Békefi László hozzátette, ezen belül 8-9 százalékos arányt képvisel a prémium kategória.

A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. kávé márkáival (a prémium kategóriába tartozó Costa Coffee és Caffé Vergnano) a teljes kávé piac körülbelül 2-2,2 százalékát fedi le – ismertette a cég ügyvezető igazgatója.

Arra is kitért, hogy a teljes kávé piacon belül a kiskereskedelem 85-86 milliárd forintos, a HoReCa (vendéglátás) szektor pedig 110-120 milliárd forintos forgalmat generál.

Kiemelte, hogy a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. a magyar piacon 8 termékkategóriában van jelen: szénsavas üdítők, természetes ásványvizek, gyümölcslevek, jeges teák, sport italok, energia italok, prémium alkoholok, prémium kávék.

Fotó: Unsplash

A Costa Coffee és a gkid közös, az idén februárban mintegy 3300 kávékedvelő válaszain alapuló felmérése szerint a megkérdezettek 34 százaléka válaszolta azt, hogy rendszeresen fogyaszt koffeinmentes kávét, a legtöbben délután és este, ugyanakkor szintén 34 százalékuk ragaszkodik a koffeines kávéhoz, ők kizárólag ezt isszák.

A fogyasztók negyede naponta egyszer, míg a válaszadók fele naponta többször is iszik kávét, azonban kevesen, három százaléknyian vannak azok, akik kizárólag koffeinmenteset fogyasztanak. Közülük nagyobb arányban vannak a nők (4 százalék), és a fiatalok körében is kedveltebb: a 18-24 évesek 5 százaléka csak ezt választja. A fiatalok között magas azok aránya is, akik jobban kedvelik a koffeinmentes kávé ízét a hagyományosénál és 14 százalékuk ezért issza.

A koffeinmentes kávék piacára most belépő Costa Coffee és a gkid felmérte azt is, miért isznak az emberek koffeinmentes kávét: a mellette szóló legfontosabb érvként a válaszadók mintegy fele azt hozta fel, hogy ez jó megoldást jelent akkor, ha már nem szeretnék túllépni a megszokott napi koffeinmennyiséget. Minden ötödik válaszadó azért iszik koffeinmentes kávét, mert napszaktól függetlenül bármikor fogyaszthatja, míg 13 százalékuk a kávézáshoz, mint szertartáshoz ragaszkodik, miközben nincs szüksége koffeinre. Minden tizedik válaszadó egészségi okokból nem fogyaszt koffeint, míg ugyanennyien azért, mert így kompromisszumok nélkül élhetik ki a kávézás iránti szenvedélyüket.

A minőségi kávézás a Nielsen 2022-es magyarországi adatai szerint, a változó gazdasági környezet ellenére, továbbra is fontos igény, és a válaszadók harmada ezért nem iszik koffeinmentes kávét, mert szerintük a kávézáshoz hozzátartozik a koffeintartalom is. Ezért ha koffeinmentes italra vágynak, inkább teát vagy kakaót isznak (23 százalék).

A közlemény idézi Gávris Ivánt, a Coca-Cola HBC Magyarország kávészakértőjét, aki elmondta, a koffeinmentes kávé ugyanolyan élvezeti értékkel bír, mint a klasszikus kávé. A koffeinmentesítési folyamat során a kávé koffeintartalmának nagyjából 97 százaléka tűnik el, így nem igaz az sem, hogy a koffeinmentes kávé teljes mértékben mentes a koffeintől, csak éppen olyan alacsony mennyiségben tartalmazza, hogy az emberi szervezet érdemben nem reagál rá.

Nyitókép: Unsplash.

Felmérést készített a Costa Coffee

A kutatásban megkérdezett legfiatalabb korcsoport, a 18 és a 24 év közötti fiatal felnőttek több mint fele a nyári időszakban változtat kávézási szokásain, míg a 60 év felettiek 70 százaléka ugyanúgy kávézik nyáron, mint a hűvösebb évszakokban.

Közölték, aki mégis változtat, az jellemzően kevesebb kávét iszik a nyári szabadsága, pihenése alatt (7 százalék), különösen igaz ez a legfiatalabbakra (14 százalék). A napi hőmérséklet nem igazán befolyásolja a kávéválasztást: mindössze a válaszadók 3 százaléka teszi az időjárástól függővé, hogy hogyan kávézik. Úgy tűnik, a legfiatalabb válaszadók hajlamosak kánikulában változtatni bevett szokásaikon – 8 százalékuk változtat, és minél idősebb a válaszadó, ez annál kevésbé jellemző rá – derült ki a felmérésből.

