Az ismert brit pénzügyi szaklap, az Euromoney szervezésében megvalósuló Real Estate Awards versenyen nyerte el a K&H a Magyarország legjobb ingatlanfinanszírozó bankja elismerést. A folyóirat már több mint 30 éve díjazza azokat a pénzintézeteket, amelyek az ingatlanpiaci szegmensben nyújtanak pénzügyi segítséget a kivitelezőknek. Ez az ingatlanpiac leghitelesebb és legelismertebb megmérettetése.

Az Euromoney versenyein rendre jól teljesít a K&H. Csak az idei évben már elnyerte a „Magyarország legjobb bankja 2024” díjat, valamint a „Magyarország legjobb digitális bankja 2024” kitüntetést is. A mostani díjjal együtt pedig összesen már több mint öt nemzetközi elismerésben részesült a pénzintézet 2024-ben.

Az utóbbi időszak eredményes volt számunkra általánosságban is, de különösen ingatlanfinanszírozási szempontból. A közelmúltban ugyanis nyertünk egy másik díjat is ebben a kategóriában, így még nagyobb büszkeség, hogy többen felfigyeltek ránk és elismerik azt a szakmai tevékenységet, amit végzünk. Törekszünk arra, hogy innovatív pénzügyi megoldásainkkal partnerei legyünk a hazai nagyvállalatoknak, ezzel hozzájárulva a gazdasági élet fellendítéséhez.

– fogalmazott a díjátadó kapcsán Ország Mihály, a K&H Specializált pénzügyi szolgáltatások és pénzügyi piacok igazgatóság vezetője.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A közgazdászokat már régóta foglalkoztatja, hogy a különféle emberi tevékenységek valós költségeit hogyan lehet kimutatni. Egyre világosabb ugyanis, hogy a költségek közé be kell számítani a környezetkárosító tevékenységek terhét is. Ez a kérdés foglalkoztatta Andrew Simms-t, a sussex-i egyetem közgazdász professzorát is, aki megalkotta a matematikai képletet, amellyel kiszámítható, hogy a Föld és az egyes országok lakossága hány nap alatt használ fel több természeti erőforrást, mint amennyit maga a természet regenerálni képes.

Egy olimpia, ahol nem osztanak aranyérmet

A túlfogyasztás napjának kiszámításakor a Föld által termelt természeti erőforrások adott évi mennyiségét ‒ a Föld úgynevezett biokapacitását ‒ elosztják az emberiség adott évi természeti erőforrás-felhasználásával ‒ ezt nevezzük a világ ökológiai lábnyomának ‒, majd megszorozzák az adott év napjainak számával.

Magyarországon ez idén az év 146. napjára, azaz május 25-ére esik. Innentől kedve fogyasztanak a magyarok több természeti erőforrást, mint amennyit a Föld regenerálni tud. Magyarország ezzel a helyezéssel a fejlett országok középmezőnyében helyezkedik el.

– jelentette ki Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

Luxemburg ugyanis már február 20-án eléri a fordulópontot, Csehország április 18-án, míg Svájc 2 nappal lemaradva Magyarország mögött, csak május 27-én. Az országok ökolábnyom-olimpiájának sorát Ecuador és Indonézia zárja november 24-én. „Ez azonban egy olyan verseny, amelyen senkinek nem jár aranyérem” – tette hozzá a fenntarthatósági szakember.

szimbolikus dátum, de fontos

Számításaikat a kutatók egyre inkább konkrét mérési adatokra alapozzák, de például a termőföldek kimerüléséről csak becslésekre hagyatkozhatnak.

A túlfogyasztás konkrét dátuma inkább szimbolikus jelentőséggel bír

– mondja Suba Levente, aki szerint a dátumok nagyságrendileg jól leírják a problémát.

A konkrét dátumnál azonban sokkal fontosabbak a tendenciák, így például aggasztó, hogy idén már július 25-ére esik a globális túlfogyasztás határnapja, amely évről évre előbbre kerül.

– emeli ki a fenntarthatósági szakember.

