Szokatlanul erős szél csapott le az országra szombaton, amely komoly pusztítást végzett. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint a hétvége első napján 4800 segélyhívást regisztráltak, a tűzoltóknak 2700 alkalommal kellett beavatkozniuk, és több mint 400 épületben okozott kárt a vihar.

A K&H-hoz a szombati vihar után a lakásbiztosításokhoz köthetően több, mint 1000 kárbejelentés érkezett be a hétfői nap végéig, a pénzintézet szakértői a héten még további kárigényekre számítanak. A rendkívüli helyzetet mutatja, hogy egy átlagos hétvégén 100 káreseményt jelentenek be a lakásbiztosítással rendelkezők, vagyis a mostani vihar ennek legalább a tízszeresét eredményezte. Elsősorban tetőket rongált meg a szél, emellett a letört ágak gépkocsikban is okoztak kárt, amelyekre az adott casco biztosítás nyújt fedezetet.

A K&H szakértői megkezdték a károk felmérését, a kártérítések összege várhatóan 150 millió forint lesz. A pénzintézet közölte, hogy január óta a lakásbiztosítási káreseményekre kifizetett kárösszeg eddig 112 millió forintot tett ki. A nagyságrendekről a K&H közölte, hogy tavaly februári, 100 km/h-s szélvihar után összesen 1576 lakásbiztosítási káreseményt jelentettek be, ezekre összesen több mint 93 millió forintot fizetett ki a pénzintézet, így az átlagos kárérték akkor közel 60 ezer forintot tett ki.

A K&H szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy minden káresemény után kulcsfontosságú a mielőbbi pontos dokumentálás és a lehetőségekhez mérten kárelhárítás megkezdése. A károkról készült képeket és a kárleírást éjjel-nappal be lehet küldeni a K&H online felületén, ahol a bejelentést követően pedig akár a nap 24 órájában figyelemmel kísérhető, hogy hol tart az ügy, valamint egy kattintással az iratok pótlására is lehetőség van. Az online kárbejelentés mellett az azonnali kárkifizetés is hozzájárul a gyors rendezéshez, hiszen a kártérítés a megállapított összeg elfogadásának pillanatában meg is érkezik az ügyfél számlájára.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

A tájékoztató szerint mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatásra abban az esetben jogosult, ha:

• a jogszabályban foglaltak szerint határidőben, elektronikusan megtette a kárbejelentését,
• a kárt ténylegesen az időjárási esemény okozta,
• a termelőnél a növénykultúra százalékot meghaladó hozamcsökkenést, illetve 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenést az agrárkár-megállapító szerv igazolta.

További feltétel, hogy a termelő a Kincstár által megállapított kárenyhítési hozzájárulást szeptember 15-ig megfizette, a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig a novemberben nyíló elektronikus kérelmező felületen benyújtotta. Aszálykár esetén további feltétel, hogy az aszályhelyzetről az agrárpolitikáért felelős miniszter legkésőbb október 31-ig közleményt ad ki – tették hozzá.

A kárbejelentést a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni, azzal, hogy aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének – az időjárási jelenség és természeti esemény bekövetkezésének tényleges időpontjától függetlenül – azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. Felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének azt az időpontot kell tekinteni, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik. A kárbejelentést tavaszi fagy esetén legkésőbb május 31-éig, őszi fagy esetén szeptember 1-jét követően, legkésőbb november 30-ig, aszály esetén április 1-jétől szeptember 30-áig kell megtenni.

A kárbejelentéseket az agrárkár-megállapító szerv (a területileg illetékes kormányhivatal) ellenőrzi, mely keretében – a kárenyhítésre felhasználható források védelme érdekében – egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kármegállapítás hiteles képet adjon az egyes káresemények okozta hozamkiesésről. Kiemelendő, hogy a 30 százalékos terméskiesés önmagában nem alapozza meg kárenyhítő juttatásra való jogosultságot, hiszen a csökkenést nem a tárgyév káresemény nélküli várható hozamértékéhez kell viszonyítani. A vonatkozó uniós szabályok alapján a kárenyhítő juttatás igénybevételéhez a 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést ugyanis a tárgyévet megelőző ötéves időszak referencia hozamának (a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év átlaghozama) és a tárgyévi hozamnak a különbözeteként kell megállapítani – írták.

Az AM szerint fontos tudni, hogy a bejelentéskor megjelölt várható hozamnál a kárenyhítő juttatási iránti kérelemben feltüntetett, betakarítás utáni tényleges hozam legfeljebb 30 százalékkal lehet alacsonyabb. Ha a termelő ennél nagyobb csökkenést jelent be a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, akkor automatikusan a kárbejelentést követően a megyei kormányhivatal által megállapított hozammal számolják ki a hozamérték csökkenését. Éppen ezért, amennyiben egy adott kultúrát egymás után több káresemény sújt, és azok hatása összeadódik, fontos, hogy a termelő minden káreseményt bejelentsen, és a kár következtében várható további hozamcsökkenéseket is pontosan jelölje meg annak érdekében, hogy a következő hatósági döntés már a halmozott hozamcsökkenésre figyelemmel születhessen meg. Amennyiben a gazdálkodó nem ért egyet a megyei kormányhivatal kárbejelentésre hozott határozatában megállapított hozamadatokkal, lehetősége van jogorvoslatot kérnie – közölték.

A kárenyhítő juttatás összege legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet. A hozamérték-csökkenést a hozamkiesés és vonatkozó ár (a miniszteri közleményben közzétett adott növénykultúrára vonatkozó referencia ár) szorzataként határozzák meg. A termelő a kárenyhítő juttatás teljes összegére (a hozamérték-csökkenés 80 százalékára) csak akkor jogosult, ha adott növénykultúrára jellemző mezőgazdasági káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, míg biztosítás hiányában a kárenyhítő juttatás felére (a hozamérték-csökkenés 40 százalékára) jogosult – olvasható a közleményben.

A kárbejelentés menetét segítő felhasználói kézikönyv ide kattintva érhető el.