pozíció volt, aminek több mint harmada az ipari, építőipari cégeknél jelentkezett. 

• A vállalkozások többsége (63%) ugyan a jelenlegi alkalmazotti létszámmal tervezi a következő 12 hónapot, de közel harmaduk (31%) új munkatársak felvételében gondolkodik.
• A szolgáltató és ipari szektor az, ahol magas arányban (32% és 44%) készülnek új munkavállalókat felvenni, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben viszont jóval kevesebben: esetükben 12 százalék, illetve 22 százalék a munkaerőfelvételt tervező cégek aránya.

Nagyüzem az OTP Banknál

Az OTP Banknál az egyéni vállalkozói számlanyitások száma már augusztus első három hetében 40 százalékkal meghaladta a júliusi adatot, feltehetőleg annak hatására, hogy szeptember 1-jével jelentősen szűkülni fog a kisadózó vállalkozások tételes adójára jogosultak köre.

A gazdasági tevékenység folytatására számos lehetőség áll rendelkezésre, azonban az OTP Bank és a Bookkeepie szakértői szerint érdemes előre tisztázni, hogy milyen lépések szükségesek a váltáshoz.

Milyen adózási formák közül választhatunk?

Ha egy most még katával adózó vállalkozó egyéni vállalkozóként folytatná tevékenységét, úgy folytathatja vállalkozói jövedelemadózással, vagy választhatja az átalányadózást.

• Mindkét esetben javasolt egy könyvelő felkeresése a kedvezőbb adózási forma kiválasztásához, valamint később a bevételek, kiadások, illetve a befizetendő adók és járulékok nyomon követéséhez.
• Ha a vállalkozó áfa fizetésére kötelezett, szüksége lesz pénzforgalmi, vagy köznapi nyelven vállalkozói bankszámlára is.
• Áfa szempontjából alanyi adómentes vállalkozók esetén elegendő a lakossági számla, nekik azonban mindenképpen javasolt a magánjellegű és a céges bevételek szétválasztása, mert másképp kell adózniuk ezek után.

Milyen pénzügyi szolgáltatásokat célszerű igénybe venni?

Az OTP Bank szakértői szerint a megfelelő pénzforgalmi számla kiválasztásához azt érdemes átgondolni, hogy a vállalkozásnak milyen pénzügyi szolgáltatásokra lesz szüksége, majd tájékozódni az elérhető banki konstrukciókról. Íme néhány példa:

• A számlavezetési díj általában havi fix költség, amelynek összege bankonként változik.
• A számlacsomaghoz tartozó üzleti bankkártya díja néhány ezer forint lehet évente, de érdemes megvizsgálni, hogy szükség van-e társkártyákra, és azt is célszerű figyelembe venni, hogy az adott hitelintézetnek milyen az ATM-lefedettsége, hiszen a kártyakibocsátó ATM-ein általában olcsóbb a ki- és befizetés.
• Számolni kell mindemellett a tranzakciós díjjal is, amelynek minimalizálásához azt érdemes számításba venni, hogy miként intézi a vállalkozás a pénzforgalmát: használ-e készpénzt, gyakran fizeti-e azt be számlájára, vagy esetleg gyakran utal-e nagyobb összegeket partnereinek.

A váltásra kényszerülő vállalkozóknak számos lehetőséget kell megfontolniuk rövid idő alatt és várhatóan a korábbinál magasabb költségekkel kell szembenézniük, bárhogyan is döntenek. A könnyebb átállás érdekében és a kezdeti nehézségek áthidalására az OTP Bank Start számlacsomagjában az újonnan szerződő egyéni vállalkozók számára három évre elengedjük a számlavezetési díjat.

– mondta Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalkozói területének vezetője.

Melyek a legfontosabb teendők egyszemélyes Kft. alapítása során?

Ha egyszemélyes Kft. alapítása mellett dönt a most még katával adózó egyéni vállalkozó, könyvelő segítségére és pénzforgalmi számlára szintén szüksége lesz.

