Régen minden más volt…

A Groupama Biztosító legfrissebb kutatásából kiderült, hogy pontosan mi minden volt más. A 18 év felettiek véleményét kutató országos felmérésben azt is elárulták a különböző korosztályok képviselői, hogy milyen lépéseket javasolnak a szép nyugdíjas évek elérése érdekében. Érdekes, hogy a kutatásban résztvevő legidősebb és a legfiatalabb korosztályok – bár javaslataik között vannak hasonló elemek – másra helyezik a hangsúlyt:

míg az idősek elsősorban a tanulást, a fiatalok a konkrét pénzügyi öngondoskodást, a minél nagyobb összegű megtakarítást tartják célravezetőnek.

A nyugdíjas korúak legfontosabb tanácsai a jövő generációja számára:

1. Minél tanultabb, képzettebb legyél, hogy jól érvényesülj
2. Már pályakezdőként kezdj el gondoskodni a nyugdíjas jövődről 
3. Aktív korodban szánj időt és pénzt az egészséged megőrzésre, hogy képes legyél addig dolgozni, amíg szükséged van rá

A 20-as éveikben járó fiatalok legfontosabb tanácsai a jövő generációja számára:

1. Nyugdíjas korodig minél több pénzt tegyél félre 
2. Már pályakezdőként kezdj el gondoskodni a nyugdíjas jövődről 
3. Folyamatosan képezd magad, hogy mindig szükség legyen rád a munkaerőpiacon

Örömmel tapasztaltuk, hogy mind a fiatalabbak, mind az idősebbek a legfontosabb feladatok közé sorolják, hogy már pályakezdőként elkezdje mindenki a nyugdíjas évekről való gondoskodást. Ez alátámasztja tapasztalatainkat: mi is úgy látjuk, hogy a mai fiataloknak érdemes minél korábban, akár már az első fizetésükből félretenni annak érdekében, hogy ne legyenek anyagi nehézségeik nyugdíjas éveikben.

– kommentálta a kutatás eredményét Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Azt, hogy a generációk nem teljesen egyformán látják a boldogulás útját, bizonyára befolyásolja az is, hogy a húszas-harmincas éveikben járók más kihívásokkal szembesültek régebben, mint most. A kutatásból erre vonatkozóan is izgalmas eredmények derültek ki.

Ma a saját lakás megszerzése és a magas nyugdíj elérése jelentik a legnagyobb kihívást

A legtöbb nehézséget a jelen fiataljai számára egyértelműen az önálló lakáshoz jutás, valamint az időskori anyagi biztonság megteremtése jelenti. E célok elérése ma a 40 év alatti korosztály 90 százaléka számára nehezen megoldható.

Pár évtizede még más területek okozták a legtöbb fejtörést az akkori fiatalok számára. A mai 40 évesek vagy idősebbek háromnegyede úgy emlékszik, hogy számukra pár évtizede az utazás jelentette a legnagyobb nehézséget. Komoly problémának számított a nyugdíjas korra való takarékoskodás is, de korántsem tűnt olyan elérhetetlennek az akkori fiataloknak, mint manapság – derül ki a Groupama kutatás eredményéből.

Érdekes, hogyha a magánélettel kapcsolatos célokat vizsgáljuk – bár ezek elérése régebben és ma is kisebb nehézségekbe ütközött, mint a lakáshoz jutni vagy jó nyugdíjat szerezni – egyes területeken nagyon nagy különbség mutatkozik a két generáció között.

• A mai fiatalok 65 százaléka nyilatkozott például úgy, hogy nehéz stabil párkapcsolatot kialakítani, az idősebbeknek viszont csupán 27 százaléka emlékezik arra, hogy akkori fiatalként ez problémát okozott volna.
• Még nagyobb a különbség a két generáció között a gyerekvállalás megítélésében: ma a fiatalok 71 százaléka állítja, hogy ez nehézségekbe ütközik, szemben az idősebbekkel, akiknek harmada sem állította ezt saját fiatalkoráról.

