Szokatlanul erős szél csapott le az országra szombaton, amely komoly pusztítást végzett. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint a hétvége első napján 4800 segélyhívást regisztráltak, a tűzoltóknak 2700 alkalommal kellett beavatkozniuk, és több mint 400 épületben okozott kárt a vihar.

A K&H-hoz a szombati vihar után a lakásbiztosításokhoz köthetően több, mint 1000 kárbejelentés érkezett be a hétfői nap végéig, a pénzintézet szakértői a héten még további kárigényekre számítanak. A rendkívüli helyzetet mutatja, hogy egy átlagos hétvégén 100 káreseményt jelentenek be a lakásbiztosítással rendelkezők, vagyis a mostani vihar ennek legalább a tízszeresét eredményezte. Elsősorban tetőket rongált meg a szél, emellett a letört ágak gépkocsikban is okoztak kárt, amelyekre az adott casco biztosítás nyújt fedezetet.

A K&H szakértői megkezdték a károk felmérését, a kártérítések összege várhatóan 150 millió forint lesz. A pénzintézet közölte, hogy január óta a lakásbiztosítási káreseményekre kifizetett kárösszeg eddig 112 millió forintot tett ki. A nagyságrendekről a K&H közölte, hogy tavaly februári, 100 km/h-s szélvihar után összesen 1576 lakásbiztosítási káreseményt jelentettek be, ezekre összesen több mint 93 millió forintot fizetett ki a pénzintézet, így az átlagos kárérték akkor közel 60 ezer forintot tett ki.

A K&H szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy minden káresemény után kulcsfontosságú a mielőbbi pontos dokumentálás és a lehetőségekhez mérten kárelhárítás megkezdése. A károkról készült képeket és a kárleírást éjjel-nappal be lehet küldeni a K&H online felületén, ahol a bejelentést követően pedig akár a nap 24 órájában figyelemmel kísérhető, hogy hol tart az ügy, valamint egy kattintással az iratok pótlására is lehetőség van. Az online kárbejelentés mellett az azonnali kárkifizetés is hozzájárul a gyors rendezéshez, hiszen a kártérítés a megállapított összeg elfogadásának pillanatában meg is érkezik az ügyfél számlájára.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A közlemény szerint a felek áttekintették a gazdasági és pénzügyi folyamatokat. Nagy Márton a megbeszélésen kiemelte, hogy a kormány célja, hogy megvédje a családokat és a teljes foglalkoztatottságot a háború és szankciók negatív hatásaitól. Ezért 2023-ban ki kell védeni a recessziót, 2024-ben pedig újra dinamikus növekedésre kell állítani a magyar gazdaságot.

Megállapították, hogy egészséges hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés, ezért a kormány februártól 1-től 700 milliárd forintos kerettel elindítja a Baross Gábor Újraiparosítási hitelprogramot, amely a jelenlegi kitermelhetetlenül magas kamatok mellett olcsó forráshoz juttatja a vállalkozásokat.

A programban – amely 8 alprogramot foglal magában – a hitel méretétől függően kereskedelmi bankokon, vagy közvetlenül az Eximbank keresztül érhetők el a források, így a kormány számít a bankok együttműködésére.

Az induló új programmal együtt a kormány 2023-ban már mintegy 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül – összegezte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Fotó: Biztosító Magazin.

A bank a „& innováció 2062-ben” című rendezvényén kifejtette: a láthatatlan bankolás lehet az egyik út, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell majd bíbelődni az utalásokkal, határidőkkel. A bankszámla „tudni fogja”, mikor kell befizetni például a rezsiszámlákat vagy egy cég esetében a megrendelés ellenértékét. Szerinte erre nem kell 2062-ig várni, mivel kellően fejlett az emberiség az MI kezelésére.

A mesterséges intelligenciára épülő fejlesztések kiemelten fontosak.

Elképzelhető például, hogy az MI segítségével hangvezérelt lesz a bankolás. Akár úgy, hogy a mobilbanknak utasításokat adunk az utalásra

– mondta.

