Azt írták, hogy szombaton reggel érkezett a bejelentés a katasztrófavédelemhez, hogy füst gomolyog egy családi ház ablakából Gárdony-Agárdon, a Vas utca és a Gárdonyi Géza utca kereszteződésében.

A tűzoltók három járművel vonultak a helyszínre, ahol egy százhúsz négyzetméteres, egyszintes családi házban csaptak fel a lángok.

Az egységek az égő helyiség ablakán és a bejárati ajtón hatoltak be az épületbe, ahol az egyik szobában néhány négyzetméteren volt tűz.

A füsttel telítődött épület átvizsgálásakor egy férfi holttestét találták meg a konyhában – tették hozzá.

Mint közölték: a házban szemét volt felhalmozva, ami nehezítette a tűzoltók bejutását és az oltási munkálatokat.

A tűz pontos keletkezési okát tűzvizsgálati eljárás fogja tisztázni – olvasható a közleményben.

Közölték azt is, hogy a sok éghető anyag felhalmozása nemcsak a tűz keletkezésének veszélyét növeli, hanem a menekülés lehetőségét is rontja; az otthonunk tisztán tartása tűzvédelmi szempontból is fontos.

Nyitókép: Unsplash.

Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt évben 98 alkalommal keletkezett tűz temetőkben vagy azok környékén.

A legtöbbször, 66 esetben a temető növényzete és a száraz avar kapott lángra. Bár a legtöbb esetben csak néhány négyzetméteren pusztítottak a lángok, néhány helyen a temető melletti területre is átterjedtek, és többhektáros, kiterjedt szabadtéri tűz alakult ki.

Összesen 330 ezer négyzetméternyi terület égett le; 17 alkalommal a temető területén kihelyezett szemetes gyulladt ki, 15 esetben pedig a sírhelyeken elhelyezett koszorúk égtek – ismertették.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy sokan otthon is mécseseket, gyertyákat gyújtanak, ami lakástűzhöz is vezethet. Tavaly október vége és november eleje között 13 temetőben keletkezett tűz; ugyanebben az időszakban 12 lakóépületben csaptak fel a lángok kegyeleti gyertyák és mécsesek miatt – idézték fel.

A temetői tüzek megelőzése érdekében tisztítsuk meg a sírhely környezetét a száraz falevelektől, elszáradt koszorúktól és virágoktól – tanácsolja a katasztrófavédelem.

„Csak hőálló mécsestartóban lévő mécsest gyújtsunk meg! A mécsest úgy helyezzük el, hogy a közelében ne legyen semmilyen éghető anyag, és ne tudjon felborulni. Az égő mécsest a sírtól való távozás előtt oltsuk el! A temetőben kihelyezett hulladékgyűjtőbe pedig ne dobjunk izzó, forró tárgyakat!” – írták.

Jelezték: a lakástüzek leggyakoribb oka, hogy az égő mécsest, gyertyát túl közel teszik valamilyen éghető anyaghoz.

Ha a gyertyát vagy mécsest egy tűzálló tálra, a gyúlékony tárgyaktól távolabb helyezzük, akkor az nem forrósítja át a környezetét, és nem vezet lakástűzhöz a megemlékezés. A meggyújtott gyertyát ne hagyjuk felügyelet nélkül! – írták.

A közleményben arra is kitértek, hogy akik Halloweent ünnepelnek, és töklámpást készítenek, ügyeljenek arra, hogy a lámpás ne tudjon felborulni, és ne legyen a közelében semmi, ami meg tud gyulladni. Akik kültéren helyeznek el töklámpást, abba gyertya és mécses helyett elemes LED izzót tegyenek! Ez akkor sem okoz tüzet, ha a szél száraz faleveleket fúj oda vagy felborítja a töklámpást – olvasható az OKF közleményében.

Nyitókép: Unsplash.

A gyérítéshez használt járművekkel a Duna teljes magyarországi szakaszán találkozni lehet majd, azaz a Szigetközben, Komárom térségében, a Dunakanyar településein, a fővárosban, valamint a Csepel-sziget, Dunaújváros, Szekszárd, Baja és Mohács térségében, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye áradásokkal érintett településein.

Átlagos években főként tavasz végén, nyár elején van szükség a csípőszúnyogok elleni erőteljes védekezésre a folyók áradása miatt. Idén a tavaszi áradások után a csapadékos nyár is sok munkát adott a szakembereknek, számos térségben visszatérően jelentős szúnyogártalommal kellett megküzdeni. Augusztus elején a Dráva, a Mura és a Rába folyón elhúzódó, jelentős áradás volt, míg a Duna mentén és a Sajó térségében kisebb kiterjedésű kiöntések keletkeztek. Az elmúlt hét meleg időjárása kedvezett a szúnyogok szaporodásának, ilyenkor a lárvák akár egy hét alatt képesek kifejlődni – ismertette az OKF.

