A hitelintézet elkötelezett a gazdaságfejlesztési megoldások támogatásában, hogy fellendítse a lakossági- és vállalati hitelpiac aktivitását – hangsúlyozták.

A közleményben felidézték: a Magyar Bankszövetség felhívta tagbankjai, így az MBH Bank figyelmét a gazdaságfejlesztési miniszter kérésére, hogy október 9-től az újonnan szerződött hiteleik esetében mind a vállalati, mind pedig a lakossági hitelpiacon önkéntesen vállalt kamatplafont alkalmazzanak. A lakáscélú hitelek (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében 8,5 százalékos teljes hiteldíj-mutató (THM), míg vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszint javasolt. Ezen szint alatt fokozott verseny indulhat a pénzügyi szervezetek között, amelynek célja a hitelezési terhek csökkentése, hogy mind a lakossági, mind a vállalati hitelpiac új erőre kapjon.

Az MBH Bank közölte: lakáshiteleinél az ügyleti kamat 7,89 százalék, de bizonyos feltételek mellett még alacsonyabb lehet, 1 millió forint feletti jóváírás és 24 millió forint feletti hitelösszeg esetén az ügyleti kamat csak 7,39 százalék lesz. A kamatmódosítások mind a 10 éves kamatperiódusú, mind a végig fix kamatozású lakáshitelekre egyaránt vonatkoznak. Az új kamatokat nem csak az újonnan befogadott hitelek ügyfelei esetében érvényesíti a bank, hanem azok esetében is, akik már benyújtották kérelmüket, de a banki kölcsönszerződésüket még nem írták alá. A folyamatban lévő ügyletek esetén a hitelügyintézők nyújtanak majd segítséget.

A forgóeszközhitelek estében is a kamatplafonnak megfelelően kínál hitelt hétfőtől a bank vállalati ügyfeleinek, ezzel is hozzájárulva a hitelezési terhek csökkentéséhez, ezáltal a gazdaság élénkítéséhez – jelezte az MBH.

Az MBH Bank Magyarország egyik vezető hitelintézete, közel kétmillió lakossági és vállalati ügyfelet szolgál ki. Összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 480 milliárd forintot. A banknál elhelyezett betétállomány több mint 6200 milliárd forintot tesz ki, míg a bruttó hitelállomány megközelíti az 5000 milliárd forintot. Az MBH Bank rendelkezik a legtöbb fiókkal Magyarországon, és több mint 9500 munkavállalót foglalkoztat.

A döntést követően a 13 százalékos alapkamat válik az effektív jegybanki kamattá – tette hozzá. Egyúttal döntöttek a jegybanki kamatfolyosó szimmetrikussá tételéről, az alapkamat körül +/- 100 bázispontos sávval.

Az alelnök rámutatott: a 2022 október közepe óta bevezetett intézkedéscsomaggal megvalósult a fokozatos és óvatos kamatcsökkentés, fennmaradt a pénzügyi piacok stabilitása, a lépések stabilizálták az árfolyamot, és hozzájárultak az állampapírpiaci hozamok csökkenéséhez.

A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja – tizennégy kamatemelést hajtott végre azóta, hogy 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte monetáris politikájának eddigi szigorítási ciklusát az inflációs nyomás enyhítése végett.

A kamatemelési sorozat kezdete óta most először döntött úgy a monetáris testület, hogy nem módosítja a jegybanki kamatszintet.

A mostani döntés volt egyben a legszorosabb a szigorítási ciklus indulása óta: a monetáris tanács kilenc tagja közül öten szavaztak a jelenlegi alapkamat fenntartására, négyen 25 bázispontos emelésre voksoltak.

Nyitókép: Unsplash.

Az MBA honlapján szereplő adatok szerint a 30 éves lejáratú fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamata 4 bázisponttal, 7,31 százalékra emelkedett, miután egy héttel korábban 7,27 százalékra csökkent, az azt megelőző két héten pedig szintén 7,31 százalékon, 2000 decembere óta a legmagasabb szinten állt.

Egy évvel korábban több mint 1 százalékponttal alacsonyabban, 6,25 százalékon állt a 30 éves lejáratú fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamata az Egyesült Államokban.

Szintén szerdán ismertették, hogy a múlt héten 5,4 százalékkal, június közepe óta a legnagyobb mértékben emelkedett a jelzáloghitel-igénylések száma. Egy héttel korábban 0,8 százalékos visszaesést regisztráltak, így 1996 decembere óta a legalacsonyabb szintet érte el a jelzáloghitel-igénylések száma az Egyesült Államokban.