Számos kérdést felvet mindennek a kifejlesztése, a technológia és az ember közötti kommunikációban például. Szerinte az emberi munkára továbbra is szükség lesz a legtöbb területen, így a mindennapi bankolásban is. Viszont a mesterséges intelligenciára rengeteg időrabló feladatot lehet bízni – jelezte.

Szólt arról, hogy a bank innovációs indexe alapján a magyar vállalkozások maximum egyharmada kezeli a jövő kihívásait megfelelően, nagyjából fele a cégeknek nem tartja relevánsnak digitális transzformációt. A kutatásban, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevételű magyar cégek elmúlt két évben megvalósított fejlesztéseit vizsgálta, azt is megállapították: a 300 millió és 1 milliárd forintos forgalmú cégeknek csak 25 százaléka szélesítette a kínálatát újdonsággal.

A K&H Bank a legutóbbi adatok szerint kiemelkedő, 59 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el 2021 első kilenc hónapjában, 98 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A növekvő hitelezési és betéti állománynak köszönhetően a bank rendkívüli tételek nélküli eredménye 30 százalékkal, 54,9 milliárd forintra nőtt. A saját tőke 439 milliárd forint, a mérlegfőösszeg 4556 milliárd forint volt 2021 első háromnegyed évének végén. A banknak országosan 3700 munkatársa van, 200 lakossági ügyfélpontot üzemeltet, csoportszinten 1,5 millió ügyfele van.

Bár a nagyvállalatok többsége idén őszre már nem várt a tavaszihoz hasonló súlyosságú hullámot, a felkészülést komolyan vette – ez derült ki a K&H felméréséből, amit szeptemberben a 2 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező magyarországi cégek körében végzett. A megkérdezettek csupán tizede számított arra, hogy a tavaszihoz hasonló mértékű üzleti hatással lesz rájuk a járványhelyzet az év hátralévő részében, 46 százalékuk érezhető, de gyengébb gazdasági hatásokkal tervezett, 42 százalék pedig nem várt érdemi hatást.

Az optimista várakozások mögött feltehetően az áll, hogy az elmúlt több mint másfél év alatt a cégek megtanulták, milyen óvintézkedésekkel vészelhetik át könnyebben az újabb hullámot. Szintén közrejátszhat, hogy a szakemberek előrejelzései miatt jobban tervezhető, hogyan alakulhatnak a megbetegedések, és így a felkészülésre is több idő volt

– értelmezte az eredményeket Patrick Van Overloop, a K&H Üzleti ügyfelek divízió vezetője.

Minél több a munkatárs, annál szigorúbbak az óvintézkedések

A negyedik hullámra való felkészülésben kiemelt szerepet kap a kötelező maszkhasználat ismételt bevezetése és a gyakoribb fertőtlenítés, mindkettőre a cégek nagyjából kétharmada (67%, illetve 66%) készül. Emellett a válaszadók 51 százaléka tervezi ösztönözni a kollégákat, hogy oltsák be magukat. Megközelítőleg minden harmadik vállalat készül az egy légtérben tartózkodás szabályainak szigorítására (33%), valamint több lehetőséget biztosítani az otthoni munkavégzésre (32%).

A vállalatok 97 százaléka tervezi valamilyen módon csökkenteni a vírus jelentette egészségügyi kockázatot, ám a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek az átlagosnál is komolyabban veszik a felkészülést a negyedik hullámra. 77 százalékuk számol kötelező maszkhasználat bevezetésével, 54 százalékuk pedig az egy térben tartózkodás szabályainak szigorításával. Az oltakozás ösztönzése és a home office is a legnagyobbaknál népszerű igazán: előbbire 67 százalékuk tervez nagyobb hangsúlyt fektetni, utóbbira pedig 42 százalékuk készül több lehetőséget adni, mint nyáron.

