Nagyüzem az OTP Banknál

Az OTP Banknál az egyéni vállalkozói számlanyitások száma már augusztus első három hetében 40 százalékkal meghaladta a júliusi adatot, feltehetőleg annak hatására, hogy szeptember 1-jével jelentősen szűkülni fog a kisadózó vállalkozások tételes adójára jogosultak köre.

A gazdasági tevékenység folytatására számos lehetőség áll rendelkezésre, azonban az OTP Bank és a Bookkeepie szakértői szerint érdemes előre tisztázni, hogy milyen lépések szükségesek a váltáshoz.

Milyen adózási formák közül választhatunk?

Ha egy most még katával adózó vállalkozó egyéni vállalkozóként folytatná tevékenységét, úgy folytathatja vállalkozói jövedelemadózással, vagy választhatja az átalányadózást.

• Mindkét esetben javasolt egy könyvelő felkeresése a kedvezőbb adózási forma kiválasztásához, valamint később a bevételek, kiadások, illetve a befizetendő adók és járulékok nyomon követéséhez.
• Ha a vállalkozó áfa fizetésére kötelezett, szüksége lesz pénzforgalmi, vagy köznapi nyelven vállalkozói bankszámlára is.
• Áfa szempontjából alanyi adómentes vállalkozók esetén elegendő a lakossági számla, nekik azonban mindenképpen javasolt a magánjellegű és a céges bevételek szétválasztása, mert másképp kell adózniuk ezek után.

Milyen pénzügyi szolgáltatásokat célszerű igénybe venni?

Az OTP Bank szakértői szerint a megfelelő pénzforgalmi számla kiválasztásához azt érdemes átgondolni, hogy a vállalkozásnak milyen pénzügyi szolgáltatásokra lesz szüksége, majd tájékozódni az elérhető banki konstrukciókról. Íme néhány példa:

• A számlavezetési díj általában havi fix költség, amelynek összege bankonként változik.
• A számlacsomaghoz tartozó üzleti bankkártya díja néhány ezer forint lehet évente, de érdemes megvizsgálni, hogy szükség van-e társkártyákra, és azt is célszerű figyelembe venni, hogy az adott hitelintézetnek milyen az ATM-lefedettsége, hiszen a kártyakibocsátó ATM-ein általában olcsóbb a ki- és befizetés.
• Számolni kell mindemellett a tranzakciós díjjal is, amelynek minimalizálásához azt érdemes számításba venni, hogy miként intézi a vállalkozás a pénzforgalmát: használ-e készpénzt, gyakran fizeti-e azt be számlájára, vagy esetleg gyakran utal-e nagyobb összegeket partnereinek.

A váltásra kényszerülő vállalkozóknak számos lehetőséget kell megfontolniuk rövid idő alatt és várhatóan a korábbinál magasabb költségekkel kell szembenézniük, bárhogyan is döntenek. A könnyebb átállás érdekében és a kezdeti nehézségek áthidalására az OTP Bank Start számlacsomagjában az újonnan szerződő egyéni vállalkozók számára három évre elengedjük a számlavezetési díjat.

– mondta Dancsné Engler Bernadett, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalkozói területének vezetője.

Melyek a legfontosabb teendők egyszemélyes Kft. alapítása során?

Ha egyszemélyes Kft. alapítása mellett dönt a most még katával adózó egyéni vállalkozó, könyvelő segítségére és pénzforgalmi számlára szintén szüksége lesz.

Emellett céget kell alapítania. A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy egy egyéni vállalkozás – amennyiben nem szünetelteti a tevékenységét – egyszemélyes Kft-vé alakuljon, amely a korábbi vállalkozás jogutódjának tekintendő, ezáltal megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység. Ez egy nem kevés adminisztrációval járó folyamat, amely során a vállalkozónak több feladta van:

• Leltárt kell készítenie az eszközeiről és kötelezettségeiről, meg kell határoznia, hogy ezek közül melyik vagyontárgyak képezik majd a vagyoni hozzájárulását a Kft. alapításához, tehát mely’ eszközöket és kötelezettségeket adja át a Kft-nek.
• Ez alapján nyitó mérleget kell készítenie és gondoskodnia kell a munkáltatói intézkedések előkészítéséről.
• Ezek után, 30 napon belül fogadható el az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapító okirata, amit az elfogadástól számított 30 napon belül, a cégbejegyzési kérelemmel együtt kell benyújtani a cégbírósághoz.

