Magyarországon járt Hszi Csin-ping

A tárcavezető történelmi látogatásnak minősítette Hszi Csin-ping budapesti vizitjét, ugyanis kínai elnök legutoljára húsz éve járt Magyarországon, a két ország pedig idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját.

Rendkívül sikeres tárgyalásokat folytatott az elnök úr és a miniszterelnök úr a mai napon, amelyeknek az eredményeként tizennyolc megállapodás aláírására került sor

– mondta.

Először arról számolt be, hogy a kelet-nyugati összeköttetések fejlesztését célzó, kínai Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország olyan projektlistát állított össze, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek.

Bővült a projektlista

Kiemelte, hogy ezen projektlistát ma bővítették, aminek alapján megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében.

Ezt régen V0 névvel említettük. Ennek a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének előkészítése most megindul, egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében.

Szavai szerint erre azért van óriási szükség, mert Magyarországon jelentős kínai beruházások zajlanak, alapvetően az ország keleti felében, de az itt előállítandó termékeket döntő részben Európa nyugati felében fogják piacra bocsátani, ezért hatékonyabbá és fenntarthatóbbá kell tenni a szállítást.

Ugyanígy, megkezdjük az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek is, amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni

– közölte.

Ennek kapcsán pedig emlékeztetett rá, hogy Magyarországról már hét kínai nagyváros érhető el közvetlenül, hetente tizenkilenc légi járattal.

E-mobilitási fejlesztések

Szijjártó Péter ezután arra is kitért, hogy megkezdik az előkészítését az elektromos autók töltőhálózat-fejlesztésének, ugyanis „a jövő az elektromos autózásé, így lehet megóvni a környezetünket„.

Megállapodtunk, hogy Magyarországon az elektromos autók töltőhálózatát fejlesszük, annak érdekében, hogy az ország minél több pontján minél gyorsabban lehessen feltölteni az elektromos autókat.

Határátkelő is épül

Tájékoztatása szerint emellett megkezdik Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között.

A röszkei autópálya-határátkelő rendkívüli mértékben leterhelt. Sajnos mindannyiunk számára ismerősek a képek a hosszú kamion- vagy autósorokról. Szeretnénk, ha ez már nem így lenne a jövőben, nem kellene hosszú órákon, napokon keresztül várakozniuk sem a személy-, sem a teherforgalomban részt vevőknek

– mutatott rá.

Kőolajvezeték Magyarország és Szerbia között

Valamint arra is kitért, hogy közösen megvizsgálják annak a lehetőségét a szerb és a kínai partnerekkel, hogy milyen módon lehetne a lehető leggyorsabban kőolajvezetéket építeni Magyarország és Szerbia között, hozzájárulva ezzel mindkét ország, és ezáltal az egész térség energiaellátásának biztonságához.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági export fontos szerepet játszik a kétoldalú kereskedelemben, különös tekintettel arra, hogy Közép-Európában Magyarország rendelkezik a legtöbb kínai exportengedéllyel, az érintett termékek köre pedig a mai megállapodás nyomán tovább fog bővülni, például a cseresznyét is felveszik a listára.

Nukleáris energia

Végezetül pedig tudatta, hogy olyan új területre is kiterjesztik az együttműködést, amely új dimenziót hozhat a kétoldalú kapcsolatokba, ez pedig a nukleáris energia.

Most abban állapodtunk meg a kínaiakkal, a kínai kormánnyal, hogy a nukleáris ipar teljes vertikumára készítünk együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelőképp tudja alkalmazni

– emelte ki.

Ezzel összefüggésben pedig megjegyezte, hogy a következő években az áramigény meredeken tovább fog nőni az egész világon, és ezt a keresletet leginkább nukleáris energiával lehet kiszolgálni.

Azok az országok lesznek jó helyzetben, biztonságban, amelyek komoly nukleáris kapacitásokkal rendelkeznek

– szögezte le.

Történelmi tehát ez a látogatás, és a történelmi látogatáshoz méltó eredmény is született a mai napon – összegzett.

Nyitókép: MTI/KKM

A pénzügyminiszter kiemelte: a kínai pénzintézetek bíznak a magyar gazdaságban, az elmúlt években több kínai bank is Magyarországot választotta működése helyszínéül.