Suba Levente szerint mindenkinek – magánszemélyeknek és vállalatoknak, persze eltérő mértékben, de egyaránt – megvan a felelőssége abban, hogy saját környezeti lábnyomukat csökkentsék. A K&H a maga részéről nem csak saját működése terén érte el a nettó zéró-kibocsátást (jelentős üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentési programjával és a fennmaradó kibocsátások semlegesítésével), hanem igyekszik ügyfeleit is ebbe az irányba terelni. Egyre növeli azoknak a pénzügyi termékeinek az arányát, amelyek az ügyfelek zöld átállását segítik. A környezetszennyező tevékenységek finanszírozását kivezetik, és nagy hangsúlyt helyeznek a fenntartható tevékenységekre.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A csütörtökön ismertetett adatok szerint a tavalyi utolsó negyedévi 677 millió euró profit elmaradt a negyedévvel korábbi 877 millió eurótól.

A KBC éves nyereségének nagyobbik része, 1,866 milliárd euró Belgiumban keletkezett, ami némileg elmarad az egy évvel korábbi 1,876 milliárd eurótól. Második legnagyobb piacán, Csehországban az éves nyereség a 2022. évi 653 millió euróról, 763 millió euróra ugrott.

A nemzetközi piacokon – ahová Magyarország is tartozik – a tavalyi nyeresége 676 millió euróra nőtt a 2022. évi 428 millió euróról. Ebben a szegmensben a nyereség a tavalyi utolsó negyedévben 178 millió euró volt, ezen belül Szlovákiában 18 millió euró, Magyarországon 94 millió euró, Bulgáriában pedig 67 millió euró.

A KBC tavalyi nettó kamatbevétele 5,473 milliárd eurót tett ki, meghaladta az egy évvel korábbi 5,162 milliárd eurót. A negyedik negyedévi nettó kamatbevétel 1,360 milliárd euróra mérséklődött a harmadik negyedévi 1,382 milliárd euróról.

A K&H mobilbankjában a hazai pénzügyi szektorban elsőként vezeti be a hangalapú utasításra történő digitális forintátutalást.

– jelentette be Király Andrea, a K&H lakossági banki üzletágának vezetője egy sajtóbeszélgetésen.

A K&H 2022 novemberében mutatta be Kate-et, a digitális pénzügyi asszisztenst, aki nagymértékben segíti a bank és a biztosító ügyfeleit a kényelmes és gyors ügyintézésben.

Immár nem csupán a bank és a biztosító költözött be félmillió ügyfelünk zsebébe, de egy valódi pénzügyi asszisztens is, aki nyitvatartástól és szünnaptól függetlenül, folyamatosan rendelkezésükre áll, segítségükre van.

– tette hozzá a banki vezető. Király Andrea elmondta: néhány további funkció is beépül a mobilbankba, így például automatikusan feltölthető a hitelkártya, könnyen elérhetők és letölthetők a bankszámlakivonatok és egy mozdulattal megtekinthetők, másolhatók és megoszthatók a számlaadatok.

Egy pénzösszeg átutalását az ügyfelek szóban vagy chat formájában is kezdeményezhetik – az előre rögzített partnerek számláira:

Az ügyfél például bemondja a mobilbankban, hogy „Kate, utalj anyunak tízezret!”.

• A digitális pénzügyi asszisztens értelmezi a szóbeli utasítást – ha szükséges, további tisztázó kérdéseket tesz fel –, majd a képernyőn összefoglalja az utalással kapcsolatos legfontosabb információkat: a küldő és a fogadó számlaszámát, valamint az átutalandó összeget.
• Az utalást kezdeményező ügyfél ekkor ellenőrizheti a megadott paramétereket, és ha mindent rendben talál, megerősítheti utalási szándékát.

Mindez pár pillanatot vesz igénybe, így gyors, kényelmes és biztonságos.

Újabb lépés a szuperapp irányába

A K&H 2023 júniusában új mobilbanki applikációra cserélte le tíz éve bevezetett, és folyamatosan frissített mobilbankját. A nyáron útjára indított új K&H mobilbank nem csak friss és könnyen áttekinthető dizájnt hozott, de új informatikai architektúrát is kapott. Ezzel teremtették meg a lehetőségét annak, hogy a már több, mint 60 funkció száma tovább gyarapodjon. A cél egy valódi szuperapplikáció, amely mindent tud, amivel szinte minden pénzügy – és még nagyon sok más – elintézhető.