Emellett céget kell alapítania. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy egy egyéni vállalkozás – amennyiben nem szünetelteti a tevékenységét – egyszemélyes Kft-vé alakuljon, amely a korábbi vállalkozás jogutódjának tekintendő, ezáltal megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység. Ez egy nem kevés adminisztrációval járó folyamat, amely során a vállalkozónak több feladta van:

• Leltárt kell készítenie az eszközeiről és kötelezettségeiről, meg kell határoznia, hogy ezek közül melyik vagyontárgyak képezik majd a vagyoni hozzájárulását a Kft. alapításához, tehát mely’ eszközöket és kötelezettségeket adja át a Kft-nek.
• Ez alapján nyitó mérleget kell készítenie és gondoskodnia kell a munkáltatói intézkedések előkészítéséről.
• Ezek után, 30 napon belül fogadható el az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata, amit az elfogadástól számított 30 napon belül, a cégbejegyzési kérelemmel együtt kell benyújtani a cégbírósághoz.

Egyszemélyes Kft. alapításához ezért mindenképpen szükséges jogi és pénzügyi szakértő segítségét is igénybe venni.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak. Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a közleményben szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.

Felmérésük szerint gépjármű-biztosítással a kkv-k 62 százaléka, általános felelősségbiztosítással 60 százaléka rendelkezik. A vállalkozói vagyonbiztosítás aránya 40 százalék, a szakmai felelősségbiztosításé 35 százalék, a csoportos élet- és balesetbiztosításé 20 százalék. Más biztosítások aránya nem éri el, vagy nem haladja meg jelentősen a 10 százalékot.

Legnagyobb mértékben, 94 százalékban az agrárvállalkozások biztosítják magukat, ami a közlemény szerint nem meglepő, hiszen a mezőgazdaságot rengeteg kockázat fenyegeti. Viszonylag magas, 91 százalékos a biztosított cégek aránya az építőiparban is.

A speciális biztosításokban szintén az agrárcégek vezetnek. Mezőgazdasági biztosítással 53 százalékuk rendelkezik, miközben a szolgáltató cégeknek csak 46 százaléka kötött szakmai felelősségbiztosítást, az iparban és az építőiparban pedig mindössze 26 százalék az építési-szerelési biztosítás részesedése.

A cégek méretével is összefügg a biztosításkötés aránya, hiszen általános felelősségbiztosítást a nagyobbak gyakrabban kötnek – írták.

A K&H felmérése 2021 november 11. és december 6. között készült 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóinak megkérdezésével.

Új mérföldkőhöz ért digitális fejlesztéseinél a CIB Bank:

Idén márciustól a pénzintézet meglévő kisvállalati ügyfelei teljesen online folyamatban – az igényléstől egészen a folyósításig – juthatnak finanszírozáshoz.

A magyar piacon elsőként bevezetett szolgáltatás az első lépcsőben a Vario eseti- és folyószámlahitelnél érhető el, ám az érintett konstrukciók körét fokozatosan bővíteni tervezi a pénzintézet. A digitális finanszírozási konstrukciók valódi üzleti értéket képviselnek a kisvállalkozások számára is, hiszen pont ennél a termékkörnél van üzleti jelentősége a gyorsaságnak és a rugalmasságnak – az ügyintézés során is.

Az online hiteligénylés feltételei többek közt, hogy a vállalkozás legalább 10 hónapja működjön, legalább hat hónapos aktív számlaforgalma legyen a CIB Banknál, és rendelkezzen az elektronikus csatornák – CIB Bank Mobilalkalmazás, CIB Bank Online – egyikével.

Az online hiteligénylés segítségével tehát adott a lehetőség arra, hogy az igénylés, az egyeztetés, a dokumentáció, a szerződés, majd végül a folyósítás is digitális csatornán keresztül történjen, vagyis egyáltalán nincs szükség arra, hogy az ügyfél felkeresse a bankfiókot. A fejlesztés révén így a folyósítás akár egy napon belül megtörténhet, a folyamat közben a vállalkozások személyre szabott ajánlatot kapnak a pénzintézettől. A CIB Bank az online igénylés bevezetéséhez kapcsolódóan 50 százalékos kedvezményt ad a hitelhez kapcsolódó kezelési költségből is az első évre, mindezt az egyébként is kedvező 0% kamatfelár mellett.

