Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) biztosítási piacot szabályozó Etikus biztosítás 2.0 csomagja. A pénzügyi felügyelet 2016-2017-ben vezette be az etikus szabályozói keretrendszert, ami jelentős mértékben javította a biztosítási termékek ár-értékének arányát és növelte az ügyfélértéket. Az Etikus 1.0 szigorúbb befektetési szabályokat fogalmazott meg, intézkedéseket vezetett be a félreértékesítés elkerülése érdekében és növelte az átláthatóságot, többek között a teljes költségmutató (TKM) szabályozásán keresztül.

Az uniós jogszabályi keretrendszer változása, valamint a piacon továbbra is előforduló nem fogyasztóbarát termékek és értékesítési gyakorlatok megszüntetése érdekében ugyanakkor további lépéseket kell tenni. Az Etikus biztosítás 2.0 csomag jó pár – a kellő felkészülés érdekében döntően 2026. január 1-jétől életbe lépő – intézkedéssel, többek közt a biztosítási termékfejlesztés szigorú ügyfélközpontú szabályozásával, valamint az ár-érték arány tesztelésének elvárásával emeli a biztosítási termékek által nyújtott értéket.

A TKM-rendelet módosításának célja az ügyfelek informáltságának növelése. Ennek érdekében az összehasonlítást segítő modell TKM bemutatásán túl az ügyfelek részére ezentúl a rájuk vonatkozó, egyedi TKM értékét is be kell mutatni. A továbbiakban az MNB azt is elvárja, hogy a biztosítók az egyes termékek és eszközalapok kapcsán mutassák be az MNB számára a TKM maximum és minimumértékeket is.

A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokról szóló MNB-ajánlás szerint a modell TKM kapcsán megszabott limitek csak akkor léphetők át (az ajánlásban megszabott maximum 1,5 százalékpontos plafonig), ha – az MNB termékfelügyeletre és -irányításra vonatkozó (POG) ajánlása szerinti – terméktesztelésével, rendszeres felülvizsgálatával igazolni tudják az eszközalapok várható megtérülését, magasabb hozampotenciálját.

A termékfelügyeleti és -irányítási intézkedések alkalmazásáról szóló POG-ajánlás célja, hogy a piaci szereplők az ügyfelek számára kizárólag megfelelő ár-érték arányt nyújtó termékeket fejlesszenek és értékesítsenek, kezelve az érdekkonfliktusokat is. A POG-ajánlás a unit-linked életbiztosításokra vonatkozó külön elvárása, hogy a kiemelt információkat tartalmazó KID-tájékoztatókban bemutatott mérsékelt és kedvező teljesítmény-forgatókönyvek esetén az ügyfél az alacsony kockázatú eszközalapoknál legalább nulla nominális hozamot, míg közepes vagy magas kockázatú eszközalapoknál minimum reálhozamot érhessen el.

Az MNB friss szabályozó eszközei a már idén szeptember 24-én kiadott Welcome call ajánlással, illetve Összeférhetetlenségi ajánlással együtt jelentik az Etikus biztosítás 2.0 csomag pilléreit. Előbbi azokra a minőségbiztosítási telefonhívásoka vonatkozik, amelyekkel a biztosítási szerződésbe belépő, illetve abból kilépő ügyfeleket kell megkeresni a félreértékesítés megelőzése, illetve a biztosítás megszüntetésének következményei kapcsán. Utóbbi a biztosítási alapú befektetési termékeknél az érdekkonfliktusok, összeférhetetlenség, ösztönzési rendszer kapcsán határoz meg követendő szabályokat.

Nyitókép: Biztosító Magazin / Kocsis Ferenc Árpád

Kandrács Csaba elmondta: az 500 arany, valamint az 5000-5000 ezüst- és nemesfém érmét az Országépítő királyok Árpád dinasztiájából című sorozat második elemeként bocsátották ki.

A sorozat első darabja a 2021-ben kiadott Szent István király emlékérme volt.

A tihanyi monostort alapító I. András királynak emléket állító aranyérmék 500 ezer forintba, az ezüstök 15 ezer forintba, a nemesfémek háromezer forintba kerülnek. Az érméket Szilos András tervezte.