Az MBA szezonálisan kiigazított adatai szerint a múlt héten 13 százalékkal nőtt a lakáshitel-refinanszírozási kérelmek száma az előző héthez képest az Egyesült Államokban. A kérelmek száma azonban még mindig 29 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt ugyanezen a héten. A refinanszírozások száma jelenleg olyan alacsony szinten van, hogy minden kisebb változás nagy százalékos elmozdulást eredményez.

A potenciális vevők továbbra is magasabb árakkal és korlátozott eladó lakáskínálattal szembesülnek, emiatt nagyobb kihívást jelent a lakásvásárlás – fogalmazott Joel Kan, az MBA vezető közgazdásza.

Nyitókép: Unsplash / Pexels

Megjegyezték, hogy a különböző számlák közt akár egy bankon belül is lehetnek érdemi díjkülönbségek. Ezért az ügyfeleknek érdemes áttekinteni a számla tavalyi költségét, amihez segítséget nyújt a pénzintézetek által idén január végéig megküldött díjkimutatás.

Az ügyfél az MNB Bankszámlaválasztó kalkulátorával valamennyi ma elérhető számlaterméket össze tud hasonlítani – hangsúlyozták.

Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy az emelés mértéke adott esetben akár meg is haladhatja a tavalyi 14,5 százalékos infláció mértékét.

Kifejtették: megeshet, hogy egy adott évben egy pénzügyi intézmény nem módosítja az inflációnak megfelelően a díjait, ám a következő évben az előző két évnek megfelelő mértékkel emel. Ezen felül az ügyféllel kötött szerződés alapján az infláción kívüli egyéb tényezők alapján is módosíthatók a díjak.

Üzleti megfontolásból ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a lehetségesnél mérsékeltebb emelést hajt végre egy intézmény – mutattak rá.

Ha egy ügyfél jogszerűtlennek tartja a bankja díjemelését, az MNB azt tanácsolja, hogy első lépésként írásban tegyen panaszt a szolgáltatónál. Amennyiben ezt az intézmény elutasítja, az ügyfél az MNB-hez fordulhat jogorvoslatért – írták.

A jegybank felidézte, hogy a 2013-14. évi vizsgálatsorozata keretében összesen 142 intézménynél állapított meg jogszabályellenes díjemelést a pénzügyi tranzakciós illeték áthárításához kötődően. Az MNB akkor 1,86 milliárd forint bírságot szabott ki, ami mellett a pénzintézetek 4 milliárd forintot térítettek vissza az ügyfeleknek.

Rámutattak, hogy az MNB döntése csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit és újabb terhet jelent a szektornak, amelynek az extraprofitadó, a lakossági jelzáloghitel és a kis-és középvállalkozói (kkv) kamatstop, illetve az agrármoratórium már eddig is veszteséget okozott.

A szövetség szerint az egész nemzetgazdaság számára hátrányos az újabb banki teher.

A koronavírus árnyékában és a szomszédban zajló háború gazdasági következményei miatt a magyar gazdaság szinten tartásához teljes körű nemzeti összefogásra van szükség, amelynek keretében a bankszektor elsődleges feladata a gazdasági növekedés finanszírozása.

– fogalmaztak a közleményben.

Arra is kitértek, hogy a mostani 25,7%-os  éves inflációs környezetben jelenleg az egynapos jegybanki betéti kamat 18 százalék, amihez képest már most is jóval alacsonyabb, 13%-os kamat vonatkozik a kötelező tartalékrátára. A jegybank a kötelező tartalékráta állományának kétszeresére emelésével, illetve egy rész kamatmentességével az egynapos betéti kamathoz képest feleakkora, súlyozottan 9,75%-os kamatot fizet a bankoknak a kötelező tartalékrátára.

A bankszövetség a bejelentett jegybanki intézkedés kivezetését kérte a közleményben a bankszektor gazdaságfinanszírozási képességének fenntartása érdekében.

Az MNB a keddi kamatdöntést követően közölte, hogy a kötelező tartalékráta 25%-ára nem fizet kamatot, továbbá a kötelező szint, azaz a 10% feletti részre az alapkamatnál magasabb, az irányadó kamattal megegyező mértékű kamatot fizetnek majd. A

A monetáris tanács januárban döntött arról, hogy a kötelező tartalékráta szintjét megemeli 5 százalékról 10 százalékra, ami 2000 milliárd forint helyett 4000 milliárd forint lekötését eredményezi a tartalékszámlán.

Kedden tartja kamatmeghatározó ülését a monetáris tanács. Az előző, októberi ülésén nem változtatott a jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén a Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, és a kamatfolyosó két szélét sem módosította. A szigorú monetáris kondíciók tartós fennmaradása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését – közölte akkor az MNB.

Csütörtökön a keresetek szeptemberi adatait teszi közzé a KSH. Augusztusban 497 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 507 000 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 342 900 forintot ért el. A bruttó átlagkereset 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,3 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A reálkereset 0,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért, 15,6 százalékos növekedése mellett.