A hangalapú utasítással indított forintátutalás mérföldkő a mesterséges intelligencián alapuló digitális pénzügyi asszisztensek hazai alkalmazása terén.

– jelentette ki Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Hozzátette: a K&H digitális pénzügyi asszisztensének új funkciója jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencián alapuló megoldások milyen változásokat hoznak az emberek és a pénzügyi szektor életébe.

Szintet léptünk az ügyfélélmény (UX) és a könnyen kezelhető felhasználói felület (UI) terén.

– tette hozzá az innovációs szakember.

A korábbi hónapok tesztüzemmódjának visszajelzései is azt mutatják, hogy az ügyfelek elégedettek az új megoldással, bíznak benne és használni fogják.

A legfrissebb kutatás szerint…

K&H szeptember elején ezer fős, az aktív korú lakosságra reprezentatív véleménykutatás formájában vizsgálta, hogyan viszonyulnak a magyarok a mesterséges intelligenciához. A „K&H szeretjük-e az MI-t?” kutatásból kiderül, hogy:

• Az aktív korú lakosság háromnegyede úgy érzékeli, hogy már találkozott ilyen alapú szolgáltatással.
• Majdnem felük chatelt már, negyedük beszélt is MI-val, a pénzügyi szolgáltatások kapcsán a felnőtt lakosság több mint negyede állítja, hogy használta.
• Általánosan elmondható, hogy ez a technológia a fiatalokhoz, a magasabb végzettséggel, valamint jövedelemmel rendelkezőkhöz inkább elért már.

A technológiát ismerők leginkább gyorsnak és segítőkésznek érzik azt, legkevésbé a problémamegoldás hatékonyságával és pontosságával elégedettek. A használók negyedének oldotta meg problémáját vagy válaszolta meg kérdését teljes mértékben a MI. A „K&H szeretjük-e az MI-t” kutatásból kiderül, hogy az aktív korú magyar lakosság többsége nyitott arra, hogy a jövőben igénybe vegyen MI-t pénzügyi szolgáltatások kapcsán.

Felmérésük szerint a környezetterhelés annak ellenére is fontos szempont maradt a cégek értékelésében, hogy némiképp háttérbe szorították a gazdasági nehézségek. A legnagyobb vállalatok különösen aktívak, a 4 milliárd forintos árbevétel felettiek 54 százalék készített már fenntarthatósági stratégiát. Számukra ez azért is fontos, mert a pénzügyi beszámolóhoz hasonló éves fenntarthatósági jelentést kell készíteniük – írták.

A közlemény szerint a nagy cégek példáját idővel a kisebbek is követik, mivel az Európai Bizottság javaslata az értéklánc teljes szén-dioxid-kibocsátásával számol, tehát a nagyvállalatok meg fogják követelni az alkalmazkodást a beszállítóiktól. A visszajelzések szerint sokan félnek ugyan, hogy a fenntarthatósági beruházások a nyereségük rovására mehetnek, de például a társadalmi felelősségvállalás a cégek méretétől függetlenül egyre erősebb – tették hozzá.

A visszajelzésekből az is kiderül, hogy az utóbbi időben főképp a mindennapi környezettudatosság javult, 93 százalék például ma már szelektíven gyűjti a hulladékot, 88 százalék pedig csökkentette a papírfogyasztását, és 86 százalék mérsékelte az energiafelhasználását. Egy év alatt 76 százalékról 81 százalékra nőtt az aránya azoknak a cégeknek, amelyek energiatakarékosabb gépekre váltottak, és 41 százalékról 50 százalékra azoké, amelyek hőszigetelték az ingatlanukat, illetve megújuló energiaforrásokat használnak.

A K&H április 17. és május 9. között készült fenntarthatósági felmérésében 360 közepes és nagyvállalat vett részt. A megkérdezett cégek éves árbevétele meghaladta a 300 millió forintot, nemzetgazdasági súlyuknak megfelelően szerepel benne minden ágazat és térség – olvasható a közleményben.

