A kátyúkárok nagy része defekt, az ilyen esetek egy részében a felnit is javítani kell. Emellett gyakran előfordul, hogy a futómű is sérül, sőt, szélsőséges esetben személyi sérülés is bekövetkezhet. Kátyúbiztosítás híján ilyen esetekben kártérítés az érintett útszakasz kezelőjétől kérhető. Ez lakott területen belül az illetékes önkormányzat, kivéve Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalait, ahol a Budapest Közút Zrt. az útkezelő. A lakott területen kívüli utak egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak.

Az illetékes útkezelők legtöbbször a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket utasítják el, de esélytelenül próbálkoznak azok is, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott útszakaszon szenvednek ilyen balesetet.

Számos előnnyel jár a kátyúbiztosítás

Kátyúbiztosítással a tapasztalatok szerint jóval kedvezőbb a sikeres kárrendezések aránya. További előny, hogy egyes módozatok a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokra is fedezetet nyújtanak, az autósoknak nem kell kideríteniük az útkezelő kilétét, mert közvetlenül a biztosítójuk felé jelentik a kárt, más biztosításokkal szemben pedig a térítést sem összegszerű, sem százalékos önrész nem terheli.

A kátyúbiztosítások már évi 2-3 ezer forintért elérhetők, jellemzően kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de egyes biztosítóknál önállóan is elérhetők. Megkötésük casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 50 ezer forint körül alakul, csak kirívó esetben ugrik 100 ezer forint fölé, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.

A bizonyítás alapja minden esetben a káresemény megfelelő rögzítése

A megfelelő dokumentáció azonban kátyúbiztosítás megléte esetén is fontos feltétel. Fontos, hogy az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni. Autópályán lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyszínen kell megvárni az útellenőrt. Célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen. A fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni, a kártérítés folyósításáig pedig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket is.

– mutat rá Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke.

A kátyúkárok kétharmadát az első negyedév során jelentik a gépjármű-tulajdonosok. Tekintettel arra, hogy az útkezelők a tapasztalatok szerint csak májusra tudnak végezni a téli időszakban keletkezett kátyúk kijavításával, az úthibák még legalább 3-4 hónapig komoly kockázatot jelentenek minden autós számára, így a következő hetekben, hónapokban még nagyon is időszerű megkötni a kátyúbiztosítást.

Kátyúkhoz kapcsolódó vezetéstechnikai tanácsok:

Ha látjuk, hogy elkerülhetetlen a kátyú, a biztonságos közlekedés keretein belül minél jobban csökkentsük a sebességet! Amikor viszont a kátyúba érkezünk, engedjük fel a fékpedált! Ha ugyanis a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, illetve rajta keresztül a felnit és a futóművet is.

Ha pocsolyába hajtunk, mindig számítanunk kell arra, hogy a felszín akár 20-30 centiméter mélységű gödröt rejt.

A kátyúbiztosítások már évi 2-3 ezer forintért elérhetők, jellemzően kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de egyes biztosítóknál önállóan is elérhetők. Megkötésük casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 30-35 ezer forint, csak kirívó esetben ugrik 100 ezer forint fölé, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.

A kátyúbiztosítások további előnye, hogy

• az autós az útkezelő helyett a biztosítója felé jelenti a kárt,
• egyes módozatok a figyelmeztető táblával jelölt útszakaszokon keletkezett károkra is kiterjednek,
• a térítést nem terheli önrész, valamint
• összességében a sikeres kárrendezések aránya jóval kedvezőbb az útkezelőkkel folytatott ügyintézésnél

Kátyúbiztosítás híján kártérítés az érintett útszakasz kezelőjétől kérhető. Ez lakott területen belül az illetékes önkormányzat, kivéve Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalait, ahol a Budapest Közút Zrt. az útkezelő. A lakott területen kívüli utak egységesen a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében állnak.

A kátyúkár megfelelő rögzítése

Akár a biztosítónál, akár az útkezelőnél szeretnénk érvényesíteni kárigényünket, azt csak megfelelő bizonyító erővel rendelkező igazolással tehetjük. Az alábbi szempontokra feltétlenül ügyeljünk:

• Ha lehet, maradjunk közvetlenül a helyszínen – Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor már sem tanúkat, sem rendőri jegyzőkönyvet nem tudunk szerezni. Két esetben kell kivételt tennünk: ha az azonnali megállás balesetveszélyt idéz elő, illetve autópályán: ha képesek vagyunk rá, hajtsunk inkább a legközelebbi pihenőhelyre, és kár esetén onnan értesítsük a legközelebbi autópálya-mérnökséget, ahonnan útellenőrt küldenek a helyszínre.
• Készítsünk minél több fényképet – ezeken mind a kátyú, mind a sérülés, mind a helyszín legyen jól beazonosítható. Ha van mérőszalagunk, azt használjuk, ellenkező esetben tegyünk hétköznapi tárgyakat a képre az arányok pontos érzékeltetése végett
• A bizonyítási eljárás lezárásáig tartsuk meg a sérült alkatrészeket
• Igyekezzünk tanúkat szerezni

Tekintettel arra, hogy az útkezelők a tapasztalatok szerint csak májusra tudnak végezni a téli időszakban keletkezett kátyúk kijavításával, az úthibák még legalább 2-3 hónapig komoly kockázatot jelentenek minden autós számára. Ezért még bőven indokolt utánajárni a megfelelő kátyúbiztosításnak.