A szülők akaratlanul is példát mutatnak

Kevesen foglalkoztak az utóbbi években azzal a kérdéssel, kire figyelnek, kit másolnak jellemzően a most 18-59 éves korúak nyugdíjcélú megtakarítás terén. A szülők – mint annyi minden másban – az öngondoskodás terén is akaratlanul példát mutatnak gyerekeiknek, még ha azok nem is kritika nélkül követik felmenőik gyakorlatát. A Groupama Biztosító megbízásából, az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által végzett 2018. szeptemberi reprezentatív kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 19 százaléka látta azt szüleitől, hogy valamilyen pénzügyi termékben tartalékoltak életük során, míg kifejezetten nyugdíjcélú takarékoskodásra 12 százalékuk látott erőfeszítést családi körben. 

Kétszer annyi embernek van nyugdíjcélú megtakarítása azok között, akik a szüleiktől is ezt látták

És hogy egy jó példa ragadós, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelenleg nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya az átlag lakossághoz képest kétszer nagyobb azok között, akik a szüleiktől is ezt látták. Más, a nyugdíjas évek anyagi biztonságára kiható stratégiákban is követjük a szülői mintát, akár még erőteljesebb mértékben. Értékesíthető vagyontárgyakat például ötször annyian gyűjtenek, de vállalkozás indításába, ingatlan befektetésbe is legalább háromszor többen vágnak bele, ha otthon is ezt látták.

A most kisgyermeket nevelő szülőknek érdemes odafigyelniük: azzal, ha tudatosan felkészülnek nyugdíjas éveikre, a gyermekeiknek is pozitív mintát adnak.

– hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Szüleink nyugdíjstratégiájával kapcsolatban kritikusak vagyunk

A kutatás kitért arra is, hogy mi a válaszadók véleménye szüleik nyugdíjra való felkészüléséről? A válaszadók 55 százaléka mondta, a saját szüleitől több erőfeszítést várt vagy várna el. Közülük a legtöbben a nyugdíjcélú megtakarításokat hiányolták vagy kevesellték szüleik részéről:

A kritikát megfogalmazók több mint harmada azt mondta, hogy szüleinek több nyugdíjcélú megtakarítással kellett volna, vagy kellene rendelkeznie.

Ha tehetjük, támogatjuk a szülőket, de a szendvics-generációnál ez nagyon nehéz

Az, hogy hogyan látják a megkérdezettek nyugdíjas szüleik anyagi helyzetét, széles skálán mozog: a válaszadók egyik fele szerint szüleik épp kijönnek vagy szűkölködnek, míg másik felük úgy látja, szüleik a napi szükségleteiken túl havi rendszerességgel valamilyen extra kiadást is megengedhetnek maguknak.

Akiknek az állami nyugdíj mellett más anyagi forrásaik is vannak, kissé jobban élnek. Ezeknek a plusz jövedelmeknek a nagy része, mintegy ötöde nyugdíj melletti munkavégzésből származik, de jellemző a gyermek általi anyagi támogatás (12%) is. Nyugdíjcélú vagy más megtakarításaikból a mai nyugdíjasok 15%-a tudja kiegészíteni jövedelmét

– mondta el a kutatás további eredményeit Kádár Péter, a Groupama Biztosító igazgatója.

A szülők támogatásának igénye erősen jelen van a magyarok gondolkodásában. A kutatás kimutatta, hogy minden negyedik ember (24%) támogatja anyagilag szüleit. Ha azon múlik, a vizsgált korcsoport 54 százaléka még az örökségéről is lemondana, csak hogy szüleik nyugodt életet biztosíthassanak maguknak.

A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknek felnőtt gyerekeikről és szüleikről is gondoskodniuk kell egyszerre. A kutatás megmutatta, hogy az érintettek 61%-a segíti a már felnőtt, nem tanuló gyermekét is.

A gyerekek előtérbe helyezését a nyugdíjjal kapcsolatos attitűdök is megerősítik: ha arról van szó, hogy valaki inkább saját nyugdíjáról gondoskodik vagy az anyagi forrásait gyerekére fordítja, egyértelműen a gyerek felé billen a mérleg nyelve. Különösen igaz ez a szendvics-generációra.

Az úgynevezett szendvics-generáció tagjai közül, akiknek szülei még élnek, és már felnőtt gyerekeik is vannak, háromból ketten támogatnak valakit, ez azonban túlnyomórészt a gyerek felé irányul, a szülőt legfeljebb a gyerek mellett segítik. Ezekben a családokban a legnehezebb előteremteni az idős korra félretett pénzt.