Egyszemélyes Kft. alapításához ezért mindenképpen szükséges jogi és pénzügyi szakértő segítségét is igénybe venni.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak. Az OTP Bank fenntartja annak jogát, hogy a közleményben szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.

Az Országgyűlés 2022. július 12-én módosította a KATA törvényt. Az új KATA, a kisadózó főállású egyéni vállalkozók tételes adója az eddiginél magasabb, évi 18 millió forint bevételi értékhatárig kínál egyszerű és kedvezményes adózási módot a legkisebb bevételű egyéni vállalkozóknak. Az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint, az új KATA szabályai szerint pedig az adózási formát csak a lakosság részére saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. A KATA szabályai 2022. szeptember 1-jén lépnek hatályba, de a választásról szóló nyilatkozatokat legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz.

A BUPA a kisadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó változások miatt új funkcióval bővül: A KATA-váltó asszisztensnek köszönhetően immár egy könnyen kezelhető kalkulátorban ellenőrizhetik a felhasználók, hogy bevételük mellett valószínűleg mely adózási forma lenne a legmegfelelőbb a vállalkozásuk számára, a kalkuláció alapján tudnak könyvelőjükkel, adótanácsadójukkal egyeztetni^*.

Folyamatosan arra törekszünk, hogy a BUPA a vállalkozók naprakész és intelligens társa legyen a mindennapokban, ezért is készült egy olyan kalkulátor, amely segít megfelelő alternatívát találni a KATA helyett, amennyiben szükségük van az adózási forma megváltoztatására.

 – mondta Tóth Balázs, a BUPA termékfejlesztési vezetője.

A BUPA (Budapest Pénzügyi Asszisztens), amely egyesíti az online számlázóprogramok és az internetbankok előnyeit, 2020 májusában indult el. A program révén az MKB Bank a magyar bankszektorban az elsők között nyújt online számlázási szolgáltatást a kisvállalatok számára. A szolgáltatás a nyílt bankolásra épülő első olyan pénzügyi asszisztens a piacon, amellyel – támogatott banknál vezetett bankszámlával összekötve^** – lehetővé válik, hogy egy beérkező számla kiegyenlítéséhez ne legyen szükség az adatok másolására, hanem a tranzakciók ugyanezen a felületen azonnal elindíthatók legyenek. A számlákat a program automatikusan elküldi az adóhatóságnak, és a könyvelő számára is hozzáférést lehet biztosítani általa, így a BUPA-val időt és költségeket takarítanak meg a vállalkozók.

* A kalkulátor szolgáltatást az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft. nyújtja, a kalkulátor megjelenített értékei tájékoztató jellegűek. Azokért felelősséget nem vállalunk. Egyéni helyzetének felméréséhez szaktanácsért forduljon könyvelőjéhez, vagy keresse adótanácsadóját.

** Támogatott bankkal fennálló aktív internetbank kapcsolat esetén érhető el (jelenleg az MKB Banknál vezetett (101-es azonosítójú) pénzforgalmi számlákhoz kapcsolt MKB (korábban BB) Internetbankkal rendelkező, ügyfelek esetében). Az összekapcsolható, támogatott bankok listája a https://bupa.hu/bupa/bankok oldalon található

A túlnyomórészt robogóval és biciklivel, ételkiszállító cégek pólóiban és dobozaival megjelent néhány száz demonstráló először a külső sávot foglalta el a híd északi oldalán, majd a másik oldalon is, végül mindkét irányban lezárta a hidat a pesti hídfőnél, a Jászai Mari tér közelében – jelentette az MTI tudósítója a helyszínről. A tüntetők végül 8 óra előtt a Margit hidat teljes szélességében elfoglalták a Jászai Mari tér közelében.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt írta, hogy a rendőrök a forgalmat a budai és a pesti oldal felől is elterelik. A „beragadt” járművek a síneken tudtak megfordulni, illetve a híd felhajtójáról fordultak vissza a körút pesti része felé. A járdák és a biciklisávok továbbra is járhatók.

Nyitókép: MTI / illusztráció.

