Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a keddi budapesti átadón kijelentette: a mentőautó-állomány megújult, a kormány gyakorlatilag ezer gépjárművet cserélt le 2010 óta. A mentőautókat korszerű eszközökkel is felszerelték.

A kormány 2010-hez képest megduplázta az OMSZ támogatását; 2010-ben 223 mentőállomás volt az országban, ebből több mint 100-at a kormány felújított és korszerűsített, és további 30 új mentőállomást adott át, valamint 12 mentési pont létesült – mondta el.

Kásler Miklós köszöntet mondott az OMSZ minden dolgozójának a rendkívül lelkiismeretes, önfeláldozó munkájáért.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója közölte, tavaly 82 új mentőautót vásároltak, ebből most 20 érkezett meg.

Amellett, hogy az elmúlt tíz évben sikerült a flottát megújítani, munkaruhát cseréltek és mentőállomásokat újítottak meg, továbbá digitalizáltak a mentést, és ma már mesterséges intelligencia segíti a döntéseik meghozatalát – mondta el.

Csató Gábor kiemelte: az OMSZ Magyarország legnagyobb egészségügyi intézménye, amely mintegy ezer gépjárművel álló flottát működtet.

A közreadott sajtóanyag szerint a kormány az OMSZ részére 2017 és 2021 között 624 mentőautó beszerzését irányozta elő. Eddig 543-at gyártottak le, és ebből még 42 a napokban érkezik meg az OMSZ-hez.

Nyitókép: MTI.

2012-től tavaly év végéig várlista-csökkentésre 26 milliárd forintot fordított a kormány, jövőre erre a célra további hatmilliárd forint áll rendelkezésre.

– jelezte a miniszter.

Nyilvánosak a várólisták

Kásler Miklós felidézte: 2012-ben született döntés arról, hogy a tervezhető műtétekre várók listáját intézményi szinten nyilvánossá teszik, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap koordinál. Az intézkedés célja az volt, hogy a betegeknek nagyobb műtétekre se kelljen 180 napnál, a kisebbeknél pedig 90 napnál többet várniuk.

• Például a szürkehályog-műtétek esetében Magyarországon a második legrövidebb a várakozási idő az ilyen listát vezető 15 európai ország közül.

Rövidítik a várólistákat

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta, a tizenhárom várólistacsoport felénél egy hónapnál rövidebb a várakozási idő. A legkevesebb átlagos várakozási idő – nyolc nap – a gerincsérvműtéteknél és bizonyos nőgyógyászati beavatkozásoknál volt.

A folyamat pozitív, de külön figyelmet kell fordítani azokra a beavatkozásokra, amelyeknél hatvan napnál hosszabb a várakozási idő – mondta. Kiemelte ugyanakkor, hogy 2014 és 2018 között átlagosan 46 százalékkal rövidültek ezek a várólisták is.

Ma a legtöbbet, 126 napot a térdprotézis-műtétre kell várni, ezt követi 88 nappal a csípőprotézis-műtét

– közölte.

Magyarország ugyan nem az első, de nem is az utolsó

Horváth Ildikó hangsúlyozta: jelentős előrelépést tett Magyarország azzal, hogy nyilvánossá tette műtéti várólistáit, hiszen az OECD-országok közül tizenöt teszi ezt meg.

• Ebben a sorban például csípőprotézis-műtétek esetében a 88 napos várakozással a 6. legjobb helyen áll Magyarország. Ugyanezen műtétre Lengyelországban 444 napot kell várni, és Hollandiában a legjobb a helyzet, ott 50,5 nap a várakozási idő.
• A térdprotézis-műtétek 126 napos várakozási idejével a tizenöt ország közül Magyarország a 8. helyen van. Lengyelországban 566 nap alatt jut el valaki ilyen műtétre, a legkedvezőbb helyzet pedig Dániában van, ahol 53 napot kell egy betegnek várnia.

Várólistát kell vezetni a szürkehályogműtétekről, a gerincstabilizáló-műtétekről, az epekövesség miatti beavatkozásokról, a sérv-, a térd– és csípőprotézis-műtétekről, az ortopédiai nagyműtétekről, a nyitott szívműtétekről és bizonyos nőgyógyászati műtétekről.

Kásler Miklós kiemelte, hogy az utóbbi 10-15 évben sokat javultak például a hererák, az emlőrák és a limfómák gyógyulási arányai.

1999-ben volt a csúcs, ekkor 34 ezren haltak meg rákban

Emlékeztetett: 1974-ig a magyarországi rákmegbetegedési mutatók és a halálozási adatok nem mutattak különbséget a nyugat-európaiakhoz képest. 1974 és 1992 között azonban Magyarországon „exponenciálisan emelkedett mindkét adat”, miközben Nyugat-Európában a magasabb megbetegedési gyakoriság mellett sem emelkedett a halálozás – mondta.

A magyarországi rákhalálozás 1999-ben volt a legmagasabb, akkor körülbelül 34 ezren vesztették életüket valamilyen daganatos betegség következtében.

Azóta az új betegek növekvő száma mellett stagnált a halálozás, majd az utóbbi 8-10 évben folyamatosan csökkent, ami az új terápiás irányelvek, lehetőségek megjelenésének és az eszközpark megújításának köszönhető – ismertette a főigazgató.

Komoly fejlesztések az onkológiai műszerek körében

Kiemelte, az utóbbi négy évben jelentős fejlesztés indult az onkológiai műszereknél, vidéken megduplázódott a CT- és MR-kapacitás, és megújult a sugárterápiás műszerpark. Utóbbiról megemlítette, az országban 40 nagyteljesítményű besugárzó készülék van, amelyekből 28 új.

Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődik az országos vastagbélszűrési program, Kásler Miklós azt mondta, ismeretei szerint minden feltétel adott a program elindításához, annak szűrési módszereiről azonban „lassú és áldatlan szakmai vita” folyt az utóbbi években.