Nyitókép: Bankrá Magazin

Hozzátették, hogy a felmérés a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait jelzi.

A közlemény idézte Rammacher Zoltánt, a K&H kkv marketing és értékesítés támogatás vezetőjét, aki elmondta: márciusi felmérésük szerint stabil a foglalkoztatottság a kkv-szektorban, a cégek 77 százaléka azonos dolgozói létszámmal tervez a következő egy évre. Ilyen magas arány utoljára 2017-ben fordult elő. Jelenleg a cégek 16 százaléka készül új munkatársak felvételére, ami kismértékű visszaesés az előző negyedévi 23 százalékhoz képest. Ezzel párhuzamosan viszont leépítésre is kevesebben, 8 helyett mindössze 5 százalék készül – ismertette.

Rammacher Zoltán megjegyezte, hogy a vállalkozások 72 százaléka számol fizetésemeléssel. A munkavállalók átlagosan 9 százalékkal magasabb bért várhatnak a következő egy évben, ami kissé elmarad az előző negyedévi 11 százaléktól.

A béren kívüli juttatásokat tekintve is inkább visszafogottság jellemzi most a szektort: 50-ről 45 százalékra mérséklődött a cafeteriában gondolkodó cégek aránya. A top 3 juttatási forma továbbra is változatlan. Az elmúlt negyedévhez képest a 13. havi fizetésnél figyelhető meg jelentősebb változás, 25-ről 20 százalékra csökkent az ilyen juttatással tervező cégek aránya. Emellett a legnépszerűbb elem továbbra is a közlekedési költségtérítés és a SZÉP-kártya – olvasható a K&H közleményében.

A K&H 2004 óta készíti a negyedéves K&H kkv bizalmi indexet. A legutóbbi kutatásban, február 20. és március 17. között, 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság üzleti döntéshozóit kérdezték meg.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Hiánypótló kezdeményezésként 2021 elején indította újtára a K&H saját innovációs indexét, amely időről időre megmutatja, hogy hol áll a magyar gazdaság az innovációs versenyben és a gazdaság szereplői milyen fejlesztésekkel készülnek a jövőre.

• Az összkép most nem túl fényes, a K&H innovációs indexe a kezdetek óta alig mutat életjelet a magyar gazdasági szereplőknél: 2023 első félévében is csupán 28 pontot ért el, vagyis az előző félévhez képest változatlan.
• Az index indulásakor ez az érték még 31 pont volt – alig magasabb, mint napjainkban.

Jelenleg az ellentétes erők kioltják egymást, hiszen a digitális innováció alindexe 2 pontot nőtt, míg az innovációs stratégia alindexe 2, a megvalósult innovációk alindexe 1 pontot csökkent.

Ördög a részletekben

Az ördög persze a K&H innovációs indexe esetében is a részletek között bújik meg.

Ellentétes erők hatnak az innovációs indexre, miközben a vállalatok kevesebb figyelmet fordítanak innovációs stratégia készítésére, nem tévesztik szem elől a digitális átállás jelentőségét.

– nyilatkozta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Egyelőre azonban a piaci helyzet, a cégek növekvő költségei nem kedveznek új termékek és szolgáltatások bevezetésének, így inkább belső folyamataikat igyekeznek hatékonyabbá tenni, és ebben kiemelkedő szerep jut a digitalizációnak.

• Ennek jelentőségével minden vállalatvezető tisztában van: számottevően (fél év alatt 29 százalékról 42-re) nőtt azoknak a cégeknek az aránya, amelyek a legfontosabb, de legalább is nagyon fontos feladataik közé sorolják saját digitális átállásukat.
• A digitális alindex annak ellenére nőtt, hogy közben jelentősen visszaesett az egyik komponense: a korábbi 48 százalékról 41 százalékra ‒ a 2 évvel ezelőtt mért szintre ‒ esett vissza azon cégek aránya, amelyeknek a felmérést megelőző két évben volt jelentősebb digitális fejlesztésük.