Nyitókép: Biztosító Magazin

Magyar pénzügyi felügyeleti vezető ilyen magas testületi posztot több mint egy évtizede nem töltött be az uniós intézményben.

A mostani döntést megelőzően magyar pénzügyi felügyeleti vezető több mint egy évtizede nem kapott ilyen magas szintű testületi tagsági kinevezést az európai bankhatóságnál. Kandrács Csaba kinevezése két és fél évre szól, amely meghosszabbítható.

Az EBA Igazgatótanácsa az elnök mellett a választott nemzeti pénzügyi felügyeleti hatóságok, illetve jegybankok felsővezetőiből, az Európai Bizottság képviselőjéből és az ügyvezető igazgatóból áll. Fontos szempont, hogy a testület összetételének kiegyensúlyozottnak, arányosnak és az Európai Unió egészét tükrözőnek kell lennie.

Működésének célja, hogy a tevékenységéről szóló alapító rendelettel és az uniós jogszabályokkal összhangban teljesítse küldetését és a rábízott feladatokat.

Az igazgatóság hatásköre ez alapján egyebek közt javaslatot tenni az éves, illetve többéves munkaprogramokra, gyakorolni bizonyos költségvetési jogköröket, elfogadni az EBA személyzetpolitikai tervét és a személyzeti szabályzat végrehajtásához szükséges intézkedéseket, javaslatot tenni a hatóság működéséről beszámoló éves jelentésekre, dönteni a fellebbviteli tanács tagjairól, illetve meghatározni az intézmény dokumentumaihoz való hozzáférési jogra vonatkozó külön rendelkezéseket – közölte az MNB.

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

A KiberPajzs edukációs és kommunikációs program alapító szervezetei – a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Bankszövetség (MBSz), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSz-NKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) –  tavaly novemberben írtak alá együttműködési megállapodást. A programhoz ezt követően csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium (IM) is, aki áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést. A mai nappal az átfogó kiberbiztonsági projekt tovább bővült a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) bekapcsolódásával.

A bejelentésről szóló sajtótájékoztatót Dr. Kovács Levente köszöntője nyitotta meg. A Magyar Bankszövetség főtitkára emlékeztetett az összefogás legfontosabb céljára a kibertérben az ügyfelek pénzügyi tudatosságának erősítésére. Felhívta a figyelmet, hogy:

Ma Magyarországon naponta 1 család veszíti el a kiberbűnözők miatt teljes megtakarítását, és hetente 1 magyar vállalatot ér súlyos veszteség a digitális térben.

Miközben elmondhatjuk, hogy hazánk Európa legbiztonságosabb országai között szerepel a digitális biztonsági statisztikákban, és szakértők ezrei valamint automatizált rendszerek, mesterséges intelligencia dolgozik az adataink és pénzünk védelmén a kibertérben.

Sajnos a gyenge láncszem leggyakrabban a megtévesztett ember. A védekezés a digitális immunrendszerünk fejlesztése.

Idén áprilisig 319 új kibercsalásos ügy érkezett a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) működő Pénzügyi Békéltető Testület elé, bő tizenkétszer annyi, mint 2018-ban, az első ilyen esetek évében összesen – mondta el dr. Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke. A Testület a polgári peres bíróságok alternatívája, gyors és ingyenes vitarendező fórum, amely a lakossági ügyfelek anyagi, elszámolási jogvitája esetén segít egyezséget létrehozni a pénzügyi intézménnyel vagy akár kötelezéssel, ajánlással dönt az ügyben. A piaci szereplő jogsértése esetén így az ügyfél kára megtérülhet.

A pénzügyi békéltetőkhez fordulókat immár 17 bankra hivatkozva károsították meg csalók az elmúlt bő öt évben, 512 esetben betéti kártyájukról, 28 ügyben hitelkártyáról, 342 alkalommal bankszámláról és 3 esetben nevükben felvett személyi kölcsön révén lopva el pénzüket.

A bank vagy kereskedő cégek nevében érkező bűnözői telefonhívások, hamis banki honlapok, illetve kedvező befektetési lehetőségek felajánlása egyaránt szerepel az elkövetési módok közt.

