A termelők az idén 10-12 százalékkal alacsonyabb áron értékestik a halat – mondta el Németh István, aki egyben a Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A piacon, illetve az árusító helyeken a ponty fogyasztói ára kilogrammonként 1700-2500 forint, míg a harcsáé 4-6 ezer forint között alakul. Egy kilogramm süllő 7-8 ezer forintba kerül. A feldolgozott halat ennél magasabb áron kínálják.

Az üzletekben az import lazac is megtalálható, de a Ma-Hal mindenkit a magyarországi hal fogyasztására biztat. Egyik előnye, hogy „alacsonyabb az ökológiai lábnyoma, és sokkal szigorúbb az élelmiszerbiztonsági ellenőrzés, mint a távoli országokból érkező halaknál” – fogalmazott Németh István.

Ismertetése szerint Magyarországon az egy főre jutó éves halfogyasztás – amelynek közel fele karácsonykor kerül az asztalra – 6,5-7 kilogramm, míg az európai uniós átlag 22-23 kilogramm. A tengerrel rendelkező országokban – Spanyolországban, Franciaországban és Portugáliában tradíciója van a halfogyasztásnak, ami jelentősen növeli az átlagfogyasztást – fejtette ki a Ma-Hal elnöke.

Magyarországon évente 22-24 ezer tonna étkezési pontyot termelnek. jelenleg tart az őszi halászati időszak, ezért még nincsenek összesített adatok, de a termelés mennyisége várhatóan 15-20 százalékkal meghaladja az előző évit.

Az idei csapadékellátás megfelelt a halgazdaságoknak. A dunántúli völgyzárógátas, valamint az alföldi körtöltéses tavak bőségesen kaptak vizet – mondta el Németh István.
Az ágazat eredményességét az idén az alacsonyabb takarmányárak is segítették. A tavalyi magas árakat a kormány és az Európai Unió krízistámogatással – hektáronként 101 ezer forinttal – kompenzálta – közölte a Tógazda Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Beszámolt arról is, hogy cége 30 millió forint értékben levegőztetőgépeket, szivattyúkat vásárolt. A termelés biztonságát növelő eszközök beszerzéséhez a Magyar Halászati Operatív Program 50 százalékos támogatást nyújtott.

A magyar tulajdonú Tógazda Halászati Zrt. 1800 hektáron, az ország 7 megyéjében mintegy 70-75 halastóban folytat halgazdálkodást. 2022-ben 1,3 milliárd forint árbevétel mellett közel 40 millió forint eredményt értek el. Az idén hasonló bevételre számítanak.

Áremelkedés várható!

Az áremelkedést részben az import drágulása okozza, ez pedig az árfolyamhatással és a szállítási költségek jelentős emelkedésével magyarázható az érdekképviselet szerint. A magyar termelőknek ugyanakkor kedvez az idei helyzet, hiszen végre jobb áron értékesíthetnek. Hosszú időn keresztül csak a költségeik nőttek, de az áraikat nem tudták jelentős mértékben módosítani, ahogy más dísznövény-termesztők sem – tették hozzá.

A karácsonyfapiac gazdasági hatásai

Magyarországon a karácsonyi fenyők 600-700 családnak biztosítanak megélhetést körülbelül 3000-3500 hektáron, a termőterület hosszú ideje nagyjából változatlan.

A fenyőfák karácsony előtti forgalma 1,8-2 millió darab, csaknem a negyedük külföldről érkezik, de Magyarországról is szállítanak a környező államokba.

A legkeresettebb fajták

Belföldön a nordmann és az ezüstfenyő egyre keresettebb, a lucfenyő népszerűsége viszont csökken.

A környezettudatosság erősödésével magyarázható, hogy a földlabdás fenyőfák évről évre népszerűbbek, jelenleg csaknem 10 százalékkal részesednek a forgalomból.

Földlabdás fenyőfát vett? Ne ültesse ki rögtön!

A díszkertészek azonban nem tanácsolják a földlabdás fenyő kiültetését a szabadba az ünnepi időszak végén, mert szobahőmérsékleten hamar megindulhat a nedvkeringés, így a fa a tápanyagait gyorsan feléli, és a hirtelen hideggel szemben nem lesz ellenálló.

A gyökeres fenyőket ezért kicsit tovább, a fagyok elmúltáig beltéri helyiségben érdemes tárolni, március végétől kerülhetnek ki a szabadba

– javasolták.

A karácsonyfa nem környzetkárosító tevékenység

Hangsúlyozták egyúttal, hogy

a fenyőfa-termelés nem környezetkárosító tevékenység, hiszen ennek köszönhető, hogy nem az erdőkben kell karácsonyfát vágni.

• Az ültetvények ráadásul hektáronként körülbelül 10 tonna szén-dioxidot kötnek meg és ugyanennyi oxigént termelnek.
• Ekkora területre csaknem ezer fenyő ültethető, a növekedési idejük 8-15 év.
• Az éghajlatváltozás okozhat nehézségeket, de a termőterületek az átlagnál csapadékosabb, hűvösebb országrészeken, főképp a Nyugat-Dunántúlon összpontosulnak.