Szektoronként nézve az ipar a legaktívabb az óvintézkedések tekintetében: a vállalatok 76 százaléka számol kötelező maszkhasználat bevezetésével, 44 százalékuk pedig az egy térben tartózkodás szigorúbb szabályozásával. A beoltásra való ösztönzésben a szolgáltató szektor jár az élen, a cégek 58 százaléka tervezi meggyőzni dolgozóit a vakcináció jelentőségéről – ez lényegesen magasabb, mint minden más szektorban.

A K&H nagyvállalati kutatásról

A kutatás 200, a 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem állami tulajdonú cég döntéshozójának megkérdezésével történik. A felmérést az Impetus Research készítette 2021. szeptember 1. és 20. között a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Századvég

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy fogalmazott: az emelés mértékét a vártnál kedvezőtlenebb októberi inflációs adat indokolta; egy kisebb emelés érdemi forintgyengülést idézett volna elő.

Mivel az inflációt meghatározó tényezők közül többre, például a nemzetközi energiaárakra, az MNB nem tud hatni, ezért a jegybank döntése önmagában – bár szükséges – még kevés az infláció célhoz tereléséhez

– hangsúlyozta az elemző. A 3 százalékos cél megközelítéséhez szerinte a nemzetközi folyamatok kedvezőbbé válására is szükség van.

Az elemző alapesetben decemberben is egy 30 bázispontos emelésre számít, illetve a nemkonvencionális eszközök további szűkítését jelzi előre.

K&H Bank

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a döntésről azt mondta: az előrejelzések között volt, amely 90 bázispontos emelést sem tartott kizártnak, de akadt 15 bázispontos szigorításra vonatkozó prognózis is.

• Az elemző szerint a következő hónapokban újabb kamatemelések várhatóak a magas infláció miatt.
• A szigorítási ciklus eredményeként a jövő év első negyedévének végig akár 3-3,5 százalékra emelkedhet a kamatszint.

A decemberben megjelenő inflációs jelentésben a korábbinál nagyobb pénzromlási ütem szerepelhet.

– hívta fel a figyelmet.

Takarékbank

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője felidézte, hogy MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt.

Az inflációs kockázatokat a külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet -kínálati súrlódásai okozzák – fejtette ki. Arra is kitért: az inflációnak érdemi lökést ad jövőre

• a minimálbér jelentős emelése mellett
• az szja-visszatérítés,
• a rendvédelmi állomány hathavi bónusza,
• az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint
• a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része.

Ezek a lépések mintegy 1200 milliárd forinttal növelik a háztartások jövedelmét.

A jövő év első negyedévében Suppan Gergely szerint 2,75 százalkig emelkedhet az alapkamat, amely az év végéig ezen a szinten maradhat. A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak 2022 végére 4,05 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – jegyezte meg.

Az elemzők egyaránt felhívták a figyelmet arra, hogy az emelés mértéke nem nevezhető kiemelkedőnek például a cseh és a lengyel jegybank döntéseinek fényében, amelyek legutóbb 125, illetve 75 bázispontos emelést hajtottak végre.

Equilor

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője kommentárjában azt írta:

Az erősödő inflációs nyomás miatt gyorsított vissza az MNB a korábbi kamatemelési ütemre.

Fontos információnak nevezte azt, hogy az egyhetes betéti tender kamatszintjét ismét az alapkamat fölé fogják emelni, erre már e hét csütörtökön sor kerülhet várakozása szerint.

Erste Bank

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemző azt emelte ki, hogy az ülés alapján „az ördög a részletekben rejlik”, hiszen a kamatemelés mellett…

…arról is döntés született, hogy a pénz és az árupiaci kockázatok fennállásáig a jegybank készen áll az egyhetes betét kamatát az alapkamat felett alakítani.

Az egyhetes betét kamatáról pedig továbbra is heti szinten döntenek a jegybankban. Ez annyit jelent, hogy az alapkamat és az effektív bankközi kamatok szintje ismét elválhat egymástól, és az utóbbiak akár jóval magasabban is alakulhatnak – vélhetően nem függetlenül a forintárfolyam szintjétől. Vagyis a 30 bázispontos emelés tulajdonképpen nem is 30 bázispont – hanem akár magasabb is lehet – mutatott rá.

