A biztosítási karrierje előtt, aktívan részt vett a hazai sportéletben, elsőosztályú kézilabdázó és válogatott strandkézilabdázó volt. Miért pont biztosítási tanácsadó lett a profi sportkarrier után?

A váltás nem a legmegfelelőbb kifejezés, mert a sporttal párhuzamosan kezdtem el dolgozni a biztosítási szakmában. Amikor abbahagytam a versenysportot, kerestem a helyemet és ebben a szakmában találtam meg azt a párhuzamot, amire szükségem volt.

Valóban aktív sportmúlt van mögöttem. Pályafutásomat az első osztályban kezdtem, de egy sérülés miatt a profi karrier csak két és fél évig adatott meg számomra. Ezt követően inkább másodosztályban tudtam csak játszani. 2000-ben bejött az életembe a strandkézilabda és végül, ott értem el azokat a sikereket, amiket teremkézilabdában szerettem volna. 2002-ben megalapítottam a Beach Stars BHC strandkézilabda csapatomat és többszörös magyar bajnok és kupagyőztes lettem, nyertem két Európa kupát. Játszottam Európa bajnokságon, Világbajnokságon egyaránt. A teremkézilabdába is visszatértem, unokabátyámmal Bődy Mihállyal együtt építkezünk és a Budai Farkasokat 5 év alatt a megyei bajnokságból felvittük az NB1-be.

A biztosítások mellett azért döntöttem, mert ebben a szektorban a sporthoz hasonló kihívást találtam és hasonló magasságokat akartam elérni a civil életemben is, mint a (strand)kézilabdában.

Úgy gondoltam, hogy a sportolói szemlélet adaptálása az üzleti életben – ezen belül a biztosítási szakmában – is sikeres tud lenni.

– meséli Bődy István.

Itt is, ott is teljesíteni kell, tervek vannak, képezni kell magunkat, egyénileg dolgozunk, de ugyanakkor egy csapat része is vagyunk.

Úgy tudom egyszer sportolókból toborzott biztosítási tanácsadói csapatot, ez hogyan történt pontosan?

2005-ben az akkori vezetőm elment a biztosítótól, ahol dolgoztam, a megüresedett pozíciót pedig megpályáztam. Az volt a tervem, hogy olyan csapatot építek, ami csak sportolókból áll – zöld lámpát kaptam. Megállapodást kötöttem a Nemezti Sportszövetséggel majd válogatott sportolókkal kezdtem dolgozni. Akadémiai rendszert hoztunk létre, hogy az ex-sportolók elindulhassanak a biztosítási szakmában, pénzügyi tervezői karriert ajánlottunk nekik.

Pénzügyeket tanítottam és mellé olyan kipróbált és működő munkamódszert adtam, amiben én magam is hiszek.

– emlékszik vissza Bődy István.

21 korábbi élsportolót indítottam el az akadémia módszerem segítségével, akik mind sikeres tanácsadók, majd évekkel később sikeres üzletemberek lettek.

Miben más egy sportoló hozzáállása a biztosítási szakmához? Sok olyan transzferálható képesség van, ami jól jöhet a biztosítási területen?

A visszavonuló élsportolók – 34-38 éves korú emberekről van szó – tulajdonképp pályakezdők, az addig megszokott jövedelmük drasztikusan lecsökken és egy kicsit kiszolgáltatottá válnak, amihez korábban nem voltak hozzászokva. Én azért tudok sikereket „biztosítani” számukra, mert a sport és az üzleti élet nyelvét is beszélem. A sportolók fejébe kódolt kifejezéseket fel tudom tölteni az üzleti életre vonatkozó új jelentéstartalommal. Az évek alatt berögzült megszokások így maradhatnak, csak a környezet lesz új.

A biztosítási szakmában a csapattárs helyett kollégák, a meccspénz helyett pedig bónusz van. Az edzőtermet felváltja az oktatóterem, a bajnokságot pedig a különféle értékesítési versenyek, toplisták. Az ellenfél neve „konkurencia”, válogatottnak lenni pedig nagyjából azzal egyenértékű, mint amikor valaki az MDRT tagja lesz. A két életforma között jelentős párhuzam van, így a rendszer sikeresen működik.

Mi a helyzet azokkal a fiatalokkal, akik még csak most kezdik el a sportolói karrierjüket?