Nézzük sorban, hogy az alábbi elképzelt esetekről a válaszadók hány százaléka tudta, hogy egy lakásbiztosítás alap vagy kiegészítő fedezete is nyújthat anyagi segítséget!

Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója elmondta:

„Az, hogy a magyar otthonok háromnegyede biztosítva van, nagyon jó arány. Ezen felül az embereknek mélyebben kellene ismerniük a szerződésük részleteit ahhoz, nehogy százezrekkel rövidítsék meg magukat. Mi most direkt olyan esetekre hívtuk fel a figyelmüket, amelyek bárkivel előfordulhattak, mégis csak kevesen tudták, hogy járhat ilyenkor is kártérítés. A kutatásunkból kiderült, sokaknak újdonság, hogy az ingóságok javíttatását vagy pótlását akkor is fizethetjük, ha az ingatlan falain kívül történt a káreset. Érdemes tehát újra elővenni és átolvasni a lakásbiztosítást, hogy tudjuk, miben számíthatunk a biztosító segítségére.”

Augusztus hagyományosan az albérletkeresés hónapja

Sok ezer egyetemista számára kell ilyenkor megtalálni a leginkább megfelelő lakhatási lehetőséget. Az albérlet kiválasztásánál a biztosítás megléte azonban nem feltétlenül kerül szóba, pedig számos kellemetlenségtől kímélheti meg magát később mind az albérlő, mind a lakás tulajdonosa, ha már a bérleti szerződés megkötésekor tisztázzák az ezzel kapcsolatos részleteket.

Így bérelünk lakást…

A Groupama Biztosító megbízásából az NRC kutató cég által készített országos reprezentatív felmérésből kiderült, hogy Magyarországon a 18-59 éves korú lakosság ötöde érdekelt valamilyen módon az albérletekben: a válaszadók 6 százaléka kiadja otthonát, 13 százalékuk kivesz magának lakást, 1 százalék pedig ad és vesz is ki ingatlant. A 18-39 évesek 15 százaléka él albérletben, ugyanakkor az ötven évnél idősebbeknek mindössze 6 százaléka.

További érdekesség, hogy a budapesti albérletben élők ugyanannyian vannak, mint az ország egyéb településein összesen.

Az albérlők alig 14 százaléka gondoskodik biztosításról

Míg a teljes magyar lakásállomány háromnegyede biztosított, úgy a kiadott ingatlanoknak csak 65 százaléka. Az albérletek felében (52%) a tulajdonosok kötnek biztosítást az ingatlanra, ennek hiányában az albérlőknek csak a hetede (14%) gondoskodik biztosításról.

„A felmérésből sajnos kiderült az is, hogy az albérletben így vagy úgy érdekeltek negyede nem is tudja, hogy egyáltalán rendelkeznek-e lakásbiztosítással. A megfelelő lakásbiztosítás megléte nem csak az albérlők érdeke, a bérbeadók számára is fontos, gyakran előfordul ugyanis, hogy a bérlők okoznak károkat a lakásban. Tipikus eset például, hogy figyelmetlenség miatt nyitva marad egy vízcsap, és a kiömlő víz eláztatja a padlót vagy netán az alattuk lévő ingatlant is.”

– hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója. 

Ingóságok

Ingóságok kapcsán még rosszabb a helyzet: a tulajdonosok 20 százaléka, a bérlők 23 százaléka rendelkezik csupán biztosítási szerződéssel. Az esetek 32 százalékában egyáltalán nincs szerződés, 25 százalék pedig nem tudja, van-e.

„A válaszokból kirajzolódott, hogy az albérletekben az ingatlanra inkább a tulajdonosok, az ingóságra pedig az albérlők kötnek biztosítást, összeségében azonban alacsonyabb arányban, mint a saját otthonok esetében. Valószínűleg ebben közrejátszik az is, hogy a bérelt lakásban élők közül sokan nem is tudják, hogy maguk is köthetnek lakásbiztosítást, akárcsak az ingóságokra, mellyel biztosítási védelmet teremthetnek személyes tárgyaikra az albérletben is”

– mondta még el Kádár Péter.