A monetáris politikai eszköztár tehát ismét bonyolódott az elemző szerint. Fontos eredménynek nevezte, hogy az MNB további eszközökkel és intézkedésekkel segíti a negyedév végén már szokásossá váló swap-piaci turbulenciák kezelését, ami növelheti a kamat transzmisszió hatékonyságát, ezáltal szintén erősítheti a forintot. Ennek megfelelően fenntartják a fokozatosan erősödő forint irányába mutató középtávú előrejelzésüket.

Vannak sofőrök, akiknek változtatni kellene vezetési szokásaikon…

Saját bevallásuk szerint ugyanis elég sokan nem tartják be a szabályokat – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből, amely azt vizsgálta, hogy a 30–59 éves autósok mennyire veszik figyelembe például a gyorshajtásra, a vezetés közbeni telefonálásra vagy éppen a parkolásra vonatkozó szabályokat.

• A megkérdezett autósok leginkább az alkoholfogyasztásra vonatkozó szabályokat tartják be, 96 százalékuk mondta azt, hogy soha nem ül ittasan a volán mögé, 91 százalékuk mindig szigorúan betartja az elsőbbségadási szabályokat és figyelembe veszi a stoptáblát is.
• A harmadik, legtöbbek által betartott szabály a közlekedési lámpák jelzéseihez kapcsolódik, az autósok 86 százaléka saját bevallása szerint mindig szigorúan veszi ezeket.
• Legkevésbé a gyorshajtásra érzékenyek a magyarok: mindössze 33 százalék tartja be minden esetben a sebességhatárt.

A 30-asok száguldoznak a legritkábban

A gyorshajtáson kapott autósokat a rendőrök legkevesebb 30 ezer forintos, maximum 300 ezer forintos bírsággal „jutalmazzák”. Arról nem beszélve, ha a sebességhatárt átlépő sofőr balesetet okoz, a biztosító mérlegelheti a kártérítési összeget. Mégis mindössze a megkérdezettek 33 százaléka mondta azt, hogy minden esetben szigorúan betartja a sebességhatárt, vagyis a többség – az érintettek 67 százaléka – ritkán vagy gyakrabban, de gyorsan hajt egy-egy szakaszon.

A K&H felmérése szerint leginkább a 30-asok tartanak a büntetéstől, azaz figyelnek oda a sebességhatárra: 41 százalékuk sosem megy gyorsabban a megengedettnél. A részletes eredményekből kiderül az is, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkező sofőrök között az átlagnál jóval magasabb, 74 százalékos a gyorshajtók aránya.

Olvasson tovább! A folytatásban kiderül, hogy melyik szabályokat szegjük meg a leggyakrabban

Ezeket a szabályokat szegjük meg leginkább

Mobilozás

Az autóban kizárólag kihangosítóval vagy „fülessel” szabad telefonálni, ám a megkérdezett autósok 35 százaléka szokott mobilozni menet közben. A magasabb jövedelműek – akárcsak a gyorshajtásnál – a telefonálás esetében is az átlagot meghaladó mértékben követnek el szabálytalanságot, a legmagasabb jövedelmi csoportba tartozók 44 százalékánál fordult már elő, hogy szabálytalanul mobilozott vezetés közben.

Parkolás

A megállásra, parkolásra vonatkozó előírásokat az autósok többsége – 65 százaléka – saját bevallása szerint betartja, azaz az autósok több mint harmada már parkolt vagy állt meg szabálytalanul. Ezen a téren a nők jobban odafigyelnek, 75 százalékuk mindig betartja a parkolási szabályokat, míg a férfiaknak csak az 57 százalékára igaz ez.

Biztonsági öv

A biztonsági övet az autósok 84 százaléka használja minden esetben, ám a korosztályok között van különbség. A harmincasoknak közel a 90 százaléka köti be magát, ezzel szemben az 50 év felettieknek csak a 80 százaléka teszi meg ezt.

