A januári országos esőzések elsősorban a fővárosban, Pécsett, Kecskeméten és Tatabányán, valamint Pest, Fejér, Veszprém, Baranya és Somogy vármegyében okoztak beázásokat.

Az előrejelzések szerint a következő napokban akár kéthavi csapadékmennyiség is lezúdulhat, így a kárkifizetések januári számlája várhatóan tovább nő.

– tették hozzá.

A közleményben felidézték, hogy tavaly a hagyományos, májustól augusztusig tartó viharszezon viszonylag csendesnek bizonyult, annál pusztítóbb volt az aszály. Az elmúlt évek tapasztalata szerint azonban az időjárási anomáliák egyre kevésbé korlátozódnak ezekre a hónapokra:

• Tavaly is például a január 30-i orkán következményei voltak a legsúlyosabbak, amikor huszonhétezer lakossági bejelentésre közel hárommilliárd forintot fizettek ki a biztosítók.
• A korábbi években februárban és októberben is voltak kirívó viharok.

A Mabisz kiemelte, hogy a természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, köszönhetően a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségeknek. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Hangsúlyozták:

Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy senki ne váljon alulbiztosítottá, ami akkor következhet be, ha a lakás, ház újjáépítésének, ingóságok újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített úgynevezett biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa.

A Mabisz január közepétől kampányban hívja fel az ügyfelek figyelmét a közösségi médiában az alulbiztosítottságra, valamint arra, hogy a biztosítási szerződés megkötésekor a lehető legpontosabban adják meg a biztosító által kért adatokat, különösen a ház, lakás alapterületét és a biztosítási összeget.

Ha a lakás, ház bővítésen, jelentős korszerűsítésen esett át, vagy nagy értékű ingóságokat vásároltak, akkor gondoskodni kell a biztosítási szerződés felülvizsgálatáról, a biztosítási összeg emeléséről.

A szerződéseket pedig érdemes évente legalább egyszer, a szerződéskötési évforduló közeledtével felülvizsgálni.

Nyitókép: Unsplash / Illusztráció.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években hazánk kiépítette azt az európai összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert, amely a jelenlegi helyzetben is segítséget képes nyújtani a gazdálkodóknak. A múlt hét végéig már több mint 300 ezer hektárra jeleztek aszálykárt a termelők, ami a háromszorosa a korábbi évek hasonló időszakáig megtett bejelentéseknek – tette hozzá.

Nagy István hangsúlyozta, a kárenyhítési alap – amelynek forrásait a termelők és az állam közösen, egyenlő arányban biztosítja – az elmúlt években mindig helyt állt a természeti károk okozta bevételkiesés kompenzálásában.

Most történelmi léptékű aszály sújt bennünket, így már szinte biztosan kijelenthető, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap nagyságrendileg 12,5 milliárd forintos keretét.

– emelte ki a miniszter.

Kifejtette, az idei év összes kárigényét a gazdálkodási év után, az év végéig beadott gazdálkodói igénylések alapján lehet összesíteni és a kárenyhítési alap feltöltéséről a következő év februárjában dönthet a kormány.

Az agrártárca vezetője tájékoztatja a kormányt a kialakult helyzetről, a végleges és jogos gazdálkodói kárigények összesítése után pedig javaslatot fog tenni arra, hogy a kárigények alapján a kabinet döntsön majd az alap forrásainak kiegészítéséről.

Nagy István arról is beszélt, hogy öt év alatt több mint háromszorosára, tízezer fölé nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a kormányzat által támogatott díjjal kötöttek aszálykárra biztosítást. Az így lefedett terület nagysága tavaly már meghaladta a 600 ezer hektárt.

A miniszter szerint további segítséget jelenthet, hogy az idei évben a megemelkedett igényekre tekintettel többletpénzt biztosítanak a díjtámogatott aszálybiztosításokhoz. Így lehetővé válik az aszályhoz kapcsolódó biztosítási díj 65 százalékának kifizetése támogatásként a gazdálkodók számára. Emiatt több mint 14 milliárd forintra emelik az erre fordítható vidékfejlesztési források összegét. Annak érdekében, hogy ez a támogatás a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, az agrárminiszter arra szólítja fel a biztosító társaságokat, hogy a termelők aszálykárait a megkötött biztosítások alapján, a lehető legteljesebb mértékben és leggördülékenyebben térítsék meg.