Rengeteg engedélyt kell(ene) beszerezni a repülés előtt…

Ma ahhoz, hogy pilóta nélküli légijárművet (azaz drónt, repülőgép-modelleket stb.) reptessen valaki Magyarországon, eseti légteret kell igényelnie, melyhez legalább 30 nappal a tervezett igénybevétel előtt be kell nyújtani a kérelmet a Honvédelmi Minisztérium felé. Sokkal korábban nem is éri meg elkezdeni az ügyintézést, mert a tapasztalatok szerint a 60 napnál későbbi kezdődátummal igényelt eseti légtereket a hatóság elutasítja azzal az indoklással, hogy a légtérszerkezetre gyakorolt hatás ilyen időtávra nem vizsgálható.

Amennyiben közterületen szeretnénk forgatni, képeket készíteni, a felsoroltak mellett az illetékes önkormányzattól (magánterület esetén a tulajdonostól) is szükségünk lehet hozzájárulásra. A sport-, valamint magáncélú tevékenység esetén a vállalkozásoknak még egy lépés kötelező: az eseti légtér igénylésén felül a tevékenységet be kell jelenteni az Innovációs és Technológiai Minisztérium részére.

Patthelyzetben vannak, akik munkára használnák

„A jelenlegi szabályozás kihívás elé állít mindenkit, aki drónt használna. Nem tesz különbséget magán- és munkahasználat között, a játékboltokban kapható egyszerűbb és a több millió forint értékű, kiváló minőségű felvételt készítő gépek között. Ez főleg azoknak okoz nehézséget, akik munkához használnák, mivel a fotós, videós megbízásokra gyakran pár nappal a munkavégzés előtt kapnak felkérést. Ennyi idő alatt azonban esélyük sincs engedélyhez jutni.”

– mondta el Tuzson Gergely, a DOE elnöke.

Jelenleg az Európai Unió minden országban más szabályok érvényesek a pilóta nélküli légijárművek működtetésére, az EU célja azonban, hogy ezekre az eszközökre egységes szabályok vonatkozzanak az Unión belül. A szabályozási keretrendszerről szóló javaslatot az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség készíti elő, amely az Ügynökség honlapjáról letölthető, véleményezhető.

A biztosítási feltételek is előírják a jogszabályok betartását  

A drónok okozta kárt a felelősségbiztosítás is csak akkor fedezi, ha azt szabályosan, minden engedélyt beszerezve használta a tulajdonosa

– világított rá Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Hasonló a helyzet akkor is, ha külföldön szeretnénk reptetni drónunkat. Különösen most, a nyári időszakban sokan viszik magukkal drónjukat is, például azért, hogy még szebb felvételeket készíthessenek a nyaralásukról.

A Groupama Biztosító DOE-n keresztül elérhető drón felelősségbiztosítása például a külföldön okozott kárt is megtéríti, amennyiben az üzemeltető rendelkezik a Groupama Biztosítónál kötött utasbiztosítással. Természetesen csak abban az esetben, ha az üzemeltetők betartják az adott országban érvényes előírásokat és rendelkeznek a szükséges engedélyekkel.

– hívta fel a figyelmet Kádár Péter.

Akár százezer érintett lehet itthon

Nehéz megbecsülni, pontosan hányan vannak, akiknek van drónjuk, hiszen a hatóság nem vezet nyilvántartást az eszközökről. Tuzson Gergely szerint, ha a játékboltokban és nagyáruházakban kapható apróbb eszközökkel nem számolunk, akkor is százezres nagyságrendről beszélhetünk Magyarországon. A DOE-nek jelenleg 560 magánszemély (jellemzően 25 és 59 év közötti drónpilóták) és 52 vállalkozás a tagja. Az Egyesületből szinte mindenki rendelkezik biztosítással, amellyel még egy lépést tesznek a jogszabályok betartásának irányába.

Nyitókép: Pexels

A cikk előző része itt olvasható:

• Vakáción a család: hogyan ne vesszünk össze a nyaralás alatt? I. rész

Ki játszik a gyerekkel a nyaralás alatt?

A családosoknál az egyik legnépszerűbb tevékenység a közös játék a gyerekekkel, belföldi és külföldi utazás esetében egyaránt. Úgy tűnik, vakáció alatt a nők és a férfiak hagyományos szerepei kicsit felcserélődnek, és azokat a programokat választják inkább nyaraláskor, melyekben a hétköznapok során kevésbé lehet részük. Így lehet az, hogy a férfiak többet játszanak a gyerekekkel, hiszen valószínűleg a mindennapokban kevesebb lehetőségük akad erre.