A K&H támogatási stratégiájának egyik területe a vállalkozásösztönzés, amelynek részeként kiemelt figyelmet fordít a hazai családi vállalatok hosszú távú működésének és a családi értékeik továbbvitelének támogatására.

Vállalati üzletágunk felét családi vállalatok adják, ennek köszönhetően közelről látjuk és értjük a szektort érintő problémákat és kihívásokat. Az elmúlt években egyre inkább előtérbe került, mára pedig a legégetőbb kérdéssé vált a generációváltás. Meglátásunk szerint ez az egyik olyan terület, ahol szükségük lehet a cégeknek útmutatásra, hiszen ez elkerülhetetlen és egyben kritikus pont ezen cégek életében, aminek kétféle kimenete lehet: vagy túléli a cég, vagy nem. A gondosan előkészített és megtervezett utódlási stratégia nagymértékben segítheti a generációváltás sikerességét. Vannak azonban olyan esetek, amikor sajnos nincs idő a stratégia kidolgozására és az abban leírtak betartására, mert egy tragédia azonnali cselekvést igényel.

– mutatott rá a családi cégek kihívására Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője.

Legutóbb a vetőmagokkal foglalkozó Lajtamag Kft. eredményeit ismerte el K&H családi vállalatok kiválósági díjjal, ahol a generációváltás időpontját sajnálatos módon a tulajdonos hirtelen halála jóval előrébb hozta a tervezettnél két gyermeke számára.

Azonnal reagálni kell

Egy családi vállalatban hirtelen bekövetkező tragédia esetén nincs lehetőség időhúzásra, azonnal reagálni kell a történtekre.

A hirtelen megváltozott helyzetben először a bizonytalanság mérséklésére helyeztük a hangsúlyt. Édesapánk halála után ugyanis nem csak saját magunk, de a munkavállalók, a magyar agrárium fontos szereplői, valamint a belföldi és külföldi partnerek előtt is tisztázni kellett a kialakult helyzetet, és rendszeres tájékoztatással megnyugtatni őket, hogy tovább működtetjük a céget. Ehhez azonban nagy szükség volt az összefogásra, a kollégák szakmai hozzáértésére és arra, hogy higgyenek bennünk. Esetünkben nem volt idő a feladatok folyamatos átadására és megbeszélésére, így csakis együttes összefogással tudtuk tovább vinni az addig felépített vállalati értékeket.

– mondta el a tragédia utáni első lépéseket Seiwerth Márton, a Lajtamag Kft. ügyvezetője.

El kell fogadni a segítséget

Habár Anna már két és fél éve aktívan részt vett a vállalat tevékenységében, a generációs különbségek miatt másfajta szemléletmód jellemeztő őt, mint édesapját.

Megvoltak a mindennapos harcok édesapámmal, és a generációváltás egy nagyon messzi és megfoghatatlan időpontnak tűnt. A tragédia bekövetkezte után azonban nem volt idő betanulásra, hirtelen kellett testvéremmel együtt helyt állnunk, a régi célokat megújítanunk, azok eléréséhez pedig eszközöket és módszereket találnunk. Nem engedhettük, hogy büszkeségünk elhatalmasodjon rajtunk. Rengeteg helyről kaptunk segítséget, tanácsot, ami részben jó, részben viszont nagyon megterhelő volt, de összességében ezeknek köszönhetően sokat fejlődtünk, és mára – közel három évvel a tragédia után – körvonalazódtak a konkrét irányvonalak, melyek mentén a jövőben kívánjuk vezetni a céget.

– mondta el Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. ügyvezetője.

Minden második 19-29 éves él önállóan, egész pontosan a 47 százalékuk, miközben a jelenleg szüleivel élő fiatalok 23 százaléka tartja fontosnak, hogy külön lakásba költözzenek. A többség – 64 százalék – szeretne ugyan önálló életet kezdeni, de egyelőre nem tartja nagyon fontosnak – derül ki a K&H ifjúsági indexéből, amely a fiatalok lakás- és autóvásárlási terveit is vizsgálta 2018 utolsó negyedévében.