Sportvezetőként több generáció nőtt fel a kezeim alatt és azzal szembesültem, hogy – a sportban ma elérhető pénzügyi forrásoknak köszönhetően – a fiatalok már lényegesen többet tudnak keresni, mint 25-30 évvel ezelőtt. A probléma, hogy a pénzt sajnos sokan nem tudják jól kezelni, mert nincs, aki megtanítsa ezt nekik. – Vagyis már egy ideje van, mivel több ifjúsági és junior sportolónak én vagyok a pénzügyi mentora.

Számomra evidens, hogy menedzselni kell a fiatalokat. Gondoljunk bele, hogy az NBA-ban amikor profi szerződést kapnak a játkosok, akkor több olyan segítséget is kapnak a szervezettől, ami segíti őket eligazodni a civil élet útvesztőiben. Kommunikáció fejlesztésében, nyelvtanulásban, pszcihológiai és mentális kérdésekben kapnak támaszt. Ingatlanszakértőt és pénzügyi tanácsadót kapnak a sportolók, hogy megfelelő segítség mellett tudják kezelni a saját életüket. Rengeteg olyan dologgal segítik az életüket, amire nem lenne idejük a profi kosárlabda mellett. Sokan a mélyszegénységből jönnek és nem tudják mi vár rájuk, rövid idő alatt dollármilliókat keresnek, de nem tudnak üzletileg gondolkodni, befektetni stb. Sajnos többüket ki is használták és visszaéltek azzal, hogy pénzük van, de tudásuk nincs, ilyen esetek megelőzésére is rendkívül jó az NBA programja.

Az Amerikában bevált edukációs rendszerhez hasonlóra itthon is nagy szükség van erre a támogatásra. Ezen a területen pl. a Magyar Kézilabda Szövetség meg is tette az első lépéseket annak érdekében, hogy támogassák a fiatalokat és ezen programon belül – már hivatalosan is –, én mentorálom az ifjú tehetségeket a pénzügyi tudatosságban a jövőjük megtervezésében. Jó érzés fiatalokkal dolgozni, én boldogan csinálom.

A fiatal sportolók nagy része már akadémiai rendszerben szocializálódik. Hogyan működik ez rendszer és milyen előnyei vannak?

Magyarországon több csapatsportban is akadémiai rendszer működik, az első generációk már korábban „kirepültek”, a felnőtt világversenyeken pedig kezdik hozni az eredményeket. Az akadémiai rendszer vegyesen hat a személyiségfejlődésre, hatékony a sport területén, de a családi kapcsolatokból fakadó emberi megélések háttérbe szorulnak. A gyerekek 12-13 évesen kikerülnek a családi közegből (ahol eredetileg szocializálódniuk kellene), bekerülnek a kollégiumba, ahol tanulnak, eddzenek és menedzseli őket a klub, hogy jó sportolóvá váljanak. Évek telnek el így, a családi életből részlegesen távol maradó gyerekeknek végső soron nem lesz kielégítő családi mintájuk – se pénzügyi se szociális oldalról -, amire felnőtt korukban építeni tudnának. Én a pénzügyi tudatosság felépítésében tudok segítségükre lenni, ami teljes mértékben egybevág az előbb említett Magyar Kézilabda Szövetség ezirányú törekvéseivel is.

Konkrétan mivel tud segíteni a fiataloknak, hogy a pénzügyi tudatosságuk fejlődjön?

A fiataloknak meg kellene tapasztalni a család belső működését (Miért dolgozik többet apa és anya? Miért vesznek fel hitelt? Miért oldanak meg közösen dolgokat? stb.), hogy legyen mintájuk.

Szerencsére ma már egyre több csapat helyez nagy hangsúlyt a fiatalokra. Vannak játékos menedzserek is, akik arra figyelnek, hogy minél jobb feltételek mellett és magas szinten kézilabdázzanak a fiatalok, fogják a kezüket, ameddig a „pályán vannak”. Viszont a sportolói karrier végén, a sportolók magukra maradnak. Mihez kezd ilyenkor egy profi sportoló?

A versenysport évei alatt gyűlik-gyűlik a pénz, amivel párhuzamosan pénzügyi oldalról is fel kell építeni egy sportolót. A sok pénz keresete nem hoz tudati változást, nem fogják tudni hogyan kell azt kezelni. Igy életük ezen területén is szükségük van egy menedzserre, egy mentorra.

– mutat rá Bődy István.

A legtöbbször a szülők bevonásával dolgozunk, mivel a fiatalok szülői biztosítékot szeretnének, arról, hogy amit ajánlok az működőképes-e?! Érdekes tapasztalatom, hogy – mivel a szülők nagy részének nem volt olyan pénzügyi és karrier lehetősége, mint a gyerekeiknek – így őket is edukálni kell. A pénzügyi kultúra hiánya az ő esteükben is visszaüt, de ez nem az Ő hibájuk!