Ezen kívül néhány érdekes tendencia is kiolvasható az adatokból:

• Mindenekelőtt az, hogy minél nagyobb egy cég árbevétele, annál magasabb az innovációs indexe is. A K&H innovációs index a 4 milliárd forint árbevételt meghaladó vállalatok körében a legmagasabb.
• Ha ágazati bontásban vizsgáljuk az innovációkat, megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági cégeknél (29 pontról 18-ra), az iparban és az építőiparban (31 pontról 26-ra) zuhant a mutató.
• Az ország nyugati régióiban működő cégeknél 6 ponttal 29 pontra nőtt, Közép-Magyarországon 2 pontot csökkent a K&H innovációs index – de valamennyi régió indexe a 28-29 pont körül szóródik.

Trendszerű digitalizáció

Markáns különbségek figyelhetők meg az ütemesen és trendszerűen növekvő digitális alindex esetében.

A digitális átállásban elsősorban a kereskedelem és a szolgáltatási szektor jeleskedik.

Itt is elsősorban azok a cégek, amelyek árbevétele eléri vagy meghaladja a 4 milliárd forintot. A nyugat- és közép-magyarországi régiókban nagyobb a cégek digitális innovációs aktivitása, mint az ország többi részében.

Az innováció legfontosabb hajtóerői között szerepel az a vállalatvezetői szándék, hogy hatékonyabb, gyorsabban reagáló működést alakítsanak ki; javítsák a termékek és szolgáltatások minőségét, illetve alkalmazkodjanak a vásárlók igényeihez.

Ez persze csak elméletben van így, mert sem a termelésben, sem egyéb területen nem voltak jelentős fejlesztések. A vállalatok inkább a háttérfolyamatokat igyekeznek hatékonyabbá tenni.

– fűzte hozzá Németh Balázs.

Ezt támasztják alá az adatok is, amelyek szerint csökkent az elmúlt két évben gyártási eljárásait vagy szolgáltatási folyamatait megújítók aránya, a következő évre ezt tervezők aránya azonban némileg emelkedett.

Csökkenő önbizalom

Az innovációt leginkább gátló tényezők között a cégek a forráshiányt, a támogatások elnyerésének nehézségét és bizonytalanságát említették, amellett, hogy sokan úgy vélik: a korábbi innovációk még elégségesek a piaci elvárások kielégítésére. A nem túl rózsás helyzetben a vállalatok önképe is romlott: 70 százalékról 59-re csökkent az önmagukat innovatívnak tartók aránya és nem emelkedik az írott innovációs stratégiával rendelkezők aránya sem.

A gazdasági válság miatt ismét kevesebb cég tervez legalább annyi innovációt a következő 2 évre, mint amennyi az elmúlt 2 évben volt. A terveknek azonban gátat szabhat, hogy ismét 10 százalék alá csökkent a vállalatok árbevételének innovációra, újításra fordított aránya.

A K&H innovációs indexéből és azt alátámasztó adatokból az olvasható ki, hogy az innováció elsősorban nem az új termékkel, szolgáltatással való piacra lépést szolgálja, hanem a vállalati hatékonyság növelését célozza.

– foglalta össze Németh Balázs, aki szerint előremutató, hogy egyre több vállalat ismeri fel a digitális transzformáció jelentőségét, és immár a tervek sem csökkennek tovább.

A K&H innovációs index

A K&H 2021 első féléve óta immár ötödször készített átfogó felmérést a magyarországi közepes és nagyvállalatok körében az innovációról. Az adatfelvételre 2023. március 21-e és április 11-e között került sor. 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot és a nemzetgazdasági súlyuknak megfelelően szerepel benne minden ágazat, illetve régió. Az 52 kérdésből álló kérdéssorból összesen négy, úgynevezett kompozit alindexet hoztak létre, amelyek eltérő súllyal szerepelnek a főindexben.

Bár az inflációs nyomás miatt magas kamatkörnyezet visszafogta a lakáshitelek iránti keresletet, a K&H energiatakarékos ingatlanok vásárlására, vagy a használt lakások energiafogyasztásának csökkentését célzó korszerűsítésére felvehető – 2023. április elejétől extra kedvezményes kamattal elérhető – K&H zöld lakáshitele gyorsan népszerűvé vált – közölte a pénzintézet.