Bár a megkérdezettek több mint fele alkalmanként vagy rendszeresen fogyaszt jeges kávéitalt, a hűsítő kávék a fiatalok körében a legnépszerűbbek

• Míg a 18-24 évesek csupán 15 százaléka nem fogyaszt jegeskávét, addig ugyanez az arány a 60 év fölöttieknél már 43 százalék.
• A fiatalok ráadásul nemcsak többet fogyasztanak, de többféle hideg kávéitalt is kipróbálnak, és nyitottabbak az édesebb verziók, például a fagylaltkávé iránt.

A legnépszerűbb ital a jeges cappuccino és a fagyis kévé

A Costa Coffee kutatása alapján a legnépszerűbb ital a jeges cappuccino, ezt minden ötödik válaszadó fogyasztja, közel ugyanennyien választják a fagylalt kávét (19 százalék) és a jeges eszpresszót is (18 százalék). A fiatalabbak körében is a jeges cappuccino a legnépszerűbb, a 30 év alattiak közül minden harmadik válaszadó ezt issza legszívesebben.

• Nemek közötti megoszlás is megfigyelhető az elemzés szerint: a férfiak 36 százaléka nem fogyaszt jeges kávéitalt, s ha igen, akkor is a tejmentes verziót választják, míg a jeges cappuccinót, a frappét és a fagylalt kávét inkább a nők részesítik előnyben.
• A válaszadók 76 százaléka otthon készíti el jeges finomságát, de kávézóban is szívesen fogyasztja 43 százalékuk, strandon 15 százalékuk, míg munkahelyen viszonylag kevesebben, a válaszadók 12 százaléka él ezzel.

A lélektani árhatár

A Costa Coffee és a GKID közös kutatásából kiderült az is, a jegeskávét fogyasztók meglehetősen árérzékenyek – 78 százalékuk maximum ezer forintot hajlandó fizetni érte.

A válaszadók 14 százaléka fizetne ezer forint feletti összeget egy jeges italért, míg 7 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy egy igazán jó kávé esetén nem számít az ár.

A kutatást a GKID Research Consulting a Coca-Cola HBC Magyarország megbízásából 2022 júliusában mintegy 4600 fogyasztó megkérdezésével készítette.

A budapesti és a londoni egyetem eredményei a közelmúltban láttak napvilágot a European Journal of Preventive Cardiology orvosi szaklapban – tájékoztatta a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága hétfőn az MTI-t. A vizsgálatokból kiderült, hogy az összhalálozás terén 12 százalékos, a kardiovaszkuláris halálozás terén 17 százalékos, az újonnan kialakuló stroke terén pedig 21 százalékos relatívkockázat-csökkenést figyeltek meg a kávét mérsékelt mennyiségben fogyasztók körében, összehasonlítva adataikat azokéval, akit egyáltalán nem fogyasztanak kávét – idézi a tájékoztató Simon Juditot, a tanulmány első szerzőjét, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatóját.

Az MRI vizsgálatok során azt értékeltük, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak van-e valamilyen hatása a szív struktúrájára és működésére – idézi a tájékoztató Maurovich-Horvat Pált, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatóját, a kutatás egyik vezetőjét, aki kiemelte: azt találták, hogy a rendszeres, mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás előnyös hatással van a szívre, visszafordítja a korral járó szívelváltozásokat.

A jelenlegi tanulmányban csaknem félmillióan vettek részt, ami nagyon komoly statisztikai erőt biztosít az adatok értékelésekor – idézi a közlemény Steffen Petersent, a Queen Mary Egyetem William Harvey Kutatóintézetének professzorát, a kutatás koordinátorát.

Az eredmények szerint a mértékletes kávéfogyasztás kardiovaszkuláris szempontból nem káros, sőt előnyös lehet. Ez az eddigi legnagyobb volumenű kutatás, ami a kávéfogyasztás szív- és érrendszerre gyakorolt hatásaira fókuszált – tette hozzá.

Azonban nem mindegy, hogy milyen típusú kávét fogyasztunk. A kutatásban résztvevők közül legtöbben vagy őrölt kávét vagy instant kávét ittak rendszeresen – mondta Zahra Raisi-Estabragh, a Queen Mary Egyetem kutatási ösztöndíjasa.

Miközben az őrölt kávé mértékletes fogyasztása és a halálozási esélyek csökkenése között találtunk összefüggést, ugyanezt már nem tudtuk kimutatni a rendszeresen instant kávét fogyasztók körében. Ennek oka valószínűleg a két kávétípus feldolgozásában keresendő, mert különböző kémiai anyagok mutathatók ki bennük

– tette hozzá.

Maurovich-Horvat Pál klinikai igazgató szerint fontos azt is megemlíteni, hogy negatív kardiovaszkuláris következményeket nem találtak azok körében, akik jelentősebb mennyiségben napi 3 csészénél több kávét isznak.