A cél mindig az ügyfél bizalmas banki adatainak megszerzése és azzal megtakarításainak megszerzése. Kódjainkat ezért soha ne adjuk meg gyanús személyeknek – hívta fel a figyelmet az alelnök.

Az MNB és a Pénzügyi Békéltető Testület – a KiberPajzs keretében is – a nyomozó hatóságokkal való együttműködés mellett az ügyfelek tudatosságának erősítésével, képzésükkel harcol a kiberbűnözés ellen. A csalás ugyanis nemtől, kortól, képzettségtől függetlenül a társadalom egészét érinti.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága képviseletében Dr. Biró Marcell vett részt az eseményen. A Hatóság elnöke beszédében kiemelte, hogy a KiberPajzs nagyszerű kezdeményezés, amelyhez örömmel csatlakozik a Hatóság, mert azokra a veszélyekre, kockázatokra hívja fel a figyelmet, amelyekkel a polgárok, a felhasználók nap, mint nap találkozhatnak.

Fontos szerep hárul tehát a polgárokra, azonban fontos kiemelni, hogy nem bízhatunk minden védekezést és ezzel együtt nem róhatunk minden felelősséget az állampolgár felhasználóra.

Az SZTFH kezdeményezésére az Országgyűlés elfogadta a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló törvényt, amely elsősorban a fenti célokat szolgálja. A törvénytervezet előkészítése során lefolytatott piacfelmérés alapján a magyar infokommunikációs (IKT) vállalkozások tekintetében megállapítható, hogy jelenleg saját termékei, szolgáltatásai minősítésére tízből három vállalkozás (30,3 %) használ valamilyen kiberbiztonsági tanúsítványt. Célunk olyan feltételeket teremteni, hogy a felhasználók, a fogyasztók a termékek kiválasztása során figyelembe vehessék a termék kiberbiztonságának a szintjét, és ennek megfelelően vásárolhassanak magasabb, vagy adott esetben alacsonyabb biztonsági szintű terméket.

Magyarországnak a kibertérben biztonságos szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra, az állampolgároknak pedig biztonságos digitális eszközökre van szükségük.

A tájékoztatón megszólalt Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője, aki mondta: A Médiaunió az elmúlt években számos fontos kérdés mellett állt ki kampányaiban. Idén egy abszolút aktuális, sokak számára ismeretlen, de nagyon fontos területre segítünk ráirányítani a figyelmet: a digitális térben előforduló veszélyekre.

Nagyon örülünk, hogy a Magyar Bankszövetségen keresztül olyan komoly, átfogó szakmai kampánnyal együttműködve tehetjük ezt, mint a KiberPajzs program.

Az esemény zárásaként Gál Kristóf, az ORFK sajtószóvivője ismertette, hogy a tendencia azt mutatja, hogy növekszik az online térben elkövetett csalások száma.

A rendőrség a lehető legszélesebb körben és eszközökkel igyekszik felhívni az emberek figyelmét arra, hogy ne váljanak áldozattá, legyenek körültekintőek, ne adják meg személyes, vagy banki adataikat telefonon, SMS-ben, e-mailen.

A sajtótájékoztatón bemutatott prevenciós kisfilmek is azt a célt szolgálják, hogy minél nagyobb spektrumban megismertessük a különböző csalási módszereket.

Tekintse me a kisfilmeket!

Az áldozattá válás megelőzése érdekében a következőket javasolják:

1. Tudatosság: Fontos, hogy az emberek tudatában legyenek az online biztonság fontosságának, és tisztában legyenek azzal, hogy milyen típusú online fenyegetések állnak rendelkezésre.
2. Jelszóvédelem: A jelszóvédelem fontos, és fontos, hogy az emberek erős jelszavakat használjanak, és rendszeresen változtassák meg őket.
3. Szoftverek frissítése: A számítógépes szoftverek rendszeres frissítése segíthet az online fenyegetések elleni védelemben.
4. Kétlépcsős hitelesítés alkalmazása: A kétlépcsős hitelesítés segíthet az online fiókok védelmében, mivel szükség lesz egy második azonosítóra a bejelentkezéshez.
5. Adatvédelmi szabályok betartása: Az embereknek gondoskodniuk kell az adatvédelmükről, és meg kell erősíteniük azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyekkel megakadályozzák, hogy személyes adataikat rosszindulatú személyekkel osszák meg.
6. Oktatás: Az oktatás és a felvilágosítás fontos mind a szülők, mind a gyermekek és az idősek körében, mivel ez segíthet az online fenyegetések felismerésében és megelőzésében.
7. Online környezet megfelelő használata: Fontos, hogy a felhasználók megértsék, hogyan kell biztonságosan használni az online környezetet, és hogyan kell azonosítani és elkerülni a kártékony tartalmakat.
8. Online kommunikáció megfelelő kezelése: Az online kommunikáció során fontos, hogy az emberek legyenek óvatosak, és ne osszanak meg személyes információkat ismeretlenekkel vagy bárkivel, akiről nem tudják, hogy kik is ők valójában.
9. Hivatalos weboldalak használata: Az embereknek a hivatalos weboldalakat kell használniuk, ha online vásárlást vagy pénzügyi tranzakciót szeretnének végrehajtani, és kerülniük kell az ismeretlen oldalakat és az átirányításokat.

Nyitókép: Bankár Magazin.

Kiemelte: a gazdasági sokkok közepette meg kell duplázni az erőfeszítéseket a zöld célok elérése érdekében.

Az idei év a történelemkönyvekbe a krízisek éveként fog bekerülni, nem csak Ukrajna megtámadása és a járvány elhúzódása miatt, de az élelmiszerek és az energia, illetve a megélhetés költségeinek a drasztikus emelkedése és a globalizáció kihívásai miatt is – jegyezte meg. Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy

2022 lehet a mérföldkő, amikor a globalizáció aranykora véget ér, és új korszak nyílik a gazdaságtörténetben: a kereskedelem regionalizációjának a kora.

Kandrács Csaba arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi porondon háttérbe szorult a klímaváltozás elleni küzdelem és a biodiverzitás megvédése, a cégek pedig keresik a kibúvókat a vállalt célok teljesülése alól.

A természet közben „vörös jelzéseket” küld, az idei nyár az utóbbi 500 évben a legszárazabb volt, a csapadékhiány nem csak Európában, de Kínában is okozott problémákat, ezzel egyidejűleg például Pakisztánban az árvíz okozott elképesztő károkat – sorolta. Felidézte azt is, hogy éppen 500 évvel ezelőtt Magellán expedíciója teremtette meg az interglobális kereskedelem alapjait.

Magyarország elkötelezett a gazdaság fenntarthatóvá tételében, az MNB – világszinten az elsők között a jegybankok sorában – a parlamenttől zöld mandátumot nyert.

– emlékeztetett.

A központi pénzintézet számos programot indított a környezeti fenntarthatóság érdekében, így például stressztesztet hajtott végre annak megállapítására, hogy mely szektorokat visel meg várhatóan a legjobban az éghajlatváltozás – említette meg. Ezen kívül ajánlásokat dolgoztak ki a hitelintézetek számára, zöld otthon programot indítottak a háztartások energiahatékonyságának a javítására, továbbá együttműködnek egyetemekkel és kutatókkal – tette hozzá.

Arra is kitért, hogy a jegybank saját működésének zöldítésében, széndioxid-lábnyomának csökkentésében élen kíván járni, ezt követően pedig videón keresztül bemutatott egy projektet egy 24 hektáros erdőterület kialakításáról.

A pénzügyi szektor az agyhoz hasonló vezérlőfunkciót lát el a gazdaságban, meghatározó szerepe lehet annak, ha a pénzügyi intézmények képesek átállni a zöld működésre és a tőke a fenntartható ágazatok felé áramlik

– összegezte Kandrács Csaba a jegybank konferenciáján.

Nyitókép: MTI.

A szakember a lap hétfői számában megjelent cikkben rámutatott: a hazai bankszektor tavalyi 820 milliárdos – csoporttagokkal együtt számított – nettó profitja történelmi rekord. Ezzel a teljesítménnyel a hazai bankpiac ismét kiemelkedik az uniós mezőnyből. Az itthoni – végső tulajdonosaikat tekintve alapvetően magyarországi és uniós anyavállalatokkal rendelkező – bankoknak a múlt év végén a jogszabályi tőkeszint felett még 1631 milliárd forint szabad tőkéjük volt, ami a 2021. évi nyereséggel, időlegesen felhasználható pufferekkel még meg is duplázódna – nyomatékosította az alelnök.

