A PRIIPS rendelet nyomán unió-szerte kötelezővé tett tájékoztató anyag hazánkban nem minden előzmény nélküli.

Bizonyos értelemben Magyarország a MABISZ által 8 éve önkéntes alapon bevezetett, majd törvényi erővel kötelezővé tett Teljes Költség Mutató (TKM) kidolgozásával megelőzte a többi tagországot.

Ugyanakkor a KID lényegesen többet jelent egy új mutatószámnál. A háromoldalas dokumentum alapvető célja, hogy a befektetési elemeket tartalmazó pénzügyi termékek egyértelműen összehasonlíthatóvá váljanak kockázat, költségvonzat és várható eredmény tekintetében.

• Egyértelmű előnye, hogy nem szükséges minden egyes termék esetében akár több tíz oldalas feltételrendszereket átbogarászni, segítségével relatíve gyorsan mérhetők fel akár az összetettebb termékek alapvető paraméterei is.

„Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a KID lényegében egy szerződéskötés előtti tájékoztató, nem a konkrét biztosítási szerződés adatait tartalmazza, hanem elsősorban a befektetési döntés meghozatalában segít”

– figyelmeztet Kozek András, a MABISZ Életbiztosítási tagozatának elnöke.

Mit tartalmaz a KID?

• A fentieknek megfelelően a KID tartalmazza az adott termék pár mondatos leírását, melyből kiderül annak célja, időtartama, a biztosítási szolgáltatások és költségek, továbbá az is, kinek szánják.
• Az alapvető információkat a termék kockázati mutatója követi, ez egy egyszerű, egytől-hétig terjedő skálán megállapított szám. Ez a termékben foglalt befektetői kockázatokat sűríti egyetlen számba, s a kisebb szám alacsonyabb kockázatot jelent.
• Mindenképpen megemlítendő, hogy ez a mutató egységes számítási szabályokon alapul. Ezeknek szubjektív eleme nincs, így a kockázat valóban összehasonlíthatóvá válik.

Komolyabb értelmezési nehézségek az úgynevezett teljesítmény forgatókönyveknél kezdődhetnek

Ezek lényegében azt hivatottak felvázolni, hogy ugyanakkora befektetett összeg esetén mekkora hozamokkal lehet számolni egy évre, az ajánlott tartási időre, illetve annak a felére, eltérően alakuló piaci körülmények között.

• Fontos megemlíteni, hogy ezeknek a hozamoknak a számítása szigorúan kötött metóduson alapul.
• Ez a jövőbeli feltételezett hozamkilátásokat a múltbéli teljesítményekre alapozza, így a bemutatott érték nem minden esetben mutat hiteles képet.
• A hazai piacon is találunk olyan befektetési eszközt, amelynek a magas tényhozamait reálisan nem lehet elvárni a jövőben.
• Ennek kifejezésére azonban a számítási metodika nem ad lehetőséget, azaz könnyen irreális elvárásokat kelthet az ügyfelekben.

A KID-ben leírtaknál részletesebb magyarázatot érdemelnek akár a mérsékelt forgatókönyvekben megjelenő hozamok is, amelyeket már valamennyi felmerülő költség levonásával tüntetnek fel.

RIY mutató

A költségek részletezésénél egy új mutató is bevezetésre került. Az úgynevezett RIY (Reduction in Yield) a hozamcsökkenés mértékét mutatja meg a már ismertetett időintervallumokra. Jellegéből adódóan ugyan nagyon hasonlít a már jól ismert TKM-re, ám módszertanuk több ponton is különbözik egymástól.

„Habár az értelmezhetőség szempontjából valóban jobb lenne, ha csak egy mutató lenne jelen a piacon, a rövid bevezetési határidők miatt esélytelen volt a megfelelő RIY hatástanulmányok elkészítése. Legkevesebb 1-2 évnyi tapasztalatra lesz szükség ahhoz, hogy a TKM és a RIY viszonyáról döntés születhessen.”

– emeli ki Kozek András.

Lesz még mit tanulni a KID-ről

Összességében elmondható, hogy a KID helyes értelmezése egy tanulási folyamat eredménye lesz, aminek még nagyon az elején járunk. Szabályozásbeli finomításokra, korrekciókra is számítani lehet. A befektetési alapkezelő szektor ráadásul 2020-ig még a korábban rendszeresített KIID dokumentumot (Kiemelt Befektetői Információk) alkalmazza, amely több ponton is eltér a KID-től. Így például a költségek nem tartalmazzák a tranzakciós költségeket.

„A biztosítási szektorra jutott a zászlóvivő szerepe. Bízunk benne, hogy a sajtóval együttműködve minél gyorsabban ki tudjuk alakítani a megfelelő gyakorlatot és a jó értelmezés felé tudjuk terelni az ügyfeleket”

– jelentette ki a MABISZ Életbiztosítási tagozatának elnöke a szövetség hétfői sajtórendezvényén.