Igaz azonban, hogy ebben a csoportban olyan előnyt nem lehetett megfigyelni, ami a mérsékelt kávéfogyasztók körében igazolható volt.

– tette hozzá, kiemelve: a kávé az egyik legtöbbet fogyasztott élvezeti ital a világon, a szív- és érrendszerre gyakorolt hatásairól azonban keveset tudni, vagy legalábbis ellentmondásosak voltak az eddigi kutatási eredmények.

A kutatócsoport a brit UK Biobank adatbázisát felhasználva 468 629 olyan felnőtt adatait elemezte, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségben. A kávézási szokásokat, valamint az életmódbeli sajátosságokat (dohányzás, fizikai aktivitás) részletes kérdőív segítségével térképezték fel.
Adatokat gyűjtöttek az esetleg társuló kardiovaszkuláris kockázati tényezőkről (magasvérnyomás-betegség, diabetes, koleszterinszint) is.

A 11 évig tartó vizsgálat során a résztvevőket 3 csoportba sorolták: a kávét nem fogyasztók a résztvevők 22,1 százalékát tették ki, kávét mérsékelten fogyasztók 58,4 százalékot, míg a kávét jelentős mennyiségben fogyasztók a vizsgálatban közreműködők 19,5 százalékát jelentették. Egy résztanulmányban (30 650 egyén) értékelték a rendelkezésre álló MRI (mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat) képanyagát is – áll a közleményben.

A tudósok a területen végzett eddigi legnagyobb kutatásban 365 ezer 50-74 éves ember adatait követték több mint egy évtizedig. A kutatás egyik fontos eredménye szerint a naponta 2-3 csésze kávét vagy 2-3 csésze teát fogyasztóknál 32 százalékkal kisebb volt a kockázata az agyvérzésnek.

A stroke számlájára globálisan a halálozások 10 százaléka írható, a demencia pedig az egyik legnagyobb egészségügyi probléma világszerte, 2050-re már mintegy 130 millió embert érinthet.

A UK Biobank adatbázisa alapján végzett kutatásban résztvevők maguk számoltak be arról, hogy mennyi kávét és teát ittak naponta. A kutatás ideje alatt a 365 ezer résztvevő közül 5079-nél alakult ki demencia, és 10 053 esett át legalább egy agyvérzésen.

A tanulmány szerint azoknál csökkent legjobban az agyvérzés vagy a demencia kockázata, akik naponta 2-3 csésze kávét vagy 3-5 csésze teát, vagy vegyesen 4-6 csésze teát és kávét ittak.

A napi 2-3 kávét vagy 2-3 teát fogyasztóknál 28 százalékkal kisebb volt a demencia kialakulásának kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem kávéztak vagy teáztak.

A kutatást végző Jüan Csang és kollégái, a kínai Tiencsini Orvosi Egyetem tudósai megállapították, hogy a kávézás önmagában vagy a kávé és tea fogyasztása szintén kapcsolatba hozható az agyvérzés utáni demencia kialakulásának alacsonyabb kockázatával.

A Plos Medicine orvostudományi folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a kávé és a tea mérsékelt fogyasztása külön-külön is, valamint a kávé- és teafogyasztás kombinálva is csökkentheti az agyvérzés és a demencia kockázatát.

A kutatók azonban felhívták a figyelmet arra, hogy a UK Biobank adatbázisa a teljes népesség viszonylag egészséges mintáját képviseli, ezért nem biztos, hogy a tanulmány megállapításait általánosítani lehet. Bár lehetséges, hogy a kávé és a tea védelmet nyújthat az agyvérzés, a demencia és az agyvérzést követően kialakuló demencia ellen, a kutatók szerint ebből nem lehet ok-okozati összefüggésre következtetni.

Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem Demenciakutató Intézetének vezetője – aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében – kiemelte, hogy további kutatásokra van szükség a tea és a kávé, valamint az agyvérzés és a demencia kockázata közötti lehetséges biológiai összefüggések teljes körű megértéséhez.

Kevin McConway, az alkalmazott statisztika emeritus professzora pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az agyvérzés és a demencia kockázata nem egyenletesen növekedett vagy csökkent a tea és a kávé fogyasztásával. Az agyvérzés vagy a demencia kockázata alacsonyabb volt azoknál, akik viszonylag kevesebb kávét vagy teát ittak, mint azoknál, akik egyáltalán nem ittak, viszont egy bizonyos kávé- és teamennyiség után a kockázat ismét növekedni kezdett, míg végül magasabb lett, mint azoknál, akik nem ittak semmit – magyarázta. McConway hozzátette: a napi 7-8 csésze kávét fogyasztóknál az agyvérzés kockázata magasabb volt, mint a nem kávézóknál, és jóval magasabb a napi 2-3 csészét fogyasztóknál.