A Bank of China, a China Construction Bank és a Kínai Fejlesztési Bank magyarországi működése jó példa arra, hogy a kínai pénzintézetek európai hídfőállásként tekintenek hazánkra – hívta fel rá a figyelmet a pénzügyminiszter. Mint mondta: Magyarország is eredményesen lépett a kínai pénzügyi piacra, az elmúlt években sikeres államkötvény-kibocsátásokat hajtott végre a kínai és hongkongi kötvénypiacokon, ezzel biztosította, hogy hazánk finanszírozása több lábon álljon. 2021-ben a világon elsőként sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtott végre Magyarország a kínai piacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki – fejtette ki a pénzügyminiszter.

A tárcavezető közölte: az idei év második felében is számolunk egy Panda-kötvény kibocsátással, amely tovább erősítheti a magyar adósságkezelés biztonságát.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A Fehér Ház közleménye szerint az amerikai elnök azt hangoztatta a találkozón, hogy a globális kihívások kezelésén az Egyesült Államoknak és Kínának közösen kell dolgoznia.
A Fehér Ház korábbi bejelentése szerint Vang Ji megbeszélést folytat pénteken Jake Sullivan-nel az elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával is, szintén a „kommunikációs csatornák nyitva tartásának” jegyében.

A Nemzetbiztonsági Tanács koordinátora pénteken egy sajtóbeszélgetésen az elnök és a kínai külügyminiszter találkozóját azzal magyarázta, hogy a két nagyhatalom között „intenzív a verseny”, ami ehhez mérten „intenzív diplomáciát” kíván. John Kirby elmondta, hogy a találkozó egy órán keresztül tartott, és azon amerikai részről szóvá tették a Dél-Kínai-tenger felett a napokban történt incidenst, amikor kínai vadászgép az amerikai légierő egyik repülőgépéhez került veszélyes közelségbe. A fehér házi illetékes kérdésre válaszolva azt mondta, hogy egyelőre nincs mit bejelenteni Joe Biden és Hszi Csin-ping kínai elnök tervezett találkozóját illetően.

A kínai külügyminiszter csütörtökön tárgyalt Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel, ami a tájékoztatás szerint a kétoldalú kapcsolatok széles körét, valamint globális kérdéseket érintett, ahogy a két miniszter a meglévő nézeteltérések mellett az együttműködés lehetséges területeit próbálta megtalálni.

A héten ugyanakkor Pekingben tárgyalt és találkozott Hszi Csin-ping elnökkel Gavin Newsom Kalifornia állam demokrata kormányzója, aki a hivatalos közlés szerint az együttműködés lehetőségeiről tárgyalt, valamint a klímaváltozás elleni közös fellépést sürgetett.

Nyitókép: Unsplash.

A miniszterelnök a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) tartott előadásában arról beszélt: a jelenlegi folyamatok Ázsiának és Kínának kedveznek, legyen szó gazdaságról, technológiai fejlődésről vagy éppen katonai erőről.

„Kína teljes nagyhatalmi öltözetben áll előttünk” – fogalmazott. Van civilizációs hitvallása – ő a világegyetem központja -, van távlatos terve – újra naggyá tenni Kínát -, van középtávú programja – visszaállítani azt a dominanciát Ázsiában, amely megvolt, mielőtt megjött volna a Nyugat.

Az egymillió dolláros kérdés, hogy elkerülhető-e az összeütközés Kína és az Egyesült Államok között – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve „az igazság az, hogy ez a nagyfiúk dolga. Ebben nekünk nem osztottak lapot”.

„Mi csak annyit mondhatunk, hogy most valami olyasmit kellene tenni, amire még nem volt példa, a nagyoknak el kellene fogadni, hogy két nap van az égen. (…) A szembenálló feleknek, egyenlő feleknek el kéne egymást elismerniük, függetlenül attól, hogy mik az éppen aktuális erőviszonyok” – fogalmazott.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A kiadvány szerint a köztársasági elnök arra buzdította a kínai tábornokokat, hogy ne féljenek harcolni és nehéz döntéseket hozni.

A ránk kényszeríthető háborúkkal szemben olyan nyelven kell beszélnünk ellenségeinkkel, amelyet megértenek, és a győzelmet a béke és a tisztelet elnyerésére kell használni.