Van jövője a fenyőfának

Keresletcsökkenés még kevésbé fenyeget, a karácsonyi szokásoknak köszönhetően a fenyőfatermesztésnek van jövője Magyarországon – közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szerveze.

Nyitókép: Unsplash

2021-ben magas az interneten, magyar és külföldi webshopokon keresztül leadott karácsonyi ajándékrendelések száma

– derül ki a Magyar Bankholding karácsonyi költéseket vizsgáló reprezentatív kutatásából.

A felmérés alapján látható, hogy a megkérdezettek idén átlagosan hét ajándékot szeretnének karácsony alkalmából megvásárolni. A járvány ellenére pozitívan tekintenek a közös családi ünneplések lehetőségére is, a kutatásban résztvevők 34,4 százaléka keresné fel karácsonykor a teljes rokonságot. A megkérdezettek átlagosan több mint 61 ezer forintot szánnak az ajándékokra; a legnagyobb arányban 50 és 70 ezer forint között terveznek költeni, de sokan gondolkoznak 20 és 30 ezer forint közötti összegben.

Jelentős azok száma, akik előnyben részesítik az érintésmentes fizetést a karácsonyi bevásárlás során. A válaszadók 58,5 százaléka használja rendszeresen érintésmentesen a kártyáját fizetéshez, de a bank- és hitelkártya használat mellett a megkérdezettek 53,7 százaléka készpénzzel is fizet az ajándékokért. Az ünnepek környékén a hitelkártyás vásárlási forgalom is megnő, sokan például a Black Friday ajánlatok közül választják ki a karácsonyi ajándékokat. Többen választják az utólagos részletformáló konstrukciót, melynek segítségével a nagyobb összegű vásárlásokat több egyenlő részletben tudják megfizetni, a hitelkártya kamathoz képest alacsonyabb kamattal.

Sokan választják az online történő vásárlást is – idén a lakosság 64,4 százaléka hazai, 14,7 százaléka pedig nemzetközi webáruházban vásárolta meg az ajándékokat. A korosztályokat vizsgálva látható, hogy ebben az időszakban a fiatalabb, 18-26 év közötti válaszadók elsősorban plázában (75%) vásárolnak, míg az internetes ajándékbeszerzést a 36-44 éves korosztály preferálja a legjobban (68,1%).

Az elvégzett kutatásunk alapján látható, hogy 2021-ben a lakosság 39,4 százaléka tervezi hitelből finanszírozni a karácsonyi bevásárlásait, átlagosan 18 ezer forintos értékű hitelkeret felhasználásával. Emellett magas azoknak a száma is, akik teljesen mértékben felhasználják, vagy akár túl is lépik a rendelkezésükre álló hitelkártya vásárlási keretet. Az ajándékvásárlást megkönnyítő hitelek széles körű értékesítésével magunk is hozzá kívánunk járulni az idei ünnepekhez. A Magyar Bankholding, így a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank tagbankjainak ügyintézői a karácsonyt megelőző időszakban is készséggel állnak az ügyfelek rendelkezésére.

– mondta Ginzer Ildikó, a Magyar Bankholding standard kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese.

A felmérés kitért azokra a termékkategóriákra is, amelyeket hitelből finanszíroznak a megkérdezettek. A lista alapján a lakosság 21,4 százaléka illatszert, míg 17,9 százaléka ékszert vesz hitelre. Népszerű emellett az ajándékutalványok, illetve a játékkonzolok hitelből történő finanszírozása is. A kereskedelmi partnereknél ilyenkor gyakran megnő az áruhitelek iránti érdeklődés, hiszen a karácsonyi ajándékok tekintetében továbbra is slágernek számítanak az elektronikai eszközök, ezen belül is az okoskészülékek, okostelefonok, tabletek, laptopok és az okostévék.

Bár sokan vesznek fel hitelt karácsonykor, az erre spórolók aránya is magas:

A válaszadók 38,5 százaléka jellemzően karácsony előtt kezd el megtakarítani az ajándékokra, míg 26,9 százalékuk az ünnepek után ügyel jelentősen a kiadásaira.

A válaszadók közel háromnegyede (70,3 százalék) a házastársát vagy élettársát ajándékozza meg az ünnepek során, 56,6 százalékuk pedig a szüleinek is vesz ajándékot. A megkérdezettek közel fele 3-4 héttel karácsony előtt kezdi el az ajándékok beszerzését, míg a női válaszadók 19,7 százaléka igen korán, akár 2-3 hónappal korábban is nekilát a karácsonyi bevásárlásnak. A karácsonyi ajándékok kiválasztása esetén a fiatalabb, 27-35 éves korosztály 35,6 százaléka gondosan összeállított listával vág bele az ajándékok beszerzésébe. Vannak azonban olyanok is, akik nem készülnek előre: a kutatásban résztvevő férfiak, valamint a 45-53 éves korosztály mintegy 10 százaléka állította, hogy nem tudja előre, kinek mit szeretne adni, inkább vásárlás közben, a kínálat alapján hoz spontán döntést.