A Nutrients című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői a természetes és a szintetikus koffein hatását vetették össze – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon.

Azt akartuk kideríteni, hogy van-e különbség aközött, ahogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatással van a kognitív folyamatokra, a kedélyállapotra és a fiziológiai funkciókra (pulzusszám, vérnyomás és szem-kéz koordináció) és aközött, ahogy a mesterséges koffein teszi ugyanezt.

– magyarázta Ali Boolani, az egyetem professzora.

„A szintetikus koffein az, amelyik az energiaitalok többségében található, míg természetes koffein például a kávéban fordul elő” – tette hozzá a szakember.

A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy az adaptogénekkel dúsított természetes koffein hatása egyenletesebben, míg a mesterséges koffeiné hirtelen jelentkezik.
Boolani szerint mindkettő javítja a gondolkodási folyamatot és a kedélyállapotot, ám míg a szintetikus változatnak 30 perc elteltével kiugró hatása van, amely azután csökkenni kezd, addig a természetes koffein fokozatosan fejti ki jótékony hatását.

Nyitókép: Unsplash.

A londoni Queen Mary Egyetem kardiológusai a Brit Kardiológiai Társaság éves manchesteri konferenciáján mutatták be több mint nyolcezer ember bevonásával készült új tanulmányukat.

Ez cáfolta a korábbi tanulmányokat arról, hogy a kávézás növeli az artériák merevségét. A kutatók szerint ellentmondóak a korábbi feltételezések arról, hogy a kávéfogyasztás az artériák rugalmatlanságához vezet, mivel azok kis számú résztvevő bevonásával készültek – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A tanulmány készítői három csoportra osztották a résztvevőket

Az elsőbe tartoztak azok, akik napi egynél kevesebb kávét, a másodikba a napi egy-három, a harmadikba a háromnál több kávét fogyasztók kerültek. Kizárták azokat, akik napi 25-nél több kávét fogyasztottak, de nem találtak összefüggést az artériák nagyobb mértékű merevsége és az ilyen nagy mennyiségű kávé fogyasztása között, amikor összehasonlították adataikat azokkal, akik napi egynél kevesebb kávét ittak.

Eredményeiket még olyan tényezők sem módosították, mint a résztvevő kora, neme, magassága, súlya, az, hogy dohányzott-e vagy fogyasztott-e alkoholt, milyen étrenden élt és volt-e magas vérnyomása.

A kávé világméretű népszerűsége ellenére különböző jelentések eltántoríthatják az embereket a kávézás élvezetétől. Bár nem tudjuk bizonyítani az általános kapcsolatot, tanulmányunk azt jelzi, hogy a kávé nem ártalmas az artériákra, ahogyan korábbi tanulmányok felvetették. Bár tanulmányukban voltak olyanok is, akik napi 25 kávét ittak, az átlagos fogyasztó napi 5 kávét ivott. Ezeket az embereket szeretnénk tanulmányozni közelebbről jövőbeni munkánkban, hogy segítsünk megállapítani a kávéfogyasztás biztonságos mennyiségét.

– mondta Kenneth Fung, a kutatás egyik készítője.

Fotó: Unsplash.

A kora reggeli kávé nem biztos, hogy felpörget

Az emberek többsége abban a hitben él, hogy a reggeli kávé felpörget, pedig ennek a fele sem igaz. Hegedüs László, A Paksi Kávé baristája elmondta: ébredés után teljesen fölösleges kávéval kezdeni, mert az éberségért a mellékvesekéreg által termelt kortizol hormon felel.

„Miután felkeltünk, a kortizol elkezd termelődni a testünkben. Ha ezzel egy időben fogyasztunk kávét, akkor bár kárt nem okoz, tolerancia alakulhat ki, tehát a szervezet megszokja az italt és nem vált ki hatást”

– magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a kortizoltermelés reggel 8 és 9 óra között a legaktívabb a szervezetben.

Ilynekor vagyunk fáradtabbak

Megjegyezte, akiknél a kortizolszint alultermelődik, esetenként fáradtabbnak, bágyadtabban érezhetik magukat, ez ugyanakkor nincs összefüggésben a kávéfogyasztással és nem is segít rajta.

Hegedüs László arról is beszélt, éjszaka a gyomor pH-értéke semlegessé válik, a kávéban lévő csersav ezért az érzékenyebbek számára gondokat okozhat, ha rögtön ébredés után fogyasztjuk.

Ekkor kell inni a kávét

Arra a kérdésre, mikor a legoptimálisabb először kávét inni a nap folyamán, A Paksi Kávé szakértője Steve L. Miller agykutató tanulmányát idézte, amelyben megállapította, hogy

A kávéfogyasztás 9 óra 30 perc és 11 óra 30 perc, valamint 13 óra 30 perc és 17 óra között lehet a leghasznosabb.