Ismertetése szerint a bankszektor szereplőinek rövid távú fizetőképességet jelző mutatószám (LCR) 2021 végén a jogszabályi előírások kétszerese volt, ami bő 17 700 milliárd forint fizetőképességi tartalékot jelent.

A banki ügyfelek biztonságérzetét erősítheti, hogy a hazai Sberbanknak az orosz-ukrán háború következményeként bekövetkezett csődje után jól működött a betétgarancia védőhálója – mutatott rá a jegybanki szakember.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mindössze tíz munkanap alatt megközelítőleg 147 milliárd forint kártalanítási összeget bocsátott több mint 65 ezer volt sberbanki betétes rendelkezésére – emlékeztetett.

Tájékoztatása szerint nem kerül hátrányba az az ügyfél sem, aki különféle okok miatt még nem tudta felvenni az OBA által megküldött betétösszegét vagy számlapénzét. A takarékbanki fiókok még egy évig, az OBA pedig a postától és a Takarékbanktól esetleg visszaérkező pénzekkel együtt öt évig, egészen 2027 márciusáig megőrzi és rendelkezésre bocsátja az ügyfelek jogos tulajdonát – jelezte Kandrács Csaba.

Az alelnök felhívta a figyelmet, hogy az OBA 38,047 millió forintos kárkifizetési limitjét meghaladó követeléseket az érintett mintegy ezer ügyfél szintén a Sberbanknál jelentheti be. A Sberbank végelszámolására kijelölt Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. azonnal megkezdte a portfólió átvilágítását – közölte, hozzátéve, hogy a végelszámolónál követelést benyújtóknak az igényeiket május 3-ig kell beadniuk levélben, az erre szolgáló – a Sberbank honlapjáról letölthető – formanyomtatványon.

Az elmúlt időszakban a végelszámoló a volt Sberbank számos korábbi bankfiókját megnyitotta annak érdekében, hogy az ügyfelek itt elintézhessék a hitelintézethez kötődő esetleges egyéb ügyeiket. A bezárt pénzügyi intézmény bankként már nem működik a magyar piacon, ám a végelszámoláshoz kötődően az ügyfelek különböző banki igazolásokat, dokumentumokat még tudnak egyeztetni vagy átvenni ezeken a kirendeltségeken. Ki tudják venni a bankfiókok széfjeiben lévő értékeiket, valamint a Sberbanknál fialtatott értékpapírok elhelyezéséről is intézkedhetnek.

Kandrács Csaba tájékoztatott arról is, hogy a Magyar Bankholding Zrt. két tagintézménye, az MKB Bank és a Budapest Bank egyesülésével április 1. és 4. közt megkezdődik Magyarország második legnagyobb, hazai tulajdonban lévő kereskedelmi bankjának létrehozása. Felhívta a figyelmet: az MKB Bank és a Budapest Bank fúziójának technikai megvalósításához kötődően egynapos bankszünnap lesz (április 4.), és hozzávetőleg másfél napig (április 2-től április 3-ig) előre eltervezetten leállnak a pénzforgalmi és elektronikus szolgáltatások. Ezt követően az ügyfelek bővülő fiókhálózattal, korszerűbb digitális szolgáltatásokkal és termékekkel találkozhatnak majd – közölte.

Nyitókép: MTI.

Kiemelte: Európában elsőként a magyar jegybank hivatalosan is zöld mandátumot nyert, a módosított MNB-törvény a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot kifejezett feladatkörévé teszi.

A központi pénzintézet 2019 óta zöld programja részeként számos intézkedést hozott, ezek közül a legújabb a bankrendszer első hosszú távú, úgynevezett éghajlati stressztesztje – ismertette.

Nyitókép: MTI.

Tavaly november óta folytat világhálós fogyasztóvédelmi kampányt az MNB az itthon leggyakrabban használt keresőprogramon, az interneten hirdető jogosulatlan, engedély nélküli befektetési szolgáltatók, magánszemélyek ellen – mondta el a jegybanki vezető.

