A vasúttársaság és a hatóságok közös munkájának köszönhetően sikerült elkapni az elkövetőt, aki idén hatszor rongált jegykiadó automatát.

A MÁV-START jegykiadó automatáiban az elmúlt két évben – évi több mint 50 alkalommal – évi 10-12 millió kárt okoztak. Idén sajnos romlik a tendencia, már 16 bejelentés érkezett, közel 31 millió forintos kárértékben – tudatták a közleményben.

Nyitókép: MTI/Mészáros János

A szervezet felidézte, hogy a 2023. március 11-i tömegszerencsétlenségnek egy halálos áldozata és 39 sérültje volt, a 41 érintett gépjármű közül pedig 19 szenvedett totálkárt.
A Mabisz jelezte: várható volt, hogy a felelősség vizsgálatának kérdése hosszasan elhúzódik.

Az ilyen, az egyetlen helyszínen több mint húsz gépjárművet érintő balesetekre hozták létre több mint tíz évvel ezelőtt a magyarországi biztosítók a törvényi kötelezettségeiket meghaladó, önként vállalt tömeges kárrendezési szabályozásukat. A cél, hogy a balesetben érintettek helyzetét jóval a vizsgálatok lezárulta és a felelősség kérdésének tisztázása előtt jelentős anyagi segítséggel könnyítsék meg – emelte ki a biztosítók szövetsége.

Ennek keretében fogadtak be tavaly a társaságok, illetve a Mabisz csaknem kilencven hazai gépjármű-, illetve személyi sérüléses, a március 11-i tömegbalesethez köthető igénybejelentést. Ezekre a biztosítók több mint 140 millió forintot fizettek már ki, a tartalékba helyezett összegek pedig elérik a 170 milliót – ismertették.

A tartalékba helyezett összegek elsősorban a személyi sérüléseket érintik, ahol bonyolultabb esetekben a gyógyulás időtartamától függően, az egészségügyi károsodás alapján előállt konkrét igények megfogalmazása hónapokig, akár évekig is elhúzódhat.

Előlegeket már ezek az érintettek is kaptak, átlagosan több mint 1,2 millió forintot. Az 52 személyi sérüléssel kapcsolatos igényből ennek értelmében 24-et lehetett eddig lezárni.
A minden esetben vétlen károsultaknak minősülő utasok igényeit a társaságok a gépjármű felelősségbiztosítási törvény keretei között rendezték, illetve rendezik, tovább növelve a tömegbaleset következtében kifizetett biztosítói végösszeget.

A 37 hazai gépjárműkárral kapcsolatos igényből 34-et sikerült már lezárni, átlagosan 4,1 millió forintnyi kifizetéssel.

A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoztak volna az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is. Továbbá úgy döntöttek, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a csak kötelező biztosítással rendelkezők, ezért az előlegek a casco-önrészekre is vonatkozhattak.

A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő igényeket az eljárások lezárultát követően lehet csak rendezni – írta a Mabisz.

Nyitókép: Biztosító Magazin

A károsult termelők ebben az évben is elektronikus úton tudják majd november elejétől benyújtani a kárenyhítő juttatás iránti kérelmüket, amit a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján az elektronikus kérelemkezelés, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüpont alatt tehetnek meg. A kérelmet a benyújtási határidőn belül többször is be lehet nyújtani, viszont az államkincstár és az agrárkár-megállapító szerv a 2023. november 30-án, 24:00 óráig utolsóként benyújtott kérelmet veszi majd figyelembe. Felhívták a gazdálkodók figyelmét arra, hogy a november 30-ai benyújtási határidő jogvesztő.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azoknál a növénykultúráknál, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak, a https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer oldalon érhető el részletesebb tájékoztatás.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemhez a 2018-2022. kárenyhítési években megállapított referenciaárak és átlaghozam-adatok a kormany.hu/agrarminiszterium oldalon találhatóak.

A közlemény szerint ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a közzétett 2018-2022. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel. A 2018-2022. évi átlaghozam-adatok mellett a 2023. évi átlaghozam-adatok is elérhetők, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre a tárgyévi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 százalékot. A referencia-időszak közzétett referenciaárait és átlaghozam-adatait az Agrárminisztérium adott esetben felülvizsgálhatja (például a Központi Statisztikai Hivatal végleges adatai alapján). A felülvizsgálás keretében módosult referenciaadatok csak a tárgyévi kárenyhítő juttatás szempontjából relevánsak és azok nem jogosítják fel a termelőt a korábbi évek kárenyhítő juttatás iránti kérelmének utólagos módosítására.