– javasolja Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke.

A körültekintő dokumentáció, illetve egy kátyúbiztosítás azonban alapvetően növeli a kártérítés esélyét

Az elmúlt hetekben elsősorban az M1-es autópályán tapasztalt kátyúhelyzet irányította rá a figyelmet a tél végére felszaporodó úthibákra. A tél azonban nem volt válogatós, az ország minden szegletében alaposan megszaporodtak az úthibák, számuk jelenleg összesen már több százezerre tehető. Az utak kezelői megkezdték ugyan a helyreállítási munkálatokat, ám a tapasztalatok szerint a télen keletkezett úthibák teljes körű helyreállításával csak májusban végeznek majd.

„Idén kátyús szakaszokon a korábbiaknál is gyakrabban találkozhatunk figyelmeztető jelzőtáblával kombinált sebességkorlátozással. Erre azért érdemes odafigyelni, mert az ilyen útszakaszokon keletkezett kátyúkárt az útkezelő nem köteles megtéríteni. A kártérítési igény további elutasításának indoka a nem megfelelően dokumentált káresemény szokott lenni.”

– hívja fel a figyelmet Papp Lajos, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke.

Kátyúbiztosítással egyszerűbb

Tekintettel arra, hogy a kátyúk még hosszú hónapokig megkeserítik az autósok életét, továbbra sem késő kátyúkár-biztosítást kötni.

Egy kátyúbiztosítás már évi 2-3 ezer forintért elérhető

Jellemzően kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de önállóan is elérhetők egyes biztosítóknál. Megkötése casco biztosítás birtokában is indokolt, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns: a kátyúkárok átlagos költsége 30-35 ezer forint, a futómű sérülése esetén ez az összeg felmehet 100 ezer forint fölé, ez azonban még mindig összemérhető a casco esetében megkívánt minimális önrész nagyságával.

Kátyúkár-biztosítás esetén nincs szükség az útkezelő felkutatására, az autós a saját biztosítója felé jelentheti be a kárt

A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. További előny, hogy a tapasztalatok szerint ily módon magasabb a sikeres kárrendezések aránya is. Egyes kátyúbiztosítások esetében például nem kizáró feltétel, ha a kár táblával jelzett szakaszon keletkezett. (Erről mindenképpen célszerű a megkötés előtt tájékozódni.)

Kátyúbiztosítás híján hol kell bejelenteni a kárigényt?

Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel:

* Autópályán történő haladás közben bekövetkező káresemény esetén kérni kell a legközelebbi autópálya-mérnökség segítségét (pl. SOS-telefon), és a legközelebbi biztonságos helyszínen (pl. pihenőben) kell megvárni a kiérkező útellenőrt.

Így rögzítsük a kátyúkárt!

A kártérítés alapfeltétele a kár megfelelő igazolása, amit a kárigénylőnek kell elvégeznie. Az alapos bizonyítás érdekében az alábbiakat tartsuk szem előtt:

• Ne hajtsunk el a helyszínről – Az utólagos dokumentáció kevésbé hiteles, ilyenkor nehezebb tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet szerezni. Ezt a szempontot azonban gyakran nehéz betartani, mivel a sofőrök sokszor nem érzékelik azonnal a defektet, és csak távolabb állnak meg a kár helyszínétől. Előfordulhat az is, hogy a forgalmi szituáció nem teszi lehetővé az azonnali megállást.
• Minél több fényképet készítsünk, amelyeken egyaránt jól beazonosítható a kátyú, a sérülés, valamit a helyszín is (legegyszerűbb ehhez a telefonunkat használni). Mérőszalag használata, ennek hiányában hétköznapi tárgyak elhelyezése a képen segít a méretarányok pontos érzékeltetésében
• Próbáljunk tanúkat szerezni, ha pedig komolyabb a kár, nem árt rendőrt is hívni hatósági jegyzőkönyv kiállítása érdekében
• Az autó megjavítása után ne hagyjuk a sérült alkatrészt a szerelőnél, mert arra a bizonyítási eljárás során bármikor szükségünk lehet

Kátyúkhoz kapcsolódó vezetéstechnikai tanácsok

1. Ha látjuk, hogy elkerülhetetlen a kátyú, a biztonságos közlekedés keretein belül minél jobban csökkentsük a sebességet! Amikor viszont a kátyúba érkezünk, engedjük fel a fékpedált! Ha ugyanis a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, illetve rajta keresztül a felnit és a futóművet is.
2. Ha pocsolyába hajtunk, mindig számítanunk kell arra, hogy a felszín akár 20-30 centiméter mélységű gödröt rejt.