Ennek keretében a befektetők által gyakorta keresett kulcsszavaknál adott esetben a csalók hirdetései közvetlen közelében az MNB befektetővédelmi tájékoztatóinak elérhetősége is megjelenik. Kandrács Csaba hozzátette: 

A lakosság tényleges keresései nyomán öt hónap alatt ezek immár 170 000-szer jelentek meg az érintett fogyasztók monitorjain.

Noha az MNB-nek számos egyéb hirdetővel is fel kell vennie a versenyt, a programnak köszönhetően az elmúlt időszakban a megszokottnál 11 ezerrel többen keresték fel a jegybank honlapjának Figyelmeztetések menüpontját, amelyen a gyanús, jogosulatlan társaságok adatai szerepelnek.

A világhálós keresőprogram révén az engedély nélküli cégekről nyert friss adatok alapján pedig új jegybanki piacfelügyeleti eljárások indulhatnak.

– húzta alá az alelnök.

Emlékeztetett, az MNB piacfelügyelési munkája során kiszűri az engedély, regisztráció nélküli pénzügyi tevékenységet végzőket. Nekik a jegybanki intézkedés, bírság mellett legtöbbször jogosulatlan pénzügyi tevékenység, továbbá csalás miatti feljelentéssel, és – ha a nyomozó hatóság munkája nyomán bebizonyosodik a bűncselekmény ténye – több évnyi szabadságvesztéssel is szembe kell nézniük.

Kandrács Csaba szerint az MNB tevékenysége ellenére időről időre feltűnnek a világhálón a – gyakorta nem magyarországi hátterű – jogosulatlan szolgáltatók „gyors meggazdagodást” kínáló hirdetései.

Közülük most többen azt használják ki, hogy a vírushelyzet miatt sokan távmunkában dolgoznak, így a korábban megszokottnál jóval több időt töltenek otthon, számítógépeik előtt.

Ha egy fogyasztó nem tudja eldönteni, hogy az internetes befektetési ajánlat legális-e, még szerződéskötés, pénzbefizetés előtt célszerű ellenőriznie az MNB „feketelistáján” és a legális piaci szereplőket felsoroló regiszterében is az adott céget. A jegybank ügyfélszolgálata és a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó irodák elektronikus és telefonos úton a járványhelyzetben is elérhetőek és segítenek a szolgáltatók azonosításában – összegezte az MNB alelnöke.

Az új árindex „régóta várt” átláthatóságot hozhat a kgfb árazásba, ami erősítheti a közbizalmat. A szektor egészére vonatkozóan ilyen árindex eddig nem volt

– tette hozzá.

Az autós szerződések díjainak átlagára 2016-hoz képest tavaly december végére 73 százalékkal nőtt, a nettó áremelkedés – az adóktól, káreseményektől és tartalékoktól megtisztítva – 40 százalékos volt – mutatott rá az alelnök.

A gépjármű biztosítási díjak 2019-ig összhangban voltak a károk alakulásával, tavaly azonban a járvány miatt az olló szétnyílt a díjak javára – mondta Kandrács Csaba utalva arra, hogy egyszeri hatásként tekintenek a jelenségre, illetve későbbi korrekcióra számítanak.

Nagy Koppány László, a biztosítási, pénztári és közvetítői felügyeleti igazgatóság vezetője a sajtótájékoztatón felidézte:

• 2015 előtt 10-20 százalékos veszteségeket könyvelt el a kgfb üzletág, mára viszont 5-6 százalékos nyereség mellett „megáll a saját lábán”.
• Érdemes összehasonlítani a 13 biztosító díját és adott esetben kedvezőbb ajánlat után nézni – biztatta a szakember az ügyfeleket utalva arra, hogy mára 10 százalék körüli szintre esett vissza azok száma, akik az év elején szolgáltatót váltanak.

Az MNB a KGFB díjak alakulásáról szóló indexet negyedévente teszi közzé honlapján külön lebontásban normál személyautókra és egyéb kategóriákra, például flottás személyautókra, nagy buszokra és nehéz pótkocsikra.

Nyitókép: MTI / Illusztráció.