A kárenyhítő juttatás alapját a tárgyévi hozamérték és a referencia hozamérték különbsége, azaz a hozamérték-csökkenés jelenti. A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet, amennyiben a károsult gazda rendelkezik megfelelő mezőgazdasági biztosítással. A mezőgazdasági termelő ugyanakkor a neki egyébként járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem kötött a károsodott növénykultúrára jellemző aszály, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

A kárenyhítő juttatás iránti kérelemről az államkincstár legkésőbb 2024. március végéig dönt, valamint teljesíti az igazoltan kárt szenvedett gazdálkodók felé a kifizetéseket – olvasható az AM közleményében.

A vadásztársaság ezentúl csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vadat űzték, lőtték vagy hajtották. Ha ez nem sikerül, akkor a jármű tulajdonosa nem számíthat kártérítésre a vadásztársaságtól, sőt valószínűleg a vadásztársaság fog kártérítési igénnyel fellépni – írták.
Korábban a sofőr akkor volt felelős a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig abban az esetben, ha nem tett ki vadveszélyre figyelmeztető táblát. Július elsejétől azonban a tábla hiányánál is az autósnak kell vállalnia a felelősséget.

A jogszabály azt is előírja, hogy gyorsforgalmi utat (autóutat, autópályát) úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne tévedhessen fel, a fenntartónak kell vállalnia a felelősséget az itt elütött vadakért.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy baleset esetén érdemes helyszínelést kérni, akkor is, ha nem történt személyi sérülés. Ilyenkor a rendőrök értesítik a vadásztársaságot, és a vétlenség bizonyítása is fontos lehet. Az elütött vadat nem szabad elmozdítani, az elpusztult állat tetemét tilos elvinni, az a vadásztársaság tulajdonát képezi.

A vadbalesetek során keletkezett kár átlagos értéke elérheti akár a milliós nagyságrendet is, így érdemes előre gondoskodni a megfelelő biztosításról – hívta fel a cég a figyelmet, megjegyezve, hogy megoldás lehet a teljes körű casco, de több biztosítónál külön vadkárbiztosítás is lehet kötni.

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el autóbalesetek során a magyarországi utakon, az éves esetszám megközelíti a 8000-et. A nagyvadak közül leggyakrabban őzzel ütköznek gépjárművek, de jelentős számban fordul elő szarvas- vagy vaddisznógázolás is.

Nyitókép: Unspalsh

Kiss Ádám, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője az MTI-nek elmondta: egy X. kerületi Fertő utcai raktárban csaptak fel a lángok; a 100 négyzetméteres könnyűszerkezetes épületben gumi- és műanyagalkatrészeket, -szerkezeteket és -bútorokat tároltak.

Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

Elemzésében a szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásaként egyre szélsőségesebbé váló időjárás miatt elengedhetetlen a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése. A NAK és a FruitVeB becslése szerint:

Ebben az évben csupán 7-8 ezer tonna kajszit takaríthatnak be a termelők, mivel jó évjáratok átlagához képest 70-80 százalékkal kevesebb kajszi termett. 

Magyarországon mintegy 5000 hektáron folyik kajszitermesztés, az évi termésmennyiség ugyanakkor nagy szórást mutat: 5-35 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. Legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (1117 hektár). Nagyobb termesztőterületek vannak még Bács-Kiskun, Pest, Tolna, Fejér, Somogy és Heves vármegyében. Egy jó termésű évben a hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százaléka kerül a frisspiacra.

A NAK és a FruitVeB kiemelte: a tavaszi fagy évek óta visszatérő probléma a hazai gyümölcstermesztésben, az elmúlt 6 év alatt négyszer érte nagyon jelentős kár emiatt a csonthéjasokat. A kamara felmérése szerint több mediterrán fajta is bekerült a termesztésbe, amelyekről a termelők nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel.

A NAK és a FruitVeB álláspontja szerint vissza kellene állítani a 2000-es években megszűnt fajtakísérleteket, meg kell erősíteni a fajtákkal kapcsolatos információk átadását.

A szervezet szerint azt is érdemes lenne átgondolni, hogy milyen arányban van szükség a korai, a közép- és a késői érésű fajtákra. Gyakori probléma ugyanis, hogy a korai termesztés találkozik a mediterrán importtal, ami az árak csökkenéséhez vezet.

Elengedhetetlen a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése. Mivel a kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít az agrárium fejlesztésére, illetve a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésére, a hazai gyümölcsnemesítés megerősítésére is sor kerülhet, amit a két szervezet is szorgalmaz – hangsúlyozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet.

Fotó: Unspalsh

A katasztrófavédelem az MTI-vel azt közölte, a nagy területet érintő tüzet a szolnoki hivatásos és a tiszaföldvári önkormányzati tűzoltók oltották el, a munkálatokat erőgép is segítette.

Az egységek már utómunkálatokat végeznek, és átvizsgálják a tűz által érintett területet.

Nyitókép: Unsplash / illusztráció.