Az elmúlt százhúsz év eseményei (világháborúk, infláció, ’56, rendszerváltás, stb.) berögzültek a szülők-nagyszülők-dédszülők tudatalattijába, így ezeknek a korosztályoknak nem is nagyon volt lehetősége, hogy komolyabb vagyont szerezzen, tehát kezelni sem tudják azt. Ha mégis volt vagyon, akkor azt elzártan kezelték, hogy biztonságban tudják (padláson, párna cihában stb.), nem nagyon volt más lehetőségük, így azt gyarapítani sem tudták oly mértékben, mint amilyen lehetőségek a mai világban állnak rendelkezésére a fiataloknak (is).

Melyek azok a legfontosabb dolgok, amelyekre pénzügyi mentorként fel szeretné hívni a fiatal sportolók figyelmét?

Fontos látni, hogy én nem a szülők helyett vagyok, hanem mellettük, őket kiegészítve szeretném segíteni a fiatal sportolók pályafutását és pénzügyeik menedzselését. A történet nem csak arról szól, hogy mi lesz a sportpályafutás után, hanem arról is, hogy mi történik a versenysport évei alatt.

Az aktív évek alatt rengeteg minden történhet, ami anyagi forrásokat igényel, így ezekre pénzügyi oldalról is elő kell készülni. Gondolok itt családalapításra, otthonteremtésre, vállalkozás elindítására, sérülésre stb. Sokszor segít ugyan a család, de mindent nem tudnak megoldani. 

Rövid-, közép-, és hosszútávú koncepciókat rakok össze a sportolóknak, amelyek segítenek, hogy a fejben lévő vágyakat – reális módon – időben is el lehessen helyezni.

– magyarázza Bődy István.

A biztosítók mellett vagyonkezelők, pénztárak, hitelintézetek és ingatlanirodák is bekapcsolódtak a sportolóknak szóló pénzügyi mentorprogramunkba. Rajtam keresztül a sportolók az átlagosnál jóval kedvezőbb ajánlatokat kaphatnak.

Mire számíthat egy fiatal sportoló, ha felkeresi önt?

A sportolói mentorprogram keretében már a kezdetektől fogom a fiatal sportolók kezét és akkor sem engedem el, amikor már befejezték a versenysportot, mivel akkor jön a neheze! Én pedig akkor is ott leszek.

Ha elültetünk egy fát, az nem fog holnapra kinőni. Meg kell érteni, hogy nem lehet mindent azonnal megszerezni, lépésről lépésre kell haladni. Viszont, ha befejezik a sportpályafutást nem lesznek kiszolgáltatottak anyagilag. A sportpályafutás alatt felépítünk egy olyan modellt, ami lehetővé teszi, hogy akár vállalkozóként (saját üzletet indítva) folytassák életüket, akár alkalmazottként (megalapozott szaktudással és pénzügyi tartalékkal) találjanak jó fizetést és karriert jelentő pozíciót a munkaerőpiacon.

Emellett folyamatos szakmai képzést biztosítok a sportolóknak, aminek a keretében a legnagyobb dolgot adom, az információt. Minden évben tartok egy komolyabb pénzügyi előadást a piaci eseményekről, valamint arról, hogy ez milyen hatással van a jövőbeli terveikre, megtakarításiakra, befektetéseikre. Segítségemmel így minden olyan élethelyzetre fel tudnak készülni pénzügyileg, ami még előttük van.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A népligeti multifunkcionális csarnok avatóünnepségén Gulyás Gergely úgy fogalmazott, aki nem szereti a sportot, az is örülhet az új létesítménynek, amely a nemzetközi sportélet mellett a turizmusban és az idegenforgalomban is fellendülést hozhat Budapesten és az ország egészében.

A kézilabdacsarnok átadóján Gulyás Gergely köszönetet mondott Fürjes Balázs kormánybiztosnak az előkészítésben, valamint Mager Andrea miniszternek a kivitelezésben nyújtott közreműködéséért.

A Magyar Kézilabda Szövetség 2018 nyarán Szlovákiával közösen nyerte el a januári férfi Európa-bajnokság rendezési jogát. Az 50 ezer négyzetméter alapterületű, 20 022 ember befogadására képes létesítmény építése 27 hónappal ezelőtt kezdődött.

Nyitóklép: MTI.