Az elmúlt napokban biológiai lárvagyérítés zajlott a természetvédelmi oltalommal nem érintett ártéri helyeken, ezzel csökkentve a kifejlett szúnyogok utánpótlását. A biológiai szúnyoggyérítés során a szúnyogok tenyészőhelyén egy természetes baktérium által termelt fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a vízbe. Ez a fehérje a kijuttatott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre ártalmatlan.

A tervezett beavatkozások időpontja és helyszíne nyomon követhető a katasztrófavédelem weboldalán – olvasható a közleményben.

Nyitókép: Unsplash.

A munkálatok 274 települést és 59 ezer hektárnyi területet érintenek, a többi között pótolják az előző heti szeles időjárás miatt Szolnok térségében és Zala vármegyében elmaradt munkákat is – tartalmazza a közlemény.

Mint írták: az elmúlt hetek nyárias, meleg időjárásának köszönhetően csökkent a csípőszúnyog-tenyészőhelyek nagysága, és kevesebb vérszívó fejlődött ki. A folyamatos gyérítésnek és az időjárásnak köszönhetően júliusban kisebb területen volt szükség beavatkozásra, a szúnyogártalom a legtöbb térségben elfogadható szinten maradt.

A hónap végére viszont az esős időjárás miatt változott a helyzet és tömegesen alakultak ki kisebb tenyészőhelyek, sok ezek közül magántelkeken. Ezért is fontos egy-egy esőzés után felszámolni, vagy lefedni a kertben létrejött kisvizeket – figyelmeztettek.

A kifejlett szúnyogok ellen gépjárművekre rögzített permetező berendezésekkel avatkoznak be a települések belterületein. Az alkalmazott készítmény emberekre, háziállatokra és növényekre nincs káros hatással.

A kezeléseket napnyugta után hajtják végre, így az irtószerrel a nappal aktív rovarok nem találkoznak – olvasható a közleményben.

Nyitókép: Unspalsh.

Mukics Dániel tűzoltó alezredes azt írta, Baranya vármegye kivételével mindenhonnan érkeztek segélyhívások a katasztrófavédelemhez. A legtöbb munkát Békés vármegyében adta a vihar a tűzoltóknak, a 318 beavatkozásból 171-re itt volt szükség.

A közlemény szerint országszerte 42 épületben keletkeztek károk a vihar miatt. Az épületkárokat jellemzően az erős szél okozta, amely megbontotta a tetőt, felszakította a bádogot, lefújta a cserepeket és fákat döntött ki, amelyek esetenként házakban tettek kárt.
Négy lakóházba villám csapott, Balatonfüreden és Szentesen ki is gyulladt egy-egy családi ház emiatt. Jánossomorján egy családi ház kéményét döntötte le egy villámcsapás.

Kalocsán és Létavértesen fákba csapott a villám, Kalocsán a villámcsapástól egy fa ráborult egy trafóházra, Létavértesen pedig ki is gyulladt egy fa.

Dobozon egy templom tetejét, Kaposfőn a víztorony lemezborítását bontotta meg az erős szél, Gyulán és Vindornyaszőlősön pedig autóra dőlt egy-egy fa. Nagykerekiben egy családi ház tűzfala dőlt meg, ugyanitt egy másik ház kéménye dőlt le az erős széltől – ismertette a károkat Mukics Dániel.

A tűzoltók a villámcsapás miatti tüzeket eloltották, a viharkárokat késő estére mindenhol felszámolták – közölte.

A közlemény szerint idén viharok miatt már 10 225 tűzoltói beavatkozás történt, és 1349 épületben keletkezett valamilyen kár.

Nyitókép: Unslash / illusztráció

Azt írták, hogy Budapesten a III., a IV., a XI., a XIII., a XXI., a XXII. és a XXIII. kerületben lépnek fel a vérszívók ellen, a főváros mellett pedig Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád-Csanád, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna és Zala vármegyében lesz szúnyoggyérítés.

Kiemelték: a következő napokban a Duna mentén a fővárosban, Pest vármegye több településén, továbbá Baja és Mohács térségében tartanak földi szúnyoggyérítést. Zala vármegyében a Dráva mentén, továbbá Szolnok környékén kell számítani védekezésre.

Csongrád-Csanád vármegyében néhány településen az előző héten a szeles időjárás miatt elmaradt munkákat pótolják – tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy esős, szeles időben a kezeléseket nem végzik el, ilyen esetben a pótnapokon, vagyis a meghirdetett időpontot követő két napban végzik el a munkát, ha az időjárás akkor már lehetővé teszi.