– írta Hszi Csin-ping a hatóságok által egy parlamenti ülés előtt közzétett esszéjében.

Peking kész erőt alkalmazni az ellenségeskedések befejezésére – tette hozzá a kínai vezető. Azt is hangsúlyozták, hogy tavaly decemberben további katonai biztosok és gyűjtőpontok megnyitását rendelték el. Erre azért van szükség, hogy fegyveres összecsapás során kialakuljon a tartalékok felhasználásának képessége – magyarázták a kínai hatóságok.

Úgy véljük, hogy a Kína által előterjesztett béketerv számos rendelkezése összhangban van Oroszország megközelítésével, és alapul szolgálhat a békés rendezéshez, amikor a Nyugat és Kijev készen áll majd erre.

-mondta az orosz vezető. Azonban egyelőre nem tapasztaltunk ilyen készséget részükről – tette hozzá.

Kapcsolataink stabilan és dinamikusan fejlődnek, és a nemzetközi színtéren tapasztalható nagy turbulenciák ellenére összetartást és készséget tanúsítunk arra, hogy a nemzetközi jog és az ENSZ központi szerepének tiszteletben tartása alapján kiálljunk egymás érdekeiért.

– mondta Lavrov.

Vang hangsúlyozta, hogy a magasszintű kölcsönhatás dinamikáját a KKP elnöke, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin orosz elnök erőfeszítései tartják fenn.

A nemzetközi helyzet változékonysága ellenére Kína és Oroszország mindig fenntartja stratégiai elszántságát, szilárdan és magabiztosan halad a többpólusú világ kialakításának irányába, továbbra is elkötelezett a többpólusú modell mellett.

– mondta a kínai tisztségviselő.

Vang szerint Peking arra számít, hogy a moszkvai találkozója új megállapodásokhoz vezet. A volt kínai külügyminiszter biztosította róla orosz tárgyalópartnerét, hogy bármely poszton folytatja a munkát a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésén.

Orosz sajtóértesülések szerint egyébként a kínai elnök május elején tehet eleget orosz hivatali partnere moszkvai meghívásának.

Az orosz-kínai együttműködés egész komplexumában, kapcsolatainkban különleges helyet foglal el a katonai és haditechnikai együttműködés, amely hozzájárul országaink biztonságához és a stabilitás fenntartásához a kulcsfontosságú régiókban. Célunk, hogy erősítsük az orosz és a kínai fegyveres erők közötti együttműködés.

– hangoztatta az orosz vezető az eszmecsere nyilvánossággal megosztott megnyitóján.

Putyin jövő tavaszra állami látogatásra hívta meg Hszit Moszkvába. Mint mondta, a hivatalos vizit „az orosz-kínai kapcsolatok maradandóságát fogja demonstrálni a világnak” és „az év legfontosabb politikai eseménye lesz a kétoldalú kapcsolatokban”.

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a két ország együttműködése a nemzetközi színtéren hozzájárul az igazságos világrend kialakításához.

Azt hangoztatta, hogy Moszkva és Peking „a Nyugat példátlan nyomása és provokációi közepette” nemcsak saját érdekeit védelmezi, hanem „mindazokét is, akik a valóban demokratikus világrend és az országok azon joga mellett állnak ki, hogy szabadon dönthessenek sorsukról” – tette hozzá.

A nehéz, távolról sem egyértelmű nemzetközi környezetben készek vagyunk fokozni a stratégiai együttműködést, fejlődési lehetőségeket biztosítani egymásnak és globális partnerek lenni országaink népeinek javára és a globális stabilitás érdekében.

– hangoztatta Hszi.

Az RBK című orosz gazdasági lap szerint Igor Morgulov, Oroszország pekingi nagykövete már novemberben beszélt arról, hogy Hszi Csin-ping 2023-ban Oroszországba látogathat.

• Putyin már korábban is meghívta Hszit, aki a Kreml szerint a koronavírus elleni intézkedésekre hivatkozva nem fogadta el az invitálást.
• A két vezető 2022-ben kétszer találkozott személyesen: először februárban, amikor az orosz elnök a téli olimpia idején, röviddel az ukrajnai háború megindítása előtt Pekingbe látogatott és szeptemberben, amikor mindkét vezető részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) üzbegisztáni csúcstalálkozóján.