Bizonytalanná teszi a jövőt, rontja a megélhetési lehetőségeket és beszűkíti a mozgásteret az érintettek szerint az Országgyűlés által kedden kivételes eljárás keretében elfogadott, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvénymódosítás, amelynek értelmében szeptembertől a katások csak magánszemélyeknek számlázhatnak.

A Billingo által készített friss felmérés eredményei szerint a katások véleménye elég egyértelmű és lesújtó a kormány döntését illetően: egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 1,4-es osztályzatot adtak a módosításra.

Tanulságos és olykor megdöbbentő válaszok érkeztek a felmérés önkitöltős részében is, amikor arról kérdezték az embereket, mit gondolnak, hogyan hat majd az életükre az új katatörvény. Volt, aki azt írta, „nem tudok már lassan enni adni a három gyermekemnek”, egy másik kitöltő úgy kommentált, „rosszul, nagyon rosszul, de talán még fel sem tudom mérni, hogy mennyire rosszul”, míg egy harmadik arról számolt be: „fel kell adni az álmaimat miatta”.

Kiderült az is, nagy általánosságban nem zárkóztak volna el az adózási forma finomításától sem, de egy ilyen mértékű szigorítást nehezen tudják elfogadni. A korábbi kataszabályozáshoz képest a legtöbben (43,43 százalék) egy 20 százalékkal nagyobb közteherviselést tartottak volna elfogadhatónak, 16,49 százalék pedig semennyivel több adót nem akart volna fizetni. Nagyon sok olyan katás is akadt ugyanakkor, aki lényegesen nagyobb százalékot is bevállalt volna. „A Katás vállalkozók fel voltak készülve arra, sőt nagy többségében nyitottak is lettek volna rá, hogy valamelyest nagyobb adóterhet vállaljanak be a jelenleginél. Azonban erre a döntésre egyértelműen senki sem számított, és mind a vállalkozói, mind a könyvelői szakmát teljesen megdöbbentette az új helyzet” – magyarázta Sárospataki Albert, a Billingo online számlázó vezérigazgatója.

A felmérés választ adott arra is, mi indokolja a nagy felháborodást: a katások 42,5 százaléka számlázott kizárólag cégeknek, 49,63 százalékuk pedig cégeknek és magánszemélyeknek egyaránt, és mindössze 7,88 százalék nyilatkozott úgy, hogy magánszemélyeknek adott ki csak számlákat. Magyarul a kutatás szerint mindössze minden tizedik katás maradhat majd ebben az adózási formában, ha nem szeretne ügyfeleket veszíteni, és így mintegy 350-400 000 vállalkozó lehet az, akit direktben érint a változás.

– fejtette ki Sárospataki.

Mihez kezdenek ezután?

A válaszadók összesen 69,92 százaléka szerint valószínűleg vagy biztosan nem lenne fenntartható a vállalkozása, ha mostantól kizárólag magánszemélyeknek számlázhatna, 9,14 százaléka pedig még nem tudja megmondani, hogy fenn tudja-e tartani vállalkozását. Ehhez képest mindössze a katás vállalkozók 9,47 százaléka állította azt, hogy így is tovább tudná működtetni egyéni vállalkozását, ami jóformán megegyezik azokkal, akik elve csak magánszemélyeknek számláztak eddig is. A maradék 11,47 százalék pedig valószínűleg továbbra is meg tudná oldani a katás státuszát.

Az online felmérésből kiderült az is, hogy a törvény hatálybalépését, szeptember elsejét követően minden tizedik megkérdezett marad csak katás, harmaduk viszont áttér az átalányadóra. Sokat elárul a változtatást övező bizonytalanságról, hogy minden második kitöltő most még nem tudta megmondani, mihez kezd, 12 százalék pedig azt mondta, a döntés után nagyobb hajlandóságot érez a szürkézésre.

A Billingo által publikált kérdőív eredményei szerint mostanáig a katás vállalkozók 27,26 százaléka nem alkalmazott egyáltalán könyvelőt, de mindössze 8 százalék válaszolt úgy, hogy a szigorításokat követően sem lesz szüksége könyvelőre. Ráadásul sejthetően ők azok, akik végleg elhagyják a vállalkozói szférát.