A járványhelyzetben különösen fontosnak bizonyult, hogy a digitálisan intézhető ügyek köre minél szélesebb legyen a kisvállalati ügyfelek számára is, ezért vezettük be a teljesen online hiteligénylési folyamatot egyes termékeinknél. A hazai szolgáltatók közül a CIB Bank biztosítja elsőként a piacon ezt a gyors, hatékony és kényelmes ügyintézést lehetővé tevő megoldást, ez bizonyítja elkötelezettségünket a digitalizáció és a magas színvonalú szolgáltatások iránt. Meggyőződésünk, hogy ez az innovatív megoldás is hozzájárul ahhoz, hogy a CIB Bank tovább erősítse pozícióit a kisvállalatoknak nyújtott szolgáltatások piacán.

– nyilatkozta a szolgáltatás bevezetése kapcsán Fetter István, a CIB Bank Kisvállalati Divíziójának vezetője.

• Az új szerződések száma alapján a kelet-magyarországi régióban igényelték a legtöbb hitelt 2021-ben a CIB Bank kisvállalati ügyfelei, és – kizárólag a banki hiteleket figyelembe véve – a szerződéses volumen alapján is a keleti régió végzett az élen.
• Az ágazati megoszlást vizsgálva a kis- és nagykereskedelemé volt a legnagyobb szelet, amelyet az ingatlanágazat és az építőipar követett. A legnagyobb átlagos hitelösszeget – közel 25 millió forintot – a mérnöki tevékenységeket végző vállalkozásoknál érte el az üzletág.
• A múlt évben a CIB Bank közel 2000 kisvállalati ügyfele igényelt új hitelt a pénzintézetnél, és a teljes kihelyezett hitelösszeg több mint 50 százalékkal nőtt a megelőző évihez képest. Ehhez a kimagasló növekedéshez hozzájárultak a Széchenyi Kártya Program GO! hiteltermékei is, melyek tavaly július óta érhetők el a CIB Banknál. 

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára szerint a mikro- és kisvállalkozásnak érdemes megfontolniuk az átalányadóra váltást. Az érintetteknek még december 31-ig van idejük, az átalányadót 2022-re az év végéig lehet választani – tette hozzá

Az adóhivatal több mint 16 ezer átalányadózó egyéni vállalkozót tart nyilván, de ez a szám többszörösére nőhet jövőre, mert sokkal kedvezőbbé válik ez az adófajta és többen is választhatják – jelentette ki Izer Norbert.

Az államtitkár leszögezte, hogy a jövedelem az éves minimálbér feléig adómentes, ami 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy kétmillió forint bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ebben az esetben bevallást sem kell benyújtani – mondta.

Ráadásul a 80 százalékos költségelszámolásra jogosultak esetében még magasabb az adómentességi és bevallásmentességi összeghatár, így például az átalányadót választó fényképészeknek, fodrászoknak, taxisoknak vagy telefonszerelőknek mintegy 6 millió forint éves bevételig nem kell szja-t fizetniük – tette hozzá.

Izer Norbert szerint fontos újítás az átalányadózásban az is, hogy nincs tevékenységi korlát. Egyetlen kritérium van csak: olyan kisvállalkozó választhatja, akinek a bevétele nem több 24 millió forintnál. A kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében a bevételi korlát magasabb, az éves minimálbér ötvenszerese.

Izer Norbert felidézte, hogy a változás fontos sarokpontja volt az egyszerűsítés, ezért a jövedelem kiszámítása is könnyebbé válik jövőre. Az alkalmazható költséghányadok száma a jelenlegi nyolcról háromra csökken. Az érintettek a bevételükből 40, 80 illetve 90 százalékos költséghányad levonásával állapíthatják meg jövőre jövedelmüket.