Hiába a moratórium vagy épp a kamatstop, az emberek igenis racionálisan gondolkodnak a gazdasági válságokban. Ezt jelzi Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu hitelszakértője szerint az, hogy koronavírus járvány beköszönte, s az erre válaszul meglépett általános hiteltörlesztési moratórium bevezetése óta történelmi magasságokba emelkedett a piaci lakáshiteleken belül az előtörlesztések aránya. Míg a korábbi években a tőketörlesztésen belül általában 35-45 százalékot tett ki az előtörlesztések részaránya, addig a moratórium bevezetése óta folyamatosan az ügyfelek által a lakáshitel tartozások után befizetett összeg (a törlesztett bruttó hitelállomány) 50 százalékát rendre meghaladja az előtörlesztések összege.

A tendencia 2022-ben is folytatódott, amikor pedig már nem védte az adósokat az általános moratórium. Ebben az időszakban elsődlegesen a kamatok emelkedésétől való félelem vezérelhette az ügyfeleket arra, hogy a szerződésekben szereplő tőketörlesztésen felül további előtörlesztést hajtsanak végre, vagy végtörlesztéssel lezárják a hitelszerződést.

A csúcsot 2022 első negyedéve hozta, amikor tőketörlesztésre befizetett 158 milliárd forintnak több mint 60 százaléka a rendes törlesztésen felüli visszafizetés volt.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az előtörlesztési hajlandóság ugyan a III. negyedévben az energiaárak növekedése és az infláció meglódulása miatt ugyan csökkent, de 55,3 százalékos mértéke még így is rendkívül magas – 2020. IV. negyedéve előtt nem is volt példa ilyen magas előtörlesztésre.

Gergely Péter a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatait értékelve arra hívta fel a figyelmet, hogy 2022 III. negyedévében az ügyfelek által befizetett 149 milliárd forintnyi tőketörlesztés összege már közel 70 százalékát tette ki annak a 216 milliárd forintnak, amennyi piaci lakáshitelt az érintett negyedévben felvettek az ügyfelek.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint 2022 egészére jellemző az, hogy a hitelek visszafizetése igen magas szinten áll ahhoz képest, amennyi új lakáskölcsönt vesznek fel a családok. Miután egyértelműen látszik a hitelpiac lassulása – a megugró hitelkamatok miatt visszaeső keresletben az idei év 10. hónapjában a 2021 októberi folyósítás alig több mint 55 százalékát, 59,5 milliárd forintnyi lakáshitelt tudtak csak az ügyfelekhez kihelyezni a bankok. Gergely Péter szerint akár már 2022 IV. negyedévében, vagy a jövő év elején akár nettó törlesztővé is válhat a lakosság a lakáshitel piacon. Ilyenre – amikor a kölcsönök visszafizetésének összege meghaladta az új hitelek folyósítását – utoljára 2015-16-ban volt példa – emlékeztetett a BiztosDöntés.hu hitelszakértője.

Emlékeztetett arra, hogy Európában tombol a szankciós infláció, ami nemcsak a lakosságot, hanem a vállalkozásokat is kíméletlenül nehéz helyzet elé állítja. Egekben vannak a beszerzési- és szállítási költségek, egyszerre nő az energia- és a munkabérköltség, sőt a hitelek kamatai is drasztikusan megemelkedtek.

A kormány döntése értelmében 2022. november 15-től 2023. június 30-ig a kis- és középvállalatok érintett hitelei alapjául szolgáló kamat mértéke nem lehet magasabb, mint a 2022. június 28-i fordulónapra átszámított bankközi kamat (a három havi BUBOR) mértéke, azaz 7,77 százalék.

Az intézkedés automatikusan lép érvénybe, mintegy 2 ezer milliárd forintnyi hitelállományt és 60 ezer vállalkozást érint, így jövő év közepéig a kkv-k összességében mintegy 80 milliárd forintot takaríthatnak meg. Ez azt jelenti, hogy átlagosan mintegy 1,5-2 millió forint maradhat egy cég zsebében – részletezte a miniszter.

Az intézkedés költségei a bankokat terhelik. Számukra ez kigazdálkodható, hiszen az emelkedő kamatok emelkedő extraprofitot is jelentenek. A kabinet továbbá azon dolgozik, hogy a bankadót hitelezési aktivitási feltétellel összefüggésben átalakítsa, ösztönözve ezzel a hitelkihelyezéseket – olvasható a gazdaságfejlesztési miniszter közleményében.

A szövetség hétfőn, az MTI-nek küldött közleménye szerint az európai és a magyar gazdaságnak minden korábbinál több gazdaságfejlesztési és likviditást biztosító kölcsönre van szüksége a háborús recessziós hatás leküzdésére.

A megváltozott piaci körülményekhez mindenkinek alkalmazkodnia kell – írták, hozzátéve: ismert, hogy a lakossági jelzáloghitelekre meghirdetett kamatstop – amelynek terheit a bankszektor viseli – a háztartások ezreinek ad stabilitást olyan időkben, amikor rengeteg tényező vált kiszámíthatatlanná. Ugyanakkor több tízezer olyan hitelfelvevő részesül a bankok kárára a kamatstopból, akik nem szorulnak rá erre a védelemre – hangsúlyozták.

Az aktuális külső körülményektől függetlenül a hitelek árazása minden esteben meghaladja a betétek árazását, hiszen hitelt kizárólag olcsóbb forrásokból lehet folyósítani. Tíz és húsz százalék közötti inflációs időszakban, a tíz százalékos állampapírhozamok korszakában a BUBOR 2,02 százalékos rögzítése tisztán piaci alapon határozottan vitatható a bankszövetség szerint.

