Így lett trendi életforma a loft

A XIX. század végén ugyanis a vékonypénzű művészek költöztek jobb híján elhagyott üzemcsarnokokba, értéktelennek tartott, hideg padlásszobákba (a loft eredetileg padlásteret jelent, holott ma már a padlásszobákat nem sorolja a szakma a loftok közé).

Míg korábban ezt az otthontípust a szükség szülte, addig mára kifejezetten trendi lett a gyárépületek hangulatát hozó épületekben lakni.

És gyorsan azt is hozzá kell tennünk, hogy ma már egyáltalán nem az éhező művész réteg költözik ilyenekbe, hanem a nagyon is tehetősek.

Innen ismered fel

A loft stílus legfőbb jellemzője az igen nagy belmagasság (jellemzően 5 m felett!) és a szándékosan nyersen hagyott ipari részletek. Öntöttvas radiátorok, látszó csövek, falon kívül vezetett vezetékek, beton, acél és tégla mindenütt. Az sem árt neki, ha egy kicsit rozsdás, kopott itt-ott.

Férfias, de nagyon szerethető stílus, amibe nem igazán fér bele semmi habos-babos, csipkés részlet, mert akkor épp a lényegétől fosztanánk meg.

A loft mint stílusikon

A loft sokkal színesebb és egyedibb stílus annál, mintsem, hogy leírható lenne annyival, hogy jellemző rá a nagy belmagasság és az indusztriális részletek. A nagy belmagassághoz általában nagy alapterület is társul – nem ritkán 100 négyzetméteres, sőt inkább afölötti ingatlanokról beszélünk. Tehát, a minigarzonok szerelmeseinek nem éppen jó választás ez. A bőkezűen mért alapterület a hozzá párosuló impozáns belmagassággal pedig szinte megköveteli a belső kétszintes elrendezést, amit nem tagolnak falak.

Egy loftban sohasem találunk budoárszerű, intim szobácskákat, viszont tágas, végeláthatatlannak tűnő tereket annál inkább.

A helyiségek zömében egybe nyitottak, a mosdó kivételével jellemzően minden egy légtérben van. Olyannyira, hogy ennek a műfajnak a sajátja a térbe állított, egyáltalán nem elszeparált, már-már dísztárgy szintre emelt fürdőkád.

Fény mindenütt

A térérzetet csak tovább növeli a rengeteg fény, ami a hatalmas – az ipari örökségből itt maradt – “égig érő” fém ablakokon beárad. Érdemes azonban figyelmet szentelni ezeknek, ugyanis beszerelésük idején még messze nem volt olyan fontos kérdés az energiahatékonyság, mint manapság. Magyarán, ha nem akarjuk ingünk-gatyánk a fűtésszámlára kifizetni, célszerű formájában az eredetivel megegyező, ám hőszigetelt nyílászárókra cserélni az ablakokat.

Ne feledje a biztosítást…

A legtöbb embernek a saját otthona a legnagyobb vagyontárgya. Habár Magyarországon a lakóingatlanok közel háromnegyede biztosítva van, még mindig sok az olyan lakás és ház, amely nem rendelkezik biztosítással.

Ha ön is sok pénzt és időt áldozott már a családi fészek csinosítására, akkor mindenképp érdemes egy jól összerakott lakásbiztosítást is kötni rá!

Ha pedig már rendelkezik egy korábban megkötött lakásbiztosítással, akkor legalább évente egy alakalommal érdemes azt felülvizsgáltatni, mivel a biztosítási díjak sok esetben nem követik az ingatlan építési költségének változásait.

A Biztosító Magazin kedvenc tanácsadói
Kali József Facebook	Király Márti Facebook	Szabó Anita Facebook	Szekeres Csaba Facebook