A Billingo rákérdezett arra is, ha a válaszadó áttérne az átalányadóra, mekkora áremelést tervez. Erre minden harmadik kitöltő (37,12 százalék) azt felelte, szeretné drágábban értékesíteni termékeit vagy szolgáltatásait, de egyelőre kétséges, hogy tudná-e ezt érvényesíteni a gyakorlatban. 7,7 százalék egyáltalán nem hajlik az áremelésre, 33,54 százalék viszont biztosan áremelésben gondolkozna ebben a forgatókönyvben. 21,63 százalék pedig még bizonytalan abban, hogy emel-e árat.

A KATA módosításával járó többlet terheknek minden bizonnyal árfelhajtó hatása lesz, amit az összes magyar ember megérez majd a pénztárcáján. Mindez egy egyébként is magas inflációval terhelt nehéz gazdasági környezetben komoly kihívások elé állítja a vállalkozókat és a lakosságot egyaránt.

– jegyezte meg Sárospataki, majd hozzátette: cégüknél jelenleg is átállási terveket dolgoznak ki a KATA-módosítás kapcsán és azt tervezik, hogy több módon is segítséget nyújtanak majd az érintett vállalkozóknak.

A Pénzügyminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára kifejtette: a két havi adómentesség a súlyos gondokkal küzdő ágazatokat érinti, mintegy 56 szakmát. Például a katás fodrászoknak, kozmetikusoknak, személyi edzőknek, zenészeknek, cipészeknek, kárpitosoknak, virágkötőknek, járművezető-oktatóknak és órásoknak sem kell adót fizetni április 30-ig – tette hozzá.

A 2021 februárjában már katázó, mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozások mentesülnek 2021 márciusára és áprilisára az adófizetési kötelezettség alól, mindenkinek jár a mentesség, aki az 56 érintett tevékenység valamelyikét végzi, függetlenül attól, hogy fő- vagy melléktevékenységként – részletezte a szabályokat Tállai András.

A mentesség igénybevétele is egyszerű, az automatikusan jár, a vállalkozónak nem kell kérnie. Az adóhivatal dolgozik helyette. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elő sem írja a fizetendő közterhet az érintettek adószámláján, vagyis a 120 ezer katásnak semmi teendője ezzel – mondta.

Kiemelte, hogy a legkisebb vállalkozások adómentessége egy olyan speciális kormányzati kedvezmény, amely a katások jogosultságait egyáltalán nem érinti. A katások ugyanúgy részesülnek a társadalombiztosítási, munkaerőpiaci ellátásokból, mint eddig, ez a két hónapos időszak még a nyugdíjba is beleszámít. A gazdaság újraindításához és az ország versenyképességének növeléséhez is hozzájárulhat, hogy a márciusra és áprilisra járó adómentesség nem csökkenti a 12 millió forintos bevételi értékhatárt sem – húzta alá az államtitkár.

Nyitókép: MTI.

Az adóhivatal nyilvántartása szerint jelenleg 432 ezer kisadózó vállalkozás működik idehaza. Döntő többségük egyéni vállalkozó, számuk 396 ezer, és emellett 36 ezer cég adózik a kata előírásai szerint – ismertette az államtitkár.

Tavaly, az év második felében majdnem négyezer érintett váltott adózási formát és 15 ezer katás szüntette meg tevékenységét – tette hozzá, megjegyezve, hogy utóbbi adat nem számít kiugrónak, 2019-ben például több mint 38 ezer katás szüntette meg tevékenységét. Az új belépők miatt november óta még nőtt is a katások száma.

A hárommilliós szabállyal a kisadózók legnagyobb részének nem kell foglalkoznia, nagyjából 360 ezer katás pontosan úgy adózik idén, mint tette azt tavaly – fogalmazott az államtitkár.

Emlékeztetett, hogy az új szabállyal azt a nemkívánatos gyakorlatot kívánták visszaszorítani, miszerint egyes munkaadók katás vállalkozóként alkalmaztak olyan dolgozókat, akiket munkaviszonyban kellett volna foglalkoztatniuk. Hozzátette, hogy az adóhivatal az idén is folytatja a katások ellenőrzését, revízióra leginkább azok a vállalkozások számíthatnak, amelyek korábban nagy ellenérték fejében alkalmaztak katás vállalkozásokat.