• Belföldi utazáskor a családos férfiak nagyon magas, 94 százalékos arányban, külföldi nyaraláskor 87 százalékban mondták tipikusnak a gyerekekkel való foglalkozást.
• Ugyanez az arány nőknél belföldön 87 százalék, külföldön pedig jóval alacsonyabb, 71 százalék volt.

Relaxálós nyaralásnál is beüthet a krach

„A Groupama Biztosító tapasztalatai szerint a külföldre utazók mintegy kétharmada köt utasbiztosítást indulás előtt. A fapados repülőjáratok terjedése miatt egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy külföldre utazzanak, így a nyaralások alkalmával kötött utasbiztosítások száma is évről évre növekszik. Egyre többen kötik meg biztosításukat online felületeken, az utazók mintegy ötöde választja a szerződéskötésnek ezt a gyors és egyszerű formáját, akár közvetlenül az utazás előtt”

– mondta el Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Az emberek fele szereti aktív pihenéssel tölteni a szabadságát

Fontos azonban, hogy azok se induljanak külföldre utasbiztosítás nélkül!

• Akik csak pihenni szeretnének, hiszen ilyenkor is előfordulhat olyan váratlan betegség vagy baleset, ami gyors orvosi ellátást tesz szükségessé, vagy más segítséget kell igénybe venni.
• Egy kisebb betegség sürgősségi ellátása is tetemes összegbe kerülhet külföldön, például egy egyszerű gyomorrontás, vagy a légkondíciónálók miatti megfázás, illetve a fül- vagy torokgyulladás – melyek a leggyakrabban előforduló kellemetlenségek külföldön – kezelésének költsége elérheti akár az 50-100 ezer forintot
• De az ugyancsak gyakori allergiás reakció kezelésének költsége is több tízezer forint lehet.

Hogyan simíthatjuk el az esetleges súrlódásokat?

Mindenkinek mást jelent a kikapcsolódás, a különbségek akár kellemetlen helyzeteket is okozhatnak, pont akkor, amikor szeretnénk élvezni a szabad napjainkat.

Ha a párok nyíltan beszélgetnek arról, hogy milyen időtöltésre vágynak szabadságuk alatt, és előre megtervezik, hogyan fogják eltölteni a kikapcsolódásra szánt napokat, könnyebb lesz kompromisszumos megoldásokat találni, és elkerülni az összezörrenéseket.

Ki lesz a nap túravezetője? Hasznos tippek közös időtöltéshez

Még az otthoni tervezésnél összeállíthatják a heti programot úgy, hogy a család minden tagjának jut olyan nap, amelyet ő tervezhet meg, ő lehet a „nap túravezetője”.

• Így már az utazás előtt fel tudnak készülni a számukra kevésbé vonzó programokra is.
• Sőt, akár még élvezhetőbbé tehetik azokat saját maguk és mások számára egyaránt, ha például egy-egy városnézés kapcsán utánajárnak a helyi nevezetességek történetének, a városi legendáknak, így kialakulhat a személyes kapcsolódás, és a többieknek is szolgálhatnak érdekes információkkal.
• Az aktívabbak pedig készülhetnek könyvekkel, társasjátékokkal, akár közös főzéssel is a lazább napokra.
• Ha kellően rugalmasak a felek, egyikőjüknek sem kell teljesen lemondania a számára legkielégítőbb kikapcsolódási formáról.

A cikk előző része itt olvasható:

• Vakáción a család: hogyan ne vesszünk össze a nyaralás alatt? I. rész

A személyes tárgyainak felbecsülhetetlenek, egy betörés a nők számára megrázóbb…

Egy betörésben leginkább az viselne meg minket, ha olyan tárgyakat veszítenénk el, amelyekhez személyesen kötődünk, és amelyeket ilyen formán pótolhatatlannak tartunk.

Ez derült ki a Groupama Biztosító megbízásából az NRC kutató cég által készített országos reprezentatív felmérés eredményeiből. A lakásbiztosítással rendelkezők 85 százalékban ezt tartanák leginkább elviselhetetlennek, míg a pénzben kifejezhető veszteséget 81 százalékban tartjuk „csak” ilyen tragikusnak.