Az áramszünet, mint veszélyforrás

Szinte mindenki tapasztalt már hosszabb-rövidebb idejű váratlan áramkimaradást itthon, igaz szerencsére a többségnek csak ritkán kell szembesülnie ilyen helyzettel.

A Schneider Electric online felmérése során 10 válaszadóból 8 arról számolt be, hogy csak ritkán van náluk áramszünet, ugyanakkor közel 15%-uk már kevésbé szerencsés, hiszen gyakran szembesülnek azzal, hogy elmegy az áram.

• Az ilyen problémák oka leggyakrabban az időjárás miatti hálózati rendszerhiba, a felmérésben résztvevők 69%-a jelölte meg ezt, de szintén sokan (62%) számolt be műszaki/technikai probléma miatti hálózati rendszerhibáról.
• Az otthoni hálózat túlterheltsége a válaszadók valamivel több mit ötödénél okozott eddig gondot. A legtöbb esetben sikerül gyorsan elhárítani a problémát, a válaszadók mintegy kétharmada többnyire egy óránál rövidebb idejű áramkimaradást tapasztalt.

Meglepően magas, 58% volt viszont azok aránya, akik szembesültek már több órás áramszünettel, sőt, a felmérésben résztvevők 3,1 százaléka még ennél is hosszabb, akár napokig elhúzódó áramkimaradásról is beszámolt.

Egy ármakimaradás sok pénzbe (is) kerülhet

Ha nincs otthon áram, az nem csak bosszúságot okoz, de meglehetősen sokan vannak, akik anyagi károkat is elszenvedtek már ilyen helyzet miatt.

• A válaszadók többsége, 56%-a szerencsésnek mondhatja magát, mert még nem érte semmilyen kár a váratlan áramszünet miatt.
• Viszont valamivel több mint egyharmaduknak egyszer már keletkezett anyagi kára ilyen helyzetben, közel 10%-uknak pedig többször is. Azok közül, akiknek anyagi kára is keletkezett áramszünet miatt:
  • 54% esetében 10 és 50 ezer forint közötti volt a veszteség.
  • A válaszadók kicsit több mint ötöde 50 és 100 ezer forint közötti kárral szembesült.
  • Majdnem 10% jelezte, hogy 100 ezer forintnál is nagyobb volt a kára.
• Az anyagi veszteségek közül a leggyakoribb a leolvadt hűtőszekrény, fagyasztóláda és emiatt tönkrement élelmiszer – az anyagi kárt elszenvedők fele jelölte meg ezt.
• 14%-uk jelezte, hogy az áramszünet miatt a munkájával kapcsolatos fontos feladatát nem tudta elvégezni, ebből származott forintosítható kára, 9% pedig az online ügyintézés nem jött össze időben az áramkimaradás miatt.

A felmérésből az látszik, hogy bár sokan elgondolkodtak már azon, hogyan védekezhetnének a hasonló károk ellen, tényleges lépést viszonylag kevesen tettek eddig.

Mi lehet a megoldás?

A válaszadók közel negyede jelezte, hogy gondolt már arra, hogy beszerezzen szünetmentes tápegységet és keresi is a legjobb opciókat.

• Kicsit több mint felüknek – 54% – szintén eszébe jutott már ez a megoldás, de még nem tettek konkrét lépéseket. A válaszadók 22%-a pedig még nem gondolt erre.
• Egy ilyen eszköz kiválasztásánál a legtöbb fogyasztó számára az energiahatékonyság a legfontosabb, vagyis a lehető legjobb teljesítmény mellett a legkisebb fogyasztás. Ezt a válaszadók 54%-a helyezte első helyre a szünetmentes tápegység vásárlása során felmerülő szempontok között.
• A felmérés alapján a hazai fogyasztóknak az is fontos, hogy kitől származik az adott berendezés, a megkérdezettek fele emelte ki ugyanis a döntési szempontok között azt, hogy szünetmentes tápegységekre szakosodott gyártótól legyen az eszköz.
• A felmérésben résztvevők számára egyaránt fontos még a teljesítmény és a garancia időtartama, 47-47 százalékuk emelte ki ezt a két tényezőt.

Mi is meglepődtünk azon, hogy milyen magas azok aránya, akik konkrét anyagi károkkal is szembesültek a váratlan áramkimaradások miatt. Bár Magyarországon nemzetközi összevetésben is stabil, megbízható a villamos hálózat, érdemes felkészülni az áramszünetekre. A felmérésünkben résztvevők is jelezték, hogy az időjárás az áramkimaradás leggyakoribb oka, és mivel egyre szélsőségesebbé válik időjárásunk a klímaváltozás miatt, fel kell készülnünk a gyakori, nagy viharokra és azok következményeire. A szünetmentes tápegységek a váratlan áramszünetek idején is biztosítják elektromos berendezéseink folyamatos működését, vagyis egy ilyen eszköz beszerzésével sokat tehetünk az anyagi károk elkerüléséért.