Kiemelik: a kamatstop féléves hosszabbítása megközelíti egy teljes évi bankadó összegét, nagyjából 70 milliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak a jelenlegi kamatokkal számítva. Az extra adóval együtt a bankok éves többletterhe már meghaladja az 500 milliárd forintot – ami nagyságrendileg azonos a bankszektor tavalyi teljes évi eredményével. Mindezt olyan gazdasági nehézségek közepette viseli a szektor, amelyek a pénzintézeteket is sújtják. Az erősen szabályozott bankszektor előtt álló további feladat a háborús helyzettel összefüggő recesszió kockázatai miatt szükséges céltartalékok biztosítása is.

A felsorolt extra terhek viselése mintegy 4000 milliárd forintnyi hitellehetőség kihelyezését hiúsítja meg, ami nagyságrendileg egy százalék GDP bővülés elvesztését vonja maga után – mutatnak rá.

Mint írták, az elmúlt években a kormány, a jegybank és a bankszektor folyamatosan felhívta az érintett ügyfelek figyelmét a fix kamatozású kölcsönök biztonságára. A 3 havi BUBOR értéke tavaly január óta 0,75 százalékról a jelenlegi 13 százalékra emelkedett. A kamatstop során a 2,02 százalékos BUBOR szint alkalmazásával kizárólag a bankszektor viseli a kockázatot és költségeket – miközben az ügyfelek a törvényeknek és MNB rendeleteknek megfelelően többször kaptak tájékoztatót a változó kamatozású hitelek kockázatairól, és számos személyre szóló felhívást, hogy lépjenek át a biztonságosabb fix kamatozású hitelbe. Ez a gyakorlat nem erősíti az ügyfelek pénzügyi tudatosságát – húzták alá.

A bankszektornak elemi érdeke a hitelezés fenntartása és az ügyfelek fizetőképességének megőrzése. Ugyanakkor betétesekkel és tulajdonosokkal szemben kötelezettség a prudens működés és a gazdasági fejlődés támogatása – fogalmaztak a közleményben.

Nyitókép: Bankár Magazin.

Kiemelte, hogy a kormány azon dolgozik, hogy megvédje a magyar családokat a világban zajló áremelkedési folyamatoktól.

A világpiaci energiaárak ugrásszerű emelkedése ellen véd a rezsicsökkentés politikája, emiatt rögzítették az üzemanyagárakat.

Hozzátette: az infláció azonban elérte a banki kamatokat is. A kamatok emelkedése miatt egy átlagos, változó kamatozású, lakossági jelzáloghitel havi törlesztőrészlete akár 23 százalékkal, 11 ezer forinttal is emelkedhet.

Varga Mihály rámutatott: ettől a többletkiadástól védik meg a családokat azzal, hogy az idei első fél évre ezekre a hitelekre lakossági kamatstopot vezettek be. A tavaly október 27-i szinten rögzítették a kamatokat. A nyilvántartások szerint közel félmillió család élhet ezzel a lehetőséggel, amelyek összesen 30 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet a kamatstop révén – mondta.

2022-ben is azért dolgozunk, hogy visszaszorítsuk a járványt, a családokat megvédjük a járvány gazdasági hatásaitól, és megőrizzük a magyar gazdaság újraindításában elért lépéselőnyt.

– fogalmazott a tárcavezető.

Hozzátette: a kormány kamatláb-maximáló döntése nemcsak a lakáshiteleket, hanem a szabad felhasználású kölcsönöket is érinti, valamint a feltételeknek megfelelő moratóriumos hiteleket. A kamatstop fél évet ad a bankoknak és az ügyfeleknek, hogy átszerződjenek a változóból a fix kamatozású hitelekre.

A kamatfixálásnak ugyan van költsége, „de amit esetleg az ember elveszít a réven, azt biztosan megnyeri a vámon” – fogalmazott. Hosszú távra biztonságosan fix kamatokkal célszerű eladósodni, az időről-időre bekövetkező világgazdasági válságok miatt.

A világszerte jellemző komoly inflációs nyomás kihat a kamatokra – mondta, hozzátéve: a budapesti bankközi forint hitelkamatláb (BUBOR, a kereskedelmi bankok kihelyezési rátájának átlaga) az a mutató, amihez viszonyítják a változó kamatozású lakossági jelzálogkölcsönöket. Ez a mutató tavaly októberben – attól függően, hogy 3, 6 vagy 12 havi volt – valamivel 2 százalék fölött volt. Most 4 százalék fölötti értékeket mutat, tehát nagyjából 2 százalékpontos különbségekről van szó. Az intézkedéssel egy ügyfél hitelénél 10-11 százalékos törlesztőrészlet-csökkenésről lehet beszélni futamidőtől és hitelösszegtől függően ismertetése szerint.

Binder István megjegyezte, hogy júniustól sem jöhet vissza a magasabb kamat, a 2015-ben bevezetett fair banki szabályok miatt.

Kitért arra is, hogy történetének legerősebb évét zárhatja a lakossági hitelpiac, nagyjából 15 százalékkal bővült, elsősorban a lakáshitelek húzták a növekedést. Ez azonban biztonságos eladósodást jelent, mert az adósságfék szabályok garantálják, hogy ne erejükön felül adósodjanak el az ügyfelek – jelezte.

Féléves lakossági kamatstop bevezetését jelentette be a jelzálog alapú hitelekre tavaly december 22-én közösségi médiaoldalán Orbán Viktor miniszterelnök. Közölte: a január elején hatályba lépő intézkedéssel október végi szinten rögzítik a jelzálog alapú hitelek kamatait; ami azt jelenti, hogy a februári törlesztőrészlet már alacsonyabb lesz, mint a korábbiak.