• A válaszokból kitűnik, hogy a nők számára sokkal inkább jelent sokkoló élményt egy betörés.
• A személyes tárgyak elvesztését például tízből kilencen nagyon nehezen viselnék, és az is több mint 80 százalékuk számára jelentene nagyon rossz érzést, ha valaki csak úgy bemenne a lakásukba, vagy hozzányúlna, turkálna a személyes tárgyai között.
• A férfiakat szintén megviselnék a betörés ezen „velejárói”, de sokkal kisebb arányban (64%-74%) említették ezekkel kapcsolatban az elviselhetetlen, vagy nagyon rossz érzést.

Könyörgöm, inkább a tévét vigyék!

„A válaszok alapján az látszik, hogy az eltulajdonított tárgyak közül nem a pénzben kifejezve legdrágábbak okozzák a legnagyobb veszteséget, a veszteséglistán a sokáig listavezető televízió elé került a laptop, a számítógép, illetve a személyes okmányok, valószínűleg azért, mert ezek nem csak tárgyak, hanem adatok is egyben”

– emelte ki Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

TV vs. számítógép

A legnagyobb anyagi veszteségként a lakosság 22 százaléka nevezte meg a számítógépet, miközben csak 9 százalék a televíziót. Előbbi ugyanis nem csak egy műszaki cikk vagy munkaeszköz, hanem életünk krónikása is egyben, fotóink, megannyi emlékünk tárhelye. A veszteségek listáján 17 százalékkal második helyen végeztek a személyes iratok, papírok, amelyekkel vissza tud élni az elkövető, és nem kevés bosszúsággal jár a beszerzésük.

Biztonsági ajtón kívül nem nagyon használunk mást

A betörések ellen természetesen sokan tesznek óvintézkedéseket. A leggyakrabban használt biztonsági eszköz a magas minőségű biztonsági bejárati ajtó. Míg az emberek mintegy fele ügyel arra, hogy bejárati ajtaja megfelelő védelmet nyújtson, riasztót már csak a lakosság ötöde használ. A további biztonsági lehetőségek használata, a rács, távfelügyelet, vagy a különböző okos megoldások alkalmazása pedig az előzőekhez képest is háttérbe szorul.

Intenzív és akár maradandó lelki sérülést is okozhat

A kutatás felmérte azt is, hogy a rossz élmények közül mi az, ami egyenesen elviselhetetlen. A válaszadók szerint a legelviselhetetlenebb az, hogy valaki csak úgy bement az otthonunkba – ez az érzés nem csak hogy eléri, de meg is haladja annak kellemetlenségét, amit a pénzben kifejezhető veszteség miatt érzünk egy otthon kifosztása után.

Több pszichológiai szakvélemény is rámutat, hogy egy-egy betörés az áldozatoknak a fizikai erőszakhoz hasonló intenzív és akár maradandó lelki sérülést tud okozni. Lakhelyünk nem csupán fizikai értelemben véd meg minket a külső fenyegetésektől: az a hely, ahova visszahúzódhatunk, nyugalomra lelhetünk, és ideális esetben biztonságban érezhetjük magunkat.

„Megválogatjuk, hogy kit és mikor engedünk be, kinek adunk kulcsot és mikor zárjuk be az ajtót. Ezeket a döntéseket mi hozzuk meg, szabályozzuk. A kontrollérzet elvesztésével a biztonságérzetünk is elszáll”

– mutat rá Sípos Szandra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Magatartástudományi Intézet Magatartástudományi és Módszertani Tanszék munkatársától.

Segítség nélkül a félelem évekig kínozhatja az áldozatot

A szakember tapasztalata szerint ilyen esetekben az érzelmi reakciók széles skálán mozoghatnak, egyszerre jelentkezhet düh, kétségbeesés, elbizonytalanodás, szorongás.

• Fontos, hogy a felszínre törő érzéseket az érintett megélhesse, hiszen csak ezután válik képessé azok elengedésére, a történtek reális értékelésére.
• Aki nem képes a történteket elfogadni, a fellépő veszélyérzet következtében sokszor értelmetlennek tűnő lépéseket tesz, például eltúlzott, költséges biztonsági rendszerek telepítésébe kezd.
• Ami további anyagi terhet jelent számára, másfelől pedig azt a látszatot keltheti a potenciális elkövetőkben, hogy nagy értékeket rejt az ingatlan; így valójában nem csökkenti, hanem akár növelheti is az újabb áldozattá válás kockázatát.