A szúnyogok számára a lakókörnyezetünkben létrejövő kisvizek jelentenek ideális élőhelyet. Az elmúlt napok viharai során többfelé jelentős mennyiségű csapadék hullott, ami kedvez a szúnyogoknak. Ezért fontos, hogy ezeket a ház körüli kisvizeket számoljuk fel vagy fedjük le – tanácsolták a közleményben.

Nyitókép: Unsplash.

Közleményükben azt írták: az egységek szombatra virradóra visszaszorították a lángokat, délután pedig két vízágyúval fejezték be a végleges oltást, a feladatot három munkagép segítette.

A közleményben felidézték: a XXIII. kerületben található Ócsai úton, a Virágpatak utca közelében lévő hulladékhasznosító üzem területén a tűzoltók pénteki kiérkezésekor az autóroncsok mellett háztartási és bontott fém alkatrészek, egyéb más hulladék égett mintegy tízméteres lángokkal.

A helyszínen a legmagasabb riasztási fokozatban közel száz tűzoltó dolgozott még pénteken este nyolc órakor is a lángok megfékezésén.

A tűzoltók nyolc földi és négy, létrás tűzoltójárműre szerelt vízsugárral akadályozták meg a tűz továbbterjedését. A munkát összesen huszonnégy tűzoltó gépjármű, köztük hét vízszállító autó támogatta.

A fővárosi és az érdi hivatásos egységek mellett részt vettek az oltásban a zuglói, a rózsadombi, a dél-pesti, a délegyházi, a dunaharaszti, a gyáli és az üllői önkéntes tűzoltók, illetve a folyami katasztrófavédelem önkéntes tűzoltói.

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Dóka Imre azt írta, hogy a legtöbb beavatkozás a fővárosban, illetve Pest, Somogy, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt.

Budapest XIX. kerületében, egy Sós utcai társasházi lakás tetőszerkezete részben leszakadt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Demecserben, a Szent László úton egy családi ház tetőszerkezetét a viharos szél lebontotta, míg Hajdú-Bihar vármegyében, Debrecenben, a Csillag utcában egy sorház tetőszerkezete sérült meg a viharos szél miatt. A lakók elhelyezéséről gondoskodtak.

Több mint hetven esetben kellett a tűzoltóknak sérült épületeknél beavatkozniuk a vihar miatt. Tizenöt helyen villanyvezetékek szakadtak le a viharos szélben, vagy fák dőltek rájuk, azokat eltávolították a szakemberek.

Fa dőlt egy gépkocsira az 1-es főút 157-es kilométerszelvényénél, Mosonmagyaróvár térségében. A város hivatásos tűzoltói feszítővágó segítségével emelték ki a járműből a beszorult vezetőt. Két gépkocsi ütközött egy, a 41-es főút melletti fasorból kidőlt fának Pusztadobos térségében, a 41-es kilométerszelvénynél.

Az OKF közleménye szerint, „mivel több megyére kedden is figyelmeztetést adtak ki az erős szél miatt, ezért továbbra is ajánlott óvatosan közlekedni a fák, fasorok, állványzatok közelében, és lehetőség szerint senki ne parkoljon fák alatt és mindenki figyelje a Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseit, riasztásait”.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Illusztráció.

Mukics Dániel vasárnapi közleményében azt írta: a tűzoltók szombat reggel óta folyamatosan dolgoznak, és mivel sokan csak vasárnap szembesülnek a károkkal, érkeznek az újabb bejelentések.

Az erős szél minden vármegyében okozott károkat, de a legtöbb munkát Somogy, Baranya és Tolna vármegyében adta a tűzoltóknak. A vihar sok helyen faágakat tört le, fákat döntött ki, amelyek utakra, kerítésekre, házakra, autókra dőltek. A szél és a kidőlt fák országszerte összesen 438 épületet rongáltak meg, közülük 292 lakóépület – tette hozzá.

A dunántúli vármegyékben és országosan iparbiztonsági operatív törzsek segítik a viharos időjárás okozta károk felszámolását, koordinálják a katasztrófavédelem közreműködését az elektromos hálózat helyreállításában. Jelentősen csökkent az ellátatlan fogyasztók száma, több helyszínen áramfejlesztők kihelyezésével segítette a katasztrófavédelem az érintett intézmények működését – közölte az OKF szóvivője.

Nyitókép: MTI/Katona Tibor

Dóka Imre közlése szerint egy Bajcsy-Zsilinszky úti, kétemeletes társasház tetőterében csaptak fel a lángok, a lakás teljesen kiégett. Az ott tartózkodó két ember életét már nem lehetett megmenteni.

A társasházat további öt embernek kellett elhagynia.

A több mint kétszáz négyzetméteren pusztító tüzet harmincöt tűzoltó tíz járművel oltotta el. A tűz keletkezésének okát és körülményeit a katasztrófavédelem vizsgálja – közölte Dóka Imre.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.