Putyin a csütörtöki megbeszélésen egyebek között azt is elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelem idén a nemzetközi nyomás ellenére is 25 százalékkal növekedett, és valószínűleg a vártnál előbb fogja elérni a 2024-re tervezett 200 milliárd dolláros szintet.

Az USA végtelen háborút akar – akik eddig nem értették ezt meg, most a saját bőrükön érezhetik

Az Egyesült Államok nem érdekelt az ukrán válság megszüntetésében – éppen ellenkezőleg:

Az amerikai hatóságok nyilatkozatai minden lehetséges módon olajat öntenek a tűzre

– vélik a cikk szerzői.

Az ilyen radikális retorikák közül kiemelik Joe Biden legutóbbi kijelentését az „nukleáris Armageddon” veszélyéről, amelyet később a Fehér Háznak kellett tisztáznia.

Az Egyesült Államok élvezi a háború eszkalációját. A konfliktus alakulása egyáltalán nem azon múlik, hogy Ukrajna valóban az utolsó ukránig akar-e harcolni, hanem attól, hogy az Egyesült Államoknak folytatnia kell-e a háborút.

– írja az újság.

Az USA tehát arra törekszik, hogy érdekeiket maradéktalanul kielégítse – ideértve Európa sokkal függőbbé tételét mind energiaügyi, mind biztonsági szempontból -, alamint minél több ország bevonását az oroszellenes táborba.

Az USA – mint korábban mindig – most is ugyanazt a taktikát követi: ártatlannak tetteti magát

A Global Times ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Washington ártatlannak akarja magát tenni.

A Fehér Ház tisztviselői újfajta taktikát használnak Biden megjegyzéseinek tisztázására, hogy elmossák vagy marginalizálják az Egyesült Államok felbujtó szerepét a konfliktusban.

– mondják a szerzők.

A múlt héten Joe Biden elnök kijelentette, hogy a kubai rakétaválság óta először szembesült a világ „az Armageddon lehetőségével”, és az orosz vezetést okolta. 

Később a Fehér Ház sajtótitkárának, Karine Jean-Pierre-nek el kellett magyaráznia, hogy ezek a szavak nem új hírszerzési adatokon alapulnak, amelyek továbbra sem látják annak jelét, hogy Moszkva atomfegyver bevetésére készülne.

Hiába a nukleáris zsarolás, a szél kelet és nyugat felé is fújhat

Vlagyimir Putyin az oroszokhoz intézett szeptemberi beszédében azt mondta, hogy a Nyugat az oroszellenes retorika minden határát átlépte, és már megkezdte a nukleáris zsarolást.

Putyin szerint a vezető NATO-államok képviselői szót emelnek a Moszkva elleni tömegpusztító fegyverek bevetésének megengedhetőségéről.

Az elnök felszólította az ilyen nyilatkozatok szerzőit, hogy vegyék figyelembe, hogy „a szélrózsa is feléjük fordulhat”.

Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes pedig megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei aktívan bevezetik a nukleáris retorikát, ugyanakkor Oroszország nem fenyeget senkit tömegpusztító fegyverek bevetésével.

Nyitókép: Unsplash.

Az amerikai fegyverek meggondolatlan szállítása Ukrajnának nem járul hozzá a békés rendezéshez, és csak meghosszabbítja ezt a konfliktust.

Az USA és a NATO csapdába akarja ejteni Oroszországot azzal, hogy belerángatja Oroszorzságot egy végelláthatatlan vérontásba – áll a cikkben.

A szakértő szerint Kijevet Washington bábnak használja

Az ország fegyverekkel és lőszerekkel való felpumpálása

rossz precedenst teremt, és az ukrán válságot beláthatatlan következményekhez sodorja.

– a kínaiak szerint.

Joe Biden elnök a héten azt mondta , hogy az Egyesült Államok új, 800 millió dolláros katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának, amely tüzérséget, páncélozott szállítójárműveket és helikoptereket tartalmaz.

Válaszul az orosz külügyminisztérium jegyzéket küldött minden országnak, így az Egyesült Államoknak is, az Ukrajnának való fegyverszállítás miatt. Ezt Maria Zakharova , az orosz részleg hivatalos képviselője jelentette be .