Az MNB azt közölte: éves alapon 0,4 százalékkal mérséklődött az országos átlagdíj, és ezen belül Budapesten jelentős, 5 százalékos visszaesés történt, miközben ezt a mértéket szinte teljesen ellensúlyozza a nem fővárosi átlagdíjak 3 százalékos növekedése.

Ezzel párhuzamosan folytatódott a kárráfordítások növekedése: 2022 első negyedévében ezek mértéke 20 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakával összevetve. A jelenség hátterében az egészségügyi krízis óta élénkülő autóhasználat, illetve a szervíz- és alkatrészárak drágulása áll – jelezték.

Az MNB korrigált személyautós KGFB-indexe (amely a biztosítási adóval, illetve a kárkifizetések, tartalékolások hatásával kiigazítva a nettó díjváltozást mutatja be) 2021 első negyedévében járt a csúcson. Tekintettel arra, hogy a korlátozások miatt a vártnál kevesebb kár következett be, túlárazottság alakult ki. A díjak azóta nem változtak számottevően, míg a károk jelentősen emelkedtek. Így a korrigált index visszaesett a 2020. második negyedévi szintre és a korábban látott túlárazottság is nagyrészt megszűnt – írták.

A közlemény szerint az egyéb járműkategóriákban vegyesen alakultak az átlagdíjak, amelyek a flottáknál jellemzően emelkedtek. A taxiknál – több negyedévnyi esést követően – éves szinten nem változtak a díjak az egyéni szerződések esetében, és az eddigi szerződéses darabszámcsökkenés is megtört. A nehéz pótkocsiknál mind az egyéni, mind a flottás szerződések esetében jelentős visszaesés történt.

Emlékeztettek, hogy a jegybank 2021-től negyedévente teszi közzé a KGFB-díjak és -károk alakulását bemutató indexét, az általa működtetett, biztosító adatszolgáltatáson alapuló Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) segítségével. Az MNB honlapjának külön felületén színes infografika segítségével mutatja be a friss adatokat, amelyek 2016 első negyedévéhez viszonyítva jelzik a személygépkocsik állománydíja, illetve a többi járműosztály átlagdíjai éves és negyedéves változását.

Az Association of Automotive Intelligence (AAI) szövetség az autóvásárlók alapos tájékoztatása és a csalás elleni küzdelem érdekében jött létre. A kezdeményezés most megkezdi nemzetközi küldetését, hogy öt európai országban – Magyarországon, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Csehországban – tegye átláthatóbbá a használtautó-piacot.

Az egyesület alapításának alapgondolata

A szövetség elnöke, Matas Buzelis elmondása szerint a nonprofit szervezet célja, hogy közérdekű információk és aktív kommunikáció segítségével kezelje a problémát.

Az inkorrekt autóeladók sok esetben kihasználják a vevők tájékozatlanságát, ami törvényszerűen az ügyfelek csalódottságához vezet. Sok autóvásárló ugyanis túl naiv és nincs tisztában az autóvásárlás esetleges buktatóival. Azt tapasztaljuk, hogy a csalások nem kapnak kellő figyelmet, hogy nemzetközi megoldásokat találjunk a problémára, ezért hívtuk életre az Association of Automotive Intelligence szövetséget.

– nyilatkozza Matas Buzelis.

A szervezet egyesíti az érdekelt feleket

Az AAI mindazokat képviseli, akik érdekeltek abban, hogy a használtautó-piacokat szerte a világon a nagyobb átláthatóság, az egyértelműség és a bizalom jellemezze. A szervezet az aaintelligence.org címen várja a magyar állami intézmények, használtautó-kereskedők és az autóipari informatikai vagy adatszolgáltató cégek megkeresését, hogy csatlakozási szándékukat jelezzék.