A piacon elsőként tavaly augusztusban jelentünk meg a K&H zöld lakáshitellel, mely elsőbbség azt jelentette, hogy nemcsak az új, hanem a használt lakásokra is felvehető a hitel. Ez egyrészt azért fontos, mert a K&H kiemelten kezeli a fenntarthatósági célokat, az energiatakarékos lakások vásárlása, építése, korszerűsítése pedig összhangban van ezzel a törekvéssel. Másrészt a K&H zöld lakáshitellel a piacinál alacsonyabb kamatozással kaphatnak lakáshitelt azok, akik takarékos ingatlant szeretnének.

– mondta Molnár Gergő, a K&H lakossági marketing vezetője.

Hozzátette: A K&H zöld lakáshitel minden paraméterében megfelel a Magyar Nemzeti Bank által megfogalmazott zöld elvárásoknak. Ez a konstrukció a többi jelzáloghitellel, lakáshitellel összevetve azért kivételes, mert az energiatakarékossági szempontot figyelembe véve többféle lakóingatlan finanszírozására felhasználható: új lakás építésére és vásárlására is, ha az adott ingatlan energetikai besorolása BB vagy annál kedvezőbb kategóriába tartozik. Emellett a K&H zöld lakáshitele felhasználható használt lakóingatlan korszerűsítésére, ebben az esetben a felújítást követően a lakás energetikai osztályzatának szintén el kell érnie legalább a BB-s szintet vagy az úgynevezett primer energiafogyasztásnak mnimum 30 százalékkal kell csökkennie a korszerűsítés eredményeként.”

A K&H szakembere szerint a zöld lakáshitel az energiatakarékos lakás építését vagy vásárlását tervezők mellett azoknak is alternatíva, akik használt lakást keresnek és már biztosak abban, hogy energetikai korszerűsítést hajtanak majd végre a megvásárolt lakásban. Ezzel a kombinált hitellel az ügyfél nemcsak hitelezési költséget tud megtakarítani, hanem már a vásárlási kérelem benyújtásával együttesen megbizonyosodhat arról, hogy mekkora összeget tud az ingatlan korszerűsítésére fordítani. Ez a piacon jelenleg is egy népszerű értékajánlat.

Molnár Gergő elmondta azt is, hogy a K&H zöld lakáshitel speciális célok megvalósítására is felhasználható, többek között energiatakarékos nyílásszárók cseréjére, fűtési- vagy hűtési rendszerek telepítésére, cseréjére vagy korszerűsítésére.

Ilyen esetben a korszerűsítési intézkedések végrehajtásához szükséges kiegészítő műszaki és egyéb berendezések, szolgáltatások beszerzése is finanszírozható zöld hitelből, amennyiben ezek összege nem haladja meg a hitel összegének 30 százalékát

– mondott példákat Molnár Gergő.

Népszerű a konstrukció

A K&H zöld lakáshitel az adatok alapján keresett konstrukciónak mondható, melynek igénylése nem függ össze szociális, családtámogatási elvárásokkal, így minden ügyfelünk számára elérhető. Bevezetés óta mintegy 150 igénylés érkezett, ezen belül 120 esetben már megszületett a hitelszerződés és egyes konstrukcióknál – az építkezés ütemével összhangban – már megkezdődtek a folyósítások is. A K&H zöld lakáshitelt átlagosan a több mint 50 millió forint értékű ingatlanra vették fel az érintettek, hitelösszegük pedig nagyságrendileg 24 millió forint értékű, ami jóval, 37 százalékkal meghaladja a jelzáloghitelek 17,5 millió forintos átlagát. A K&H zöld lakáshitelek 43 százalékát új lakás építésére, míg 38 százalékukat új lakás vásárlására igényelték, 5 százalékukat pedig korszerűsítésre.

Fontos tényező, hogy egy használt lakás felújítása a K&H zöld lakáshitellel megtérülő beruházás lehet. Egyfelől csökkennek a fenntartási költségek, másrészt hosszabb távon várhatóan a takarékosabb lakásokra lesz nagyobb kereslet az ingatlanpiacon, így könnyebben, jó eséllyel magasabb áron eladhatóak lesznek a korszerűtlen, nagy fogyasztású ingatlanokhoz képest.