Betörés esetén nem csak a lakásunkat éri támadás, hanem pszichológiai szempontból a személyt magát is

Az énhatár megsértése szintén vegyes érzelmi reakciókat válthat ki, megjelenhet szégyenérzet, harag, kisebbrendűségi érzés. Fontos ilyenkor leválasztani az otthonunkat magunkról, és tudatosítani, hogy a lakásunk egy ingatlan, nem mi magunk vagyunk. Amennyiben tartósan, több mint 6 hónapon keresztül fennáll ez az érzés, mindenképpen forduljunk szakemberhez, pszichológushoz.

– figyelmeztet dr. Pápay Nikolett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem RTK Magatartástudományi és Módszertani Tanszékének munkatársa.

A beszélgetések során a pszichológus segít kontextusba helyezni az eseményeket, az esetlegesen fellépő önvád érzéseit feloldani. Az alapvető biztonságérzet teljes helyreállítása azonban sokszor több időt igényel, segítség nélkül a poszttraumás stressz akár évekig kísérheti a személyt, ami memória és figyelemzavar, valamint bezárkózás formájában jelentkezik.

A nők jobban féltik otthonukat, mint a férfiak

A legtöbben a tűz, elektromos hiba, beázás és csőtörés okozta károktól féltik az otthonukat, ezt követi a betörés, illetve vihar okozta károktól való félelem – derült ki a Groupama Biztosító megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. által készített országos kutatásból. Mindenek előtt az nyugtalanítja az embereket, hogy esetleg leég az otthonuk.

• Legyen szó azonban bármilyen káresetről, a nők mindentől jobban tartanak, mint a férfiak: a legnagyobb különbség a lakástűz kapcsán mutatkozik meg: míg a férfiak harmada tart ettől, a nők közül minden második jelölte meg, mint félelemforrást.
• A válaszokból kiderült az is, hogy a viharok okozta károktól a falun élők tartanak leginkább (47%). Az alacsonyabb (havi 170 ezer forint alatti) jövedelemmel rendelkezők a nagyobb anyagi csapást jelentő káresetek miatt aggódnak, a listát itt is a lakástűz vezeti 47%-kal.

A félelemlistát vezető lakástűz szerencsére a káresetek egy százalékát sem teszi ki

„Érthető, hogy a nagy költséggel, akár az épület totálkárával járó károk bekövetkeztétől félnek jobban az emberek, de a statisztika alapján nem ettől kell leginkább tartanunk”

– mondta el Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.

Karbantartással teszünk a károk elkerüléséért

A lakással kapcsolatos félelmeik mellett a magyarok kármegelőzési módszereit is feltérképezte a kutatás.

• A károk elkerülése érdekében megtett intézkedések közül a karbantartás, a megfelelő épületgépészet a leggyakrabban említett.
• A magyar lakosság a legfontosabbak között tartja számon a megfelelő értékre kötött lakásbiztosítást is, ennek megléte a dobogó harmadik helyére került.
• A betörés elleni védelemben a magas minőségű biztonsági ajtó vezet, ehhez képest jóval kevesebben tartják elengedhetetlennek a további védelmi eszközök – pl. rács, riasztó, kamera – alkalmazását.

Érdemes lenne jobban odafigyelni az elektromos rendszerekre is

„Bíztatónak tartjuk, hogy a válaszadók felmérik a karbantartási munkák jelentőségét, természetesen fontos ezek ütemezése is. Mindannyian hajlamosak vagyunk elsőként a közvetlenül látható épületrészekre, például a burkolatra, nyílászárókra költeni, holott például a lakástüzek zöme a nem a mai kor igényeire méretezett elektromos rendszerek elmaradt felújítása miatt következik be”

– tette hozzá Kádár Péter.

Nyakunkon a nyári viharszezon

Nyáron a legtöbb lakásbiztosítási kár a viharok miatt következik be, így nem lehet elégszer hangsúlyozni a kármegelőzés – pl. a csapadékvizet elvezető vezetékek, árkok karbantartásának, a tetőzet időszakos ellenőrzésének – jelentőségét.