Matas Buzelis felhívja a figyelmet arra, hogy a tekintélyes cégek és intézmények egységes és erőteljes autóvásárló-orientált képviseletével gyökeresen változhat a helyzet a használtautó-piacon. Az újonnan kialakított struktúra a különböző országok és globális szervezetek döntéshozóit célozza meg.

Országonként eltérő szemlélet jellemző

Az Association of Automotive Intelligence elnöke szerint az egyes országok nem tesznek meg mindent a bűnözők elleni küzdelem érdekében, pedig a csalások aránya a határokon átívelő autókereskedelemben a legmagasabb (a módosított kilométer-számlálóval rendelkező autók aránya akár 50 százalék is lehet). Sőt, egyes kormányok meg sem próbálják megvédeni a használtautó-vásárlókat, amire Matas Buzelis szerint tökéletes példa az Európai Unió különböző tagállamainak szerteágazó megközelítése.

Svédország és Németország összehasonlítása önmagáért beszél. Mindkét ország EU-tagállam, de a használt autók piacának átláthatósága tekintetében mégis nagyon távol állnak egymástól. A Svédországból importált autók múltja nyomon követhető, míg a Németországból importált járművek előéletéhez általában nem lehet hozzáférni. Ez azt jelenti, hogy egy Németországból behozott autó vevője lényegesen nagyobb kockázatot vállal

– fogalmaz Matas Buzelis.

Nem véletlen, hogy Németország példáját emeli ki, mely egyértelműen a legnagyobb használtautó-exportőr Európában, így a magyar piacon is a legnagyobb használtautó-import részesedésért felelős ország.

A közérdek védelmére törekednek

A tulajdonoscsere kimenetele egy használt jármű esetében kétféle lehet:

A vevő vagy elégedett a választással, vagy csalódott, ha azzal szembesül, hogy az autó kártörténeti előzményeit eltitkolták előle, vagy a jármű azonnali, költséges szervizre szorul.

A használtautó-tranzakciók esetén az eladót nem éri semmilyen hátrány. Sőt úgy tűnik, hogy egyes kormányok továbbra is védik őket, és nem adnak tájékoztatást a VIN-számon keresztül elérhető járműtörténetben szereplő adatokról – holott azok fényt derítenének a gépkocsi jelenlegi, valós állapotára.

Matas Buzelis felhívja a figyelmet arra, hogy a járműazonosító szám ötletének első és legfontosabb oka a biztonság. Ha a vásárlók védelme biztosítva van és az ellenőrzött járműelőzmények rendelkezésre állnak, a csalások mértéke jelentősen csökkenni fog.

Célunk a közösség érdekének védelme – nem fordítva. Ehhez pedig együtt kell fellépnünk a kormányzati szervekkel, a jelentősebb kereskedőkkel, valamint az autóiparhoz kapcsolódó informatikai vagy adatszolgáltatókkal, beleértve a minősített platformokat, startupokat és más vállalkozásokat is.

– mondja Matas Buzelis, az AAI elnöke.

Hosszú idő után először, szerdán este egy mediterrán ciklon felhő- és csapadékrendszere érte el az országot.

• A légörvény hatására az ország döntő részén jelentős mennyiségű csapadék hullott.
• Nagy területen több mint 20 milliméternyi eső esett, délkeleten és északnyugaton ennél kevesebb, északkeleten és délnyugaton viszont helyenként az 50 millimétert is elérte a csapadék mennyiség.

Megszűnt az aszály

Idén tavasszal problémásan kezdődött a vegetációs időszak, a múlt hét elején ugyanis már az ország túlnyomó részén közepes aszály jelei mutatkoztak. A hét második felében hullott csapadék az ország döntő részén megszűntette az aszályt: a talajok felszín közeli része feltöltődött nedvességgel, északkeleten és délnyugaton a mélyebb rétegekbe is jutott, de főleg Szeged térségében még a felső 5 centiméter átnedvesedéséhez sem esett elegendő.

A mélyebb, 50 centiméter alatti talajrétegek a tél folyamán főleg az Alföldön és a Kisalföldön nem töltődtek fel, főleg ezeken a területeken lenne szükség további csapadékra

– hívták fel a figyelmet.

