Egy átlagos évben az országos közúthálózatot érintően közel ezren tesznek kárbejelentést, miközben a budapesti közút kezelőjéhez évente 400-500 bejelentés érkezik. Ezekhez társulnak a többi önkormányzati kezelésű úthálózaton a burkolathibák okozta károk. Így évente országos átlagban több ezer kátyúkár fordul elő.

Megjegyzik: az idei téli szezon az útburkolatokat is kevésbé viselte meg, így a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-hez az év első két hónapjában a tavalyi hasonló időszakhoz képest harmadával kevesebb bejelentés érkezett.

Az úthibák miatti balesetek elszenvedőinek fontos tudni, hogy a bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia, amely azonban kizárólag olyan esetben fizet kártérítést, ha a közútkezelő felelőssége egyértelmű, a jogalap pedig tisztázott. A káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. Ezek alapján 2021-ben például a Budapest Közút Zrt.-nél a beérkezett kárigények alig több, mint felére ítéltek meg kártérítést – mutat rá a Mabisz.

A hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet, ettől függetlenül is alaposan dokumentálni kell az esetet, több irányból készített fényképpel a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A Mabisz felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen megkönnyítheti a balesetet szenvedett autós helyzetét, ha rendelkezik kátyúkár biztosítással. Ebben az esetben ugyanis nem az útkezelő, hanem a saját biztosítója felé jelentheti be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Ugyanakkor ebben az esetben is fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát – közölték.

Kátyúbiztosítás jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthető, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ennél jellemzően magasabb.

A kátyúkárok nagy része defekt, az ilyen esetek egy részében a felnit is javítani kell. Emellett gyakran előfordul, hogy a futómű is sérül, sőt, szélsőséges esetben személyi sérülés is bekövetkezhet. Kátyúbiztosítás híján ilyen esetekben kártérítés az érintett útszakasz kezelőjétől kérhető. Ez lakott területen belül az illetékes önkormányzat, kivéve Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalait, ahol a Budapest Közút Zrt. az útkezelő. A lakott területen kívüli utak egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak.

Az illetékes útkezelők legtöbbször a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket utasítják el, de esélytelenül próbálkoznak azok is, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvednek ilyen balesetet.

Számos előnnyel jár a kátyúbiztosítás

Kátyúbiztosítással a tapasztalatok szerint jóval kedvezőbb a sikeres kárrendezések aránya. További előny, hogy egyes módozatok a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokra is fedezetet nyújtanak, az autósoknak nem kell kideríteniük az útkezelő kilétét, mert közvetlenül a biztosítójuk felé jelentik a kárt, más biztosításokkal szemben pedig a térítést sem összegszerű, sem százalékos önrész nem terheli.

A kátyúbiztosítások már évi 2-3 ezer forintért elérhetők, jellemzően kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de egyes biztosítóknál önállóan is elérhetők. Megkötésük casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 50 ezer forint körül alakul, csak kirívó esetben ugrik 100 ezer forint fölé, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.

A bizonyítás alapja minden esetben a káresemény megfelelő rögzítése

A megfelelő dokumentáció azonban kátyúbiztosítás megléte esetén is fontos feltétel. Fontos, hogy az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni. Autópályán lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyszínen kell megvárni az útellenőrt. Célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen. A fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni, a kártérítés folyósításáig pedig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket is.

– mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke.

A kátyúkárok kétharmadát az első negyedév során jelentik a gépjármű-tulajdonosok. Tekintettel arra, hogy az útkezelők a tapasztalatok szerint csak májusra tudnak végezni a téli időszakban keletkezett kátyúk kijavításával, az úthibák még legalább 3-4 hónapig komoly kockázatot jelentenek minden autós számára, így a következő hetekben, hónapokban még nagyon is időszerű megkötni a kátyúbiztosítást.

Kátyúkhoz kapcsolódó vezetéstechnikai tanácsok:

Ha látjuk, hogy elkerülhetetlen a kátyú, a biztonságos közlekedés keretein belül minél jobban csökkentsük a sebességet! Amikor viszont a kátyúba érkezünk, engedjük fel a fékpedált! Ha ugyanis a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, illetve rajta keresztül a felnit és a futóművet is.

Ha pocsolyába hajtunk, mindig számítanunk kell arra, hogy a felszín akár 20-30 centiméter mélységű gödröt rejt.