Izer Norbert hangsúlyozta, hogy az adónem továbbra is rendkívül előnyös, és ezen túl is kedvező feltételeket garantál a gazdaság kisebb szereplőinek. Úgy vélte, az ilyen adóügyi megoldásokra most, a gazdaság újraindításakor különösen nagy szükség van.

Nyitókép: MTI/Archív.

Nem arra találták ki a KATÁ-t, amire ma használják

A kata debütálásának idején, 2013-ban a kormány a kedvező adófajtával a jellemzően a lakosságot ellátó mikrovállalkozásokat, így például a fodrászokat, kozmetikusokat, taxisokat segítette. A cél nem az volt, hogy a néhány cégnek nagy értékű, több millió forintot meghaladó összegű szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat támogassa, mint ahogy

az sem szerepelt soha a célok között, hogy azt a nagy cégek a munkaviszony alternatívájaként használják

– emlékeztetett Izer Norbert.

Sok KATÁ-s korábban alkalmazott volt

A kata szabályainak megváltoztatását egyre több piaci szereplő sürgette, és a Pénzügyminisztérium elemzései is alátámasztották a változás szükségességét.

• Az adóhivatali nyilvántartás szerint 2019 végén a katások 40 százaléka a vállalkozás megkezdése előtt alkalmazott volt.
• Az adatszolgáltatásokból pedig az derült ki, hogy a húsz legnagyobb „katás foglalkoztató” összességében 4700 olyan katást alkalmaz, akiknek évente több mint hárommillió forintot fizet ki.
• A tisztességes piaci szereplőket érő kár nagyságrendjét pedig jól jelzi, hogy az így kifizetett összeg eléri a 32 milliárd forintot

– részletezte Izer Norbert.

Rejtett munkavállalóként foglalkoztnak kisadózókat

A nyilvántartási és az adatszolgáltatási adatokból ugyanaz a következtetés vonható le, több nagy cég is rejtett munkavállalóként foglalkoztatja a kisadózókat. Hogy milyen jelentős adóelőnyről van szó, az is mutatja, hogy

450 ezer forintos havi nettó keresetnél a katát visszaélésszerűen alkalmazó cég költsége 500 ezer forint, a tisztességes cégnek pedig mindez több mint 800 ezer forintjába kerül

– hozott példát az államtitkár.

Számos javaslat érkezett a KATA szabályok módosítására

Az egyes ágazatokat képviselő érdekképviseleti szervektől számos megoldási javaslat érkezett. Többen szorgalmazták az adó mértékének a megemelését vagy például egyes ágazatok kizárását a kata köréből. Mivel a kormány éppen a sok ügyféllel kapcsolatban álló kisvállalkozókat akarja továbbra is segíteni ezzel a kedvező adózási móddal, a koronavírus-válságban szóba sem jöhet az adóemelés, de az sem, hogy bizonyos szakmák képviselőit teljesen kizárja a kormány a katából – jelentette ki Izer Norbert.

300 ezer kisvállalkozás nem érintett

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata a hárommilliós új szabályra egybeesett a kormányzati célkitűzésekkel. Az erről szóló módosítást az Országgyűlés többek között azért is szavazta meg, mert a változások a katások jelentős többségét, több mint 300 ezer kisvállalkozást egyáltalán nem érintenek, az adónem egyszerűsége megmarad és az adórendszer így igazságosabb lesz – emelte ki. Hozzátette, hogy

a hárommilliós új szabály érint majd olyan szereplőket, amelyek csak egy-két helyre számláznak nagy összeget, és nyilvánvalóan nem munkaviszonyt leplez a szerződésük.

Változik az adózás

Ezek a gazdasági résztvevők teljesen más helyzetben vannak, és teljesen más kockázatot viselnek, mint a megannyi ügyféllel kapcsolatban lévő kisebb vállalkozások, ezért adóügyi helyzetük is más lesz jövőre. A nagy értékű, évi hárommillió forintot meghaladó üzleti kapcsolatok adózása sávossá válik.

• A sok kis összegű megbízásra továbbra is a havi ötvenezer forintos adót kell alkalmazni.
• A kevés nagy értékűnél viszont a hárommillió feletti részre életbe lép a negyvenszázalékos kulcs

– ismertette.