A közleményben kiemelték:

a legjellemzőbb jutalmazási forma a bérrel megegyező módon adózó kifizetés, például a bónusz vagy a jutalom; a válaszadók több mint fele választja ezt.

A kutatásban részt vevők 22 százaléka tervez valamilyen tárgyi ajándékot adni, 20 százalékuk pedig csekély értékű ajándékot ad, utalvány formájában. Ferenczi Róbert, a Magyar Utalvány Zrt. vezérigazgatója a közlemény szerint elmondta:

azon cégek közül, amelyek idén nem terveznek év végi juttatást adni, a legtöbben azzal indokolták döntésüket, hogy ez korábban sem volt jellemző náluk.

Hozzátette: a megkérdezettek 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy korábban adtak valamilyen juttatást, de most nem tudják kigazdálkodni. A vállalkozások közel 4 százaléka jótékony célra fordítja ezt a keretet.

• Üzleti partnereinek a kutatásban részt vevő cégek 52 százaléka adna ajándékot.
• A cégek közel fele 5000 forint alatti összegben gondolkodik.
• A leggyakoribb továbbra is a tárgyi ajándék, de ebben a szegmensben is választják az utalványokat, illetve akár különféle eseménybelépőket is.

A Magyar Utalvány Zrt. a magyar juttatási piac egyetlen 100 százalékban hazai tulajdonú utalványkibocsátója, terméke a Nemzeti Utalvány. A papíralapú utalvány nem minősül béren kívüli juttatásnak, eseti juttatási forma, amely 35,99 százalékos adótartalom mellett adható, szemben a bér jellegű kifizetések 75,94 százalékos közterhével. Évente egyszer alkalmazható kedvezményes adózással a munkavállalóknak és közvetlen hozzátartozóiknak, a minimálbér 10 százalékáig; összege idén évi 16 700 forint.

Az utalványt a munkavállalók napi szükségleteikre költhetik, többek között élelmiszerre, műszaki cikkre vagy ruházatra több mint 4000 beváltóhelyen Magyarországon

– idézték fel a közleményben.

A kormányfő kifejtette: este 8 és reggel 5 óra között továbbra is kijárási tilalom lesz.

Hogy szenteste tehetünk-e kivételt, amit mindannyian szeretnénk, azt majd csak december 21-én dönthetjük el, az akkori állapotok ismeretében.

– közölte, hozzátéve: nem lesz kivétel december 31-én, vagyis a szilveszteri bulikat és utcabálokat idén nem lehet megtartani.

Megerősítette: a megoldás a vakcina, amely most már belátható távolságban van. Keddtől indul a regisztráció, amelyen keresztül mindenki jelentkezhet, aki be akarja oltatni magát.

Nyitókép: Facebook video

Az utolsó metrószerelvények 15.30 körül, az utolsó felszíni járatok pedig 15 és 16 óra között indulnak. Egyes, nagyobb forgalmú éjszakai járatok a szokásosnál sűrűbben közlekednek majd.

A Deák Ferenc tér és a repülőtér között közlekedő 100E busz azonban egész nap a szombati menetrend szerint, a Nagyvárad tér és a repülőtér között közlekedő 200E busz pedig változatlanul 0-24 óráig jár.

Idén a szentendrei (H5), a ráckevei (H6), a gödöllői (H8) és a csömöri (H9) HÉV is közlekedik 16 óra után. Az esti órákban a H5-ös vonalon 30-60 percenként, a H6-os vonalon kétóránként, a H8-as vonalon pedig óránként indulnak a vonatok. A H9-es vonalon Csömörre cinkotai átszállással lehet eljutni, a Gödöllő felé tartó vonatokhoz csatlakozva – olvasható a BKK honlapján.

Kiemelték, hogy a kiskereskedelmi forgalomban kapható karácsonyi lézerfények akár több kilométerről elvakíthatják a pilótákat, mert bár szabad szemmel úgy tűnhet, hogy az ég felé irányított lézerek fénye pár méteren belül megszűnik, de ez a valóságban nem így van.
Szimulációs kísérletek igazolták, hogy már a legkisebb lézerfény is befolyásolhatja a pilóták érzékelését – írták.

A probléma súlyát mutatja, hogy a fel- vagy leszálló repülőgépek személyzete tavaly közel száz, idén pedig 65 alkalommal jelezte, hogy a földről lézerrel zavarták meg őket.

• A bejelentések a repülésbiztonságért felelős HungaroControl Zrt. légiforgalmi irányítóihoz érkeznek be, akik minden esetben jelentik azokat a hatóságoknak.
• A pilóták megzavarása a légi közlekedés veszélyeztetésének minősül, és akár három év szabadságvesztéssel is sújtható.

A légiközlekedés biztonsága érdekében a társaság arra kéri a lakosságot, hogy a lézerfényrendszereket minden esetben úgy helyezzék el, hogy azok kizárólag a házak falát világítsák meg – olvasható a HungaroControl közleményében.