Növekszik a biztosítási piac

Az elmúlt öt évben tartósan, átlagosan 4,5 százalékkal nőtt a biztosítási piac, a tavalyi és idei első fél évben a bővülés 6 százalék feletti volt – mondta a jegybanki vezető. A növekedés „motorját” adó vagyonbiztosítási ágnak köszönhetően az év végére a teljes piac díjbevétele megközelítheti az ezermilliárd forintot, ami új történelmi csúcs lenne. Kandrács Csaba kifejtette:

• Miközben az élet-ágban pár éve újból nő a nagy szereplők aránya, a piack koncentrálódik.
• A nemélet-ági díjbevételeken egyre több biztosító osztozik.
• A fentiek közül kivételt képeznek a lakossági vagyonbiztosítások, kiemelten a lakásbiztosítások jelentenek, ahol a piacvezető öt biztosítóhoz folyik be a díjak közel 90 százaléka.

Érdemes lenne megnézni az „ajándékokat” a kötelező biztosítás váltásnál

A kgfb-piac az elmúlt évek díjkorrekciói révén stabilizálódott, az üzletág már „el tudja tartani magát”. A naptári díjévfordulós rendszer megszűnése nyomán már csak az ügyfelek 39 százaléka újítja meg szerződését az év végén. A „gyengülő kampányhatás” azzal is járhat, hogy sok ügyfél a korábbihoz képest kevésbé tekinti át a piacon elérhető ajánlatokat, s nem tudatosan dönt arról – mutatott rá Kandrács Csaba.

A fogyasztók töredéke vált lakásbiztosítót 

A lakásbiztosításoknál a mintegy 4,4 millió otthon közül hozzávetőleg 3,2 millió rendelkezik lakásbiztosítással. Ezek és az új lakások esetében ma a biztosításközvetítők révén évi mintegy 109 ezer darab lakásbiztosítást kötnek az ügyfelek.

Kandrács Csaba hangsúlyozta: ez azt is jelenti, hogy a fogyasztók töredéke vált lakásbiztosítót, még akkor is, ha más piaci szereplőnél jobb minőségű szolgáltatást és kedvezőbb tarifát kaphatna. Az MNB szerint a verseny élénkítését, illetve a lakásbiztosítási termékeknek a jobb összehasonlíthatóságát a biztosításközvetítők akár a mainál is erősebben támogathatnák.

Hatékonyabbá vált a közvetítői piac 

A biztosításközvetítők száma a válság előtti 42 ezer alkuszhoz képest 30 ezernél stabilizálódott, míg az alkuszok, többes ügynökök által közvetített új szerződések díjbevétele 2016-ban meghaladta a pénzügyi válság előtti szintet, azaz közvetítői piac hatékonyabbá vált. A közvetítők több mint 63 milliárd forintos tavalyi jutalékbevétele is történelmi csúcsot jelent – húzta alá az ügyvezető igazgató.

[wpdatachart id=7]

A biztosítói termékpaletta kínálatából az alkuszok, többes ügynökök egyelőre 2-3 biztosítót részesítenek előnyben. Mind az életági, mind a vagyonbiztosítási értékesítésük felét ugyanis tavaly mindössze ennyi társaság biztosításaiból válogatták, noha a tágabb választék élénkíthetné a versenyt.

Felelős döntésekkel segítik az ügyfeleket

Hamarosan olyan új, Európa-szerte egységes szabályok lépnek életbe itthon is a biztosítások értékesítésénél, amelyek segítik az ügyfelek felelős döntését a megfelelő konstrukció kiválasztásában.

A legfeljebb 3 oldalas uniós életbiztosítási termékismertető (Kiemelt Információkat tartalmazó Dokumentum – KID) nem jelent nagy változást itthon, mivel számos, az átláthatóságot erősítő lépés történt az MNB kezdeményezésére bevezetett etikus koncepcióval.

Változni fog a biztosítási törvény

Kandrács Csaba hozzátette: jövő év februárjától kell alkalmazni itthon a biztosítási értékesítésről szóló irányelvet (IDD) is. A hazai biztosítási törvény erre vonatkozó módosításának parlamenti vitája rövidesen megkezdődik.

• Az IDD egyebek közt a nem-életbiztosításoknál is egységesített írásos ügyfél-tájékoztató dokumentumot követel meg.
• A befektetési jellegű biztosításoknál pedig 2018 januárjától külön ügyfélanalízist is készíteni kell.

Azt szeretnék elérni, hogy a biztosítás összhangban legyen az ügyfél igényeivel, kockázattűrő képességével és pénzügyi tájékozottságával

– mutatott rá Kandrács Csaba.

Az IDD következtében a jövőben a biztosításközvetítőknek a biztosítás megkötése előtt tájékoztatniuk kell ügyfeleiket, hogy milyen szempontok alapján díjazzák őket a szerződésekért. Az új szabályozás kitér a közvetítői összeférhetetlenségre, megfelelő képzettséget és folyamatos képzést ír elő a közvetítőknek – összegezte az MNB ügyvezető igazgatója.