Az átalakítással a KATA kétszintű adóvá válik

Csak azok a vállalkozások fognak a második, magasabb adózású kategóriába kerülni, amelyek abban a kedvező helyzetben vannak, hogy volt lehetőségük egy vagy néhány megbízóval olyan szerződét kötni, amely a garantált bérminimumnál is jelentősen magasabb havi bevételt biztosít – tette hozzá.

• Kitért arra is, hogy a Pénzügyminisztérium számítása szerint legfeljebb néhány tízezer vállalkozást érinthet a hárommilliós szabály.
• Megjegyezte, hogy ha az ügyfélnek számlázott összeg egy-két millió forinttal lépi túl a hárommilliós határt, akkor még mindig a kata lehet a legnagyobb adómegtakarítást biztosító adófajta, ezért az érintettek legtöbbjének nem érdemes váltania.
• Kiemelte, hogy a kata egy választható, egyszerűsített adófajta, ezért ha esetleg valakinek már nem ez az adónem a legkedvezőbb, mert például magas költséghányaddal dolgozik, számos egyéb adózási mód közül választhat.

Izer Norbert szerint az egyre erősödő adótudatosság és az ügyfélcentrikus adóhivatali szemlélet miatt nem is olyan meglepő, hogy az érdekképviseleti szervek és az adótanácsadó cégek szinte kivétel nélkül mindannyian a katás foglalkoztatók még szigorúbb adóhivatali ellenőrzését kérték. Megjegyezte:

A tisztességes vállalkozók már most segítséget kaphatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, a revizorok ugyanis már megkezdték a nagy számban katásokat foglalkoztató cégek célzott és kiemelt ellenőrzését.

A KATA a kisvállalkozások körében továbbra is népszerű

A statisztikai adatok nemcsak a változás szükségszerűségét, hanem azt is igazolják, hogy a kisvállalkozások körében továbbra is népszerű ez az adófajta.

• Míg idén július 21-én 409 ezer katást tartott nyilván az adóhivatal, addig tavaly ugyanilyenkor 353 ezret.
• Ráadásul júniusról júliusra, amikorra a jövő év változások ismertté váltak, az átlagot jelentősen meghaladó mértékben, mintegy 8 ezerrel nőtt a katások száma

– ismertette.

A szabályváltoztatások utáni első tapasztalatokból az is látszik, hogy

most már jellemzően a lakosságot ellátó, nap mint nap a piacról megélni kénytelen mikrovállalkozások jelentkeznek be a kata hatálya alá.

Éppen az a vállalkozói kör, amelyet 2013 óta támogatni kíván a kormány az alacsony közteherrel és a rendkívül egyszerű adminisztrációval járó kedvező adófajtával – magyarázta Izer Norbert.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a taxisok után további kisvállalkozóknak ad június 30-ig mentességet a kormány a kata átalányadó-fizetési kötelezettség alól a koronavírus-járvány miatt. A március 1-je előtt keletkezett kata-tartozásokra haladékot adnak; a turizmushoz és a vendéglátáshoz hasonlóan a magyarországi médiaszolgáltatások mentességet kapnak a kieső reklámbevételek miatt; a kilakoltatásokat és a lefoglalásokat, valamint az adóvégrehajtásokat felfüggesztik; és a veszélyhelyzet alatt lejáró gyes-, gyet- és gyed-jogosultságokat meghosszabbítják.

A közterhekkel kapcsolatos részletszabályozás szerint módosul a szociális hozzájárulási adóról, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, és tételesen felsorolja az a huszonhat tevékenységi kört, amelyben alkalmazni lehet a közteherviselésre adott könnyítéseket.

A rendelet kimondja, hogy 2020. március, április, május és június hónapra mely tevékenységet végzők kapnak adómentességet a kata megfizetése alól.

Az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.

A februárban a törvény hatálya alá tartozott kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált kata szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg.

Az állami adóhatóság a 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik.

A turizmusfejlesztési hozzájárulásra kötelezettnek, amelynek a turizmusfejlesztési hozzájárulást negyedévente kell bevallania, a 2020. április 20-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti, az évente bevallóknak a 2021. február 25-ig benyújtandó bevallásában a 2020. január 1. és 2020. február 29. közötti és a 2020. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó turizmusfejlesztési hozzájárulást kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

A szabályozás szerint ötezerről tizenötezer forintra emelkedik a PIN-kód nélkül is engedélyezett, érintéses fizetési kártyás vásárlások összeghatára április 15-től, ezzel becslések szerint a vásárlások csaknem 90 százalékánál a vevőnek nem kell megérintenie a POS-terminált.