A felmérés szerint a megkérdezett fiatalok mindössze 13 százaléka – főleg a nyugati megyékben élők és a munkanélküliek – nem szeretne elköltözni a szüleitől.

Ingatlanvásárlás hitelből

A fiatalok 12 százaléka tervez lakásvásárlást három éven belül.

• Az érintettek 29 százaléka úgy számol, hogy saját erőből képes lesz megvenni a kiszemelt ingatlant.
• A fiatalok 71 százaléka azonban csak kisebb-nagyobb hitel segítségével tudja majd finanszírozni a lakásvásárlást, 54 százalékuk pedig a lakás árának legalább felét fedezné hitelből.

A hitelfelvételi lehetőségeket nézve megosztott a fiatalok tábora:

• 23 százalékuk szerint a korábbinál könnyebben juthatnak lakáshitelhez, 36 százalékuk szerint nehezebben kapnának lakáshitelt, mint eddig, míg több mint 40 százalékuk szerint nem történt változás.

Autót saját forrásból

A K&H ifjúsági indexe azt is megnézte, hogyan gondolkoznak a fiatalok az autóvásárlásról. A 19-29 évesek 23 százalékának van saját autója:

• A dolgozó fiatalok 35 százaléka rendelkezik autóval, míg a diákoknak csak a 11 százaléka. 18 százaléknak ugyan saját autója nincs, de rendszeresen használ gépkocsit.
• Leginkább a fővárosban és Pest megyében jellemző, hogy a fiatalok más autóját használják (24 százalék).
• Az autóvásárlási tervekre vonatkozó eredmények alapján a fiatalok 21 százaléka szeretne három éven belül saját autót, ez pedig 2018 első negyedéve óta az egyik legalacsonyabb érték.
• A többség – a megkérdezettek 54 százaléka – nem vásárolna autót a következő időszakban.
• Akik vennének, jellemzően saját forrásból teremtenék elő a vételárat: 70 százalékuk szerint lesz ez a forgatókönyv, és mindössze 17 százalékuk számol azzal, hogy a vásárlást legalább fele-fele arányban hitelből oldaná meg.

OTP Bank: Rekordot ért el az igénylések száma

70 százalékkal több juttatás érkezett az OTP SZÉP-kártyákra az első negyedévben, mint egy évvel korábban. A feltöltés összege meghaladta a 42 milliárd forintot, ami rekord az OTP SZÉP-kártya történetében. Emellett a költés is markánsan, 30 százalékkal nőtt az első három hónapban. A kártya egyre népszerűbb, jelenleg minden harmadik hazai munkavállaló OTP SZÉP-kártyán kapja béren kívüli juttatását – írták.

Azt is közölték, hogy a megváltozott cafeteria-rendszerben január 1-jétől egyedül a SZÉP-kártya maradt kedvező adózású béren kívüli juttatás. Az OTP SZÉP-kártya első negyedéves kiemelkedő eredményeit a változatos és rugalmas felhasználhatósága mellett jelentős részben ennek köszönheti.

Az igénylések száma is rekordot ért el: a kártya bevezetése utáni első teljes év, azaz 2012 óta soha nem igényeltek annyian OTP SZÉP-kártyát, mint az idén. Az első három hónapban a kártyaigénylések száma közel 5,5-szörös növekedést mutatott a tavalyi év azonos időszakához képest.

MKB Bank: 4 napos húsvét, 2 milliárdos költés

Az MKB Bank közlése szerint 2019 első negyedévében, hónapról hónapra folyamatosan növekvő, összesen 6,1 milliárd forint munkáltatói támogatás érkezett az MKB SZÉP-kártya számlákra. A növekedés áprilisban is folytatódott, így az év első négy hónapjában az MKB SZÉP-kártyával rendelkező munkavállalók már több mint 10 milliárd forint juttatást kaptak. Az eddigi tapasztalatok alapján idén a 2018-as eredményeket jelentősen meghaladó lesz az MKB SZÉP-kártyára beérkező juttatás összege – közölték.