– mutatott rá Gendúr István, a Schneider Electric Secure Power üzletágának vezetője.

Nyitókép: Schneider Electric

Több mint egy hónappal a márciusi tömegszerencsétlenség után – amelynek egy áldozata, 39 sérültje volt és a 41 érintett gépjármű közül 19 szenvedett totálkárt – közel nyolcvan hazai kárigény érkezett be a biztosítókhoz, illetve a MABISZ-hoz. Kilenc kárigényt már sikerült lezárni és megkezdődtek a kifizetések is, amelyek összege már jóval meghaladja a tízmilliós nagyságrendet.

A hazai biztosítói közösség a tíz éve önkéntesen létrehozott tömeges kárrendezési szabályozását életbe léptetve indította el a kárügyintézéseket. Ennek értelmében a társaságok olyan tömegbalesetek esetén, ahol az érintett járművek száma eléri, vagy meghaladja a 20 darabot, közös hozzájárulással létrehoznak egy kártalanítási alapot, nem várják meg a hivatalos vizsgálatok végét, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kárrendezést. Ahol pedig a felelősség kérdése nem tisztázható, ott jogcím nélküli előlegeket fizetnek a gépjárműkárok, valamint a személyi sérülések után. A rendőrségtől kapott adatok alapján a biztosítók, illetve a MABISZ felvették a kapcsolatot valamennyi érintettel, akik tájékoztatást kaptak a tömeges kárrendezés szabályairól. (Ennek lényegi elemeit a szövetség a honlapján is közzétette.) A baleset résztvevői a kárszemlézés, illetve a szükséges dokumentumok, nyilatkozatok beérkezte után akár tízmilliós nagyságrendű előleg kifizetésére is számíthatnak tényleges kárigényeik alapján.

A biztosítói közösség eredeti belső megállapodása szerint csak a gépjárműben bekövetkezett károkra, illetve a személyi sérülésekre vonatkoznának az előlegek. A tömegszerencsétlenséget követő, rendszeres biztosítói egyeztetéseken azonban a társaságok kiterjesztették az előlegeket a gépjárművek elszállításának költségeire is. Továbbá úgy döntöttek, hogy a károkat a casco-szerződésükre rendezők sem járhatnak rosszabbul, mint a csupán kötelező biztosítással rendelkezők. Ezért az előlegek a tízmilliós limitig a casco-önrészek megtérítésére is felhasználhatóak.

Továbbra is arra lehet számítani, hogy a tömeges szerencsétlenség ügyében indított hatósági vizsgálatok, illetve az azt követő jogi procedúrák hónapokig, vagy akár évekig elhúzódhatnak. A jogcím nélküli előlegeket meghaladó, vagy más, a tömeges kárrendezési eljárásban meg nem térülő kárigényeket ezt követően lehet csak rendezni, miként ha valamelyik gépjármű vezetőnél közrehatás állapítható meg a baleset létrejöttében, akkor kell majd csak elszámolni a kapott összegekkel is. A gépjárművek utasai természetesen minden esetben vétlen károsultnak minősülnek, és a casco-biztosítások szerződésszerű teljesítése sem lehet utólagos elszámolás tárgya.

Nyitókép: Pexel / Illusztráció

Dóka Imre azt írta, hogy a legtöbb beavatkozás a fővárosban, illetve Pest, Somogy, Fejér, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt.

Budapest XIX. kerületében, egy Sós utcai társasházi lakás tetőszerkezete részben leszakadt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Demecserben, a Szent László úton egy családi ház tetőszerkezetét a viharos szél lebontotta, míg Hajdú-Bihar vármegyében, Debrecenben, a Csillag utcában egy sorház tetőszerkezete sérült meg a viharos szél miatt. A lakók elhelyezéséről gondoskodtak.

Több mint hetven esetben kellett a tűzoltóknak sérült épületeknél beavatkozniuk a vihar miatt. Tizenöt helyen villanyvezetékek szakadtak le a viharos szélben, vagy fák dőltek rájuk, azokat eltávolították a szakemberek.

Fa dőlt egy gépkocsira az 1-es főút 157-es kilométerszelvényénél, Mosonmagyaróvár térségében. A város hivatásos tűzoltói feszítővágó segítségével emelték ki a járműből a beszorult vezetőt. Két gépkocsi ütközött egy, a 41-es főút melletti fasorból kidőlt fának Pusztadobos térségében, a 41-es kilométerszelvénynél.

Az OKF közleménye szerint, „mivel több megyére kedden is figyelmeztetést adtak ki az erős szél miatt, ezért továbbra is ajánlott óvatosan közlekedni a fák, fasorok, állványzatok közelében, és lehetőség szerint senki ne parkoljon fák alatt és mindenki figyelje a Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseit, riasztásait”.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Illusztráció.