Míg 2016 év végén 175 ezren voltak, addig tavaly január 3-án már 311 ezer katás vállalkozás szerepelt az adóhivatal nyilvántartásában, és az eddigi trendeket figyelembe véve ma már akár 400 ezer katás vállalkozás is működhet hazánkban. A Számlázz.hu felmérése alapján látszik, hogy ez az az adónem korosztálytól függetlenül népszerű:

szinte ugyanannyian veszik igénybe a húszas, harmincas, negyvenes és az ötvenes éveikben járó egyéni vállalkozók is.

Kevesen használják ki a kata keretet

Bár 2019-ben már 12 millió forintra emelkedett az alanyi adómentesség értékhatára, ezt a Számlázz.hu katás ügyfeleinek kevesebb, mint negyede használta ki tavaly teljes mértékben.

• Egyharmaduk számolt 5 és 10 millió forint közötti árbevétellel, 25 százalékuk 2 és 5 millió forint között, a megkérdezettek egyötöde pedig kevesebb, mint 2 millió forintot számlázott ki múlt évben.
• Érdemes persze figyelembe venni, hogy a válaszadók 35 százaléka nem főállású katás, tehát a vállalkozói lét mellett bejelentett munkaviszonnyal is rendelkeznek.

Szinte mindenki a kisebb adót választja

A főállású katások körében egyértelműen az alacsony havi kata adó örvend nagyobb népszerűségnek:

tízből kilenc főállású katás 50.000 forintot fizet havonta a Magyar Államkincstárnak.

Bár minden katás vállalkozó számára rendelkezésre áll a szüneteltetés lehetősége, ezt az opciót csak a megkérdezettek 11 százaléka választotta tavaly. Közülük azonban sokaknak meggyűlt vele a baja: 26 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a folyamat során akadályokba ütközött.

Problémás az adminisztráció, de van megoldás

A felmérésből kiderül, hogy legtöbben rutinosan kezelik a katás vállalkozással járó feladatokat, az éves bevallással azonban a válaszadók harmadának problémája akad, ötödüket pedig kimondottan frusztrálja, hogy nincs kihez fordulniuk, ha adminisztrációval kapcsolatos kérdésük merül fel.

A Számlázz.hu azonban a számlák kiállításán túl már sokkal többre képes:

• autokata szolgáltatása ezeket a problémákat könnyedén orvosolja, hiszen ha autokatát használunk, akkor nemcsak az éves bevallásunk készül el az oldalon automatikusan, de figyelmeztető jelzést kapunk arról is, ha teendőnk akad a katánk háza táján, ráadásul bármikor feltehetjük kérdéseinket is az autokata ügyfélszolgálatának.

Míg a könyvelőt alkalmazó megkérdezettek csaknem 60 százaléka legalább 5, de akár 15 ezer forintot vagy többet is költ havonta professzionális segítségre, ez a szolgáltatás alig több, mint havi 1000 forintba kerül. Ráadásul az autokata a könyvelők válláról is rengeteg adminisztrációs terhet vesz le, akik így több energiát tudnak fordítani a szakszerű tanácsadásra.

Itt az idei bevallás, közeledik a február 25.

A kata adóalanyok számára idén is február 25. az adóbevallás elkészítésének határideje, amelyet a megkérdezettek 71 százaléka könyvelő segítségével old meg. Azonban azok, akik egyedül adják be bevallásukat, javarészt az utolsó napokra hagyják az adminisztrációs feladatokat: közülük a megkérdezettek kétharmada csak a leadást megelőző egy-két hétben gondoskodik bevallásáról. Ennek ellenére szinte mindenki helyesen jár el az adóbevallás során, a több mint 1 éve katázóknak mindössze 5 százalékával fordult eddig elő, hogy adótartozása keletkezett a NAV felé az adminisztrációs teendők valamilyen mulasztása miatt.

Az adatfelvétel során 2001 hazai katás vállalkozó válaszait rögzítették 2020. január 27. és 31. között. A kutatás nem reprezentatív a teljes országra nézve, ugyanakkor alkalmas a hazai katás vállalkozások aktuális trendjeinek feltérképezésére.