Búza, repce

Kitértek arra is, hogy az elmúlt időszak meleg időjárásának hatására fejlődésnek indultak az őszi vetések, de növekedésüket a csapadék hiánya hátráltatta. A hét második felében érkezett eső jót tett a vetéseknek. A héten érkező melegnek köszönhetően várhatóan megindul majd a búza és a repce fejlődése is. A kimondottan poros, száraz talajba már elvetett tavaszi kalászosok csírázásának, kelésének is „életmentő” volt ez eső – tették hozzá.

Csonthéjasok

A korai csonthéjasok a virágzás különböző fázisaiban járnak: északkeleten a kajszi a virágzás végén, a mandula teljes virágzásban, az őszibarack a virágzás elején jár, de a szilva is fajtától függően virágzik vagy fehérbimbós. Erre az állapotra érkezett a vasárnapi hó és a hétfő reggeli fagy. Márpedig a kajszi esetén teljes virágzásban mínusz 2,2 Celsius-fok a kritikus hőmérséklet, mínusz 2,9 foknál 10 százalékos a kár, míg mínusz 5,6 foknál 90 százalékos kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában mínusz 0,8 foknál kezdődik a károkozás. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban mínusz 2 és mínusz 3 fok a kritikus hőmérséklet. A hétfőinél nagyobb fagy a héten már nem valószínű, de fagykárt már ez a reggel is okozott – írták.

Kukorica

Az 5 centiméteren mért talajhőmérséklet ismét 10 fok közelébe, kissé a fölé emelkedik, majd a jövő hét elején ismét kissé csökken, így még nem haladja meg tartósan a kukorica vetéséhez optimális 10 fokot – közölte a meteorológiai szolgálat.

Előrejelzés

Az előrejelzés szerint a héten erős nyugati áramlás lesz a jellemző a térség fölött, mellyel enyhébb levegő érkezik. Bár időjárási frontok is érkeznek, csak kevés csapadékot hoznak. Számottevő mennyiség szombaton érkezhet, de ez – mint fogalmaztak – „még nagyon bizonytalan”. A talaj szombatig szikkadni, száradni fog.

Hajdu Márton elmondta: többségében leszakadt faágak, kidőlt fák okoztak gondot. Két esetben gépjárműre dőlt fa okozott sérülést az autóban ülőknek.

A katasztrófavédelemhez több mint 140 épületkárt jelentettek be, jellemzően a tetőszerkezetek rongálódtak meg. Ezen felül sok helyen áramkimaradást is okozott a vihar.

A viharos széllel összefüggésben hétfő reggelig országszerte több mint 3700 riasztása volt a katasztrófavédelemnek. A legtöbb hívás Somogy, Fejér, Bács-Kiskun valamint Pest megyében, Budapesten volt – fejtette ki az OKF szóvivője.

Hajdu Márton elmondta: többségében már sikerült felszámolni a vihar okozta károkat, de a fővárosban, Pest és Bács-Kiskun megyében jelenleg is dolgoznak a tűzoltók.

Az OKF szóvivője külön megköszönte a lakosság segítségét is, ugyanis – mint elmondta – sokan voltak akik bejelentették a kárt, de miután sikerült maguknak megoldani a problémát, szóltak, hogy már nincs szükség a tűzoltók segítségére.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő hajnalban az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írta: ismét több alkalommal lehetnek 60-75 kilométer/órás széllökések: kezdetben délelőtt a Dunántúl északi részen, északon, illetve esetleg Jász-Nagykun megye térségében majd a déli, délutáni órákban gyakrabban inkább Pest megye térségében.

A viharos szél veszélye miatt elsőfokú figyelmeztetés van érvényben Budapesten, Pest megyében, továbbá Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.

Az előrejelzés szerint hétfőn gomolyfelhős, napos idő várható, de bárhol előfordulhat futó zápor, a hegyekben akár hózápor is lehet. Estére kiderül az ég, mindenütt megszűnik a csapadék. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 Celsius-fok körül valószínű. Késő este 0 és plusz 5 fok között alakul a hőmérséklet.

Tetszett a cikk? Ne felejtsétek el megosztani! Köszönjük!