Egy felhőszakadás vagy jégeső esetén is elkerülhető vagy minimalizálható a károk egy része, és úgy tűnik az emberek ezzel tisztában is vannak, hiszen otthonuk karbantartását jelölték meg legtöbben, mint kármegelőzési intézkedést 

A Groupama Biztosítóhoz csak az elmúlt napokban közel 3000 kárbejelentés érkezett a szélsőséges időjárás miatt. A júliustól 1-jétől elsősorban vihar, felhőszakadás, jégeső miatt beérkezett károk értéke összességében meghaladja a 300 millió forintot. A legtöbb bejelentés Bács-Kiskun, Fejér, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett.

Meglepő, de nem az ár a legfontosabb, ha lakásbiztosításról van szó

A szerződéssel rendelkezők 81 százaléka a károkkal szembeni védekezés, illetve kárenyhítés fontos eszközének tartja a lakásbiztosítást. A szerződéssel rendelkezők – a magyarok hagyományosan emlegetett árérzékenysége ellenére – a megfelelő ajánlat kiválasztásában az árat az utolsó döntési szempontok közé sorolták.

Sokkal fontosabbak olyan szempontok, mint a személyre szabhatóság, vagy a gyors és korrekt kárrendezés.

Fotó: freepik.com

A lakosság nagy része örül a hosszú hétvégéknek

A Groupama Biztosító arra volt kíváncsi, miként viszonyulnak a magyarok a munkanapok átrendezésével járó több szabadidőhöz, illetve a cserébe ledolgozandó szombatokhoz, és azt is felmérte, mennyien terveznek külföldi kiruccanást ezekre a hosszú hétvégekre. Az NRC Marketingkutatócég által végzett reprezentatív országos kutatásból kiderült, hogy

A magyar lakosság nagy része kifejezetten örül az ünnepek miatti naptári átrendezéseknek, héttizedük szerint minél több a hosszú hétvége, annál jobb

A legtöbben (68%) pedig még programokat is szerveznek ezekre az extra szabadnapokra.

Pro: Nem ennyire egyértelmű a kép a szombati munkanapokkal kapcsoltban

A válaszadóknak már csak 55%-a gondolja úgy, hogy a hosszú hétvégék kárpótolnak a szombati munkanapok miatt, ugyanakkor sokan (44%) bevallják, hogy azokon a szombatokon, amikor ledolgozzuk a hosszú hétvégét, általában nem dolgoznak annyit, mint szoktak.

Kontra: Van akinek felborul tőle az életritmusa

Vannak, akik egyáltalán nem lelkesednek annyira a hosszú hétvégékért: minden ötödik válaszadó szerint felborítják a szokásos életritmusunkat, 15%-uk pedig arra panaszkodik, hogy sokszor gondot okoz nekik, hogy hogyan töltsék el a felszabaduló szabadidőt.

Idén minden hatodik magyar tervez külföldi utazást is valamelyik hosszú hétvégére

A hosszú hétvégék kiválóan alkalmasak egy-egy külföldi kiruccanásra. Minden hatodik megkérdezett (16%) válaszolta azt, hogy legalább egy hosszú hétvégét külföldön tölt majd, ráadásul akik elutaznak, nagyobb részben több utazást is terveznek (a külföldre utazók 63%-a). Az utazási kedv még nagyobb a fővárosiak körében: a budapesti lakosság csaknem negyede tervezi, hogy átlépi a határt valamelyik hosszú hétvégén.

Több utasbiztosítást kötünk a hosszú hétvégékre, állítja a Groupama Biztosító

• A Groupama Biztosítónál az elmúlt évek tapasztalatai szerint a hosszú hétvégék idejére megnő az utasbiztosítási szerződéskötések száma.
• A növekedés kisebb mértékű a hagyományosan családi körben eltöltött, húsvéti vagy karácsonyi ünnepek idején.
• A munkanapok átrendeződése miatt nyert többi hosszú hétvégén azonban akár háromszorosára is nőhet az utasbiztosítási szerződéskötések száma az átlagoshoz képest.

„Idén különösen sok hosszú hétvégét élvezhetünk. Ilyenkor a legtöbben veszélytelennek tűnő városlátogatást szerveznek, de akár egy rövid külföldi utazás alkalmával is előfordulhat olyan helyzet, ami gyors orvosi ellátást tesz szükségessé, vagy más segítséget kell igénybe venni. Egy sürgősségi ellátás akár több millió forintba is kerülhet, ezért is fontos, hogy senki ne induljon külföldre utasbiztosítás nélkül

– hívta fel a figyelmet Kádár Péter, a Groupama Biztosító termékmenedzsment igazgatója.