Pénteken az októberi foglalkoztatottság, munkanélküliség statisztikáit publikálja a KSH. Szeptemberben a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 708 ezer volt, szemben az augusztusi 4 millió 713 ezerrel. Az év kilencedik hónapjában 185 ezren voltak állás nélkül, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék. A július-szeptemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 178 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Az MTI-nek küldött csütörtöki közleményük szerint a jelenlegi adatok még nem mutatnak jelentős romlást a hazai vállalatok hitelminőségében: a nemteljesítő hitelek (NPL) aránya a 2021 végi 3,9 százalékról 2022 második negyedében 4,1 százalékos szintre emelkedett. Ezen belül a 90 napon túl lejárt hitelek aránya 29-ről 39 százalékra nőtt.

A tavalyi mélypontról mindenesetre már megindult a rossz hitelek arányának növekedése, amit az is jelez, hogy az idei második negyedévre 3 hónap alatt 8,7 százalékkal, 1300 milliárd forint fölé emelkedett a restrukturált vállalati hitelek volumene – mutatnak rá.

A magyarországi vállalatoknak jelenleg egyszerre kell több komoly gazdasági kihívással szembenézni: az energiaárak akár 15-20-szoros emelkedése mellett kezelniük kell a növekvő bérnyomást, miközben a termékeik, szolgáltatásaik iránt csökken a piaci kereslet. Ugyan a kormány 2023. június 30-ig kamatemelési stopot vezetett be, ez az intézkedés nem jelent moratóriumot, és csupán a kkv-k körét érinti.

Az újonnan kötött vállalati hitelügyletek átlagos kamatlába 12 hónap alatt 3-4-szeres mértéket ért el: az MNB adatai szerint idén szeptemberben hitelösszegtől függően 12-13 százalék körül mozgott, szemben az egy évvel korábbi 3-4 százalékkal.

Huth Gabriella, a Moore Global ügyvezető partnere szerint az egyes pénzintézetek most még sokat tehetnek annak érdekében, hogy időben megkezdett restrukturálási lépésekkel minél kisebb mértékben romoljon hitelportfóliójuk állománya. Ugyanakkor az ügyfelek tudatossága is kiemelten fontos, amennyiben a nehéz helyzetbe került ügyfelek átgondoltan, felkészülten kezdeményezik a folyamatot a bank hozzáállása is sokkal elfogadóbb – tette hozzá a közleményben.

Megelőzési lehetőségek közé sorolták a monitoringot, vagyis a vállalati folyamatok korábbinál alaposabb nyomon követését. Másik lehetőség a közlemény szerint a restrukturálási megállapodások kötése, például a hitelkondíciók módosítása, vagy alternatív finanszírozási forrás megoldása.

Nyitókép: Biztosító Magazin.

Tovább emelkednek a hitelkamatok

A hónap elejétől érvényes kamatemelésekkel nem állt meg a hitelek drágulása, a nagybankok közül többen azóta is növeltek a kamataikon. Az MNButolsónak szánt szeptember 27-i, 1,25 százalékos alapkamat-emelését folyamatosan építették be a hiteláraikba a pénzintézetek.

Mostanra valamennyi számottevő bank növelte személyi kölcsöneinek vagy lakáshiteleinek a kamatát, többen mindkettőnél léptek.

• Aki nem emelet a hó elején, az megtette azóta, és olyan hitelintézet is van, amelyik már kétszer is hozzányúlt a kamataihoz októberben.
• A hóközi emelések során a lakáshiteleknél a bankok megelégedtek az 1 százalék alatt drágításokkal, de a személyi kölcsönöknél repkedtek az 1-2 százalékok is.

10 százalék fölött

A jelzáloghitelekben mindezek hatására a jellemzően 8-10 százalékos ajánlati sávban egyre feljebb srófolódnak a kamatok, amelyek már mind gyakrabban kerülnek 10 százalék fölé. A személyi kölcsönöknél sokkal jobban szóródnak az ajánlatok, így a bankok egymással szembeni mozgástere is nagyobb. Ezeknél a kölcsönöknél a 14-18 százalékos kamatok már teljesen általánosnak tekinthetők – írja a Bank360.hu, amelynek szakértői szerint ráadásul az MNB múlt heti forintmentő lépései jellemzően még majd ezután fognak megjelenni az ajánlatokban.

A 13 százalékos jegybanki alapkamathoz képest 18 százalékon kínált egynapos jegybanki betét ki fogja fejteni a hatását a bankok hitelkínálatában.     

Az emelések további részletei – bankonkénti bontásban – megtalálhatók a Bankár Magazin cikkében.

Nyitókép: Pexel.