A felmérés szerint a magyar vállalati szféra nyitott és érzékeny a fenntarthatóság témájára, de a valódi cselekvés sokszor elmarad – tették hozzá.

A kutatás szerint nő azon cégek száma, amelyek fenntarthatósági stratégiát készítenek, vagy terveznek ilyet. Egyre többet mérik saját környezetszennyezésüket, de még kevesen készítenek független szakértő által auditált fenntarthatósági jelentést és karbonsemlegességi céldátumot is kevesen tűznek ki. A hazai vállalatok egyelőre elsősorban költségeiken próbálnak spórolni, ezért kevesebb papírt, energiát és vizet igyekeznek felhasználni. A takarékos megközelítést támasztja alá, hogy nagyon kevés vállalat áldoz úgynevezett „zöld” energia vásárlására, amely megújuló forrásból származik, de drágább is egyben – tették hozzá.

A K&H 2022 óta évente kétszer, tavasszal és ősszel készíttet átfogó felmérést a magyarországi cégek körében a fenntarthatóságról, amelyben 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. A legutóbbi adatgyűjtés 2022. október 17-e és november 9-e között volt.

A közleményben kitértek arra, hogy nemzetközi szinten a klímaváltozásra szakosodott kutatók is elkezdték mérni és rangsorolni az egyes országok éghajlatváltozással kapcsolatos teljesítményét: a Yale és a Columbia Egyetem közös projektje a környezetvédelmi teljesítmény index (Environtmental Performance Index, EPI), amely 40 mutató összevetésével rangsorolja a világ 180 országát.

A nemzetközi felmérés alapján világszinten Dánia, az Egyesült Királyság és Finnország vezetnek a fenntarthatósági szempontok érvényesítésében, a rangsor végén Vietnam, Myanmar és India áll; Magyarország a 33. helyen szerepel – áll a közleményben.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

K&H hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a következő 12 hónapra vonatkozó várakozásokat összegző kutatás szerint a cégek 8,6 százalékos árbevétel-növekedésre és 4,4 százalékos profitbővülésre számítanak, a várt bevétel-növekedés az előző negyedéves felmérés óta nem változott, nyereségvárakozás kissé nőtt a korábbi 3,3 százalékhoz képest.

A közleményben idézték Rammacher Zoltánt, a K&H kkv marketing- és értékesítéstámogatási vezetőjét, aki elmondta: a cégmérettel párhuzamosan nő a pénzügyi eredményvárakozás is. A mikrocégek átlag alatti, 7,8 százalékos árbevétel- és 3,7 százalékos profitnövekedéssel számolnak, a kisvállalkozások 8,9 százalékos árbevétel- és 4,5 százalékos nyereségnövekedést várnak, míg a középvállalkozások 11,8 százalékos árbevétel-növekedést és a nyereség 7,4 százalékos emelkedését valószínűsítik.
Tavaly november végén az előző negyedévi 61 százalékhoz képest a cégek 66 százaléka jelezte, hogy a következő egy évben készül valamilyen fejlesztésre.

A beruházásoknál 22 százalékról 29 százalékra nőtt a gépek, berendezések beszerzése, informatikai fejlesztéseket a cégek 29 százaléka tervez, 20 százalék készül a céges autóflotta cseréjére vagy bővítésére.

A K&H január eleji közlése szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások egyéves várakozásait összegző bizalmi index az utolsó negyedévben mínusz 14-ről mínusz 7 pontra javult.

A K&H 2004 óta negyedévente készít felmérést a kkv-k várakozásairól, legutóbb 400 magyarországi székhelyű, 2 milliárd forint éves árbevétel alatti társaság döntéshozóit kérdezték meg az Impetus Research bevonásával 2022. november 7-25. között. A kutatásban a vállalkozások gazdasági helyzetét leginkább befolyásoló tíz gazdasági tényezőt vizsgálják: vevői kapcsolatok, szállítói kapcsolatok, munkaerő, vállalat pénzügyei, bankok, gazdaságpolitika, közterhek, EU, versenyhelyzet, vállalati hitelkamatok.

Nyitókép: Biztosító Magazin