Az MKB kártyabirtokosok 3,2 milliárd forintot költöttek SZÉP-kártyájukkal. A költések belső összetétele (0,5 milliárd forint szálláshely, 2,4 milliárd forint vendéglátás, 0,3 milliárd forint szabadidő) igazodik az ilyenkor szokásos költési arányokhoz. A bank szerint az év későbbi szakaszában nő majd a költés, így a szálláshelyi költés aránya is emelkedni fog.

Példaként említették, hogy az áprilisi költés – különös tekintettel a 4 napos húsvétra – megközelítheti a 2 milliárd forintot, ami szintén meghaladta az egy évvel ezelőtti költést.

K&H Bank: másfélszeresére nőtt a feltöltött összeg

A K&H Bank pontos számot a negyedéves SZÉP-kártya forgalmi adatokról üzleti titokra hivatkozva nem közölt. Annyit árultak el, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest nagyjából másfélszeresére nőtt a feltöltött összeg. Az előző évekhez hasonlóan, idén is a vendéglátás számla volt a legnépszerűbb.

Nyitókép: Pexels.

Két év alatt jelentősen nőtt az autóhasználók tábora a K&H biztos jövő felmérése szerint

• 2018-ban a 30-59 éves magyarok 73 százaléka hetente többször ült kocsiba, szemben a 2017-ben mért 71 százalékkal, illetve a 2016-os 60 százalékkal.
• A kutatásból kiderül az is, hogy a férfiak 82 százaléka autózik rendszeresen, a nőknek azonban csak a 65 százaléka.
• Az országon belüli különbségeket jól mutatja, hogy a fővárosban a rendszeresen autózók aránya 60 százalék alatti, a nyugati országrészben viszont meghaladja a 80 százalékot.

22 ezres benzinszámla és több mint 13 éves autók

A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek átlagosan 13 éves autókkal közlekednek, ez valamivel alacsonyabb a hivatalos KSH-adatnál, amely szerint a magyarországi személyautók átlagosan több mint 14 évesek. Az autók életkorában komoly eltérések vannak az országon belül:

A keleti országrészben élők 49 százaléka több mint 15 éves kocsival autózik, ezzel szemben a fővárosban az autósok mindössze 29 százalékánál jött ki a 15 évet meghaladó átlag.

Benzinszámla

• Az autósok 2018-ban havonta átlagosan 22 ezer forintot költöttek üzemanyagra, ez 12 százalékos éves emelkedésnek felel meg, lényegében megegyezik az üzemanyagok drágulásával.
• A KSH-adatok szerint ugyanis 2018-ban a benzin átlagára 381 forint volt, a gázolajé pedig 395 forintot tett ki, ami 7 és 11 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben.
• Az autósok 19 százaléka havonta 20-30 ezer forintért vásárolt tavaly üzemanyagot, 13 százalékuk 30-50 ezer forintot tankol el, és 7 százalékos azoknak az aránya, akik több mint 50 ezer forintot hagytak a benzinkutakon egy-egy hónapban.

Egy év alatt egyébként a megkérdezett autósok átlagosan 16 ezer kilométert vezetnek, ami lényegében megegyezik a 2017-es adatokkal. A férfiak továbbra is sokkal többet (átlagosan 20 ezer kilométert) vezetnek mint a nők (átlagosan 12 ezer kilométer évente).

Az autóra leselkedő veszélyek

A K&H biztos jövő indexe azt is megvizsgálta, mitől tartanak leginkább az autósok.

• A válaszok alapján az érintettek döntő része – 86 százaléka – azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy valaki más sérülést okoz az autójukban.
• A kocsifeltörést a megkérdezettek 62 százaléka mondta reális veszélynek, 61 százalékuk szerint pedig félő, hogy belföldi úton lerobban az autó.
• Többségben vannak azok is, akik attól tartanak, hogy saját hibájukból törik össze az autót. Ez a nőkre jellemzőbb, 61 százalékukra igaz, a férfiaknál 52 százalékos az arány.
• Viszont jóval kevesebben félnek attól, hogy ők okoznának másnak kárt, arányuk mindössze 52 százalék.